2016. január 28., csütörtök

PÉNZ ÉS FENNTARTHATÓSÁG: A HIÁNYZÓ LÁNCSZEM

Bernard Lietaer - Pénz és fenntarthatóság című első magyar helyi pénz könyve megjelent!
A Római Klub Európai Szervezetének jelentése
Bernard Lietaer első magyar könyve: Pénz és Fenntarthatóság

Az emberiség – és különösképp a nyugati civilizáció – fenntarthatatlan úton jár. 
A klímaváltozás és a fajok kihalása, az öregedő társadalom, a magas munkanélküliség valamint a fenntarthatatlan energiafogyasztási attitűdök mind olyan témák, amelyek komoly és azonnali figyelmet követelnek. 
A különböző politikai nézeteket képviselő szervezetek is mind egyetértenek abban, hogy az ember életvitelének, szokásainak széleskörű és gyors változására van szükség a következő évtizedben.
A kormányok és cégek eddig alapvetően pénzügyi ösztönzők segítségével igyekeztek kiváltani a kívánt viselkedési mintákat. Figyelembe véve azonban pénzügyi eszközeink és monetáris rendszerünk motivációinkat alakító tulajdonságait, ma már egyértelműen igazolható, hogy azok sokkal inkább a probléma részévé, mint a megoldás eszközévé váltak.
A Római Klub Európai Szervezetének 2012-ben kiadott jelentésében (Money and Sustainability – The Missing Link) közzéteszi pénzügyi rendszerünk azon sajátosságait, amelyek a fenntarthatóság koncepciójával összeférhetetlenek. 
Uralkodó monetáris struktúránk ugyanis:
A gazdasági fellendülések és hanyatlások végtelen sorát generálja
Rövidtávú gondolkodásra késztet
Vég nélküli növekedést igényel
Vagyonkoncentrációhoz, valamint
A társadalmi tőke lerombolásához vezet
Ezen következtetések bármelyike már önmagában is elegendő ahhoz, hogy megakadályozza akár a legkörültekintőbben megtervezett fenntartható gazdasági-társadalmi modell kialakításának a lehetőségét.
A pénzügyi rendszerünk alapjait érintő korrekciók tehát mind a társadalmi, mind a környezeti fenntarthatóság szempontjából nélkülözhetetlenek.
Még ha a monetáris struktúra működését önmagában vizsgáljuk is, feltűnik annak rendkívül instabil mivolta.
A mai deviza- és pénzügyi derivatívák piaca mellett minden más eltörpül ezen a bolygón. 2010-ben, a deviza tranzakciók mértéke elérte a napi 4 billió amerikai dollárt. A világ összes termékének és szolgáltatásának napi exportja, illetve importja ennek körülbelül a 2%-a. Ez azt jelenti, hogy ezeken a piacokon a tranzakciók 98%-a kizárólag spekulatív ügyletekből áll.
Ez a devizapiaci adat nem tartalmazza a derivatívákat, amelyek elvi értéke 600 billió amerikai dollár volt – az egész világ 2010-es GDP-jének 8-szorosa.
Ebből a hatalmas piacból indult ki a 2007-es banki válság is. Mint minden eddigi bankválság esetén, a kormányok most is úgy érezték nincs más választásuk, mint bármi áron – az adófizetők terhére – kimenteni a bankrendszert. Bár kétségkívül ez a legnagyobb válság az 1930-as évek óta, nem ez volt az egyetlen.
Az IMF 145 banki, 208 monetáris és 72 szuverén adósságválságot azonosított az 1970 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan. 
Tehát az elmúlt 40 év során összesen 425, évente átlagosan több mint 10 válságot tapasztalt a világ. Ezek a válságok az IMF 187 tagországának csaknem háromnegyedét érintették, többet közülük számos alkalommal.
A nyugdíj, a munkanélküli segély, és a szociális háló egyéb elemei, valamint a nem-szén alapú gazdaságba történő befektetések épp akkor kerültek veszélybe, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk. Ezzel párhuzamosan, számos állami vagyon került privatizációs folyamat alá.
A környezetvédők gyakran új pénzügyi ösztönzők kialakításával, ’zöld’ adók létrehozásával, illetve a bankok fenntartható beruházások finanszírozására történő bátorításával próbálnak fellépni az ökológiai válság ellen. A közgazdászok pedig hajlamosak azt hinni, hogy a pénzügyi válság korrigálható, visszatérése megelőzhető a hatékonyabb szabályozással, illetve az állami kiadások szigorú, tartós csökkentésével. 
De akár a zöldebb adó, zöldebb euró, dollár, illetve (brit) font támogatásáról van szó, akár a karcsúbb állami költségvetésről, nem lehet, hogy mindkét tábor rossz helyen keresi a megoldást?
A kormányok mindez idáig a pénzügyi rendszertől felvett kölcsönök révén mentették ki a bankokat és az addig uralkodó szabályozásoknak is csak a felszíni részéhez nyúltak, soha nem érintve a rendszer fundamentumait. A jelentés tanulsága szerint, ez messze nem elég.
Pénzügyeinkben ugyanis létezik egy olyan strukturális hiba, amely a nyugtalanító problémáinkat vég nélkül generálja. A jelentés megkerülhetetlen konklúziója, hogy az egész monetáris rendszert újra kell gondolni és át kell alakítani ahhoz, hogy a 21. század kihívásait eredményesen kezelni tudjuk.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy egyre több helyen üti fel a fejét az alternatív, valamint kiegészítő pénzügyi struktúrák iránti érdeklődés és igény.
A jelentés külön-külön fejezeteket szentel az állami és a magánszféra által kezdeményezett, illetve kezdeményezhető kiegészítő fizetőeszközök rendszerének, melyek a konvencionális pénz mellett párhuzamosan is tudnak működni (közismerten, bár pontatlan megfogalmazásban ezek a helyi pénzek).
A könyvre www.PenzEsFenntarthatosag.hu oldalon teheted rá a kezed (a kiszállítási díjak később emelkedni fognak, weboxon mindenképp).

2016. január 25., hétfő

Fenntartható gazdálkodás? Na ugye, hogy meg lehet csinálni!

2016. január 22.  piacesprofit.hu
Nem csak bizonyítja az ENSZ élelmezésügyi világszervezete (FAO) új kiadványában, hogy megvalósítható az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás, de gyakorlati útmutatót is ad az ilyen működéshez.
Elérhetővé váltak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) gyakorlati ajánlásai a világ legfontosabb gabonáira (kukorica, rizs, búza), amelyek az elfogyasztott kalóriák 42%-ért és a proteinbevitelünk 37%-ért felelnek, hogy azok termesztése az ökoszisztéma javára váljon. Az új kiadvány egyrészt különböző esettanulmányokon keresztül bizonyítja, hogy a FAO által is javasolt Save and Grow módszer sikeresen alkalmazható, másrészt egyben egy gyakorlati útmutató is arról, hogyan tudja a világ elérni az új fenntartható fejlődési menetrend célkitűzéseit.
„A szegénység felszámolásához és a klímaváltozás megállításához kapcsolódó nemzetközi kötelezettségvállalásainkhoz egyfajta paradigmaváltás szükséges, hogy egy fenntarthatóbb és befogadóbb termelés révén biztosítsuk a növekvő igényeinket,” mondta José Graziano da Silva, a FAO főigazgatója, előszavában, utalva a közelmúltban elfogadott fenntartható fejlődési célokra és a párizsi klímatárgyalásokra (COP21).
Miközben a világ gabonakészletei rekordméreteket öltenek, termelési módszereink nagyon bizonytalanok a talajvíz kimerülése, a környezetszennyezés, a biológiai sokféleség csökkenése és egyéb problémák miatt – pontot téve a zöld forradalom korszakára. Miközben a világ élelmiszertermelését 60%-kal kellene növelni, hogy képesek legyünk ellátni a föld várható népességét 2050-ben is. Ez komoly kihívás elé állítja a hatékonyság terén a kis családi gazdaságokat, akiktől a terményeink nagy része származik.

Kép:Pixabay

A Save and Grow egy átfogó módszer egy környezetkímélő, fenntartható és mindemellett termelés-intenzív mezőgazdaságért, ami tekintettel van környezeti erőforrásainkra, részben a kémiai vegyületek használatának mérséklése révén, és javítja a gazdálkodók pénzügyi helyzetét. Már ebből a rövid összefoglalóból is látható, hogy ez a termelési minta a fenntartható fejlesztési célok és az éghajlatváltozás elleni tervezett lépések irányába mutat.
A gyakorlatban ez jelentheti fák ültetését, amelyek Malawiban és Zambiában a kukoricaföldeken biztosítanak árnyékot a növényeknek, növényi maradványok talajtakaróként való használatát a szántóföld boronálását követően, egy módszer amit akazak sztyeppéken alkalmaztak búza termesztésekor, vagy gyakran a „vágd le és mulcsold” újszerű alkalmazását, például Közép- és Dél-Amerikában.
Most megérett az idő, a sporadikus példákra építve, az átfogó és ambiciózus nemzeti programokhoz, olvasható szintén az előszóban.
A módszer lényege
A Save and Grow gyakorlatilag különböző technikák tárházát takarja, amelyek mind a természetes biológiai és ökológiai folyamatok segítségével teszik lehetővé, hogy többet termeljünk kevesebből.
Ennek öt, egymást kiegészítő eleme:
- környezetkímélő mezőgazdaság, ami a talajművelés helyett a talajtakaró és vetésforgó alkalmazását jelenti,
- a talaj állapotának javítása, nitrogén-megkötő növények termesztésével, amelyek kiválthatják a drága műtrágyákat
- körültekintőbb fajtaválasztás a magasabb hozamú, ellenállóbb és táplálóbb növények előtérbe helyezésével
- hatékony vízhasználat
- integrált növényvédelem, vagyis a rossz kártevő természetes ellenségeinek bevetése kémiai rovarirtók helyett
Egy klasszikus, és manapság elég elterjedt példa Kínából, a rizs-hal rendszer, amikor a gazdálkodók az elárasztott rizsföldekre halakat telepítenek. Az állatok fő feladata a kártékony bogarak, gombák és gyomok irtása – a növényvédő szerek szerepét átvéve, de egyúttal élelemmel vagy egy plusz bevételi forrással is ellátják a farmert.
A FAO becslése szerint, olvasható a kötetben, a világ rizsföldjeinek 90 %-án lenne alkalmazható ezen módszer, miközben Kínán kívül a kontinensen mindössze 1%-ban éltek a rendszer kínálta előnyökkel. Az indonéz kormány a közelmúltban tett lépéseket, hogy az országban egy millió hektáron ezzel az integrált technológiával történjen a rizstermesztés.
Az ökoszisztéma alapú megközelítés a Save and Grow központi eleme. Ezt a szemléletmódot követve Afrikában egyes kistermelők úgy védekeznek sikeresen egy őshonos moly ellen, aminek a lárvája a kukoricát támadja, hogy a kukorica közé koldusgyomot, egy hüvelyes növényt vetettek, a földek köré pedig napier füvet, (amit később állati takarmányként hasznosítanak). Ez utóbbi feladata a rendszer beindítása, míg a koldusgyom kémiai vegyületeivel odacsalogatja a molyok természetes ellenségeit továbbá megzavarja magukat a lepkéket is, hogy azok inkább a napier fűbe rakják petéiket.Élőhelyek kialakítása
Ezzel a módszerrel a monokultúrákhoz képest kisebb földterületen a Viktória-tó körüli farmerek 75 %-a háromszor nagyobb hozamnak örülhetett az aratási szezonban, a fűfélének köszönhető haszonállat állomány növekedését nem is említve.
Modern eszközök
High-tech eszközök segítenek, hogy ez a globális módszer révén a természeti és emberi igények közötti végre egyensúlyt teremtsünk. Kézi optikai szenzorokkal meghatározható a növény nitrogéntrágya-igénye, lézeres precíziós talajszintezéssel magasabb termelékenység érhető el kevesebb vízhasználat mellett – ez utóbbi Indiában például akár 40 %-os vízmegtakarítást is jelentett.
Az ilyen termelési rendszerek alapja a tudás, főként a helyiek ismeretei és igényei, hangsúlyozzák a FAO szakértői.
A döntéshozók szerepe
A gazdálkodók gyakran látják a változás előnyeit, ám mivel azok nem minden esetben azonnal érvényesülnek, a Save and Grow esetében is szükség van stabil intézményi keretek kialakítására.
A döntéshozóknak ösztönzőket kell kínálni a gazdáknak az eddigi termelési módszerek elhagyására, a vetésforgó alkalmazására és közben eszközöket kialakítani (pl. biztosítás, szociális intézkedések, hitel-eszközök), amelyekkel csökkenthetők a kockázatok.
A széleskörű alkalmazáshoz a kormányzati szinten kívül a nemzetközi szervezetek, a civil és a privát szféra elköteleződése is szükséges.
Kazahsztán példája mutatja, hogy a környezetkímélő mezőgazdaság megéri a befektetést. Kezdetben a szél okozta talajerózió ellen vetették be az 1960-as években, 2000-től azonban a FAO segítségével elterjedhetett a szántás elkerülésére épülő módszer, amellyel a hóból és csapadékból összegyűlő folyadék a talajban marad, alacsonyabb munkaerő- és üzemanyag-költségek mellett 25 %-kal növelve a búza-termésátlagot. 2011-ben a kormány célzott támogatási rendszert indított el ezen gyakorlat további terjesztésére, amit napjainkban már a 19 millió hektár bevetett terület felén alkalmaznak.
A földművelés miatt van meleg
Egyre több a bizonyíték, hogy a hétezer évvel ezelőtt elkezdett földművelés és állattenyésztés valószínűleg késleltette az éghajlat természetes, globális lehűlését és szerepet játszhatott abban, hogy ma viszonylag meleg a klíma – állapította meg egy amerikai kutatás. Itt találja a részleteket.

2016. január 16., szombat

2016-ban ujra lesz Gyüttment Fesztivál Csobánkapusztán

Sokszínű Vidék 2015. 12. 28. 
Megismerhetik egymást azok, akik a városban tücsökszóról álmodoznak, és azok, akiknek ez már mindennapi háttérmuzsika.
Idén nyáron nagy sikerrel debütált a Fiatalok a Magyar Vidékért Alapítvány által rendezett első Gyüttment Fesztivál a Nógrád megyei Csobánkapusztán.
A fővárosi székhelyű civil közösség az élhető és a megújulni képes magyar vidéket mutatta meg annak a sok-sok ezer embernek, akik az ország szinte minden szegletéből sereglettek össze a 4 napos eseményre. A programok során megmutatták, miként lehet a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal üzemelni, kézműveskedni, és azt is, milyen finomságok készíthetők a helyiektől vásárolt és a maguk által megtermelt alapanyagokból.
Hobbit kunyhót építenek
Az augusztusi rendezvényen kezdték el a csobánkai hobbit kunyhó építését is, melynek során a helyben fellelhető anyagokat részesítették előnyben: kő, fa, nád, fűz és agyag felhasználásával alakították az építményt.


Fotó: Facebook/Fiatalok a Magyar Vidékért Alapítvány
A nagy sikerre tekintettel 2016-ban az alapítvány természetesen újra megrendezi a nagy nyári Gyüttment Fesztivált. Mint megtudtuk, e mellett több kisebb programot szerveznek, köztük tavaszi építőtábort is, ahol alternatív ökológiai technikákkal kísérleteznek, s a már megkezdett hobbit kunyhójukon szeretnék elvégezni az utolsó simításokat.

Fotó: Facebook/Fiatalok a Magyar Vidékért Alapítvány

A nyári fesztiválon a termelők, gazdák, kézművesek, a természetes életmód és az egészséges életmód „nagykövetei” viszik majd a prímet.
A cél a Gyüttment Fesztiválon és a kisebb rendezvényeken is ugyanaz. Megmutatni, mit tudunk tenni azért, hogy a város és a vidék kapcsolata megerősödjön? Hogyan fest egy fenntartható világ, hogyan találhatjuk meg benne mindannyian a magunk szerepét, s hogyan fejlődhetünk?
Ehhez pedig valóban el kell menni Csobánkapusztára. Az ott eltöltött néhány nap alatt a városi ember madárfüttyre ébredhet, és tücsökszóra cserélheti a körúti szirénát, szomszédok helyett barátokat találhat, és beletúrhat az anyaföldbe, hogy a betevő falatokhoz friss zöldségeket szedjen.

Smaragdfalva - ÖkoFalugazdaság

2016.01.02.
Smaragdfalva Egertől hat kilométerre, Egerszalók határában, egy csodálatosan szép kis völgyben, a 120 hektáros tó közelében szerveződő Öko Falugazdaság.
Olyan település, " melynek célja az, hogy az ember a környezettel a lehető legnagyobb összhangban legyen képes működni, használja annak erőforrásait, de nem károsítja, ugyanakkor az itt élők számára nyugodt, harmonikus és élhető életet biztosít, mellőzve a felesleges kiadásokat és az ésszerűtlen luxusra való törekvést.
Olyan helynek álmodták meg alapítói, ahol teljes mértékben igaz mindez, gyönyörű környezet és összetartó közösség jellemzi majd, lakói óvják a természetet, és felelősséget éreznek bolygónk iránt, törekszenek a függetlenségre, ugyanakkor a civilizációval való egészséges kapcsolat megtartására is.
A csend és a nyugalom mellett a település létrehozóinak célja a takarékosság, illetve az egészségtudatosság is, ezt szolgálja többek között a permakultúrás gazdálkodás, a vegyszermentesség, a helyi alapanyagokból történő építkezés, valamint a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú felhasználása és a házak energiafelhasználásának minimálisra csökkentése."
Céljaik megvalósításának érdekében a következő programokat szervezik:
1."HÉTszilvaFÁS" városi gazda program 1ha
2. Hobbi "T"- háztáji gazdaság program 1,5ha
3. ÖkoTanya Farmgazdaság vállalkozói program
Állattenyésztő farmgazdaságok (kecske, bárány, sertés, tyúk) 4,5 ha
Lovas Farmgazdaság 2ha
Növénytermesztő Farmgazdaság 3,5 ha
4. Kézműves manufaktúrák nyitott műhely programja 0,5ha
5. Agro turisztikai major - nomád tábor 0,5ha
- Nomád - wellnessz üdülési program 
- ÖkoWellnessz hétvégék - kaláka program
Smaragdfalva Agro turisztikai élményt, és szolgáltatásokat, programokat ajánl főleg a hazai és külföldi turistáknak, azonban fő tevékenysége az Öko Farmgazdaságokban, háztáji gazdaságokban (illetve Eger és környékén tevékenykedő termelőkkel, tanyagazdaságokkal együttműködve) termelt alapanyagok piacra juttatása, feldolgozása, kis családi élelmiszer feldolgozó, és kézműves manufaktúrákban. Gyakorlati képzései a fenntartható fejlődést szolgálják, kiemelten a gyermekek nevelése terén.
A falu /szíve/ központja egy Életmód, és képzési központ lesz, körülötte /mellette/ a közösségi épületekkel, és egy kis ökumenikus kápolnával.
Köré épülnek fel, az Öko Farmgazdaságok üzemegységei, gazdálkodási területei, a Hobbi Öko gazdaság háztaji kertjei, és agro turisztikai szálláshelyek.
A Farmgazdaságokban olyan épített környezet valósul meg, ami a népi építészet hagyományait követi, és hangulatában egy múlt század eleji tanyagazdaság hangulatát idézi fel. Különleges kivétel lesz az öko háztáji gazdaságok, Hobbit /nyaraló/ stílusú pihenő házai. Az épített környezet önmagában is jelentős turisztikai vonzerőt jelent majd, és manufakturális gazdálkodási tevékenységének bemutatásával, egy képzési, szakmai találkozóhely lesz a vidéki életforma iránt érdeklődő magánszemélyeknek, családoknak, cégeknek, civil-szakmai szervezeteknek.
Smaragdfalva egy projekt konzorcium keretében kezd el épülni, későbbiekben „Faluszövetkezeti" keretek között fog működni.
A szövetkezet menedzseli (koordinálja) az agro turisztikai szolgáltatásokat, ahhoz kapcsolódó programok szervezését, alapanyag termelését, termeltetést, élelmiszer feldolgozást, piacszervezést, a termékek egységes arculattal megjelenő csomagolását, (Smaragdfalva Kincse néven - Egerszalóki Helyi Termék megjejöléssel) marketingjét, logisztikai feladatait.
Főbb együttműködési, és célpiacok:
Egerszalók - Helyi piac
Eger
Miskolc
Budapest
Magyarország
Nemzetközi piac
A Projekt Konzorcium tervezett tagjai:
Fanó Magdolna ötletgazda - a terület tulajdonosa
Pál Rudolf ötletgazda - helyipiac.hu
Egerszalók Önkormányzata
Egri TDM szervezet
Gyógyvizek Völgye TDM Egyesület
Civil - szakmai szervezetek
Tájépítész csapat, mint szakmai tervező – kivitelezést irányító
Vállalkozó partnerek, /bérlők/akik folyamatosan a területen élnek
Programvezetők
A projekt beruházásait a konzorcium tagjai, mint független vállalkozók /bérlők, résztulajdonosok/ önerőből, pályázati forrásaikból, valamint a konzorcium tagjai által elnyert pályázatokkal, és kaláka programban valósítják meg.
A konzorcium tagjai által tervezett gazdálkodó /termelő, feldolgozó/ egységek ill. kézműves manufaktúrák egy részét a tulajdonos saját maga üzemelteti, a továbbiak üzemeltetési lehetőségét pályázati úton bérbe adja, elsősorban fiatal agrárvégzettségű házaspároknak, családoknak, akik megfelelő szaktudással rendelkeznek a termelés, termeltetés ill. az adott manufaktúra működtetéséhez, és életvitel szerűen Smaragdfalván akarnak élni.
1."HÉTszilvaFÁS" városi gazda program
Olyan városi embereknek ajánljuk, akiknek az elfoglaltságuk nem teszi lehetővé, hogy háztáji kertet béreljenek, de agrotúristaként szívesen ellátogatnának Smaragdfalvára. Itt lehetőségük van arra, hogy, egyfajta "dobozrendszerben" elláthassák családjukat vegyszermentes, egészséges élelmiszerekkel. 
A gazda vállalja a facsemeték (7 db nemtudom szilva), a telepítés, és az éves művelés költségeit.
A facsemeték és a telepítés költsége: 2.000Ft/fa egyszeri díj
Művelési díj: egyedi megállapodás szerint
Szüretelés, csomag összeállítás: gazdánként változó
Kötelező feltétel, hogy legalább egy alkalommal, a telepítésnél jelen kell lenni a gazdának!
A gyümölcsfákról származó terményekből aszalványt, és szilvalekvárt készítünk a helyi felfolgozó manufaktúrában. A kész termékek felét a feldolgozók Smaragdfalva Kincs, helyi termék megjelöléssel értékesítik, másik felével a gazda rendelkezik.
Részletes tájékoztatás, jelentkezés:
Pál Rudolf - Program koordinátor
06 30 282 28 53
info@helyipiac.hu

2016. január 15., péntek

Egésznapos Talajélet előadás

Jan 13, 2016
Egész napos előadást és beszélgetést szerveztünk Kökény Attilával (Talajdoktor), a Kakasszéki Biogazdaság vezetőjével, a növénytermesztés alapját képező talaj természetes működéséről: hogyan működik a talaj táplálék háló, hogyan lehet összhangban működni a természettel, hogyan lehet egészséges, ellenálló és bő termésű növényeket nevelni?
Az előadás érinti a kertészeti- és szántóföldi gazdálkodás témáit, így egyaránt hasznos lehet hobbikertészeknek, gyümölcsészeknek és sokhektáros gazdáknak. Bár a témák alapvetően a természetes (bio, öko, organikus, fenntartható) működést járják körbe, de az elhangzó információk és módszerek a vegyszeres gazdálkodást gyakorlóak számára is érvényesek és használhatóak.

Kökény Attila (Fotó: delmagyar.hu)

Kérdések, amire az előadás segíthet megtalálni a megfelelő választ:
Hogyan működik a bio, hogyan lehetséges vegyszerek nélkül eredményesen gazdálkodni, termeszteni?
Hogyan működik a növények táplálkozása, és “immunrendszere”?
Hogyan lesz műtrágya nélkül is bőséges a termés és erős a növény?
Hogyan lehet permetezés nélkül “megvédeni” a növényeket?
Hogyan lehet minimális talajmegmunkálással, bolygatással megfelelő élőhelyet teremteni?
Mi és mire jó valójában a komposzt, a talajtakarás, a komposzt tea?
Tervezett témák:
A talaj helyzete hazánkban és világszerte
Természetes talajfejlődés folyamata
Termékenységet befolyásoló hatások
Talaj táplálékháló összetétele és működése
Talaj táplálékháló alkotóelemei
Gomba:baktérium arányok
Élőhelyek, életkörülmények mikrobiális kapcsolatai
Nitrogén, foszfor, kálium és kalcium körforgás biológiai folyamatai, nitrogén formái
Kalcium:magnézium egyensúly, foszfor és kalcium kölcsönhatása
A talaj széntartalmának szerepe, szerves anyagok, humusz, glomalin jelentősége
Talaj pH értéke és a mikrobiológia összefüggései
A gyökérzet szerepe és a rizoszféra funkciói
Mikroorganizmusok tömege, tápláléka
Tápanyagok körforgása a táplálékhálóban
Fedő és társnövények szerepe
Fertőzéselnyomó talaj alapjai
Mikrobiológiai oltóanyagok
Tápanyaggazdálkodás a talajmegújító mezőgazdaságban
Komposzt meghatározása, haszna, előállítása, minősítése, kijuttatása
Komposzttea, ALKO előállítása, minősítése, kijuttatása
Otthoni talaj és komposztvizsgálati eljárások
Mikroorganizmus azonosítása és mérés közvetlen módszerekkel
Mintavételezés, analízis, eredmények értékelése
Talajmegújító eljárások, áttérés folyamata
Mezőgazdasági technológia, összefüggések és gépészeti igények
Hazai tapasztalatok a forgatás nélküli műveléssel és direktvetéssel 2015-ből
Helyszín: Ófalu Közösségi Mintakert – Budapest, Békásmegyer-Ófalu
Időpont: 2016. január 23. (szombat) 10.00 – 17.00 (ebédszünettel)
A részvétel III. kerületi lakosok számára ingyenes, mindenki másnak 2.000 Ft a részvételi díj.
A részvétel regisztrációhoz kötött, az alábbi űrlap kitöltésével lehet jelentkezni:

2016. január 7., csütörtök

Az FM 2016-ban is meghirdeti a Zöld Forrás pályázatot

2016. jan 06.írta: videkertmagazin
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is kiírja a Zöld Forrás pályázatot, melyre a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában részt vállaló civil szervezetek pályázhatnak - közölte a szaktárca hétfőn a kormányzati hírportálon.
A pályázati keretet a minisztérium - a 2016-ra vonatkozó költségvetési törvény alapján - várhatóan a múlt évhez hasonlóan az idén is 70 millió forintban határozza meg. Tavaly a pályázati forrásból 52 társadalmi szervezet kérelmét támogatta a tárca 300 ezer és 3 millió forint közötti összegekkel. 
A civil szervezetek delegáltjai az idén is részt vesznek mind a pályázati kiírás elkészítésében, mind a pályázatok bírálatában. A 2016-os pályázat mielőbbi meghirdetése érdekében a minisztérium munkatársai már a múl év végén megkezdték az egyeztetést a civil delegáltakkal. Így a korábbi éveknél egyszerűbb felhívásra az idei év első félévében benyújthatják pályázataikat a zöld társadalmi szervezetek - olvasható a tájékoztatásban. mti

Ezekre kell odafigyelniük a gazdáknak 2016 elején

Megújulnak az őstermelői igazolványok, módosul a mezőgazdasági termelő definíciója, az élelmiszerlánc-biztonsági díj, jön a párlatjegy.
Ahogy már többször beszámoltunk róla: megújulnak a mezőgazdasági őstermelői igazolványok, a papír alapú igazolványok helyett kártya alapú igazolványt vezetnek be, az új rendszer sikeresen elindult. Változást jelent, hogy az eladónak ki kell írnia, saját őstermelői tevékenységből származó terméket értékesít, és fel kell tüntetnie az igazolvány számát. Megszűnik az az ellentmondásos helyzet is, hogy az őstermelők ugyanazt a terméket azonos helyen és azonos időben őstermelőként és egyéni vállalkozóként is értékesítik. Ellenőrzéskor, adott esetekben, a büntetésen túl akár két évre is bevonhatják az őstermelői igazolványát annak, aki így téveszti meg a vásárlókat. Az igazolvány kiállítása és érvényesítése továbbra is ingyenes marad, az ügyintézés sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lesz - mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
Fontos változás, hogy a földtörvény kapcsán megváltozott a "mezőgazdasági termelő" jogi definíciója és a mezőgazdasági termelőszervezet agrárüzemének jogszabályban foglalt meghatározása is. A mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó mezőgazdasági termelő vagy szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy folyamatosan öt éve Magyarországon mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységet folytat - hívja fel a figyelmet Törökné Rácz Erzsébet mezőgazdasági adószakértő. A másik kategória a mezőgazdasági termelő szervezet agrárüzeme, amely szintén folyamatos mezőgazdasági alaptevékenységet végez Magyarországon, és ez az összes tevékenységen belül eléri az 50 százalékot.
A számviteli változások között vannak egyéb, a gazdákat érintő és idén életbe lépő, kisebb módosítások is, például, a házi pálinkafőzésre vonatkozó szabályok. A házi főzésű pálinka esetében „párlatjegyet” kell venni, amelynek ára 700 forint, és minimum öt darab kell belőle az otthon pálinkafőzéssel, vagy gyümölcstermesztéssel és pálinkafőzéssel foglalkozó gazdálkodónak. Ezt követően az összes kifőzött pálinkáját párlatjegyekkel kell lefedeznie. 86 párlatjegyet vehet egy gazdálkodó egy évben. Változott az élelmiszerlánc-biztonsági díj is: a korábbi sávos kulcsok megszűntek, és egységes elszámolás van, ami érintheti a mezőgazdasági termeléssel foglalkozókat, illetve az élelmiszer-előállítókat, -forgalmazókat.
A változások nyomon követéséhez és a jogszabályok értelmezéséhez célszerűszakember segítségét kérni. Ma már a könyvelésen kívül számos más olyan terület van, ahol szaktanácsadók segítik a mezőgazdászok munkáját. A gazdáknak célszerű olyan szakértőket alkalmazniuk, akik az agráriumra specializálódtak - hívja fel a figyelmet Török Zoltán mezőgazdasági pályázati szakértő. Nem feltétlenül elég, ha valakinek a pályázatírási, könyvelési, jogi, adózási kérdésekben területén megvan a megfelelő szaktudása, sokkal fontosabb, hogy mindez gyakorlatban is tudja alkalmazni. Ha ugyanis ez a tudás hiányos, nem tud személyre szabott tanácsot adni a gazdálkodónak.
A szaktanácsadó alkalmazása előtt annak is érdemes utánajárni, hogy a kiválasztott szakember szerepel-e a szaktanácsadói névjegyzékben. A névjegyzékben szereplő szaktanácsadók nyújtotta szolgáltatásra ugyanis az EU támogatást ad, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodónak körülbelül a tarifa tíz százalékát kell kifizetnie, a többit a támogatásból vissza lehet igényelni. A szaktanácsadók kiválasztásánál fontos szempont lehet, van-e szakmai felelősségbiztosítása, hiszen ő is ember, és hibázhat, de fontos, hogy ilyenkor ne az ügyfelet, a gazdálkodót terhelje a kiszabott büntetés.

agrotrend.hu / hirado.hu

Nemes Mátyás az Év biogazdája 2015-ben

– Mióta foglalkozik biogazdálkodással és hogyan kezdtek hozzá?
– A történet az 1980 körüli években kezdődik. A mostanra már külön ökogazdálkodó fiaink – akiknek már lassan felnőtt gyerekeik lesznek – a nyakamban lovagoltak a BNV területén egy mezőgazdasági vásáron. Ekkor még létezett és szemet gyönyörködtető volt a Biokultúra Egyesület bemutatókertje, ahová betértünk. Megfogott az ott szorgoskodó, a látogatókat felvilágosító, útba igazító emberek kedvessége és szemlélete. Ez a szemlélet ott és akkor megfertőzött. Akkor az élet teljesen más területén dolgoztam, viszont a fertőzés annyira súlyos volt, hogy elkezdtem gyűjteni azokat a vékony kis füzetkéket és a biogazdálkodással kapcsolatosan megjelent irodalmat, ami akkor a polcon még körülbelül 7-8 centiméteren elfért. Ma már mindenki tudja, hogy a könyvtárakban több méterre rúg a Magyarországon fellelhető ökológiai gazdálkodással kapcsolatos irodalom. Aztán az élet úgy hozta, hogy hobbikertünk lett, amit akkor ugyan még nem bioként műveltünk. Talán mert kicsi és kevés volt a tudás és akkor talán nem is volt annyira ismert, elismert a biogazdálkodás. Aztán 1998-ról 99-re Szécsényiné Erzsike egy biotanfolyamot szervezett Kunszállás-Fülöpjakabon, amit azóta – ha jól tudom – egyetlen tanfolyam múlt felül, mert ez alkalommal 135-en levizsgáztak. A tanfolyam hallgatói közül mintegy 10% még ma is Kiskunfélegyháza környékén biogazdálkodást folytat. Azóta gyarapodtunk is, mert a családból mind a két fiam, a családjával együtt organikus termelést folytat.
– Mekkora a gazdaság, hányan dolgoznak benne?
– Inkább azt mondanám a gazdaságról, hogy mekkora kiterjedésű Fülöpjakabon az az ökológiai módon kezelt terület, amelyet ma megművelünk. Körülbelül 100 ha van a falu határában, ez majdnem 10%-a a kicsi falunak, tehát jelentős mennyiségű földterület van ökológiai művelés alatt, és szerencsére a közelünkben nagyobb erdőterületek is vannak. Nekünk mintegy 22 ha földünk van, ennek egy részét ugaroltatjuk. A földek nagyon alacsony aranykorona értékűek és csak öntözéssel művelhetőek. Ezeknek a területeknek a humusztartalmát zöldtrágyázással szeretnénk gazdagítani. A humusztartalom el kell, hogy érje azt a szintet, hogy ott eredményesen lehessen termelni. Ha megfelelő a humusztartalom, akkor ki lehet építeni az öntözőrendszert, és meg kell keresni azokat a növényeket, amelyek ezen körülmények között jól érzik magukat, és bár lehet, egy picit több munkával, de megfelelő gazdasági hasznot is hoznak, és eközben nem zsaroljuk, nem szegényítjük a talajt.
– A faluban mások is elkezdtek biogazdálkodni?
– Az akkori tanfolyamnak a hallgatói közül a polgármesterünk, Csáki Pál, azóta már a családba került Polyák Mária, illetve Csányiné Margitka, aki már 70 fölé került, azóta is biogazdálkodik. Azután bővült a létszám, mert amikor a Gábor fiaméknál megszületett az első unokánk, akkor a menyem azt mondta, innentől kezdve mi is biogazdálkodást folytatunk. És talán már másnap be is jelentkeztek a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez az ökogazdálkodók közé. Valamiért, talán a baba születése kapcsán, olyan indíttatást kapott, hogy neki is tisztán kell a családot táplálni és úgy érezte, hogy a környezetét is megfelelően kell kezelni. 2015-ben adták át a falu határában egy ökológiai gyógynövény bemutatókertet. A bemutatókertet az Éminence Hungary Kft. tulajdonosai, a Koronczay szülők és gyermekeik hozták létre. A két Koronczay testvér a kecskeméti Biola Biokozmetikai Kft. termékeit importálja Kanadába. A kozmetikumokhoz használt alapanyagok egy része a falu biogazdálkodóitól, a mi kertünkből és a bemutatókertből származik.
– Milyen terveik vannak Fülöpjakabon?
– A biogazdálkodásunk során egykor Szécsényi Sándorné Erzsike olyan óhajt fogalmazott meg, hogy épüljön Fülöpjakabon egy feldolgozó üzem, de ezt sajnos már nem élhette meg. Most eljutottunk odáig, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Operatív Programjában 5 ilyen feldolgozóüzem felépítését tervezik, ezek közül az egyik nagy valószínűséggel Fülöpjakabon lesz. Szándékaink szerint ez PI-technológiával termelt alapanyagokat és biozöldségeket fog feldolgozni. Reméljük, hogy ez a környék biogazdálkodásának is újabb lendületet ad. Az, hogy mit fog az üzem feldolgozni, attól függ, hogy a mostani és jövendőbeli kollégáink mit lesznek képesek kitartó munkával megtermelni. Én úgy szeretném, hogy azok a gazdák is érdekeltté legyenek téve ennek az üzemnek az eredményes működésében, akik az alapanyagot megtermelik. A tervet megfogalmazóknak feltett szándéka, hogy az innen kikerülő termékekre a fair trade jel felkerüljön.
– A biopiacon könnyű megtalálni Nemes Mátyást, ő kínálja talán a legtöbb fajta friss szezonális zöldségfélét és mindig sorok állnak a stand előtt. Mi jót kínál most a piaclátogatóknak?

– Nagyon sokféle zöldségünk van, minden szezonnak megvan a sajátja. Télen és kora tavasszal azokat a zöldségeket kell, vagy lehet árulni, amelyek a nyáron megfelelően begyűjtötték az energiát. Ezeket a tároló helyen, pincében, kamrában eltároltuk. Természetesen megjelenik a klasszikus sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla, a fekete retek és a burgonya, aztán ez a sor már bővült a Dioscorea batataval, a fénygyökérrel, továbbá idéntől fél ha földimandulával, illetve nagyobb területen termelünk még csicsókát, sütőtököt. Polarizálódik a dolog, mert az ember idővel nagyon sok mindent megtanul. Másik kérdés, hogy véletlenek nincsenek, időközben az egyik fiam, aki táplálkozástannal foglalkozik, elvégzett egy kétéves természetgyógyász kurzust és így jelen van az a tudás is, ami a gyógyszerek nélküli táplálkozás által történő egészségmegőrzést szolgálja.
– Ezekben a téli hónapokban mit javasol, mit fogyasszunk ilyenkor, mi az, ami segít átvészelni ezt a fényszegény időszakot?
– Az előbb említettem, hogy azok a gyökérzöldségek, amelyek adott esetben tárolásra kerültek, rendelkezésre állnak. Ezen kívül a globális felmelegedésnek van egy kis pozitív hatása is. Vannak fóliáink, és a nyáron, vagy ősszel, a jó energia és fényviszonyok között megnevelt zöldségek, így a hidegtűrőek, mint a spenót, a távol-keleti levélzöldségek, a tat soi, pak choi, a kínai kel, a megnevelt fehérretek, rendelkezésre állnak, ezeket a fóliákból ilyenkor is lehet szedni. Pusztán azzal, hogy a külső behatásoktól valamilyen szinten minimális munkával megvédjük, a fóliák friss zöldségeket biztosítanak szinte egész télen keresztül.
– 2015-ben elnyerte az Év biogazdája címet. A sok éves tapasztalattal a háta mögött mit üzen azoknak a fiatal gazdáknak, akik most vágnak bele a biogazdálkodásba? Milyen jó tanácsot tudna nekik adni?
– Három dolgot. Ez úgy hangzik, hogy tanulni, tanulni, tanulni, aztán még hármat, tapasztalni, tapasztalni, tapasztalni. És hogy a 3×3 meglegyen, keményen dolgozni, dolgozni és dolgozni, és ha valaki ezt a 3×3-at igen keményen, legalább 3 esztendeig betartotta, akkor utána már nincs más dolga, mint hogy további kemény, szívós munkával eredményre vigye a saját gazdálkodását és természetesen a legfontosabb az, hogy az utódainknak őrizzük meg a Földanya egészségét.
És még egy utolsó gondolat: tiszteletet az égieknek, szeretetet az embereknek, fogadd el önmagad, és szolgáld a Földanya élőlényeit. A szolgálatért cserébe kapsz tiszta táplálékot, a tiszta tápláléktól tiszta gondolatot. Mert elfogadod önmagad, cserébe kapsz testi és lelki egészséget. Embertársaidtól szeretetért szeretetet, s az égiektől a tiszteletért bölcsességet. Sok ember láthatja a célt, de csak a bölcs ember találja meg a hozzá vezető utat. Minden ökogazda társamnak sikerekben gazdag boldog új esztendőt, és eredményes gazdálkodást kívánok 2016-ra!
Nagy Judit (Biokultúra 2015/6)

2016. január 3., vasárnap

Mangalica malacok eladók

Tanya a nagycsaládnál  2015. november 5.
Eladóak, vagy szénára, lucernára, esetleg gabonára is cserélhetőek. Vannak kisebbek, nagyobbak, fiatalabbak, idősebbek, szőkék, vörösek sőt fecskehasúak is.
A malacok Brassóban vehetőek át.
A megosztásokat megköszönnénk, hátha így olyan személyekhez is eljut az infó, akik érdekeltek lehetnek.
Köszönjük.