2018. március 23., péntek

Segítség a határon túli, pártoló tagoknak Aradon is várják a jelentkezőket

Balta János  2018. március 21., 
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az anyaország határain túl élő, tevékenykedő mezőgazdasági termelőknek, vállalkozóknak a lehetőségeihez mérten megpróbál segíteni. Egyik legfontosabb feladatának tekinti a Kárpát-medencei, 21 magyar gazdaszervezetet összefogó Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) koordinálásában. A fórum nagy hangsúlyt fektet a határon túli gazdáktól érkező ötletek, kezdeményezések megvitatására és az őket segítő programok kidolgozására. Éppen ezért, a NAK a fórum tagjaitól érkezett igényeknek megfelelően, létrehozta a pártoló kamarai tagság intézményét. Tehát a KEF tagszervezeteinek a tagjai, az agrárgazdasági kamara pártoló tagjaivá válhatnak. Ez által a tagok minden információhoz hozzájuthatnak, ugyanakkor számukra is elérhetővé válik számos, a magyarországi tagságot megillető szolgáltatás. Ez egyben kapocs is az országhatár két oldalán tevékenykedő gazdák között. Kiemelt jelentősége van ennek, hiszen csak jól szervezett, összetartó, egymás munkáját segítő magyarság képes a jelen kihívások között talpon maradni. E kezdeményezés eredményeként, Győrffy Balázs NAK-elnök a közelmúltban fogadta Nagy Miklóst, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének az elnökét, aki átadta 69 vajdasági gazdának és 4 vállalkozásnak a pártoló tagságra vonatkozó jelentkezését. Ugyancsak a közelmúltban Kárpátaljáról a Pro Agrocultura Carpatika KEF tagszervezet Hidi László elnök szervezésében 70 jelentkezőnek a pártoló tagságra vonatkozó kérelmét adta át.Hasonló törekvése van az ugyancsak KEF-tag Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének is, ezért a Püspökség utca 32. szám alatti székházban várják a NAK-pártolói tagságra jelentkező gazdálkodókat, vállalkozókat – tudtuk meg Kocsik József AMMGE-elnöktől

Mezőgazdasági konferenciát szerveztek a Kolozs megyei gazdáknak

Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete február 10-én szervezte meg negyedik alkalommal a Kolozs megyei Mezőgazdasági Konferenciát. A kolozsvári rendezvényen több mint ötven mezőségi, kalotaszegi és aranyosszéki gazda vett részt és jutott hasznos információkhoz.
A szervezők nevében az egybegyűlteket Moldvoy Ákos, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének elnöke és Mihály Ágnes az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke köszöntötte, valamint jelen volt Soós Sándor, a Néppárt országos alelnöke is.
Moldvoy Ákos bemutatta a szervezet tevékenységét és a jövőbeni terveit, tájékoztatta a gazdákat az egyesületi tagság előnyeiről, a frissen beszerzett gyümölcsprés közösségi hasznosíthatóságáról, majd elmondta: ez a rendezvény nem jöhetett volna létre a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatása nélkül. Az előadások sorát Vitus Csaba, györgyfalvi fűszernövény-termesztő kezdte, aki a növénytermesztésben és értékesítésben szerzett tapasztalatait mutatta be. György Mátyás, gazdasági igazgató a Székelygyümölcs-projektet mutatta be, és azt, hogy hogyan sikerült Székelyudvarhely környékén népszerűvé tenni a gyümölcsfeldolgozást.
Bartis Botond, a Goodwill Consulting cég pályázatírója az aktuális pályázatokról tartott előadást és felajánlotta a segítségét a részvevőknek. Kis Júlia ügyvéd előadásában a földügyekről, telekkönyvezésről és az ezekkel kapcsolatos problémákról beszélt a résztvevőknek, valamint bemutatta a szövetkezetalapítás feltételeit is. Az előadás végén a résztvevők saját jogi természetű kérdéseikre is választ kaptak. Kovács István, az APIA tanácsadója, az idei területalapú támogatásokat mutatta be, s rengeteg kérdést kapott a közönségből a kétórás előadás alatt. Hunyadi Attila, egyetemi tanár, a StudCoop szövetkezet elnöke a szövetkezeti formákról, történelmi előzményekről beszélt, bemutatva a két világháború közötti szövetkezeteket.
Összességében sikeres konferenciát tudhat maga mögött az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete, a visszajelzések szerint továbbra is szükség van a hasonló jellegű találkozókra, ahol a gazdák megismerkedhetnek egymással, tapasztalatot cserélhetnek és mindennapi munkájukat segítő hasznos információkhoz juthatnak.
Az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének sajtóirodája

2018. március 6., kedd

Hogyan tehetjük élhetőbbé vidékünket?

„Népszerű témák, népszerű előadó” program sorozat keretein belül Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős tartott tájékoztató előadást a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban 2018. március 1-én. Prezentációjában bemutatta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szerepét, feladatait, majd részletesen kitért a Vidékfejlesztési program 2014-2020-as pályázati lehetőségeire. Gyakorlati példákon keresztül szemléltette a kormányzati intézkedések, kiemelt programok eredményeit, néhány település saját helyi gazdaságának erősítését. A bemutatót követően közösségi beszélgetés, közös gondolkodás indult el a résztvevő civil szervezetek, önkormányzati képviselők, gazdák és művelődésszervező szakemberek között. Végül arra a konszenzusra jutottak, hogy a településen szocializálódott gyermekek, fiatalok számára nagyon fontos az első kortárs közösségi élmény ahhoz, hogy helyben maradjanak, növekedjen az identitástudatuk.

Esélyegyenlőségi fórum a kunszentmártoni gazdálkodók számára

2018. március 1-én Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős tartott tájékoztató előadást a helyi gazdaságfejlesztés alapjai, szereplői, területei, helyi termék előállítás jogszabályi háttere, termékfejlesztés és szakaszai, helyi termék értékesítése témakörökben a kunszentmártoni Gazdakör székházában. A program célja, hogy az esélyteremtő szolgáltatásokkal növeljük a tanyán élők esélyegyenlőségét. Ilymód az érdeklődők olyan információkhoz juthatnak, amelyek egyéb úton nehezen vagy egyáltalán nem elérhetőek számukra pl.: szociális, egészségügyi, jogi, agrárgazdasági, marketing területen. Továbbá bővülnek, korszerűsödnek ismereteik, indirekt úton egzisztenciájuk elsősorban az önellátás, önfenntartás témákban.

Szemléletformálás Tiszaföldváron

Magyarország fenntartható, környezettudatos életmóddal kapcsolatos céljainak elérése érdekében elengedhetetlenül fontos a lakosság ezzel kapcsolatos szemlélet- és gondolkodásmódjának megváltoztatása. Ahhoz, hogy ezen a területen erőteljes pozitív irányú változást érjünk el, nélkülözhetetlen a gyermekek körében a felelős, környezettudatos magatartás és gondolkodás, a környezeti nevelés. A Nagykunsági Íz- és Termékház is részt vett a programon, hiszen a helyben termett, vegyszermentes gyümölcsök, a belük készült lekvárok egészségesek, jelentős hozzáadott értékkel bírnak.

2018. március 5., hétfő

Az év hala 2017-ben

http://haltanitarsasag.hu/azevhala_hu.php
Több mint ötezren szavaztak a Magyar Haltani Társaság honlapján októberben elindított közönségszavazáson, amelynek tétje az Év hala cím elnyerése volt. A korábbi évekhez hasonlóan most is három őshonos jelölt közül lehetett választani. A szavazatok közel felével (48%) a harcsa lett a versenyben az első, megelőzve apaducot (37%) és a harmadik helyezett halványfoltú küllőt (16%).
Mióta a vizák eltűntek vizeinkből, legnagyobb halunk a harcsa. Népszerű is, hiszen hatalmas száját és hosszú bajszát a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik. Hosszú életű hal, amely egész életében növekszik. Másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak vizeinkből, de ma már a 100 kg fölöttiek is ritkaságszámba mennek.
Különböző korosztályai alaposan kihasználják kedvelt élőhelyein, a lassú folyókban és az állóvizekben számára elérhető táplálékot, az apró halivadéktól a víz felszínén úszó kiskacsákig. Ikráit általában júniusban rakja le, többnyire a fűzfák bojtos gyökérzetére vagy az árvíz alá került bokrokra. A hím gondosan őrzi és védi a lerakott ikrát.
A faj mesterséges szaporítási módszere igazi hungarikum, amit napjainkra más országok is átvettek. Az üzembiztos technológia lehetővé teszi a tógazdasági és a medencés áruharcsa-termeléshez szükséges ivadék előállítását. Szálkamentes, ízletes húsa a harcsát egyik legkedveltebb étkezési halunkká teszi, amiből a jelenleginél lényegesen nagyobb mennyiség is helyet találhatna a háztartásokban és a vendéglátóiparban.
Kapcsolódó írások:



HARCSA elterjedési térképe
(2000. 01. 01-től 2017. 03. 16-ig)


N

Uj halfajra bukkantak a Tiszában

A közelmúltban egy olyan halfaj került elő a Tisza-tóból, amilyet eddig még se a tározóban, se a folyóban nem észleltek - írja az Index. A Tisza új faja egy törpegéb, amely élettartam és méret tekintetében is negatív csúcstartó a hazai halak körében, hiszen mindössze 3 centiméter, és nem él tovább másfél évnél.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) a Tiszafüredi Halas Napok keretében július 13-án tudományos konferenciát rendezett egy helyi Hotelben. Itt jelentették be, hogy Harka Ákos, az MHTT elnöke, a és munkatársai egy olyan halfajra bukkantak a Tisza-tóban, amely a tározóra és a folyóra nézve is újnak számít.

A Tisza új lakója - Fotó: Harka Ákos / Magyar Haltani Társaság

A Tisza új hala, valószínűleg az a kaukázusi törpegébként (Knipowitschia caucasica) azonosított faj, amelyet egy 2009-ben fogott szamosi példány alapján elsőként Halasi-Kovács Béla és Antal László írt le a Kárpát-medencéből. A biztos azonosításhoz azonban minden más lehetőséget ki kell zárni, ezért a vizsgálatok még nem fejeződtek be.

2018. március 3., szombat

BESZÉLGETÉS TISZAINOKA POLGÁRMESTERÉVEL

Botlik Bence Béla
Január 6. és 8. között a hétvégémet három csoporttársammal, név szerint Bial Bencével, Csuta Ákossal és Kliment Dáviddal, illetve csoportfacilitátorunkkal, Koskovics Évával töltöttem. A Templeton Program keretein belül egy társadalmi felelősségvállalás témájú projektet valósítottunk meg; az ötletünk az volt, hogy tapasztaljuk meg a vidéki életet, és beszélgetéseken keresztül több szemszögből vizsgáljuk meg a magyar vidék problémáit, gondjait, és hogyan lehetne ezeket orvosolni, a környéket- és általánosságban a hasonló régiókat - fejleszteni. A választás azért esett Tiszainokára, ugyanis a csoportból ketten is (Dávid és jómagam) a budapesti Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium tanulói vagyunk, és iskolánk 1991 óta működteti sátortáborát a településen, ahol nyaranta mintegy kétszáz apáczais megfordul. Ennek köszönhetően mi már eleve kötődtünk a térséghez, így nem okozott túl nagy fejtörést a helyszín kigondolása.
Tiszainoka egy 400 lelket számláló község a Tiszazugban, Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati részében, a Tisza bal partján fekszik. Polgármestere a függetlenként induló, jelenleg harmadik ciklusát töltő Szendreiné Kiss Erzsébet. A környék legkisebb településén a lakóházakon kívül érdemes megemlíteni a központot, a parkot, a két világháborús emlékművet, a református templomot, a polgármesteri hivatal szép, de felújításra szorult épületét, az idősek otthonát, az egyetlen (igen gyakran zárva tartó) kisboltot, illetve a GyógyGödör nevű fogadót.
Pénteken kettő órakor indultunk autóval a Keleti pályaudvartól, és két óra kellemes beszélgetéssel eltöltött utazást követően meg is érkeztünk Inoka központjába, a polgármesteri hivatalhoz. A polgármesterasszony már várt minket, és a bemutatkozás, illetve néhány csoportkép elkészítése után beinvitált minket az irodájába.
A beszélgetés elején a település rendszerváltás utáni történetét ismerhettük meg nagyvonalakban. Nagyon érdekes volt hallani, milyen nehézségek voltak az önkormányzati rendszer bevezetésekor, mikor a '90-es években még senki nem is tudta igazán, mi is az, hogy polgármester, milyen feladatköre van, egyáltalán, hogyan kéne vezetni minden eddiginél önállóbban nemcsak a települést, hanem egy egész közösséget is.
Ezek után a polgármesterasszony mindennapi teendőiről, és a falu életéről mesélt. Gyakorlatilag ő egy személyben felelős mindenért, ideértve a pénzügyeket, közfoglalkoztatást, rendezvényszervezést, az adminisztrációs feladatok nagy részét, de például az anyakönyvvezetést is. Különleges esküvők szervezését is vállalja, így a párok kérésének megfelelően összeadja őket különleges helyszíneken és módokon, akár egy hajón is a Tiszán. Ez sokat segíthet később a község fellendülésében, különösen, hogy számos hírportálon írtak erről (lásd a cikk végén lévő hivatkozást).
Megtudhattuk, hogy évente közel 50 rendezvény van Inokán, amelyen a település jelentős része nem csak hogy részt vesz, de a szervezésben, lebonyolításban is segít. Ezek közül kiemelendő a falunap, amely népszerűsége 2016-ban rekordot döntött, mikor majdnem 1500 ember (azaz közel négyszer annyian, mint ahányan ott laknak) volt jelen a rendkívül impozáns, augusztusi eseményen - jómagam 50 kilométerről bicikliztem le akkor, de bátran állíthatom, teljes mértékben megérte.
Az anyagi lehetőségek sajnos nagyon korlátozottak, az alapszükségleteket jelentő kiadásokon felül mindent egyéb forrásokból kell az önkormányzatnak fedeznie. Ezen okból Szendreiné Kiss Erzsébet még 2013-ban teljes polgármesteri fizetéséről lemondott a falu javára, amely hatalmas segítséget jelentett. A szinte példa nélküli eset is nagy figyelmet kapott a sajtóban, érdemes elolvasni a cikk végén hivatkozott másik írást is a témáról.
A pénzt azonban megpróbálja a helyi közösség valami egészen mással kompenzálni - lelkesedéssel és elhivatottsággal. A polgármesterasszonynak sok helyi segítője van, akik többnyire az idősebb korosztályból kerülnek ki, de a települést többen is segítik az ország legkülönbözőbb részeiről. Olyan emberek, akiket megragadott a hely varázsa. Ennek a szép tájon kívül a legfőbb oka az a megdöbbentő vendégszeretet, kedvesség, önzetlenség, amelyet sehol máshol nem tapasztaltam még. Még a nyáron mindössze pár óra beszélgetés után hihetetlenül összebarátkoztam jópár emberrel, akikkel folyamatosan tartom a kapcsolatot. Valószínűleg ez a fajta szeretet vonzza vissza a Tiszazugba, ezen belül is Tiszainokára azokat, akik már egyszer is jártak ott.
A település legfőbb nehézségeit a magyar vidéki régiók általános problémái jellemzik: anyagi források hiánya, munkanélküliség, elöregedés. A polgármesterasszony az ambícióiról is nagyon lelkesen, elhivatottan mesélt, melyek között szerepel az esküvőturizmus fellendítése, további önkormányzat általi munkahelyek megteremtése különböző beruházásokon keresztül, illetve a tiszazugi arzénes gyilkosságoknak is emléket állító skanzen kialakítása, illetve további felújítások végzése a helyi intézményeken, mint amilyen a kultúrház. Ezen lépések után bizonyosan nagyobb figyelmet fog kapni a helység, mint eddig.
Mindenkit arra szeretnék biztatni, hogy ha valamikor lehetősége nyílik rá, látogasson el Inokára, és kösse össze kirándulását egy cserkeszőlői fürdőzéssel, tekintse meg a helyi nevezetességeket, a tiszakürti arborétumot, vagy a számos műemlék, templom közül bármelyiket, esetleg vegyen részt egy helyi rendezvényen. Egészen biztosak lehetünk benne, hogy szívesen fognak ott látni minket. Fogjunk össze, és segítsük együtt a települést, higgyék el, ezzel mindenki csak jól járhat!