Mielőtt kihalnak a magyar parasztok

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/mielott_kihalnak_a_magyar_parasztok

Szerző: O. Horváth György

A magyar gazdálkodók 31 százaléka 65 évnél idősebb, az átlag életkor 56 év, vagyis 10 éven belül a magyar parasztok fele nyugdíjba megy. Ki fog itt termelni? Többek között erre akar felelni a Fiatal Gazda Obszervatórium címmel programot indító Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya)

A gazdálkodók többsége már rég őszülni kezdett Fotó: Németh András Péter

Az Európai Unióban bevált gyakorlatot, a kiemelt témák nyomon követését alkalmazzák egyelőre két témában, az agrárfoglalkoztatás, illetve a kertészet területén. Ez a lényege anak aprogramnak, melyet az Agrya és a KSH indított - jelentette be Mikula Lajos, a szövetség ügyvezető elnöke, a program első rendezvényeként megtartott "Fiatalok foglalkoztatása az agrárszektorban" konferencia során. A kutatások tartalmát a KSH adatvagyonának célzott, a generációs kérdésekre fókuszáló elemzései, illetve a mélyinterjús lekérdezések adják. A program kommunikációs kampányában felkeresik a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, hogy segítsenek a pályaorientációban a mezőgazdaságban rejlő foglalkoztatási lehetőséget bemutatásával.

Laczka Éva, a KSH elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Agrya kérésére kutatási programot dolgoztak ki, és több részterületet is, például a mezőgépészet helyzetét is elemezni fogják.

A KSH elnökhelyettese az Agrya és a Második Hullám Vidéki Ifjúsági Szövetség közös konferenciáján tartott előadásában elmondta, hogy a mezőgazdaság aránya a GDP-ben 3-4 százalék, ugyanakkor a mezőgazdaságra építő ágazatokat is figyelembe vevő 10-12 százalék.

A hivatal adatai szerint a múlt évben mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek száma 8442 volt, és 485 ezer egyéni gazdaságot tartottak számon. A gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, az átlagéletkor pedig 56 év, ezért fontos a fiatalok szerepének növelése - mondta a KSH elnökhelyettese.

Az agrárgazdasági szervezetek tavaly 78 ezer állandó munkatársat foglalkoztattak, s évente 38 ezerre tehető az időszaki alkalmazottak száma. Ezzel szemben az egyéni gazdáságokban több mint egymilliónyian is dolgoznak. Tavaly 61 763 fiatal gazdát tartottak nyilván, ami a gazdák 12,8 százaléka, a fiatal gazdák átlagéletkora 34 év, 77 százalékuk férfi, 23 százalékuk pedig nő - ismertette a KSH elnökhelyettese.

Kiss Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) helyettes államtitkár a konferencia megnyitóján kiemelte, hogy az Európai Unióban a válság nehéz helyzetbe hozta a fiatalokat is a munkaerőpiacon. Magyarországon a kormány több programot is indított a fiatalok elhelyezkedésének segítésére, a 2024-ig szóló Nemzeti Ifjúsági Stratégia intézkedései között a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság kiemelt helyen szerepel.

Mikula Lajos a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy a szövetség 2014-ben is meghirdeti a Vidék Kaland programot, amelyre április 19-ig lehet jelentkezni. A városi fiatalok egy-egy hetet tölthetnek el munkával a fiatal gazdánál, a tervek szerint az idén harminc városi fiatal Magyarországon, húsz pedig Székelyföldön vehet részt a programban. A Vidékfejlesztési Minisztérium 6 millió forinttal támogatja a programot, amelyet a székelyföldi részvétel előkészítésére, lebonyolítására fordítanak - mondta Mikula Lajos.

Elszabadult párlatfőzés rombolja a pálinka hírnevét, nem az EU

http://www.szabadfold.hu/aktualis/elszabadult_parlatfozes_rombolja_a_palinka_hirnevet_nem_az_eu

2014. ÁPRILIS 23. Szerző: O. Horváth György

Párlat, nem pálinka! - Magyarország megsérti az uniós jogot és 2004-ben tett korábbi vállalásait, miszerint 2010-től lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki egy hete ítéletében az Európai Unió luxemburgi bírósága.

Pálinkafőzőt árusítanak Fotó: Kállai Márton

E döntést a kormányzat mégis újból a pálinka elleni támadásnak próbálja beállítani. 2004-ben az EU-hoz történő csatlakozáskor azt vállaltuk, hogy 2015-ig a szeszekre vonatkozó aktuális jövedéki adó felének megfizetése mellett főzethetnek magyar magánszemélyek szeszfőzdékben párlatot. Fontos hangsúlyozni, hogy nem pálinkát, hanem párlatot! A későbbi, EU-s megállapodást semmibe vevő 2010-es rendelet és az azt követő időszak megnyilatkozásai is kerülték a pálinka szót, azt ugyanis csak szigorú szabályok mellett lehet készíteni, míg az otthoni főzéskor ezt lehetetlen ellenőrizni, tehát azt nem is lehet pálinkának, hanem csak párlatnak nevezni. Most a kormányzat mégis a magyar pálinka elleni támadásnak próbálja beállítani a döntést: „az akác után most egy másik hungarikumot, a szabad pálinkafőzést akarja ellehetetleníteni Brüsszel” – szól az igazságot lényegesen elferdítő kormányzati retorika.

Pedig egyszerű a történet: 2010-ben Magyarország, megszegve korábbi és írásban tett vállalásait, harmadik jövedékiadó-kulcsot bevezetve adó- és kontrollmentessé tette a magánszeszfőzést, tudván, hogy ez ellentétes az uniós joggal. Az Európai Bizottság erre hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, s nyert most a bíróságon.

Nem a pálinkafőzést támadta meg, hanem azt, hogy 100 és 50 százalék mellett 2010- től bevezetett egy 0 százalékos adókulcsot is, sőt az adómentességet is. Mi egyoldalúan változtattunk a 2004-es csatlakozási tárgyalás során kialakított szabályokon. Magyarországon sem a készülékeket, sem a mennyiséget, sem a főzés időpontját nem ellenőrzi hatóság, és nincs bejelentési kötelezettség. Így jutottunk el három év alatt oda, hogy legutóbb 20 millió liter égetett szesz – mely nem nevezhető pálinkának – került a piacra, nagy része feketén, évente 9–11 milliárd forint jövedéki adó nem folyt be a költségvetésbe (valamint áfa, tánya és társai). A hivatalos szeszipari cégek forgalma harmadára esett vissza.

Ezek rombolják a pálinka hírnevét, és nem az Európai Unió.

Választás után kapjuk a pofont Brüsszeltől

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/valasztas_utan_meszeli_el_a_szabad_palinkafozest_brusszel

2014. MÁRCIUS 23., O. Horváth György

Április 10-én hirdet ítéletet az Európai Bíróság abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a házi pálinkafőzés adómentessé tétele miatt.

Évről évre több házipálinka készül és kerül feketén a piacra

Korábban kiszivárgott hírek szerint a bíróság „elmeszeli” a jelenlegi magyar szabályozást, vagyis az adómentes státus egyáltalán nem lesz fenntartható, illetve a mostani szabályozást jelentősen át kell majd alakítani – írta az agrárszektor.hu. Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a kormány 2010-ben adómentességet biztosított 50 liter 86 térfogat-százalékos otthon főzött, vagy bérfőzetett párlatra. A csatlakozási megállapodás viszont azt tartalmazta, hogy az adókönnyítés mértéke csak a mindenkori jövedéki adó legfeljebb 50 százaléka lehetett volna. A bizottság a pert azért indította meg, mert Magyarország a teljes adómentességre vonatkozó intézkedést nem vonta vissza.

Az adómentes otthoni vagy bérfőzetési lehetőség a hazai piacon is nagy vihart kavart. Számos szakértői vélemény szerint ugyanis mára hatalmas mértékűre növelte a feketén piacra kerülő párlatok mennyiségét. Az adómentesen főzött párlatok ugyanis nem juthatnának kereskedelmi forgalomba, sokan mégis illegálisan értékesítik a házilag vagy bérfőzdékben készült italokat.

A búzaszentelés napja

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1466330973599504&set=a.1394057314160204.1073741830.100006678462193&type=1&theater

közreadta Kovács D. Gábor 2014 április 25. 

Az életnek is nevezett búza a magyarság egyik legfontosabb gabonanövénye volt. A vele kapcsolatos munkákhoz különös hiedelmek kötődtek. Minden év április 25-én, Márk napján szentelték meg a földből éppen kikelő búzát, hogy nyárra bő termést hozzon.

Kevés olyan nép van Európában, amely ennyire gazdag néphagyományal rendelkezik. A magyarság bámulatos módon megőrizte ősi szokásait és nagy tisztelettel adózott az életet adó gabonanövényeknek és a jószágoknak. Sajnos, a hazai néprajzosok az ősi magyar hagyományokat idegen, antik ünnepek továbbélésének tartják, mintha nekünk nem lehetett volna önálló hagyományunk. A magyarhoz hasonló ősi kultuszokat nem a rómaiaknál, hanem a szkíta-hun műveltségű népeknél figyelhetünk meg tőlünk keletre.

Szakrális körmenet

Általában a búzaszentelő szertartást Márk-nap délelőttjén tartották, amelyen részt vett a faluközösség tagjainak többsége. Előbb misén imádkoztak, majd utána a hívek körmenetbe rendeződtek és kereszttel, lobogókkal megkerülték a templomot, majd kivonultak a közeli búzaföldre, ahol a pap megszentelte a vetést. Odafelé és visszafelé a menet résztvevői imádkoztak és énekeltek. A szentelés alatt a lányok a magukkal hozott zöld búzakoszorúkkal megkoszorúzták a menet elején vitt keresztet és a lobogókat. Később ezt a koszorút hazavitték és gyógyító és gonoszűző szertartásokra használták. A szertartás végén mindenki tépett a megszentelt búzavetésből.

Táltos szokások?

A körmenet alatt végzett műveletekben feltűnnek a régi táltoshit szokásai, amelyet eleink megőriztek és a kereszténységen belül gyakorolták. A templom szertartásos megkerüléséhez hasonló szokás megtalálható a mongolok obó kultuszában, amikor is egy-egy jeles napon megkerülik a közeli dombokra, hegyekre állított szent halmokat, az obókat. Míg nálunk a búzaföldre vagy a közeli határba rendeztek körmeneteket, addig a keleti népek az év bizonyos napján szintén elzarándokolnak a közeli szent helyekre, vagy obókhoz és ott áldást kérnek a jószágokra. Ott nem kereszteket és lobogókat visznek magukkal, hanem szent szalagokat, az helyettesíti a nálunk használt zöld ágakat, illetve egyéb áldozati felajánlást, ételt, tejet, pálinkát visznek magukkal. Sokszor ezekre a szertartásokra a helyi buddhista szerzetes, vagy a táltos is elmegy.

Gyógyító búza

Az ősi módon megszentelt búza régóta a népi gyógyászat egyik csodaszre volt. A szegedi boszorkányperben feljegyezték, hogy a helyi vajákos asszonyok a Márk-napi szentelt búzával gyógyítottak. Máshol a Márk-napon készített búzakoszorúval füstöltek. Mezőkövesden a kenyérkosárban őrizték. Hajdúszoboszlón kivitték a szántóföldekre és ott szétszórták, hogy jó termés legyen. Máshol a búzát az állatok zöld takarmányába keverik, hogy az állatok föl ne fúvódjanak. Székelyföld bizonyos falvaiban az ablak keresztjére kötik, hogy megvédje a házat a rossz erőktől.

OB

A gímszarvasokban még él a vasfüggöny

http://nol.hu/kulfold/a-gimszarvasokban-meg-el-a-vasfuggony-1458827

Nem ideológiai megosztottságról van szó. Csak a szokásaikban konzervatívok egy kicsit – állítják a kutatók. Huszonöt év eltelt, de a gímszarvasok máig sem merészkednek át az egykori Csehszlovákia és az NSZK határán – derült ki abból a kutatásból, amelynek a következtetéseit a héten hozták nyilvánosságra Csehországban.

Russell Cheyne / Reuters

A párosujjú patások – összesen háromszáz a cseh és a német oldalon – nyomkövető nyakörvet kaptak, és hét éven át követték őket, de a GPS tanúsága szerint egyetlen alkalom sem volt, amikor bármelyikük is átmerészkedett volna az egykori vasfüggöny másik oldalára. Ez azért meglepő – mesélte a kutatás vezetője, Pavel Sustr a BBC-nek –, mert a gímszarvasok átlagéletkora 15 év, így aligha van köztük olyan, amelyik még látta a csehek által az 1948-as kommunista fordulat után kiépített kerítést. A vasfüggöny itt, az egykori Csehszlovákia és az NSZK határán három párhuzamosan futó kerítésből állt, amelybe áramot vezettek, és amelynél állig felfegyverzett őrök vigyáztak, hogy senki ne távozhasson az NSZK-ba. Körülbelül ötszáz embert öltek meg itt.

Bár a vasfüggönynek már nincs nyoma, a vidéket erdő és mező borítja, a gímszarvasok máig tiszteletben tartják a határokat, így a cseh és a német populáció nem is keveredik egymással. Sustr szerint egyébként nem ideológiai megosztottságról van szó. A gímszarvasok csak a szokásaikban konzervatívok egy kicsit.

Fél év nagyapám kertjében – gyümölcsész képzés

http://havastanya.hu/events/event/fel-ev-nagyapam-kertjeben-gyumolcsesz-kepzes-5/

Közzétéve | Szerző: Krisztián

Esemény részletek

Kezdete: 16 május 2014 Helyszín: Péceli könyvtár

2014 januárjában a Márványhegy Bt. gondozásában indított „Fél év Nagyapám kertjében” program bekapcsolódási lehetőséget biztosít házi vagy közösségi kertek művelőinek egy természetes módszerekkel ápolt, extenzív, hagyományos, régi, helyi és gyümölcstájfajtákat is őrző kert első félévben esedékes téli-tavaszi tervezési, előkészítési, fenntartási munkálataiba. A képzésen a tevékenység közbeni tanulás módszertanát követjük.

Május 16: zöldmetszés megkezdése, biztonsági terméskorlátozás, a gyümölcsös vízellátása

A méhek napja

http://havastanya.hu/mehek-napja/

 Szerző: Krisztián

A Méhek napját 1994-től a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án ünnepeljük Magyarországon. A program nem titkolt célja a mézfogyasztás növelése.

Mára már nem pusztán a méz fogyasztásának szélesebb körben való terjesztése a cél, hanem az a fontos tudnivaló és egyben üzenet is, hogy a természet rendjébe minél kevésbé avatkozzunk be mesterségesen – vegyszerek alkalmazásával, fajok és erdők kipusztításával, környezetszennyezéssel – mert ezek mind jelentősen befolyásolják a méhek életét és munkáját is és természetesen az egész természetét, végső soron a mi életünket is.

Kertésznaptár: Hová ez a sietség?

http://www.szabadfold.hu/csalad/kertesznaptar_hova_ez_a_sietseg
2014. ÁPRILIS 25., Szerző: Valló László

Mintha már május közepén járnánk, úgy sokasodnak a melegigényes zöldségfélék palántái a piacok polcain – tapasztalt kertésznek kell lennünk ahhoz, hogy ellen tudjunk állni a nagy kihívásnak. Pedig csupán áprilist írunk, hol vannak még a májusi fagyok..?

Fotó: Ujvári Sándor

- Komoly kockázatot vállal, aki május közepe (a fagyosszentek időszaka) előtt ülteti be a kertjét a melegigényes és fagyérzékeny zöldségpalántákkal. Különösen, ha a talaj menti fagyok ellen nem védekezik fátyolfóliával, fóliaalagúttal vagy az egyes növényekre helyezett fóliasüveggel. De ha védekezik is a kertész, vagy netán elmaradnának e fagyok, az is csak a palánták túlélését jelentené. Mert ahhoz, hogy meginduljon a tényleges, erőteljes fejlődésük, 20-25 fok közötti nappali hőmérsékletre van szükségük, ami leginkább május közepétől várható. Ennél alacsonyabb hőfokon vontatottan fejlődnek, 14 fok alatt pedig egyszerűen leállnak. S hogy melyek a türelem próbáját jelentő zöldségfélék? Bizony, ide tartozik a paradicsom és a zeller is, noha nem kívánnak annyi meleget, mint például a paprika, de ezek fejlődése is 20 fokon, illetve a fölötti hőmérsékleten a legideálisabb, ezért nem érdemes sietni velük. A paprika, az uborka, a tojásgyümölcs, a cukkini és a csillagtök május közepi kiültetéséhez viszont nem férhet kétség.

- A gyümölcsösben hamarosan elkezdhetjük a lombtrágyázást. Nem mindegy azonban, hogy milyen hőmérsékletű a víz, amit a hígításhoz használunk. Tizenöt fok alatt ugyanis jelentősen csökken a lombtrágyák oldékonysága, 21 fok fölött pedig bizonyos vegyületei gázosodhatnak és így elillanhatnak. A lombtrágyák általában jól keverhetők a növényvédő szerekkel, azt az aranyszabályt azonban tartsuk be, hogy egyszerre három szernél többet ne permetezzünk ki (azaz alkalmanként egy-egy rovarölő, gombaölő szer, lombtrágya).

- Vessük a csemegekukoricát. Javasolt tenyészterület: 60 x 30 centis sor- és tőtávolság; a magokat laza homokon 6-7, kötött talajon pedig 4-5 centi mélyre vessük. A fajták egész özönéből válogathatunk, ám nem árt tudni, hogy a kedveltebb, legédesebb ízű csemegekukoricák igényesebbek is a környezetük iránt, így ha azokat nem elégítjük ki (például szárazságban nem öntözünk), csalódnunk kell bennük.

- A fiatal szőlőben ne feledkezzünk el a harmatgyökerek eltávolításáról, mert ha meghagyjuk, idővel az oltott rész elválik az alanytól

Európa egyik legnagyobb bölényfarmja Kolozs megyében lett kialakítva és egy volt rendőrfőnök igazgatja

http://www.stiridecluj.ro/social/cea-mai-mare-ferma-de-bizoni-din-europa-deschisa-la-cluj-si-condusa-de-un-fost-politist-foto
foto:Cosmin Ignat

A Kolozs megyei Recea Cristur község területén lett kialakitva a bölényfarmot mintegy 600 hektáros területen és amelyet a Rus Toma volt terorellenes rendörcsapat vezetője fogja ezután irányitani.

Maga a bölénycsapat most még csapat 300 fős de a vezetők szerint meg akarják emelni kb 2000-es nagyságúra az állatállományt.

”Egyelőre évenként 100 újabb egyeddel akarjuk megnövelni a bölénycsapatot és reménykedünk évi 150-200 újszülötet is tudunk majd az állományunkba hozni”, mondta Toma Rus, a bölényfarm igazgatója .

Csak miután elértük a 200-es egyedszámot fogunk a közélelmezésbe is húsárunként eladni 

A befektetést két német üzletember eszközölte fejezte be Toma Rus.

Természetvédelmi Őrszolgálat

http://onp.nemzetipark.gov.hu/az-orszolgalat-bemutatasa

Az őrszolgálat bemutatása

Magyarországon a természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése érdekében minden nemzeti park igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatot működtet. A „természetvédelmi őr” gyűjtőfogalom, a különböző szolgálati beosztású állami természetvédelmi őröket és az önkormányzati természetvédelmi őrt együttesen jelenti. Az állami természetvédelmi őr a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működő Természetvédelmi Őrszolgálat tagja. A természetvédelmi őr jogintézménye Magyarországon közel 40 éve létezik, a természetvédelmi őr 1992 óta köztisztviselő, 1998 óta széleskörű intézkedésre jogosult hivatalos (hatósági) személy.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 11 főből áll, mely létszámot a feladatok sokasága miatt folyamatosan igyekszünk fejleszteni. A természetvédelmi őrök jellegzetes egyenruhában szolgálati jelvénnyel és igazolvánnyal, gépkocsival, maroklőfegyverrel ellátva végzik munkájukat. Az egyenruhán található Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felirat jelzi hovatartozásukat, ruhájuk karrészén, gépkocsijukon pedig a Természetvédelmi Őrszolgálat jelvénye látható. Munkájukat természetvédelmi őrkerületekből álló természetvédelmi tájegységekbe szervezve végzik. A napi munkavégzést, mely főként a Nemzeti Park területére, a Kőszegi és a Sághegyi Tájvédelmi Körzetekre koncentrálódik, az őrszolgálat-vezető fogja össze és irányítja. 

Természetvédelmi őreink munkájuk során jogosultak és kötelesek többek között: 

• a természetvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére, 

• a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti –különösen a védett természeti- területeket és értékeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű feltartóztatására, igazoltatására, csomag és jármű átvizsgálására 

• vadászok és horgászok teljes körű ellenőrzésére, 

• természeti értékek és a veszélyeztetéshez használt eszközök visszatartására, 

• természetkárosítás bűncselekménye elkövetésének tettenérése vagy az intézkedésnek való ellenszegülés esetén személyt elfogni, visszatartani vagy előállítani, 

• jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés esetén annak megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, 

• helyszíni bírságot kiszabni, szabálysértési, államigazgatási és büntetőeljárást kezdeményezni. 

A Természetvédelmi Őrszolgálat feladatköre:

• A védett- és fokozottan védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, országos jelentőségű természetvédelmi terület és az „ex lege” védett természeti területek) őrzése, megóvása, károsításának megelőzése;

• A védett- és fokozottan védett természeti értékek (növény- és állatfajok, barlangok, ásványi képződmények stb. védett természeti területen belül és kívül) őrzése, megóvása, károsításának megelőzése;

• Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek őrzése, 

• Természeti területnek minősülő földterületek /pl. erdő, gyep, nádas, természetes vizek/) őrzése, megóvása, károsításának megelőzése;

• A természeti értékek (vadon élő, nem védett élővilág /pl. vad, nem védett halfajok, nem védett vadon élő fás és lágy szárú növények, erdőtalaj, földtani értékek) őrzése, megóvása, károsításának megelőzése

• A régészeti lelőhelyek és leletek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése;

• A természet és a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése, természetvédelmi szabálysértési hatósági feladatok ellátása;

• A védett természeti területek és értékek természetvédelmi kezelésének – 1/ - 3/ pont alatti természetvédelmi őrzést szolgáló – terepi szakmai feladatai;

A Természetvédelmi Őrszolgálatra vonatkozó főbb jogszabályok:

• A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

• Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről... szóló 2012. évi CCXX. törvény

• A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet

• A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet

• A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

• A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény

•A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény végrehajtásáról szóló 22/2012. (IV. 13.) BM. rendelet 

• A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei

Annak ellenére, hogy a nemzeti park igazgatóságok nevéről az állampolgároknak általában magának a Nemzeti Parknak a területe jut eszébe, ezek a szervezetek egyben a teljes illetékességi területükön ellátnak természetvédelmi hatósági és kezelői feladatokat is. Így természetvédelmi őreinkkel Vas megye teljes területén találkozhatnak, amint éppen növényeket vagy állat preparátumokat árusító helyeket ellenőriznek, forgalmas turistautak környékén teljesítenek járőrszolgálatot, sérült madarakat szállítanak, védett virágok élőhelyét őrzik. 

Természetvédelmi Őrszolgálatunk együttműködési megállapodások alapján, kiváló munkakapcsolatban dolgozik együtt a megyei és területi rendőri szervekkel, és a polgárőrséggel. Munkájukat polgári természetőrök segítik.

A Polgári Természetőr:

Tvt. 66. § (1) Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök 

segíthetik.

(2) A polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult

a) védett természeti területekre belépni;

b) szolgálati jelvényt és igazolványt használni;

c) természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani;

d) a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni.

Természetvédelmi őri irányítás és felügyelet mellett, a nemzeti park igazgatósággal kötött megállapodás alapján, önkéntesen, díjazás nélkül tevékenykednek. A polgári természetőrök az igazgatóságnál vizsgát tesznek, majd évente legalább egy alkalommal szakmai továbbképzésen vesznek részt. Létszámuk az Őrségi Nemzeti Parknál jelenleg 16 fő.

International Ranger Federation (IRF)‏

Nemzetközi Természetvédelmi Őri Szövetség

1995-ben jött létre, alakuló kongresszusa Zakopanéban volt. Az egyes tagországokat az adott államban működő országos természetvédelmi őri szövetség (Ranger Assocation), illetve természetvédelmi őrszolgálat képviseli, kontinensenként egy-egy referens koordinálja a tevékenységet.

A keleti sün az év emlőse 2014-ben

http://onp.nemzetipark.gov.hu/az-ev-emlose-2014

Az év emlőse 2014

Először hirdeti meg az Év Emlőse rendezvénysorozatot a Vidékfejlesztési Minisztérium által működtetett VADONLESŐ Program. Célunk, hogy – egyeztetve a szakmai szervezetekkel – minden évben más és más őshonos emlősállatunkra hívjuk fel a figyelmet, és ezzel is segítsük a fajok megismerését, valamint hatékonyabb védelmét. 

Idén az év emlőse a keleti sün (Erinaceus roumanicus.)

A 2009-ben indult VADONLESŐ internetes természetvédelmi program (www.vadonleso.hu) egyik kiválasztott faja a védett keleti sün, amely hazánk egyetlen őshonos sünfaja. A sün az elmúlt évek legnépszerűbb „vadonlesős” állatává vált, hiszen a honlap látogatói, a lelkes „Vadonlesők”, eddig már több mint 1700 megfigyelési adattal gazdagították Magyarország „sün-térképét”. A beküldött adatok több mint fele azonban sajnos elgázolt példányokról érkezett. Az adatok kiértékelése, valamint hazai és nemzetközi példák is arra hívják fel a figyelmet, hogy főleg a tavaszi, udvarlási időszakban és nyár végén, amikor a fiatal egyedek kirajzanak, tömegesen gázolják el az autók a kisemlősöket.

Az Év Emlőse rendezvénysorozat keretében a sünök gyakorlati védelmét elősegítő és elterjedésüket részletesebben nyomon követő programokat is indítunk országszerte. A „Sünbarát kert” kezdeményezéssel a lakott területeken, kiskertekben való biztonságosabb megtelepedésüket, a regionális és országos mese- és képregényíró versennyel pedig népszerűsítésüket, a környezeti nevelésbe való bevonásukat is segítjük. Az „Év Emlőse a keleti sün” rendezvénysorozat kezdeményezője a VADONLESŐ Program, támogatói pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, annak Emlősvédelmi Szakosztálya, valamint a Magyar Emlőstani Társaság.

A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

A programmal kapcsolatos további információk a www.vadonleso.hu honlapon és a VADONLESŐ facebook oldalán (https://www.facebook.com/vadonleso), valamint a facebook csoportban (https://www.facebook.com/groups/vadonleso/) érhetők el.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)