2013. szeptember 29., vasárnap

A Kis-Küküllő menti gazda büszkesége a bora

2013.09.29.
Harmadik alkalommal szervezett ünnepséget szombaton a Kis-Küküllő Borlovagrend és a Kis-Küküllő menti Szőlészeti Társaság Balavásár és Gyulakuta községek önkormányzatainak támogatá- sával a Kelementelke és Balavásár közötti szőlőhegy aljában. A helybéli szőlősgazdák a helyszínen préselték a finom mustot, és a felsorakoztatott, kóstolásra kínált borok sokaságából egyértel- műen kiderült: a Kis-Küküllő menti szőlősgazda legnagyobb büszkesége a bora, egyéves munkájának a gyümölcse.
A székely ruhába öltözött csőszök még a délelőtt folyamán sze- kerekre ültek, és a havadi huszárok vezetésével a „rezesbanda” kíséretében bejárták Gyulakuta, Kelementelke, Balavásár, Kis- és Nagykend utcáit, mulatságra hívták a falvak apraját-nagyját. Amíg ők hívogattak, a „szőlő alatt” már javában folyt a készülődés, az egyes falvak képviselői tüzet raktak, amely fölé bográcsok kerültek, és különféle húsokból, babból, krumpliból különleges fűszerezésű gulyások rotyogtak. De mivel a rendezvény főszereplője a szőlő meg a bor volt, ízlésesen feldíszített sátraknál kínálták a finom borokat, valamint a helyi, hagyományos termékeket. Szinte nem akadt látogató, aki ne időzött volna el a kendi borház, vagy a kelementelki református egyház asztalánál, amely amellett, hogy csodaszépen fel volt díszítve szőlőlapikkal és szőlőfürtökkel, valósággal roskadozott a finomságok alatt, a helyi, palackozott borok mellett piros, fehér, zöld szalaggal átközött többkilós, vert héjú házikenyeret, valamint pirosra sült, omlós házi kalácsot kínáltak eladásra. Az ünnepségre látogató belga vendégek nem győzték csodálni a kelementelki asszonyok keze munkáját dicsérő finomságokat. És már sorakoztak a helybéli tanintézetek székely ruhába bújt kisdiákjai, akik ünnepi műsorral tették még színesebbé a rendezvényt. Az ünnepség megnyitóján elsőként Varga József, Gyulakuta polgármestere köszöntötte a résztvevőket, a vendégeket, dr. Csige Sándor vezető konzult, valamint Brassai Zsombort, a megyei RMDSZ elnökét. Mint mondta, a környékbeli lakosoknak az őszről a szőlő és a bor jut eszébe, „az ünnepelt” , a bor létfontosságú szerepet tölt be a vidéki ember életében. – A magyar ember azt vallja, a bor kis mértékben fogyasztva gyógyszer, nagymértékben fogyasztva orvosság – jegyezte meg viccesen a községvezető.
Mennyi szívvel-lélekkel végzett munka áll egy palack bor mögött
A Küküllő mentén hagyománynak számító borversenyeken túl a borlovagrend felvállalta, hogy a szüreti mulatság révén megpróbálják életben tartani a szüret ünnepi mivoltát, lehetőséget biztosítanak a helyi szőlősgazdáknak, hogy bemutassák boraikat, azt, hogy mennyi szívvel-lélekkel végzett munka áll egy palack bor mögött. – A szüret mindig nagy ünnep volt a környező falvakban. Hazajöttek a távol élő családtagok, kalácsot sütöttek, rucát, libát vágtak, egy-két kellemes napot töltöttek el együtt a szőlőhegyen. A rezesbanda végig zenélt, reggeltől estig, megkínálták őket kaláccsal, pálinkával. Este pedig minden épkézláb ember szüreti bálba ment. Az ünnepség másik fontos célja, hogy ösztönözzük a fiatalokat, hátha kedvet kapnak a szőlészethez, hiszen ezen a környéken kultúrája, története van a bornak, és fontos, hogy legyen a jövőben is. Ezt pedig csak szívvel-lélekkel, teljes odaadással lehet művelni, hiszen a szőlő olyan, hogy egész évben, mindennap kell neki köszönni, attól lesz jó termés – fogalmazott Balogh Gyula, a borlovagrend egyik alapító tagja.
Három fiatal taggal bővült a borlovagrend
Balogh Gyula bevallja, egy szőlősgazdának nincsen fájdalmasabb, mint látni, hogy parlagon vannak a szőlősök. – Elszomorító, hogy régebb, a téesz idején hetven hektár szőlős volt Kelementelkén, most alig húsz hektár van, amit művelnek a gazdák. Ennek ellenére Kelementelkén büszkék lehetünk, mivel a lakosság nagy részének van saját szőlője, saját bora, azok, akik értenek hozzá, folytatják, és örömmel látjuk, hogy fiatal családok is kezdenek bekapcsolódni a szőlőtermesztésbe – nyugtázta a szakember. Ennek legbeszédesebb bizonyítéka, hogy a szombati ünnepségen borlovagavatót is tartottak, három fiatal taggal bővült a Kis-Küküllő Borlovagrend, Iszlai Jenő, Suszter Ernő és Menyhárt-Csegzi Botond ölthették magukra első alkalommal a mélybordó díszöltözéket. A legifjabb borlovagok szívvel-lélekkel művelik a szőlőst, borászkodnak, boraik díjakat is nyertek a borversenyeken, így kiérdemelték, hogy borlovagoknak vallhassák magukat. Balogh Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, úgy gondolták, frissíteni kell a borlovagrendet, fiatal tagokkal bővíteni azt, hogy legyen, aki továbbvigye a hagyományt.
Kiválónak ígérkezik az idei termés
Érdeklődésünkre a borász elmondta, a szőlőtermés szempontjából egyik legjobb évnek ígérkezik az idei, a gazdák mind mennyiségileg, mint pedig minőségileg jó termésre számítanak, várhatóan jövő héten tartják a szüretet, amikor hazavihetik egyéves munkájuk gyümölcsét és elkezdhetik a borkészítést. A végtermék pedig rosszul nem sikerülhet, hiszen azt tudni kell, hogy minden szőlősgazdának a saját bora a világon a legfinomabb. Menyhárt Borbála e-nepujsag.ro

Pusztulnak a méhek! - Ladányi Attila (LMP)

2013. szeptember 25., szerda

Régi idők szüreti hangulata a diószegi Szépasszonyvölgyben

24. szeptember 2013

Szombaton tartották meg Bihardiószegen az első egyházi hagyományőrző szüretet. Szólt a nóta a domboldalon, puttonyosok térültek-fordultak a sorok között, főtt a bográcsos a munkásoknak – szüreteltek a református egyház szőlőskertjében.
Ez nem szüreti bál, nem borverseny, nem borfesztivál, hanem egy olyan szüret, amely igyekszik a hajdani, az egész családi, baráti és rokoni kört mozgósító, ünnepséget jelentett szőlőszedések hangulatát megidézni – szólt a szóbeli meghívó a “hivatalosan” az első egyházi hagyományőrző szüret nevet viselő eseményre. Bihardiószegen minden adott: van szőlő, bor, a dombok mellett völgyek, nem utolsó sorban pedig szépasszonyok, így nincs semmi akadálya, hogy ne csak Eger mellett, de ott is legyen Szépasszonyvölgye, ahol nem csak művelni és szüretelni lehet a szőlőt, de jófajta bort is lehet kóstolni. Az egykori ilyen ünneppé vált szüretek hangulatát igyekezett megidézni a helyi református közösség, amikor szombaton beszedték az egyházi szőlőskert termését a nevezett Szépasszonyvölgyben, a községen áthaladó országúttól egy jó kőhajításra, az állomás hátánál.
Citera- és nótaszó
Citerazene és nótaszó verődött vissza a domboldalról, így nem volt nehéz megtalálni a szorgoskodókat, annál is inkább, mert a birtok bejárata fülé mogyorófaágakból díszkaput állítottak, a dombhajlatban pedig “Isten hozott! Együtt a jövőért!” felirat fogadta az érkezőt. Utóbbi alatt a munkakezdés előtt Gellért Gyula helyi lelkész tartott áhítatot, hálát adva a szőlőtermésért, a felújított présházért és az együttlétért. Utóbbi nem csak a gyülekezet híveit jelentette, hanem a magyarországi Tépe (Hajdú Bihar megye) testvérgyülekezetének tagjait is, akik több éve tartanak szoros barátságot a diószegiekkel, és a barátait, ugye, meghívja a jó gazda a szüretre.”Hála Istennek, hogy együtt lehetünk, hogy együtt szüretelhetünk, ezzel is erősítve közösségünk összetartozását. Szóljon a nóta is, énekeljük vissza magunknak múltunkat, Érmelléket és Erdélyt”, mondta a lelkész, Széchenyi Istvánt is idézve: “Nehéz magyarnak lenni, de nem lehetetlen.” Szőlőszedők álltak a sorokba ezután, a présház mellett pedig az asszonyok, lányok fogtak a főzéshez.Szőlősorok, gyümölcsfák
Jakab László főgondnoktól megtudtuk: 12 borversenyt rendeztek már Diószegen, és a borfesztivál is túl van a második alkalmán, ami után úgy gondolták, a szőlő- és borkultúra ápolása úgy teljesedik ki, ha a szüret is meg-, illetve visszakapja megbecsült helyét a folyamatban. A Szépasszonyvölgyben 1,2 hektár területe van a református egyháznak. Ennek egy részét gyümölcsössé alakítják, alma, körte és szilvafákat ültetve, illetve az útmenti részen diófákat telepítve. Utóbbival – előrelátó gazdához méltóan – megelőlegezve a következő generációknak nem csak a termést, de egy kellemes-árnyékos táborozó helyet is. Maga a jó déli fekvésű szőlőskert két részből áll, az egyik a régebbi telepítés királyleánykával, pölöskei muskotállyal, a másik pedig az újabb, 2 és 4 éves rizling, merlot és muskotály tőkékkel. Átlagban 800-1000 liter bor szokott kikerülni a prés alól, idén talán valamivel több is lesz, vélte Jakab László, aki nem csak a szüretelőkre figyelt, de a citerásokra is, akik a szedőkkel együtt haladtak a domboldalon, hangszereiket időről-időre költöztetve feljebb-feljebb, és szólt a nóta. A sorok között a puttonyosok is szorgosan jöttek-mentek, a termés az elektromos meghajtású darálóba, onnan a présbe került, a must pedig egy vezetéken máris indult a pincébe.
Tatarozott présház
Az árnyat adó falombok alatt meghúzódó présház talán 200 éves lehet, tudtuk meg Gellért Gyulától, aki elmondta, hogy azt egy elhunyt egyháztag hagyományozta a közösségre, nemrég pedig tatarozták. A gerendás tanyában meg lehet pihenni, a pince 1 sor hordónak ad helyet. A tépeiekkel 5 éve tartanak fent testvér-gyülekezeti kapcsolatot, mintegy 15 fős vendégsereg érkezett ez alkalomra, így összesen mintegy 50-60 fős a szüretelő csapat. 
A jó munkakedvet reggel természetesen jófajta kisüsti pálinka alapozta meg, majd napközben a nem kevésbé jó óbor tartotta ébren. Közben természetesen az étel is készült, Ghitea Angéla kántor vezetésével pucolták a krumplit, a zöldséget, négy bogrács alatt is lobogott a tűz. 
Bár egész nap kavarogtak a sötét felhők, a szüretelők megúszták az esőt, késő délutánra végeztek.A préseknél azonban vasárnap is volt dolog, és beigazolódott Jakab László előrejelzése: mintegy 1300-1500 liter must kezdhet forrni. A tervek szerint a következő években is kalákában tarják meg az egyház szőlőjében a szüretet.Rencz Csaba

Mangalicát és kopasznyakút tenyésztenek Károly herceg székelyföldi birtokán

MTI | 2013.09.25. 
Hagyományos erdélyi állatfajtákat, mangalicákat és fekete kopasznyakú tyúkokat tenyésztenek Károly herceg székelyföldi gazdaságában - mondta az MTI-nek a brit trónörökös erdélyi ügyeit intéző Kálnoky Tibor.

Károly herceg évről évre ellátogat Erdélybe 

A Kovászna megyei Miklósváron élő Kálnoky Tibor elmondta, tavasszal három mangalicamalacot vásároltak a herceg zalánpataki birtokára. A nyáron pedig a Magyar Kisállat-nemesítők Génmegőrző Egyesülete jóvoltából hat erdélyi fekete kopasznyakú tyúkkal és egy kakassal is gyarapodott az állomány. Kálnoky Tibor elmondta, a herceg mindenütt arra törekszik, hogy autentikus helyi állatok és növények vegyék körül. A trónörökös Cornwall hercegségben is megannyi kihalófélben levő régi állatfajtát tenyészt, és ezeket kisállat-kiállításokra is benevezi. "Nem kizárt, hogy ha elkezdjük a kopasznyakú tyúkok tenyésztését, mi is megjelenünk majd a kisállat-kiállításokon" - jegyezte meg.
Helyi gyümölcsfajtáknak is menedéket adnak Károly herceg zalánpataki birtokán, tavaly batul és pónyik fajtájú almafa- és beszterceiszilvafa-csemetéket ültettek. Kálnoky Tibor megjegyezte, hogy a Károly herceg tulajdonában lévő rétekről kaszált szénával táplálták az Alkony nevű lovat, amelynek nyergében Sepsiszentgyörgy lovasa a középdöntőig jutott az idei Nemzeti Vágtán. A brit trónörökös évről évre ellátogat Erdélybe, ahol több birtokot is vásárolt. Ezek egyike a székelyföldi zalánpataki, ahol három parasztházat újított fel és tett vendégfogadásra alkalmassá. A brit királyi családnak erdélyi gyökerei is vannak: II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben.

2013. szeptember 24., kedd

Természetes személyek is alkalmazhatnak napszámosokat

2013.09.24. 
Az RMDSZ Képviselőházi frakciója támogatta és megszavazta a kormánykoalíció azon törvénykezdeményezését, amely a napszámos munkát szabályozza és a 2011-es évi 52-es számú törvényt egészíti ki, valamint módosítja.
Az RMDSZ álláspontját a Képviselőház Plénumában folytatott vitán Kerekes Károly, a Szövetség Maros megyei parlamenti képviselője ismertette: „a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által 2011-ben kezdeményezett és elfogadott törvény valóban kiegészítésre szorul. 
A most elfogadott törvény tartalmazza az RMDSZ azon javaslatát is, amelynek értelmében a napszámosokat ne csak jogi személyek, hanem természetes személyek is foglalkoztathassanak” – hangsúlyozta Kerekes Károly parlamenti képviselő, majd kifejtette, hogy az által, hogy ez a rendelkezés bekerült a törvénybe, a Szövetség eredeti elképzelése valósult meg.

OMÉK 2013 a Góbé világgal aminek része az Átalvető is.

Hungarikum lehet a csabai és a gyulai kolbász

Forrás: MTI | 2013. szeptember 23. 
A Békés Megyei Értéktár Bizottság döntése szerint a csabai kolbász, a gyulai kolbász és a gyulai vár kiemelt nemzeti érték, ezeket a Békés megyei értékeket javasolja hungarikummá nyilvánítani.
A Békés Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Farkas Zoltán az MTI-hez hétfőn közleményben tájékoztatta arról, hogy a megyei értéktár bizottság megtartotta alakuló ülését, amelyen a beküldött szakmai anyagok és a Magyar Értéktár Bizottság rendelkezései alapján, egyhangú szavazattal nyilvánította "Békés Megyei Értékké" a csabai kolbászt, a gyulai kolbászt és a gyulai várat. Ezek az értékek bekerülnek a Magyar Értéktárba, a bizottság pedig kezdeményezte hungarikummá nyilvánításukat a Hungarikum Bizottságnál.
A közlemény ismerteti: a csabai kolbász és a gyulai kolbász készítése ötvözi a helyi hagyományokat és a népszokásokat, ugyanakkor a termékek ízvilága egyedi és sajátos. A gyulai vár pedig Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára, amely az Alföld meghatározó épített öröksége.

2013. szeptember 18., szerda

Fazekas: Az OMÉK erősíti a magyar mezőgazdaságot

Forrás: M1 Híradó | 2013. szeptember 18.
Az élelmiszeripari és mezőgazdasági seregszemlén 500 kiállító, több ezer négyzetméternyi területen várja az érdeklődőket vasárnapig.
A magyar gazdatársadalom visszanyerte rangját, az OMÉK ünnep a magyar vidék számára - ezt a vidékfejlesztési miniszter mondta a kiállítás megnyitóján. Fazekas Sándor hozzátette: az idei seregszemle erősíti a magyar mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést. Az öt napos rendezvényre legalább százezer látogatót várnak.
A kiállítás első napján a legtöbben talán a Hungarikumok standjánál voltak. Több mint egy tucat hazai specialitást kóstolhattak meg. Akik nem az ízlelőbimbóikat próbálgatták, azok az ugyancsak nemzeti értéknek számító népi táncokat tanulták, és hogy senkinek ne lankadjon a figyelme, időnként egy busó riogatta a vásári népet.
A Hungarikum Bizottság titkára szerint nagyon fontos, hogy minél többen ismerjék azokat a termékeket, kulturális értékeket, amelyekről a magyarok ismertek a világban. A 76. OMÉK-ra látogatók a magyar mezőgazdaság minden részletét megismerhetik, sőt most egy újdonsággal is találkozhatnak.
Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás egyik különlegessége a kertészeti pavilon, dísznövényeket ugyanis még soha nem állítottak ki. Több ezer virágot lehet itt látni, olyanokat is, amelyeket még virágboltban nem lehet kapni.
Az agrárszakemberek szerint Európa egyik legnagyobb szakkiállítása kiváló lehetőséget teremt minden magyarországi és nemzetközi vállalat számára, hogy új beszállítókat és új piacokat találjon termékei és szolgáltatásai számára. "Ez a mostani alkalom erősíti a magyar mezőgazdaságot, erősíti a magyar élelmiszertermelést, amely elmúlt néhány évben komoly sikereket ért el.
Mintegy 20 százalékkal növeltük termelésünket, nő az export, 30 ezerrel többen találhatnak megélhetést a mezőgazdaságban" – közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Az élelmiszeripari és mezőgazdasági seregszemlén egyébként 500 kiállító, több ezer négyzetméternyi területen várja az érdeklődőket vasárnapig.

Zöld minősítésű lesz jövőre a fővárosi irodák egytizede

Forrás: MTI | 2013. szeptember 18.
A most folyó irodaépítések befejezésével a több mint 3 millió négyzetméteres budapesti irodaterület egytizede rendelkezik majd valamilyen zöld minősítéssel - közölte az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és a Jones Lang LaSalle ingatlan-tanácsadó.
A nagy nyugat-európai és az amerikai cégek - nagyrészt az anyavállalat előírása miatt - csak zöld minősítésű irodát bérelnek. Annak ellenére, hogy az ilyen kínálat korlátozott, a bérleti díjban legfeljebb minimális többletet jelent a minősítés. Más a helyzet az üzemeltetési költséggel.
Például az idén nyáron elkészült - az Atenor Group által fejlesztett - Váci Greens irodakomplexum 6 szintes, bruttó 15 700 négyzetméteres "A" épülete megkapta a BREEAM "Excellent" minősítését. Amíg a Váci úti irodaházakban 4-4,5 euró havonta és négyzetméterenként az üzemeltetési költség, addig itt nem éri el a 3 eurót sem.
A már elindult, illetve a jövőben induló iroda beruházásoknál már - piaci - követelmény a zöld minősítés. Ez általában két lépcsőben történik, előbb minősíttetik a tervet, majd pedig a kész épületet.
A legismertebb minősítési rendszer az Egyesült Királyságból származó, 1990-ben kialakított BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assesment Method), valamint az Észak-Amerikából elterjedő, 2000 óta létező LEED (Leadership in Energy and Environmental Design). Mindkét rendszer minősítése igényelhető már létező, valamint újonnan fejlesztett ingatlanokra is.
A BREEAM rendszerben külön-külön minősíthető maga az épület, az üzemeltetés és a szervezeti működés 5 fokozatban. A LEED minősítés 4 fokozata az egész rendszert együttesen vizsgálja, így figyelembe veszi az épületet, mellette pedig párhuzamosan az üzemeltető és a bérlők fenntarthatósági erőfeszítéseit is.
Európában fontos szerephez juthat a jövőben a német DGNB által kifejlesztett rendszer, illetve az Európai Unió Green Building Programja is.

Túl sokan akarnak túl sokat 2050-ig kétszeresére nő a Föld élelmiszerigénye

2013.09.18 21:35MTI
A Föld energiaszükségletei a jelenlegi háromszorosára fognak rúgni a Római Klub nevű nemzetközi agytröszt szerint. De tudunk-e tenni azért, hogy ne menjen tönkre a bolygó?
Ian Johnson főtitkár a szervezet csütörtökön Ottawában kezdődő éves ülését beharangozó cikkében arra is rámutatott: a következő 37 év során várhatóan 2,6 milliárddal fog emelkedni a Föld jelenleg hétmilliárdos lakosságának lélekszáma, így a természeti erőforrások iránti növekvő igény és a klímaváltozás hatalmas terhet és kihívást jelent majd mind az emberiség, mind az egész bolygó számára.
Johnson az Ottawa Citizen című lapban megjelent cikkében azt írta: az emberiség "történelmileg példátlan mértékben fogyasztja a természet kincseit". "Minden másodpercben közel fél hektár trópusi esőerdőt pusztítunk el. A tengeri halállomány sosem volt még ilyen alacsony (...) A 21. század számos kihívással fog járni. Ezek közül kevés olyan jelentős, mint a környezet rendbetétele" - írta. 
Johnson ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a példátlan kihívások megoldására példátlan együttműködési lehetőségek állnak az emberiség előtt. "Ezen kihívásoknak két közös jellegzetességük van. Egyrészt mindegyik emberi eredetű, mindegyiket mi okoztuk. Amit elrontottunk, biztosan vissza tudjuk csinálni" - írta. 
Az 1968-ban alapított Római Klub 30 ország politikusait, üzleti vezetőit és tudósait tömöríti, akik az emberiség jövőjének fenntarthatóságára keresnek megoldásokat. A szervezet 1972-ben publikált, A növekedés határai című jelentésével vált világszerte ismertté.

Pontosítás áfaügyben

A váradi Adóhivatal közleményében tájékoztat arról, hogy a pénzügyminisztérium és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési tárca közös rendeletben pontosította, melyek azok a kenyérféleségek, illetve pékipari termékek, amelyre vonatkozik a 9 százalékra csökkentett áruforgalmi adó.
E szerint a 9%-ot alkalmazzák az egész kereskedelmi láncra úgy a gyártók, mint a forgalmazók esetében, akik olyan adóköteles személyekként vannak regisztrálva, kiknek az egész tevékenysége áfaköteles azokra a termékekre vonatkoztatva, melyek az adótörvénykönyv 140. cikkelye 2). bekezdésének g) pontja szerint vannak kategorizálva. Ugyanakkor különbséget kell tenni a kenyerek és pékipari termékek forgalmazása, valamint a vendéglátó-ipari egységek nyújtotta és catering szolgáltatások között, mert utóbbi kettő esetében továbbra is a 24 százalékot alkalmazzák.

Tudományos konferencia Énlakán – Székely gazdálkodás régen és most

2013.09.18. 
Negyedik alkalommal s rendezik meg az Énlaka Konferenciák nevet viselő rendezvényt, a Székely gazdálkodás régen és most című tudományos eseményt a Pro Énlaka Alapítvány, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a székelykeresztúri Molnár István Múzeum, valamint a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezi.
Miként gazdálkodtak a székelyek a múltban? Hogyan viszonyult a közösség a gazdálkodáshoz? Mit lehet tanulni a régiek tapasz- talataiból? Lehetséges-e egy fentarthatóbb gazdálkodás Székely- földön és milyen fejlesztési lehetőségek nyíltak/nyílnak meg az Európai Unióhoz való csatlakozás után? Ezeket a kérdéseket készülnek átbeszélni a kétnapos konferencián, rangos kutatók, történészek, gazdasági szakemberek, etnográfusok részvételével.
A konferencia nyitott minden érdeklődő részére, szállást is lehet igényelni az enlaka@yahoo.com email címen.
A rendezvényen a jelenlévők megismerkedhetnek a hagyományos székely falu berendezkedését őrző Énlakával, illetve egy szakmai kiránduláson is részt vehetnek. A szeptember 19-21 között zajló szakmai előadások, a vitafórumok helyszíne az énlaki Művelődési Ház. Asztalos Ágnes marosvasarhelyiradio.ro

Újjáélesztik az érmelléki lápot

Makkay József | 2013.09.12. 
A hatvanas évek végén lecsapolt mintegy 40 ezer hektárnyi érmelléki láp élővilágának a megmentését célozza egy határon átnyúló uniós projekt. Az egykori láp legmélyebb pontján, az Érkeserű határában létesítendő új természetvédelmi területet tanügyi és turisztikai látványosságnak szánják.

Nyíri Sándor polgármester a helyszínen mutatja meg, hol létesül a láp (A szerző felvétele)

Érkeserű határában a Szigetre tartva Nyíri Sándorral, Kiskereki község polgármesterével a múlt ködébe veszett érmelléki láp emlékét próbáljuk feleleveníteni. Nem könnyű vállalkozás, hiszen a hatvanas évek végére lecsapolt több tízezer hektárnyi mocsaras, lápos vidék legmélyebben fekvő részén, az érkeserűi határban alig maradt valami az egykor 4–5 kilométer széles, és 60 kilométer hosszú összefüggő vizes sávból. A jobbára csak gyalogosan járható poros út két oldalán, a vízelvezető árkokban még nyomokban fellehető ugyan a hajdanán volt vízi világ növényzete, a sás és a nád – egy-egy darumadár is felröppen a közeli rekettyésből –, a bőséges halászatot, vadászatot és számos kézműves mesterséget is biztosító lápvilág azonban már rég a múlté.
A falu határának egyik legmagasabb pontján, a Szigeten állunk meg, hogy szemügyre vegyük azt a 40 hektárnyi területet, amely egy uniós projekt keretében két-három éven belül zsilipekkel szabályozott vízi világ lesz újra. Ez az első kezdeményezés a több mint négy évtizede lecsapolt mintegy 40 ezer hektárnyi érmelléki láp egy darabkájának az újjáélesztésére.
„Az itt élő emberek mindig visszasírták a régi vízi világot. A rendszerváltás után először Wilhelm Sándor tanár készített felmérést és tanulmányt a visszamocsarasítás lehetőségéről. Az elmúlt években ötletét több szakember is felkarolta, így kapóra jött egy uniós pályázat, amely határon átnyúló kezdeményezésként adott lehetőséget az egykori lápvilág újjáélesztésére. Éltünk a lehetőséggel: a határ túloldalán fekvő Kokad polgármestere azonnal ráharapott az ötletre, innen kezdve beindult a közös tervezés” – magyarázza az előzményeket kísérőm. Érkeserű idősebb emberei ma is jól emlékeznek a hatvanas évekbeli lecsapolás előtti évtizedekre, amikor szavajárásuk szerint a faluból hajón – azaz egy nagyobb csónakon – szállítottak őrölni való gabonát a székelyhídi malomba. Az Ér jelentette itt az életet, a megélhetést, amely tavaly – emberemlékezet óta először – kiszáradt a nagy szárazság miatt. A polgármester szerint már nem az Érből történne az újjáéledő láp vízellátása, hanem a környék vadforrásaiból, amelyek vizét árkokkal vezetnék be a létesítendő mederbe.
Madárles és betyárcsárda
Tervek szerint a Szigetet körülvevő részek újramocsarasítása olyan természetvédelmi területet eredményezne, amely az egykori láp aprócska, de fontos darabjaként nem csak szervezett iskolás csoportokat csalogatna ide, hanem a madárles, a horgászás vagy csupán egyszerű séta erejéig a kikapcsolódni vágyó környékbeli felnőtteknek is oázist jelentene. A polgármesteri hivatal a falu központjából új aszfaltos utat szándékszik ide építeni, hogy megközelíthető legyen a tervek szerint két-három éven belül „átadásra” kerülő új láp, amely a három faluból – Érkeserű, Asszonyvására és Kiskereki – álló határ menti község legfontosabb turisztikai látványossága lesz. A mintegy 70 borospincéből álló érkeserűi pincevölgyhöz szintén járható út készül, a község harmadik nevezetessége, a kiskereki Pósa tó partján pedig egy fiatal vállalkozó ötlete nyomán újra beindulna a régmúlt idők és népdalok hangulatát idéző Betyár csárda.
Darumadár fenn az égen
A magyar–román határ két oldalán fekvő új természetvédelmi terület mintegy 60 hektárnyi, részben lápos és mocsaras földek rehabilitációja révén jön létre a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A programfelelős, Czier Ádám a magyarországi részről szólva elmondja: a Kokad község külterületéhez tartozó 2-3 km hosszan elnyúló vizes élőhely déli, kiszélesedő része, a Daru-láp, sokat megőrzött eredeti növény- és állatvilágából.
A Kokad község határában fekvő Daru láp tucatnyi növény- és állatfaj menedéke (Berencsi Zsuzsanna felvétele)

„A kb. 15 hektár kiterjedésű összefüggő terület – különleges mikroklímájánál és hidrológiai helyzeténél fogva – eddig is része volt a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetnek, 2004 óta pedig Különleges Természetmegőrzési Terület. Ennek az élőhelynek a fennmaradását kívánja biztosítani a projekt a környező lápos-mocsaras területek elárasztásával, vízrendezésével. Legfontosabb célja az őshonos állat- és növényfajok élőhelyének a megőrzése” – magyarázza a szakember. Czier szerint ez a munka elsősorban természetvédelmi érdek, a természeti, környezeti nevelés része. A tervek szerint az idelátogató turista- és diákcsoportok testközelben találkozhatnak értékeinkkel. Az érmelléki láp egykoron őshonos madara, a daru ma is fellelhető a Daru-lápon, sőt Érkeserűben is tanyázik néhány pár belőlük. Hagyományos élőhelyük növelésétől a szakemberek gyors szaporodásukat remélik. A projektmenedzser szerint a láp növényvilága is káprázatos volt, a természetvédelmi terület újjáélesztése ennek megőrzése szempontjából is fontos. A természetvédelmi értékek bemutatása csak kísérővel, szabályozott keretek között működne. A látogatási idő meghatározott lesz, évszakos működési renddel.
Ellenezték a rezervátumot
Szilágyi Ferenc érmihályfalvi önkormányzati képviselő, a Partiumi Keresztény Egyetemen gazdasági földrajzot és turisztikát oktató tanár szerint az egykori érmelléki láp élővilágának újjáélesztését szorgalmazó minden kezdeményezés jól jön.
„Ez elsősorban ökológiai és biológiai szempontból hasznos. Kihalásra ítélt állatfajokat tudunk visszatelepíteni. Ha a környékbeli iskolások ezeket meglátogatják, tudni fogják, milyen volt egykoron az Érmellék. Az Ér menti falvaknak a láp adta a történelmi jelentőségét, amit ma már nyomokban sem tudunk megmutatni. Nem lehet olyan romantikus kirándulásokat szervezni, mint a Hortobágyon, ahol szekerekre ültetik az embereket, hogy láthassák a pusztát” – fogalmaz a szakember. Szilágyi szerint az egykori lápvilág nagyobb méretű visszaállításának ma már nincs realitása, már csak azért sem, mert az ehhez kapcsolódó szakmák, foglalkozások kivesztek. A nemrég Érmihályfalván szervezett hagyományőrző napok döbbentették rá a szervezőket arra, hogy a tízezres lakosságú kisvárosban nem találni egyetlen olyan embert sem, aki az elmúlt korok érmelléki vízi világához kapcsolódó szakmákat ismerné. Hosszas keresés után a környező településekről hívtak egy-egy kosár- és gyékényfonó embert, hogy az Érmellék hagyományos mesterségeit bemutathassák.
„Bizonyos szempontból a lecsapolásoknak volt racionalitása, habár ökológusok szerint nincs annál nagyobb vétek, mint amikor egy területről levezetik a vizet. A mai éghajlati viszonyok tükrében az egykori nagyméretű vízelvezetés nem tűnik szerencsés dolognak. Viszont azt is látni kell, hogy minden korszaknak megvoltak a maga elvárásai. Le kellett csapolni területeket, hiszen voltak olyan települések – Éradony például –, amelyek szigetként élték mindennapjaikat. Mocsár vette őket körül, és csak száraz időben lehetett járható úton megközelíteni” – összegzi a szakember.
1960-ban az Állami Vízügyi Bizottság által elfogadott és életbe ültetett terv egyik záradéka szerint a biológusok a több tízezer hektárnyi lecsapolt területek kis részét rezervátummá akarták alakítani, hogy a kipusztulásra ítélt igen gazdag vízi világ egy részét megmentsék. A hetvenes évek elejére befejezett lecsapolási munkálatok bukaresti vezetői azonban ezt az elképzelést meghiúsították, csak a művelhető szántóterületek növelésére összpontosítottak.
Határon átnyúló közös projektek
A HURO projekt (a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program) keretében az Ér völgye és környezete természeti értékeinek bemutatása több programot is felölel. A partiumi Érkeserű és a magyarországi Kokad községek közös, hatvanhektáros láposítási terve mellett egy hasonló programban négy partner vesz részt: erdélyi oldalon Bihardiószeg község önkormányzata, a Milvus Transilvania Vest szervezet, magyar oldalon pedig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága és Kokad község önkormányzata. A program keretében felújítanák a Bihardiószegen található Zichy kastélyt, ahol kiállítási, oktatási és nevelési célokra is használható közös környezetvédelmi központ létesül. Ez be tudja majd mutatni a térség múltbéli, valamint az épületet körülvevő és rehabilitálásra kerülő dendrológiai park természeti értékeit. Magyar oldalon a Daru láp tanösvény kialakítására és az oda vezető út rehabilitálására kerül sor.
Czier Ádám tájékoztatása szerint a 2014–2020-as programozási időszakban tucatnyi más közös projekt vár megvalósításra. Elsősorban a határ két oldalán fekvő falvak között épülnének új utak, Csengerújfalu és Doba, Újléta és Szalárd között, Székelyhídon keresztül Vedresábrány és Kokad között. Penészlek, Érkörtvélyes és Érmihályfalva is közelebb kerülne egymáshoz az új műút megépítésével. Szintén közös tervezésben épülne meg Érsemjén és Csengerújfalu szennyvízhálózata, Csengerújfalu és Moftin partnerségével pedig a csapadékvíz elvezetését tervezik.

2013. szeptember 17., kedd

IV. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum

2013.09.17.
Múlt héten a szovátai Danubius Szálloda volt házigazdája a IV. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumnak, amelyet Szováta Város Önkormányzata az Ősmarosszéki Közbirtokossággal és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal közösen szervezett. A tanácskozáson magyarországi és székelyföldi mezőgazdasági szakemberek, polgármesterek, önkormányzati képviselők, e téren érdekelt hivatalvezetők találkoztak, elsősorban azzal a céllal, hogy erősítsék a szakmai szervezeteket egymás között és a határon túli konkrét együttműködési programokkal. A találkozó alkalom volt arra is, hogy betekintést nyerjünk a hazai és részben a magyarországi mezőgazdaság aktuális gondjaiba.
A konferenciát házigazdaként Péter Ferenc, Szováta polgármestere nyitotta meg. Elmondta, nem véletlen a helyszínválasztás, mivel a Székelyföld legjelentősebb gazdasági forrása lehet, ha a mezőgazdaságot összekapcsolják a turizmussal, leginkább a gyógy-turizmussal. Az utóbbi egyedi kitörési lehetőséget jelent – nem csak a vállalkozók szempontjából –, ezért minden székelyföldi önkormányzati képviselőnek kötelessége felkarolni e két ágazatot. Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szervezetének elnöke kifejtette, a gazdasági fejlődés kulcsa, hogy miként tudjuk önmagunkat megszerveni. A magyar törvénykezés módosítása lehetőséget teremt arra, hogy megtaláljuk az utat az együttműködésre, amely után a tettek következnek – mondta, majd utalt arra, hogy az unió új költségvetési időszakában csak az garantálhatja a sikert, ha a sajátos tájegységű Kárpát-medencei magyarság összefog konkrét gazdasági projektekben. Ezért egy közös Kárpát-medencei stratégiában kellene gondolkodni, amelyet a szakmai szervezetek közötti együttműködéssel lehet és kell kidolgozni, ágazati fejlesztési programok szintjén. Csak így tudunk a nemzetközi versenyben piacon maradni.
Ezt a gondolatot folytatta dr. Budai Gyula, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is, aki, miután ismertette a jelenlegi kormánypárt politikáját és bírálta az előző kormányt, megígérte, hogy a szaktárca partner lesz ebben az építkezésben. „A 2014 utáni támogatási rendszerben az unióban komoly forrásokat jelöltünk meg a gazdák számára, s ezeket hozzáférhetővé kell tegyük Erdélyben is” – mondta, s erre fel kell készülni. Példaként jó ötletnek tartotta a székelyföldi termékek forgalmazására kiépítendő termékláncot.
Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kifejtette: a mezőgazdálkodásnak ma már rengeteg kapcsolódása van más területekkel, mint a turizmus, környezetvédelem, egészségügy, ezért rengeteg összefogási, összekapcsolási lehetőséget kínál a szakágazatokban tevékenykedőknek. – Azzal is tisztában vagyunk, hogy folyamatos forráshiánnyal küzd a szakterület. De nem szabad abbahagyni. Érdemes küzdeni. S hogy ilyen körülmények között is van érdeklődő a mezőgazdálkodás iránt, igazolja, hogy az idén is a Sapientia EMTE csíkszeredai vidékfejlesztési agrármérnöki karán túljelentkezés volt. De nagyon népszerű az agroturisztikai képzés is – mondotta. A szaktárca is beindított egy gyakornoki programot, amelynek keretében a minisztérium épületében 20 székelyföldi és öt kárpátaljai diákot fogadtak és reményét fejtette ki, hogy jövőre beindul az ösztöndíjprogram, amellyel az erdélyi diákokat tudják majd segíteni a továbbtanulásban. – A források hiánya ellenére tudunk eredményeket elérni, és ez a lényeg! – hangsúlyozta az államtitkár.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselője az agrárkamarák kiépítésének fontosságáról beszélt. Csak erős képviselettel lehet elérni valamit az unióban, mondta, ebben a szerveződésben nyújtanak támogatást az erdélyi kamarák megalakulására. A modern mezőgazdálkodás legnagyobb akadálya az, hogy alulszervezettek vagyunk, és atomizált gazdaságokban gondolkodunk, így nem lehet haladni!
Dr. Kelemen Atilla, a román parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke reális képet festett a mai romániai és erdélyi mezőgazdaságról, viszonyunkról az unióhoz. „Nem vagyok az euro-szkeptikusok táborában, de nem hiszem, hogy az unió megoldja a gondjainkat. Kellenek a gondolatébresztő konferenciák, de a mindennapokban kell eredményesen dolgozni. Bírálta az agrárkamarákról szóló törvényt, amelynek kidolgozását elsiették, a jól működő mezőgazdasági tanácsadói hálózatot leépítették – többek között ezért is olyan a román mezőgazdaság, mint a kormányos nélküli hajó. Az állatorvos szorgalmazta a helyi állattenyésztés, a feldolgozóipar létesítését, működtetését. A külföldi tőke beáramlása nem biztos, hogy hasznos a gazdáknak – mondta. Ne várjuk a megoldást az uniótól! Erdélyben komoly potenciál van, és ezt mi magunknak kell kiaknázzuk – mondta többek között dr. Kelemen Atilla.
Tánczos Barna szenátor a tudásalapú mezőgazdaságról beszélt. Ez az új tündérkert egyik alappillére. Nem az örökölt tudás szerinti, 5-10 szarvasmarhával foglalkozó gazdák jelentik a jövőt. Az innováció viszi előre a gazdaságot – mondta, majd hozzátette a dr. Kelemen Atilla által elmondottakhoz: a legnagyobb gond, hogy a minisztérium elszakadt a gazdatársadalomtól. A mezőgazdaságot, a vidékfejlesztést politikamentessé kell tenni, s ebben valóban a legnagyobb szerepük a szakmai szervezeteknek van. Helyi szinten is pártpolitika nélkül kell közös döntéseket hozni és alkalmazni – mondta, majd a középiskolai szakoktatás fontosságára tért ki.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke örömmel közölte, a Sapientia EMTE jövőre Sepsiszentgyörgyön mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakot indít. Majd az erdő- és a földtulajdonjogok körüli visszásságokra hívta fel a figyelmet, többek között arra, hogy a Székelyföldön visszaszolgáltatott erdők és földek avatatlan kezekbe kerülnek, amit ki kell védeni, ezért kezdeményezte a székelyföldi erdőalap létrehozását, amely megőrizné ezeket a területeket. Miután Borboly Csaba a Hargita megyei helyzetképre reflektált, következtek a szakelőadások.
Kolcsár Gyula kertészmérnök a növénytermesztésről, kertészetről, Birtok György a marosszéki havasi gazdálkodásról, a közbirtokosságról és a legeltetésről beszélt. Az ezt követő vitában Kolumbán Gábor, Tánczos Barna, Borboly Csaba és dr. Póti Péter fejtette ki véleményét. Ezután pedig Melles Előd az erdő- és vadgazdálkodási helyzetképet vázolta. Kiss Zsófia, a Szovátai Polgármesteri Hivatal alkalmazottja Szovátáról és a gyógyturizmus kínálta lehetőségekről beszélt.
A szakmai vitát Péter Ferenc zárta, aki összesítette az elhangzottakat. Meg kell őriznünk, amink van, az erdőt, a legelőt, a termőföldet, még akkor is, ha nincs támogatás. Fejleszteni kell a turizmus minden ágát, összekapcsolva a helyi termékek értékesítésével. Építsenek autópályát, nemzetközi repülőtereket, a többit pedig hagyják a szakmára, a szakmai szerveződésekre, mert csak szervezetten, erős gazdasági együttműködéssel, agrár-innovációs támo-gatással tudunk helytállni az uniós agrárpiacon. Ha van piac, van jövedelemforrás, garantált a fejlődés is. Vajda György e-nepujsag.ro

Európai agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2014 után

2013.09.17. 
A Nyárádmente LEADER Egyesület és kistérségünk községei is képviselve voltak az augusztus 29–30-án Tatán fiatal gazdáknak szervezett Európai agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2014 után című nemzetközi konferencián.
A rendezvényt a magyarországi (AGRYA) és a szlovákiai fiatal gazdák szövetsége közösen szervezte, a Közép-európai Fiatal Gazda Központ Partnerség keretei között, így számos térségbeli országból érkeztek vendégek, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, és válogatott szakértők előadásain vegyenek részt.
„Hiszek benne, hogy most, egy új európai uniós költségvetési időszak előtt tényleg a fiataloké a jövő” – hangsúlyozta V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Az EU egy nagyon lassan forduló hajó, de most, hogy a közös agrárpolitika 2014–2020-as jövőjéről szóló tárgyalások befutottak a kikötőbe, lehetőség van a gyökeres változásra. A fiatalok támogatása nem csupán a generációváltás segítéséért vagy a mezőgazdaság folytatásáért fontos, hanem azért is, mert körükben több a diplomás, nagyobb a beruházási és diverzifikációs hajlamuk és innovatívak, mutatott rá V. Németh Zsolt. Magyarországon a 2007–2013-as időszakban összesen 39 milliárd forintnyi támogatást osztottak ki fiatal gazdáknak, de az új generáció közvetetten is többletforrásokhoz jutott, hiszen arra is jutott támogatás, hogy az idősebbek átadhassák nekik a gazdaságukat, valamint számos pályázat pontozásánál is előnybe kerültek vagy több pénzt hívhattak le. A fiatalokra a 2014–2020-as időszakban is külön figyelmet fordít a hazai szaktárca, egy külön tematikus alprogram is indul a segítésükre.
A Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) nemrégiben megválasztott elnöke, Matteo Bartolini hangsúlyozta: létfontosságú, hogy uniós szinten képviseljék a fiatal gazdákat és azokat a fiatalokat, akik agrárpályára készülnek, mert ezen a téren sokkal több a közösségi szabályozás és forrás, mint a nemzeti. A 23 EU-tagállam kétmillió, új korosztályból kikerült gazdát képviselő szervezet vezetője emellett az európai agrárium demográfiai problémájára is felhívta a figyelmet: míg a gazdák harmada 65 év feletti, mindössze hat százalékuk 35 év alatti, Magyarország és Szlovákia pedig – hét százalékkal – csak kevéssel van az átlag felett. Ez nem elég, hogy biztosítsák az országok mezőgazdaságának jövőjét – figyelmeztetett a CEJA elnöke.
A döntéshozói munka után „tudunk hatni, és kell is, hogy hassunk a minisztériumok munkájára, hogy a vidék és a vidéki fiatalok megtalálják a jövőjüket, és folytassák azt a munkát, amelyet elődeik eddig sikeresen végeztek” – emelte ki Pém Bálint, a Szlovákiai Fiatal Gazdák Szervezetének elnöke. Fontosnak tartotta, hogy a találkozóra szerte Közép-Európából érkeztek vendégek saját tapasztalataikkal, mivel Szlovákiában eddig nem voltak külön támogatási lehetőségek a fiatal gazdáknak, ám az ígéretek szerint hamarosan lesznek ilyenek.
A rendezvényen számos szakértő osztotta meg tapasztalatait, ismereteit a különféle térségbeli országokból érkezett szakértőkkel: az első rész a 2014 utáni KAP változásait járta körbe, főként a fiatal gazdák szemszögéből, míg a második a KAP eddigi megvalósításának nemzeti tapasztalatait Magyarországon és Szlovákiában.
A rendezvény második napján a résztvevők mezőgazdasági termelőegységeket látogattak meg, olyan gazdákat, akik bebizonyították, a mezőgazdaságnak van jövője.
Nekünk, Nyárád mentieknek a legfontosabb következtetés az, hogy feltétlenül szükség lenne egy, a térség fiatal gazdáit tömörítő és érdekeiket képviselő szervezetre. Fontos lenne jelen lenni a fiatal gazdákat érintő rendezvényeken, kapcsolatot teremteni hazai és külföldi szakemberekkel, sikeres gazdákkal.

2013. szeptember 14., szombat

Hatvan borászat a Pécsi Pezsgő Borfesztiválon

Mintegy hatvan borászat mutatkozik be a Pécsi Pezsgő Borfesztiválon, amelyet szeptember 20. és 29. között rendeznek meg a baranyai megyeszékhelyen.
Béni Gábor, a második alkalommal megtartott esemény operatív vezetője szerdán Pécsen, sajtótájékoztatón elmondta: céljuk, hogy az ország borvidékeinek döntő többségét képviselő pincészetek borai révén átfogó képet nyújtsanak a hazai borászatról és érzékeltessék annak dinamikus fejlődését. Hozzátette: a rendezvényre a tavalyihoz hasonlóan mintegy 100 ezer embert várnak.
Kitért rá, a város legnagyobb borfesztiváljának helyet adó Széchenyi téren a borászok mellett a törköly- és gyümölcspárlatokat kínáló pálinkaházak, valamint vendéglősök is helyet kapnak. Utóbbiak tájjellegű ételekkel, igazi különlegességekkel várják a látogatókat, újdonságként egy olyan halsütödét is felállítanak, ahol kizárólag Magyarországon fogható halakat készítenek.
Az érdeklődők mintegy negyven kulturális program között válogathatnak, a szórakoztatásról a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekar, Ferenczi György és a Rackajam, Rúzsa Magdi, a Szélkiáltó, a Vivat Bachus, Hargitai Anna Veronika, Király Linda és Király Viktor, Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar gondoskodik.
A programsorozat keretében közös operettelőadást tartanak a pécsi és a debreceni színház énekesei, az Anconai szerelmesek című darabot adja elő a Turay Ida Színház, Détár Enikő, Fésüs Nelly és Ladinek Judit pedig a Dívák éjszakája című előadással jelentkezik.
A fesztiválhoz kapcsolódik a zárónapi szüreti felvonulás, a 17. Európai Bordalfesztivál hat ország kétszáz férfi énekesének részvételével, továbbá a Villányi Prémium Bormustra, amelyen immár harmadik alkalommal tizenkilenc borászat mutatja be legjobb borait.
Hoppál Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy mivel a gasztronómiának kiemelkedő a szerepe a turisztikai vonzerő növelésében, az ilyen és hasonló rendezvények fontosak a város számára. A politikus örömének adott hangot, hogy Villányi Borvidék és a dél-dunántúli régió többi borvidéke komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, számos világszínvonalú borral kedveskedtek a fogyasztóknak, hozzájárulva a térség iránti érdeklődés élénküléséhez. MTI/AgroLine 2013. szeptember 05.

2013. szeptember 13., péntek

Megérte zöld vállalatba fektetni

http://hvg.hu/kkv/20130913_Megerte_zold_vallalatba_fektetni#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg
2013. szeptember 13., Szerző: hvg.hu
Jó befektetés volt tiszta energetikai technológiákkal foglalkozó vállalatokba fektetni a pénzt, derül ki az Ernst&Young legutóbbi tanulmányából.
Az elmúlt pénzügyi év során a zöld energetikai szektor világszerte 26 milliárd dollárral növekedett. A tanulmány 424 vállalat eredményeit elemezte, amik összesen 512 500 munkavállalót foglalkoztattak, piaci kapitalizációjuk pedig 2013 áprilisában elérte a 170 milliárd dollárt, amely 18 százalékos növekedést jelent az előző év áprilisában mért mutatókhoz képest. A legnagyobb növekedést az ázsiai térségben érték el a vállalatok, ami nem meglepő, hiszen ott a napenergetikai iparágban tevékenykedő cégek felfutása húzta magával a piacokat. Itt a vizsgált 177 vállalat összesen 16 százalékkal teljesített jobban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Európa, Afrika és a Közép-Kelet államaiban működő cégek 8 százalékkal növekedtek – olvasható aChikansplaneten.
A prímet az energiahatékonysággal foglalkozó cégek vitték, amikből 14 százalékkal volt több a tőzsdéken az egy évvel korábbihoz képest, amivel számuk elérte az 50-et. Hasonlóan szépen teljesített a megújuló energia szektor is, ennek esetében a vállalatok száma szintén 14 százalékkal növekedett, elérve a 32-t. A két szektor együttes bevétele meghaladta 45 milliárd dollárt. Azonban a mostani erős felfutás már itt-ott kezd megtorpanni, bár ez javarészt elsősorban az energiatermelői oldalon érhető tetten. Elég csak a környező országokban végbemenő változásokra gondolni. Csehország, Bulgária és Románia kormányai például éppen az elmúlt időben vágták vissza drasztikusan a megújuló alapon termelt villamos energia támogatásait.
Ugyanakkor Németország például egy új iparágat teremtett. A megújuló berendezések gyártására koncentrálva olyan ipari, vállalati bázist hoztak létre, amely még hosszú évekig jelentős potenciállal rendelkező, vezető gazdasági ág lehet. Igaz ennek az árát a német fogyasztók – és pl. a hazai áramtermelő erőművek egy része – alaposan megfizette. Hasonlóan jelentős piaci potenciállal bírnak a távol-keleti vállalatok. Kína egyre inkább halad a megújuló energiatermelő kapacitások kiépítése felé is. Ráadásul a kínai termékek, javuló minőségüknek köszönhetően, nem csak az országon belül, de az exportpiacokon is megtalálják a helyüket.

Almaünnep a Naturalmánál





A piricsei székhelyű Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskolájának gesztorsága alatt működő Naturalma Zrt. óriási érdeklődéssel kísért almanapot tartott csobádi telephelyén. A rendezvény apropója egy szakkönyv megjelenése volt. A sokak által csak Naturalma-könyvnek emlegetett mű az „Almatermesztés új alapokon” címet viseli.
Az ötletgazda gyümölcsfaiskola nem kisebb célt tűzött a zászlajára, mint, hogy visszaállítja a hazai almatermesztés régi fényét, amelyből legtöbbet a tradicionális almatermelő vidékek profitálhatnának. Új, betegség-ellenálló, kevesebb permetezést igénylő, alacsonyabb önköltséggel termelhető, ugyanakkor rendkívül tetszetős, kiváló ízű és tárolható almafajták honosítását és szaporítását kezdték el. A Naturalma® közös érdeket képvisel a termelő és a fogyasztó között.

A szakmai előadásokon a partnercégek legújabb fejlesztéseiket és technológiájukat ismertették

A Naturalma® termelők kiváló minőségű asztali almát akarnak termelni. Ehhez a Zrt. minden szakmai segítséget megad. Az első évben a termelők 2-3 alkalommal ingyenes helyszíni szaktanácsadást kapnak, a most megjelent szakkönyvet pedig ingyenesen bocsátják rendelkezésükre a sikeres, közös jövő érdekében.
A könyvben a szakma neves képviselői írnak a fajta- és alanyhasználatról, az almatermesztés jelenlegi helyzetéről és lehetséges jövőképekről. Mellettük pedig az almatermesztésben meghatározó hazai cégek mutatják be legújabb fejlesztéseiket és az azokhoz kapcsolódó technológiai ajánlásokat. A könyv egy példás együttműködés eredménye, amit egy féléves előkészítő munka alapozott meg. Együtt szerepelnek a kiadványban a legnagyobb növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó cégek, a gépesítés és a permetezés-technika élenjárói, valamint neves műtrágya- és permettrágya-gyártó vállalkozások. A könyv ennek ellenére mégsem konkurenciaharcról, hanem valódi együtt gondolkodásról és cselekvésről szól. 
Az érdeklődők megtekinthették többek között a prémium Naturalma-oltványokat is

Ebben a hangulatban telt a szeptember 11-i rendezvény is, ahol a jelenlévő több mint 200 almatermelő mindegyike kapott egy-egy ingyenes példányt abból a 160 oldalas kézikönyvből, amelyet a következő két évben heti szinten használni is fog munkája megkönnyítése érdekében. A kiadvány ötletgazdája a Naturalma Zrt. és a közreműködő cégek felajánlásai lehetővé teszik, hogy a megmaradó 4800 példány szintén ingyenesen találjon gazdára a jövőben tartandó almás rendezvényeken. A könyv bolti forgalomban nem kapható. Kizárólag a Holland Alma Kft., a Naturalma Zrt. és az alábbi partner cégek almás szakmai rendezvényein lehet ingyenesen hozzájutni egy-egy példányhoz. 

2013. szeptember 9., hétfő

Elelmiszeripar RT HD Teljes Film



Kedves facebookozók!
IKSZT- ék!
Ti, aki birtokában vagytok már a nethasználat képességének, bizony sokkal több információhoz juttok, mint azok, akik idegenkednek a komputertől, azt még bekapcsolni sem tudják, és nem férnek hozzá az internet információbőségéhez. 
Felelősségetek van. 
A megszerzett információt, különösen ha az olyan veszélyről tudósít, amit más forrásból nem tud megszerezni az aki nem fér hozzá a SZABAD információkhoz. Mert ugye mondani sem kell, az újságok a tévé a rádió mind erősen ellenőrzött, a politikának ezen keresztül a gazdasági hatalmasságoknak alárendelten , megválogatva terjesztik a híreket. Ami leleplezi az álságos mesterkedéseiket azt elhallgatják. Befolyásolják az embereket a maguk gazdasági érdekeiknek megfelelően, reklám vagy bújtatott reklám, elhallgatás, információszűrés stb eszközeivel.
A legfontosabb mindennapi fogyasztási cikkünk az élelmiszer, nos erről fokozottan hallgatnak.
Ez a film bemutatja azt, amit el akarnak takarni előletek.
Talán a kis falvakban is több lesz a konyhakert, a ház körüli állattartás, ha megtudják, mivel mérgezik őket, miért a sok rákos betegség, miért költ annyi pénzt a család gyógyszerekre, vagy tudatosabban élők étrend kiegészítőkre.
A Film másfél órás, tehát időt kell rá szánni, de megéri!
Védd az egészséged, ne a gyógyszergyárakat tedd gazdaggá, hanem vállalj felelősséget magadért és családodért… Ez ugyan munkával jár, de legalább nem kell hozzá vásárolni Zumba vagy más mozgást kikényszerítő bérletet! 
Ne félj, indítsd el a videót:
Nézzétek meg közösségeként, a körzeti orvos vagy más szakemberek meghívásával nyissatok róla vitát.

Győztek a tüntetők: bukik a Verespatak-törvény?

2013. szeptember 09.  maszol/HotNews
Victor Ponta | Fotó: rtv.net

Már hétfőn eldőlt: elutasítja a parlament a verespataki bányaberuházással kapcsolatos törvény tervezetét. Ezt Victor Ponta jelentette be koradélután, miután konzultált a parlamenti pártok vezetőivel. A miniszterelnök figyelmeztetett: a beruházó perelhet és kártérítést követelhet a román államtól.
A kormányfő az újságíróknak adott rövid nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az országos tiltakozó akciók elérték céljukat. Neheztelő hangon jegyezte meg, hogy a kormányzó Szociál-Liberális Szövetségen (USL) belül nem egyeztettek a tervezetről, ám az USL vezetői „már megelőlegezték” az álláspontjukat. Ezzel Ponta a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu hétfői elutasító nyilatkozatára utalt.
A miniszterelnök elmondta, saját alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusainak az álláspontja is megoszlik a tervezettel kapcsolatban, a beruházást a Demokrata Liberális Párt (PDL) is ellenzi. Az RMDSZ-t ugyan nem említette, de a szövetség vezetői is elutasítóan nyilatkoztak korábban a tervezetről.
A jogszabály további sorsáról a kormányfő elmondta: a szenátus hamarosan sürgősségi eljárással napirendre tűzi, majd elutasítja a tervezetet. Ugyanezt az eljárást megismétlik a képviselőházban is. „Ha mindenki ellenzi ezt a tervezetet, akkor nincs miért elnyújtani a procedúrát. Ez egy lezárt fejezet” – jegyezte meg.
A miniszterelnök szerint a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) minden bizonnyal kárttérítést követel majd a román államtól a befektetés elmaradása miatt. "Ha perelnek, biztosan nem a kormányt perelik. Nem tudom mekkora kártérítést követelnek majd, de ezt biztos megteszik" – fogalmazott Ponta
Megjegyzés
A kormányfő előbb kukkantson bele a megközött szerződésekbe, amiket a sajtó megszelőztetett, mert nem igen lenne értelme az offshore céggel megkötött egyezségeknek a törvényszéken való bemutatásának hiszen azok nagyjából az érvényes törvények kijátszásával lettek megkötve! Sem a hazai sem a nemzetközi téren nem nagyon kedveltek az offshore üzelmek...
Olvasson kedves Ponta úr és csak azután adjon olyan ötleteket amivel az államkassza lesz rövídebb. (EH)

Külön ágazat lesz a közvetlen értékesítés?

2013. augusztus 23.
A helyi élelmiszerben és a rövid ellátási láncban nagy tartalék van, ezt jelzi az is, hogy Európában a közvetlen értékesítés már nem csupán piaci rés, hanem külön ágazattá kezd válni - mondta el V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár pénteken Balatonkenesén.
Az államtitkár kifejtette: a helyi termékek iránt idehaza is nő az igény, ezért számos intézkedést hozott a kormány, így például lehetővé tette, hogy a termelési hely 40 kilométeres körzetében könnyített feltételekkel lehessen értékesíteni állati termékeket; módosította a közbeszerzési törvényt annak érdekében, hogy a helyi termékek könnyebben bekerülhessenek a közétkeztetésbe, a helyi piacokat pedig már nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni.
"Ezek a támogatások tették lehetővé kisüzemek létrejöttét még a válság közepette is" - tette hozzá V. Németh, aki elmondta azt is, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon belül négy fejlesztési terület nyílik meg, ebből kettő, a fiatal gazdák tematikus alprogram és a rövid ellátási lánc program lehet kedvező a magyar gazdák számára, ezért utóbbi koordinálására létrejött egy munkacsoport, amely előkészíti a kapcsolódó kormányzati programot.
A helyi termékeket segítő pénzügyi forrásokról azt mondta: arra törekednek, hogy az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból megszerezhető támogatásokon túl, kihasználva a pályázati alapok közötti átjárhatóságot, a szociális alapból vagy a regionális fejlesztési alapból is pénzt vonjanak be a LEADER-be, vagyis a közösség által irányított helyi fejlesztések rendszerébe.
V. Németh Zsolt elmondta: az a cél, hogy az eddig mereven elválasztott fejlesztési programok ezentúl jobban átjárhatók lesznek, és egy-egy program több forrásból is finanszírozható lesz.
MTI, VM Sajtóiroda

Ehhez nincs joguk!

Published on Sep 8, 2013
A videó a XIX. Diákönkormányzati Szabadegyetemen készült.

Published on Sep 8, 2013
We gathered 25 high school students to ask their opinion on the Rosia Montana gold mining project from Romania. Although, approval on the project was given by the government, there is a large amount of people protesting against it, especially the youth. 
They are the ones who are still able too see this matter clearly. They are not yet blinded by the power of money. These young people understand that people's lives and nature are more important than money and power. 
The elder should listen to these kids, they are the future generation. If we let them down, they will never trust us again.
Music: Küb Beat - Spoken WordsEng subs version: http://www.youtube.com/watch?v=x4o23a...
Kíváncsiak voltunk, hogy melyik az a korosztály, amelyik még őszintén tud beszélni egy társadalmi problémáról. A videóban olyan fiatalok szólalnak meg, akiket tényleg érdekel, hogy mi történik körülöttük.
Zene: Küb Beat - Spoken words
Beszólnak:
Gaudi Zsófia
Erdei Réka Pálma
Bíró Noémi
Kassay Zsuzsi
Juhász Patrik
Virág Brigi
Balog Tamás
Nagy Attila
Szabó Ágnes
Csordás Levente
Kádár Petra
Kassay Anna
Dorner Kevin
Lőrincz Szabolcs
Tóth Gábor
Berei Dóra
Henter Zorán
Lőrinczi Evelin
Juhász Tünde

2013. szeptember 8., vasárnap

Ősi víz alatti erdőt találtak a Mexikói-öbölben – képek, videó

Alabama partjainál a búvárok szenzációs leletre bukkantak, egy ősi víz alatti erdőt fedeztek fel, amely kora alapján 52 ezer éves lehet!
A mocsári ciprusokból álló erdőt valószínűleg a tengeri üledék temette maga alá, védett oxigénmentes környezetben maradt fenn már több, mint 50 ezer éve. A 2005-os Katrina hurrikán után azonban a felszínre kerülhetett, így bukkanhattak rá a búvárok.
Ben Raines volt az egyike azoknak, akik megtalálták az ősi erdőt a víz alatt, amikor alapítványa támogatásával folyótorkolatok kutatásába kezdtek. “Az erdőben lévő fák olyan jó állapotban maradtak meg, hogy ha levágják az águkat még mindig friss ciprusillatot árasztanak”- közölte.
Az erdő területe legalább 1.3 négyzetkilométer néhány mérföldre Alabama partjaitól és 18 méter mélyen a felszín alatt a Mexikói-öbölben.
A felfedezést eddig titokban tartották, csupán most hozták nyilvánosságra. Raines elmondta, hogy egy évvel a Katrina hurrikán után a helyi búvárbolt tulajdonosától kapta az információt, hogy az egyik halász talált egy területet, ahol hemzsegtek a halak és az élővilág burjánzott. Egy búvár lemerült és megtalálta a víz alatti erdőt, majd beszámolt Rainesnek a lenyűgöző felfedezésről.
De hogy ne árasszák el a helyet leletek és hajóroncsok után kutató kincsvadászok, ezért évekig titkolták a helyet, ahol az erdőre rábukkantak. De 2012-ben a tulajdonos úgy döntött, hogy nem őrzi tovább a rejtélyt, ezért esküjét megszegve elárulta a pontos helyet.
Raines ekkor búvárokkal lemerült, és megtalálta a fantasztikus ősi mocsári cipruserdőt. Az erdőmesterséges korallzátonnyá vált vonzva a halakat, rákokat, tengeri rózsákat és más vízi élőlényeket, akik a kimozdult tuskók között élnek. Vannak fák, amelyek igazán masszívak, nem fogott rajtuk az idő 50 ezer év alatt sem.
Úszva ezek között a tuskók és rönkök között úgy érzem magam, mintha egy mesevilágban lennék– mondta Raines lelkendezve a LiveScience-nek.

Az őserdőről

Raines több tudóst is bevont a kutatásba, hogy minél többet tudjon meg a hihetetlen víz alatti őserdővel kapcsolatban. Egyikük Grant Harley volt, aki a fák évgyűrűjét tanulmányozta a Mississippi egyetemen. Egy földrajztudóssal, Kristine DeLong -gal vágtak neki az egyedi expedíciónak hogy a területet meg tudják vizsgálni.
A csoport létrehozott egy szonártérképet is a területről, és két mintát vizsgáltak meg, amelyet Raines vett a víz alatt erdőből. Mivel az erdő nagyon mélyen van, a búvárok csak 40 percet tölthettek a helyen, ezért mindenki megtervezte a merülésének időpontját.
A szén-izotóp vizsgálat kimutatta, hogy a fák 52.000 évesek, a rajtuk található növekedési gyűrű pedig felfedte a Mexikói-öböl éghajlatának változásait több ezer éve a wisconsini jégkorszak idején. Ekkor a tengerszint sokkal alacsonyabb volt, mint most.
“Ezek a tuskók hatalmasak az átmérőjük pedig több, mint két méter, a gyűrűk pedig ezer éveket tartalmaznak, így az éghajlatváltozásról is többet tudhatunk meg”- mondta Harley.
A csapat eddig még nem publikálta a kutatás eredményeit, mert ezt egy általuk lektorált lapban akarják megtenni és ehhez még támogatókat keresnek. Ez a folyamat körülbelül még két évet vesz igénybe.
“Minél tovább van az erdő a tenger mélyén, annál több tengeri élőlény telepszik meg benne, ami gátolhatja kutatás folyamatát és a radiokarbonos meghatározást- közölte Harley. Az is lehet, hogy a vett minta használhatatlanná válik majd” -mutatott rá. (livescience)

Sajnos - Zöld út a Schweighofernek

Bíró Blanka | 2013.09.08.
Jóváhagyta a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Holzindustrie Schweighofer Rétyre tervezett fűrészüzemének a területrendezési tervét. A környezetvédelmi hatóság döntése ellen mintegy 150-en vonultak utcára vasárnap délután Sepsiszentgyörgyön, a verespataki bányaprojekt ellenzőihez csatlakozva, a Ma Verespatak, holnap Réty jelszót skandálva.
Bár a környezetvédelmi engedélyt megadta, a környezetvédelmi ügynökség figyelmeztet, hogy ez nem egyenlő az építkezési engedéllyel, a beruházó csak ennek birtokában még nem kezdheti el az építkezést, viszont a 70 hektáros területet kivonják a mezőgazdasági regiszterből és ipari területté nyilvánítják.
A környezetvédelmi hivatal indoklásában félresöpri a megnövekedett teherforgalom és az erdőirtás miatti aggodalmakat, azzal a magyarázattal, hogy a befektető nem foglalkozik kitermeléssel és szállítással, csak fafeldolgozással, tehát nem vonható felelősségre a teherforgalomért vagy a fakivágásért. A hatósági jóváhagyást tíz napon belül megfellebbezhető.
A fűrésztelep ellen folyamatosan tiltakozó civil társulás, az Indigó csoport vasárnap délutánra szervezett tiltakozó akciót a környezetvédelmi jóváhagyás miatt. A csoport közleményt is kiadott, melyben felhívják a figyelmet, hogy a beruházó még a stratégiai környezeti hatástanulmány elkészítése, közzététele, közmeghallgatáson való megvitatása előtt nekifogott az építkezési munkálatoknak, melyeket régészeti feltárásnak álcázott, a munkálatot a civilek és sajtó nyomására az építkezési felügyelőség állította le.
Az Indigó csoport több pontba szedve ismerteti a fűrésztelep megépítése elleni érveit, ezek közül a legfontosabb a székelyföldi erdők védelme, hiszen a gyár évi 800 ezer köbméteres kapacitása gyakorlatilag a két székely megyében kitermelt összes fenyőmennyiséget felemésztené. Ráadásul a feldolgozó nem vállal semmilyen felelősséget a majdani erdőirtásért.
Bár a stratégiai környezeti hatásvizsgálat szerint a forgalomnövekedés nem befolyásolja a települések életét, sem a természetvédelmi területeket, a civil társulás szerint napi tíz, vagyis évi 3650 fával megrakott teherautó és ugyanannyi üres fog áthaladni az érintett falvakon, illetve a Rétyi Nyír természetvédelmi terület közelében.
Az Indigó csoport ugyanakkor több elemzésre hivatkozva összesíti, hogy a fűrészárugyártás területén működő cégek 30–40 százaléka nyersanyaghiány miatt a csőd szélére kerülhet, ezzel mintegy 400 meglevő munkahely kerülhet veszélybe. Arra is rámutat, hogy nem tisztázódott a vízellátás, a táj- és természetvédelem kérdése. A "fenyőgyilkos" üzem ellen tiltakozó civilek felhívják a figyelmet, hogy a területrendezési terv végső elfogadása és jóváhagyása a Kovászna Megye Tanács hatásköre.
Amint arról beszámoltunk, a Holzindustrie Schweighofer Rétyre tervezett óriásüzeme miatt számos civil szervezet, vállalkozói szövetség tiltakozik, az erdőket, a fakitermeléssel és -feldolgozással foglalkozó kis- és közepes vállalkozások jövőjét féltve. Több civil szervezet a természetvédelmi Wildlife Project keretében nemzetközi petíció aláírását kezdeményezte. Az osztrák befektető 150 millió eurós beruházással valósítaná meg rétyi üzemét, ahol bejelentése szerint 650 alkalmazottal évi 800 ezer köbméter fát dolgozna fel.

Elcsatangolt egy piton Szatmáron

Babos Krisztina | 2013.09.04.
Nem vették komolyan a segélyhívásukat, így egy hatalmas tigrispitonnal volt kénytelen egy fedél alatt tölteni a vasárnapról hétfőre virradó éjszakát egy szatmárnémeti család.
A Teleki utcán lakó Csíkék (Csík Tibor, az Olimpia labdarúgócsapata vezetőedzőjének családja) vasárnap délután találtak rá az óriáskígyóra a garázsukban, mely – amint utólag kiderült – kertszomszédjuktól csatangolt el. „Rettenetesen megijedtünk, de hiába kértük a 112-es sürgősségi hívószámon, hogy valaki jöjjön ki, nem törődött senki sem velünk — panaszolta Csík Ella, a futballtréner édesanyja, aki szerint nem csak ők, de a szomszédság is "bepánikolt", így senki sem mert aludni a környéken.
"Bezártam a garázsajtót, és minden lyukat bedugdostunk, nehogy bejöjjön az állat, de csak nem tudtam egész éjjel lehunyni a szememet" – mondta a nő, aki szerint a tűzoltók egyáltalán nem reagáltak, azaz felhívták őket, hogy nincs sem nekik, sem a városi önkormányzatnak olyan specialistája, aki segíthetne, így ki sem mennek. A rendőrség is csak hétfőn délelőtt jelent meg, miután ismét hívták a 122-t.
Amint Csík Ellától megtudtuk, a járőr nem akarta elhinni, hogy ott a piton a garázsban addig, ameddig unokájuk nem mutatott nekik egy videofelvételt, amint látszik az állat. Bár meggyőződtek, hogy tényleg ott a kígyó, arra továbbra sem volt ötletük, hogy mit lehetne tenni. A felhajtásra felfigyelt azonban az állat gazdája, aki átment, vállára vette a pitont, és hazavitte. Mint megtudtuk, a rendőrség 100 lejre büntette meg a kígyótartót, amiért nem vigyázott eléggé a kétéltűre.

Egy kis ízelítő az idei szüretre

Banatikum védjegyet hoznak létre

http://www.rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/banatikum-vedjegyet-hoznak-letre
2013.09.08.
Negyedik alkalommal szervezett a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete hagyományos termék vásárt szombaton, 2013. szeptember 7.-én a Temes megyei Zsombolyán. Az idei vásáron, a hagyományos termékbemutatók mellett sor került a Banatikum védjegy létrehozásának előkészítő munkálatainak első tanácskozására. A védjegy célja sajátos arculatot adni a régió sajátos termékeinek, mely által ösztönöznék a helyi termelők és fogyasztók kapcsolatainak megerősödését, valamint a közös márkanév alatt versenyképesebb fellépést tudnának biztosítani a bánsági termelőknek és feldolgozóknak az európai piacon. A tanácskozáson dr. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke ismertette a védjegy létrehozásának lépéseit, majd dr. Szieberth István, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója mutatta be a magyarországi magyar, hazai és hazai gyártású termékek védjegyei kialakulásának és működésének tapasztalatait. A romániai helyzetről, valamint a székelyföldi márkanevek működéséről Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke tájékoztatott. A tanácskozáson jelen volt Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke és Molnár Zsolt, Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, akik teljes körű támogatásukról biztosították a kezdeményezőket a védjegy létrehozása kapcsán. Molnár továbbá hozzátette, hogy a kezdeményezési folyamat következő lépéseként Temesváron közvitát fognak szervezni. - See more at: http://www.rmdsz.ro/sajtoszoba/hir/banatikum-vedjegyet-hoznak-letre#sthash.urYz4Mus.dpuf

2013. szeptember 3., kedd

Befejeződött az erdei gyümölcsök begyűjtése Hargita megyében

2013.09.03. 
Idén csak fele annyi málnát sikerült begyűjtetnie az erdőkből a Hargita Megyei Erdészeti Hivatalnak, mint az elmúlt években. Ennek főleg az volt az oka, hogy a rendkívül magas augusztusi hőmérsékletek miatt nagyon gyorsan leérett a gyümölcs, és nem volt megfelelő számú ember akkor a gyümölcsök begyűjtése. 
Mindezek ellenére áfonyából a tavalyi mennyiségnek több mint a dupláját, vagyis a 10 tonna helyett 25 tonnát gyűjtötték össze. A Hargita megyei erdei gyümölcsöket az Európai Unió országaiba, főleg Németországba exportálják. prima-radio.ro

Uniós követelmény a tejminőségre – Vészesen közeledik a határidő

2013.09.03. 
Január elsejétől csak az uniós normák szerinti tejet értékesíthetik a gazdák. Az előírások egyaránt vonatkoznak a tejcsarnokban, valamint fogyasztóknak közvetlenül eladott tejre. A Kovászna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei pénteken felvilágosító előadást tartottak, hogy mit tehetnek a gazdák a jó minőségű tej előállítása érdekében. Mint Nemes Imre elmondta, a hónap közepén uniós ellenőrök vizsgálódnak az országban: felmérik, a szakhatóságok megtettek-e mindent a felvilágosítás terén. Az unió más országaiban évek óta érvényes a szabályozás, Románia több alkalommal halasztást kapott, és semmi esély arra, hogy az alkalmazás január elsejei időpontját újból kitolják.
A rétyi Tavirózsa fogadóban a megye nagyobb tejtermelőivel tartott értekezleten Ötvös Mózes, a szarvasmarha-tenyésztők megyei egyesületének vezetője hangsúlyozta: mindenkinek meg kell értenie, milyen követelményeket kell teljesíteni ahhoz, hogy a gazdák jövő év elejétől is eladhassák a tejet.
Az uniós követelmények szerint az eladásra kerülő tej millilitere legtöbb 100 ezer csírasejtet és 400 ezer szomatikus sejtet tartalmazhat. A paraméterek biztosításához a legelső követelmény, hogy a tej egészséges tehéntől származzon, másodsorban a fejési higiénia betartása, a hűtés biztosítása – mondta Nemes Imre. El kell végezni a kötelező szűrővizsgálatokat a tuberkulózis, a leukózis és brucelózis felderítésére, az ezekkel fertőzött állatok teje nem eladható. Nem kerülhet eladásra a kezelés alatt levő – hasmenés, tőgybetegségek, körömrothadás vagy egyebek miatt ápolt – állatok teje sem. Nem kerülhet a minőségi tejbe az ellett tehenek föccsteje, az első kifejt tejsugarak sem, utóbbi nagy baktériumtöltetet tartalmaz. Kötelező külön tárolni az eurokonform és a követelményeket nem teljesítő tejet.
Az egyik legégetőbb kérdés a tej gyors hűtésének megoldása. Legtöbb két óra alatt legalább 8 Celsius-fokra kell csökkenteni a tej hőmérsékletét – erre nem elégséges a kútból vagy csapról származó víz. Meg­oldást jelenthetnének a hűtőbordás készülékek – hangzott el.
A leadott tej minőségéért elsősorban a gazdáknak kell felelősséget vállalniuk az önkontrollal. Ez azt jelenti, hogy időszakonként saját költségükre bevizsgáltatják a tejet. Az állat-egészségügyi igazgatóságnál csak az országos állattenyésztési stratégia keretében elvégzett vizsgálatok ingyenesek.
A vállalkozók által működtetett tejcsarnokokra is nagy felelősség hárul. Ők képezik a köztes láncszemet a gazdák és tejfeldolgozók között. Ha utóbbiak nem saját tejcsarnokot működtetnek, nincs közvetlen kapcsolatuk a termelővel. Így a csarnokban is ellenőrizni kell a tej minőségét, elkerülendő az utólagos nézeteltéréseket, a felvásárló által végzett szúrópróba-ellenőrzésekkel szembeállítható kontrapróbákat meg kell őrizni.
Csutak Attila, a gidófalvi csarnokot működtető vállalkozó elmondta: mindenkinek be kell tartania a szabályokat, a nagyobb termelők ismerik ezeket. Korábban, a 30 banis tejszubvenció igényléséhez is kellett ellenőriztetni a tej minőségét, akkor ezt megtették a gazdák – jegyezte meg. Mint elhangzott, kizárhatják az átvevésből azokat a gazdákat, akik fertőzött tejet próbálnak leadni – néhány liter silány tejjel az egész hűtőtank tartalma elrontható.
Farkas Sarolta bölöni tejcsarnokos felvetette: kell-e engedélyezni azokat a hűtőtankokat, melyekbe több gazda gyűjti a tejet? Igen, ebben az esetben már begyűjtőpontról lehet beszélni, szükséges az engedélyeztetés, mondták a szakemberek. Ha viszont csak egy gazda használja a tankot, nem kell engedélyezni.
Jövő év tavaszától az unióban változik a kvótarendszer. A nyilvántartás ugyan megmarad, de feloldják a termelési megszorításokat – figyelmeztetett Marius Popica, a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) igazgatóhelyettese. Ennek eredményeképpen a nyugati termelők felengedhetik fékjeiket, a többlettermelést Romániába exportálhatják. A nagy mennyiségű, jó minőségű, alacsony előállítási áron megtermelt tej komoly konkurenciát fog jelenteni a hazai termelésre nézve.
A fejés higiéniájára, az állat-egészségügyi követelményekre a Gazdakör következő számaiban részletesen kitérünk. Minden gazdának meg kell értenie ezek fontosságát, be kell tartania a követelményeket, ha nem, sok család eleshet a megélhetést jelentő havi tejpénztől. Bokor Gábor Háromszék