2013. január 28., hétfő

Disznóvágás mint ünnep

Péter Beáta | 2013.01.27.
Nagy volt a nyüzsgés és az izgalom szombaton a csíkcsicsói közbirtokosság székhelyén, az udvaron különböző vidékek disznóvágási szokásait szemlélhette meg a falu apraja-nagyja. A hat sertést szekéren szállították a csapatok „a tett színhelyére”, az állatok némelyike visított, de volt olyan is, amelyik csendes beletörődéssel várta a véget. Egy biztos volt: délre már töltötték a kolbászt belőlük a böllértalálkozón, amelyet négy (testvér)település után most Csíkcsicsóban szerveztek meg.
Nagy sikere van a rendezvénynek, nemcsak a gasztronómiai, hanem az emberi kapcsolatok miatt is. Lelket lehelt ez a rendezvénysorozat a testvértelepülések kapcsolatába – fogalmazott Becze Attila, Csíkcsicsó polgármestere a szombati rendezvény kapcsán. 
Élő hagyományok, kapcsolatok
„A hagyományőrzésről is szól ez a rendezvény. Ahány ház, annyi szokás, és ez itt most nagyon látszik: az egyik rénfán veszi fel a disznót, mint például a németországi schlitziek, a csicsóiak felvevődeszkán, a csernátoniaknak például nem kell asztal... Aztán van, aki perzseli, mások forró vízben kopasztják, többféle technika van. A feldolgozásnál is tapasztalható a sokféleség: különféle ínyencségek készülnek, kolbászt, hurkát töltenek más-más ízekkel. Szóval az a jó benne, hogy az idelátogatók sokféle feldolgozási móddal találkozhatnak” – véli a polgármester. 
A böllértalálkozót első ízben Bogyiszlón (Magyarország) – Csíkcsicsó egyik testvértelepülésén – szervezték meg 2009-ben öt másik település részvételével, azzal a céllal, hogy egymás hagyományait megismerjék, és erősítsék a testvértelepülések közötti kapcsolatot. A rendezvény ezt követően „körbejárt” a részt vevő településeken. Így következett a sorban Törökfalu (Délvidék), Csernáton, Schlitz (Németország) és ötödikként Csíkcsicsó. Az eseményt rendező település még meghívhat más testvértelepüléseket is, idén így került be a találkozó részvevői közé a zuglói csapat.
„Én két helyen voltam a csicsói csapattal, Törökfaluban és Schlitz-ben. Az itteni rendezvény megszervezésében oroszlánrésze volt a helyi önkormányzatnak, illetve a közbirtokosságnak, ugyanakkor ezeket a kapcsolatokat mi tartottuk, és mivelhogy a régi önkormányzat kicserélődött, ránk maradt, hogy kapcsot teremtsünk a régi és az új között” – mondta Péter Lukács, az egyik szervező. Hozzátette, hogy bár ennek a turnusnak ez az utolsó állomása, reméli, hogy jövőben is megtartják valamelyik testvértelepülésen a találkozót. „Ilyen rendezvény nem volt Csicsóban soha, gondolom, a helyieknek is felvidította a téli napjait kicsit.”
„Ez egy nagyon szép megmozdulás, hiszen hagyományokat ápolunk, a testvéri kapcsolatokat erősítjük, egyben őseink tisztelete is, hogy a hagyományokat továbbadjuk az utókornak” – véli Görbe Ferencné, Bogyiszló alpolgármestere. „Ez egy nagyon jó dolog, mert a disznóvágás ugyan gyilkolással kezdődik, de egy olyan gasztronómiai élmény, amely eltér a különböző tájak között, de a kultúránkban mindenhol benne van” – kapcsolódott bele a beszélgetésbe Tóth István polgármester. Úgy véli, nagyon fontos, hogy a helyszínként választott településeken a helyi lakosok ne legyenek ebből kirekesztve, tudják megkóstolni a rendezvényen készült ételeket, hogy érezzék sajátjuknak azt.
Kolbászok, hurkák, muzsika és vigyázkodók
Ahogy telt az idő, és ahogy sorra készültek az ízletes „disznóságok”, hurkák, kolbászok, disznósajtok, úgy fokozódott a hangulat. Muzsikusok kerültek elő, volt ,aki táncra perdült, dalra fakadt. A szervezők fánkkal, kürtöskaláccsal, pálinkával, forralt borral kínálták az eseményre ellátogatókat. A nézelődők („én csak vigyázkodok itt” – mondta egy atyafi) a standoknál elkészült ételeket is megkóstolhatták. „A disznót perzseltük, megtisztítottuk, megmostuk, aztán szétszedtük. Mi karmonádlira – karajra – szedtük, és rizses májas hurkát készítettünk, kolbászt, májfasírtot, úgynevezett savanyú levest belsőségekből, disznósajtot, és ami a mi vidékünkre jellemző, pljeszkavicát. Ismerkedünk, barátkozunk, egymás szokásait, vidékét megismerjük, és nagyon jól érezzük magunkat” – osztotta meg velünk a törökfalusi csapatból Berze Hargita.
A bogyiszlóiak hastokon (bontóasztalon) dolgozták fel a sertésüket. „Forrázás vagy pörkölés után leszedik a sonkákat, leveszik a fejet, a szalonnát, a gerincet kiveszik belőle, utána a karajrészt, az oldalast, és külön »alkatrészekre« szedik szét a disznót. 
A további feldolgozásban kolbászt, szalámit készítenek, véres hurkát, disznósajtot. Az ízesítésben nincsenek különösebb trükkök, só, paprika, bors, fokhagyma, vöröshagyma az alapanyag. Talán mi jóval több paprikát használunk, mint mások, mivel saját paprikaőrleményünk van, és ez ad egy nemes ízt a szaláminak, kolbásznak, sőt még a hurkának is kelléke. Ugyanakkor mi nagy szeretettel feldolgozzuk a disznóbelet is a töltelékkészítés során” – avatott be a részletekbe Szűcs István, a bogyiszlói csapat gasztronómiai koordinátora.
Disznóvágások a múltból
Az esemény egyik – még a szervezők számára is meglepetésnek számító – színfoltja volt az Élő Emlékezet Egyesület által felállított, a régi csicsói disznóvágásokat felidéző fotókiállítás. Anyagát 15 csíkcsicsói háztól származó mintegy hatvan fotó alkotta. „Úgy gondoltam, amikor az esemény tervéről hallottam, hogy az egyesületünk szelleméhez híven mutassunk fel valamit a régi időkből. A legrégebbi fotó, amit találtam, az 1950-es évekből való. Csaracsóban készült, és Péter András mészáros családját ábrázolja egy disznóvágás alkalmából. A családban nyolc gyerek volt, a képen hat van jelen, a hetedik fényképezett. Azt a címet adtam ennek, hogy A trófea, mert egy óriásdisznót vágtak épp – kellett is oda. Ahogy elmesélte a bácsi ükunokája, igazi családi ünnep volt, mindenki tette a dolgát, utána jól érezték magukat, együtt volt a család. Most utána az ötödik generáció is gyakorolja ezt a mesterséget” – mesélte Szabó Magdolna, az egyesület elnöke.
A mészáros feladata
A csíkcsicsói Silló Levente mészáros most a zuglói csapatnak segített. „Reggel hatra megjelenünk, megszúrjuk a disznót, megperzseljük, megmossuk, azután feldaraboljuk, lecsontoljuk a hagyományos módszernek megfelelően, hogy kolbászt, hurkát lehessen tölteni. Amikor feldaraboltuk, besózzuk, ott megkínálnak kicsi étellel, itallal, és akkor megyünk is a következő helyre. A december nagyon zsúfolt, olyan is volt, négyet vágtam egy nap. Édesapámtól örököltem, tanultam, azonkívül a végzettségem is mészáros. Huszonhét éve csinálom, 18 éves voltam, amikor megkezdtem a munkát, azóta hála Istennek ezt a mesterséget folytatgatom.”

Gazdaképző kollégium épül Csíkszentsimonban

Rédai Botond | 2013.01.28.
Mintagazdaságot is magába foglalna az a gyermekotthon, amelyet Csíkszentsimon keleti végében hoz létre a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. Az elképzelések szerint a Csíkszentmárton felőli kijáratnál található telephelyen két kollégiumi épület és külön gazdaság létesülne azon, az alapítvány által pártfogolt fiatalok számára, akik mezőgazdasági szakközépiskolában folytatnák tanulmányaikat.
Többek között egy már elkészült modern istálló is várja majd a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozottjait az új csíkszentsimoni otthonban
„Az országban ugyan ismét van mezőgazdasági szakképzés, de úgy látom, a diákoknak nem igazán van lehetőségük a szakmai gyakorlatokat elvégezni” – fogalmazott portálunknak Böjte Csaba ferences testvér. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője elmondta, több olyan jelzést is kapott az elmúlt időszakban, miszerint az említett képzésben részesülőknek kevés lehetőség adódik a gyakorlatban is megismerkedni a mezőgazdasági folyamatokkal és munkákkal. „Az iskoláknál nincsenek állatok, nincsenek gépek, amelyeken tanuljanak a fiatalok. Jó elméleti képzést kapnak az évek folyamán, de szükség van a gyakorlatra is. Ezért egy olyan helyet szeretnénk létrehozni, ahol egy egész gazdaság áll majd a rendelkezésükre” – jelentette ki Böjte atya. A tervek szerint egy fiú- és egy lánykollégiumot létesítenek Csíkszentsimonban. Az alapítvány csíksomlyói otthonában maradnának azok, akik elméleti gimnáziumban tanulnának, az alcsíki létesítménybe kerülnének, akik mezőgazdasági szakképzésben részesülnének a csíkszentmártoni szakközépiskolában. 
„A gyerekek ezen a telephelyen lakhatnának, és élesben gyakorolnák azt, amit elméletben már elsajátítottak az iskolában. Tulajdonképpen egyfajta mintagazdaságot hoznánk létre, ahol nemcsak a mi gyerekeink gyakorolhatnának, hanem bárki más, akit érdekel a dolog” – részletezte az alapítvány vezetője. Mint azt Böjte Csabától megtudtuk, a kollégium nagyállattartásra rendezkedne be, ugyanakkor növénytermesztést is folytatnának. „A telephelyet Kurkó Gyárfás üzletember ajándékozta alapítványunknak. Együtt álmodoztunk erről a projektről, szeretném, ha nemcsak adományozóként maradna, hanem társként is be tudna kapcsolódni a további elképzelésekbe” – említette Böjte Csaba.
A ferences testvér elmondta, a telephelyen található két épület átalakításával mintegy negyven bentlakót tudnak befogadni, az ezzel kapcsolatos tervek már elkészültek, a munkálatok, a remények szerint, tavasszal kezdődnének. Ezenkívül egy erdélyi származású magyarországi vállalkozó felajánlotta, hogy mezőgazdasági gépekkel látja el a telephelyet, mi több, ezek használatára is megtanítja a fiatalokat. „Úgy néz ki, a kirakós minden darabja megvan, már csak össze kell illeszteni őket. Hiszem azt, ha megfelelő szakoklevelet tudunk adni a fiatalok kezébe, akkor érvényesülni tudnak az életben” – mondta Böjte Csaba. 
Örvendünk a kezdeményezésnek, reméljük, minél hamarabb létrejön a kollégium – reagált megkeresésünkre Ábrahám Klára. A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola igazgatójától megtudtuk, a tanintézményben ősztől induló szakmunkásképzővel kapcsolatos egyeztetéseken már volt szó a Szentsimon határában létrehozandó bentlakásról és a hozzá tartozó gazdaságról. Az igazgató úgy látja, kiváló lehetőség lesz ez arra, hogy a mezőgazdasági képzésben részesülő diákok egy része élesben is megtapasztalja, mit jelent gazdálkodónak lenni. „Jó lenne, ha ez megvalósulna, hiszen ezáltal a mi iskolánkat is felpártolná az alapítvány” – nyomatékosított az illetékes.

2013. január 27., vasárnap

Dobozon át szivárog a méreg

2013. JANUÁR 27., szerző: Csepelyi Adrienn
Könnyű, nem törik, olcsó – a műanyagoknak számos előnyös tulajdonsága van, amelyek miatt átvették az uralmat a háztartásokban. Ki gondolná, hogy az egészségünket, sőt, akár az életünket fenyegetik?

Fotó: Ujvári Sándor

A biszfenol-A, amit az egyszerűség kedvéért csak BPA-ként emlegetnek, az egyik legnagyobb mennyiségben előállított vegyület a világon: évente több mint 2,7 millió tonna készül belőle. Megtalálható a polikarbonát műanyag étel- és italtárolókban, készítenek belőle vízvezetéket, boroskannát, ez borítja a konzervek és a befőttesüveg-tetők belsejét, de a hőpapírok (blokkok, bizonylatok) és egyes műtrágyák is tartalmazzák. Hő hatására vagy túl savas, illetve túl lúgos közegben kioldódik az edényekből, és súlyos károkat okozhat az emberi szervezetben. (Egyes kutatók szerint minden különösebb külső hatás nélkül is szivárog az ételeinkbe, italainkba.)
Kanadában már évekkel ezelőtt betiltották, 2011 óta pedig az Európai Unió területén is tilos BPA-tartalmú cumisüveget forgalmazni, a vegyület ugyanis visszafordíthatatlan károkat okoz a csecsemők agyában, és nagyban felelős a gyermekkori elhízásért. A felnőttek sem lehetnek nyugodtak: a BPA ugyanis felboríthatja a hormonháztartást, károsíthatja a pajzs- és hasnyálmirigyet, de kapcsolatot fedeztek fel a vegyület és a kettes típusú cukorbetegség, valamint az elhízás között is. 
Magyarországon körülbelül 150 ezer nő küzd a meddőség ellen. Szomorú, de ebben is a BPA lehet a ludas: ártalmas ugyanis a petefészkek működésére, csökkenti a spermaszámot, ráadásul mell- és prosztatarákot okozhat. Mivel az inzulinháztartást is felborítja, a BPA-val érintkező várandós nők magzatainak nagyobb esélyük van a cukorbetegségre, növekedési zavarra, ráadásul az anya vércukorszintje is okozhat komplikációkat.
A Föld lakosságának több mint 90 %-ának vérében kimutatható a BPA, méghozzá gyakran ijesztően magas mennyiségben, pedig egészen kevés is hatalmas kockázatot jelent belőle. Dacára annak, hogy a vegyület káros hatásait száznál is több orvosi tanulmány igazolja, egyelőre mégis kaphatóak BPA-t tartalmazó műanyagtermékek. 
Akkor mégis hogyan védekezhetünk ellene? A kutatók azt javasolják, semmiképpen se melegítsünk ételt műanyag edényben a mikrohullámú sütőben, ne tároljunk bennük semmit hosszabb ideig, különösen savas, ecetes, esetleg lúgos ételeket, italokat ne. A legokosabb persze, ha visszatérünk a hagyományos útra, és porcelán, üveg, cserép, illetve más természetes anyagból készült eszközökkel, használati tárgyakkal vesszük körbe magunkat. Lehet, hogy kevésbé praktikusak, de garantáltan szebbek és egészségesebbek is.

Disznók a Szabadság téren

2013. JANUÁR 27.,szerző: O. Horváth György
Hatodik alkalommal rendeznek Mangalica Fesztivált a fővárosban. Most a belvárosban a Szabadság teret foglalják le pecsenyések, népművészeti alkotó- és előadó művészek 2013. február 8-10. között.

Napokig disznólkodnak a Szabadság téren 
Fotó: MTI

Az ingyenesen látogatható rendezvényen a közönség közvetlenül találkozhat az ország minden pontjáról érkező tenyésztővel és őstermelővel, sok esetben attól veszi meg a terméket, aki maga állította elő. A vásárló nem kaphat hamisítványt, csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehet jelen a rendezvényen, mely szakmai felügyeletét az egyesület garantálja. A rendezvényeken a kiállítók egységes megjelenéssel, faházakban árusítanak, de nem csak sertéstermékeket, hanem megjelennek sajtkészítők, házi lekvár-szörp, méz, olaj, fűszer árusok is. A helyben sült malac mellett a kilátogató vendégek egyéb helyben sült mangalica ételek közül válogathatnak, melyeket a legkiválóbb magyar borok és pálinkák kíséretében akár helyben is elfogyaszthatnak az estig tartó könnyűzenei programok alatt. A fesztiválok egyik legnépszerűbb pontja általában az élőállat kiállítás, ideiglenesen felépített karámokba költözik a három fajtából (szőke-vörös- fecskehasú) 1-1 példány és egy koca malacokkal.

A zöldhagyma hajtatása


Kárpátinfo.net | 01/27/2013
www.ua.all.biz

A „zöldhagyma” a tél végi, kora tavaszi időszakban sokak által kedvelt csemege, mint friss zöldség jelentős. A hajtatás különböző módjainak leírása előtt célszerű a vöröshagyma élettani jellemzőit összefoglalni, a legfontosabb ökológiai igényeit számba venni.
A vöröshagyma számára a 19 +– 7 0C-os hőmérséklet a legkedvezőbb, a nagyon jó fagytűrő képessége miatt mégis a hidegtűrő zöldségnövények között tartjuk számon. Csírázása 4–5 0C-on már megindul, a kikelt csíranövények a mínusz 5–6 0C hideget is különösebb károsodás nélkül elviselik. A fejlett gyökérzettel rendelkező ősszel ültetett növények nagyon alacsony (–18–20 0C) hőmérsékleten sem fagynak el, ezért az idejében ültetett hagyma hideg fóliás hajtatása nem nagyon kockázatos.
A hajtatott vöröshagyma fényigénye – a szabadföldi termesztésével szemben – elenyésző, az erős fény nem is kívánatos. A zöldhagyma kívánt minőségét elsősorban a minél hosszabb halványított szárrész adja, amihez nem szükséges erős megvilágítás. Dughagymáról nevelve, kevés fényben is jól hajtatható, mert ilyenkor nincs szükség komolyabb asszimilációs tevékenységre, a dughagymában felhalmozódott tápanyag a levélzet képzéséhez elegendő. A vöröshagyma a közepes vízigényű zöldségfajok közé sorolható, ami a faj kis lombozatával, sekélyen elhelyezkedő, kis tömegű gyökérzetével és viaszos levélzetével magyarázható. A hajtatott vöröshagyma vízigénye a tenyészidő rövidsége miatt magas és rendszeres vízellátást igényel, az esetleges kiszáradásra érzékenyen reagál.
A rövid tenyészidő és a hagymafejben elraktározott tápanyag nem teszi szükségessé a rendszeres, nagyobb adagú tápanyag kijuttatását.
A vöröshagyma hagyományos hajtatása történhet fűtetlen létesítményekben (ez elsősorban kisebb méretű fóliaágyakat és -sátrakat jelent), valamint fűtött fóliasátrakban. Átmeneti megoldásnak nevezhető az újhagyma termesztésében az a megoldás, amikor a nagyobb méretű dughagymát, vagy gyengébb minőségű étkezési vöröshagymát augusztus hónapban a szabadföldre kiültetik. Az ősz folyamán megerősödő állományra az időjárás függvényében már február közepétől, végétől fólia kerül, így március végén, de legkésőbb április elején, közepén értékesítésre kész áru szállítható a piacra.
Régebben megszokott volt, ma már kevésbé ismert gyakorlat az étkezési hagyma válogatás utáni fűtetlen fóliasátorba való kiültetése. Ennél a változatnál gyakorlatilag a gyengébb minőségű hagymákat is elültették, különösen a kitároláskor már kihajtottból lehet viszonylag rövid idő alatt értékesíthető zöldhagymához jutni.
Egy másik, ugyancsak fűtetlen hajtatási módszer szerint a hagymákat már akár augusztus második felében, vagy szeptemberben elültetik. Ehhez a technológiához főleg a másodosztályú étkezési hagymákat használnak, de itt is cél, hogy egy fejből lehetőség szerint kettő, de akár három hagymaszár is képződjön. Az állományból a kora tavaszi hónapok hőmérsékletétől függően február végétől, március hónap folyamán értékesíthető árut kaphatunk.
Az ültetés 20-25 cm-es sortávolságra történik, a tőtávolság a hagymák méretétől függően 3–4–6 cm. A fertőzés veszélye miatt fontos, hogy a hagymák ne érjenek egymáshoz. Fontos az ültetés mélysége is. Egyes termesztők „csak” mélyen elduggatják, mások 8–10 cm-es árkot húznak, annak aljába helyezik a szaporítóanyagot. Ezzel a módszerrel megfelelő hosszúságú piacképes etilolált (fehérített) zöldhagyma termeszthető.
Előfordulhat, hogy a kiültetett állomány a téli hónapokban megfagy, majd kienged. Ha ez a fagyos és meleg időszak többször is váltogatja egymást, akkor a hagymaszárak nyálkássá válnak, eldőlnek, könnyen megbetegszenek. Leghamarabb a hagymaperonoszpóra támad.
A vöröshagyma hajtatásának új eljárása a múlt század 90-s éveiben bontakozott ki. A módszer eredményeképpen október végétől, november elejétől húsvétig tartó időszakban műanyag tálcákon, zsugorfóliás csomagolásban kapható az újhagymának vagy zöldhagymának nevezett termék.
A hajtatható hagymafajtákkal szemben támasztott követelmények közül lényeges hogy:
– a szedés időpontjára a hagymafej jól megpuhuljon, a tönk levágása után az értékesítésre kerülő hagymaszárak a fejből könnyen kihúzhatók legyenek.
– a hagymafejben minél nagyobb számú csíra legyen, ebből képződik a fogyasztható, fehér színű „újhagyma”. Ennek ellenőrzését a termesztők egyszerű vágási próbával végzik el. A hajtatásra szánt vöröshagyma vásárlásakor néhány fejet középtájon elvágnak, így megítélhető, hogy az adott tételből hozzávetőlegesen milyen eredmény várható. Leggyakoribb a 2–3 csírát tartalmazó hagyma. Előfordul azonban, hogy a főrügyekből akár 5–6 db is található. Ilyen nagyszámú csíra nem kívánatos, az ezekből fejlődő hagymaszárak túlságosan vékonyak.
A hagymafejeket az október eleje és november eleje közötti időszakban kezdik ültetni, a termesztőberendezéstől (fűtési lehetőség), valamint a hasznosítási formától függően egymást követő 2–3–4 kultúra is elképzelhető. A kultúrák kifejlődése a betakarításáig 3–4–5 hetet vesz igénybe, tavasszal értelemszerűen rövidebb idő szükséges.
Az ültetés a termesztő­be­rendezés talajába, vagy asztalokon, polcokon perlitbe történik. Erre a célra durvább szemcseméretű perlitet használnak, újabban a faforgácsot is előszeretettel alkalmazzák. Ezt az anyagot 2–2,5 cm vastagságban elterítik a fóliasátor talajára, arra kb. 0,5 cm vastagon fűrészport helyeznek. A forgács a levegőt, a fűrészpor pedig a vizet tartja magában. Ezzel a megoldással nagyobb szedési, csomagolási teljesítmény érthető el, a hagymát ugyanis nem szükséges a talajtól, sártól külön megtisztogatni.
A fűtés nélküli fóliasátrakban a megfagyás veszélyének csökkentése érdekében alkalmazható a kettős, vagy többes takarás.
A fűtési költségek kiküszö­bölése érdekében a hagyma hajtatható pincében, zárt helyiségben is. Itt azonban pótmegvilágításról is gondoskodni kell.
Nem szükséges mélyre ültetni, elegendő csak a perlitre, forgácsra erősen rányomni a hagymafejeket. A szedést is megkönnyíti, ha a hagyma szabadon áll.
A tenyészterület jellemzően úgy alakul, hogy a hagymákat sűrűn, egymást érve ültetik. A fóliasátrakban az ágyásos, pincékben a polcos elrendezést részesítik előnyben, az ágyások és a polcok szélessége egyaránt 150–170 cm, közöttük 30-50 cm széles utakat hagynak. Emeletes kialakításnál célszerű az ennél szélesebb, 60–70 cm-es közlekedő út.
A vöröshagyma hajtatásának időtartamát a hőmérséklettel erősen befolyásolhatjuk. Extra méretű hagymafejekből 20–22 0C-on akár 3 hét alatt is piacképes árut nevelhetünk, míg alacsonyabb hőmérsékleten (10 Celzius fok alatt) a tenyészidő 50 napra is kitolódhat.
A vöröshagyma a fenti technológiával való ápolási munkája a tápoldatozás is, amit a legtöbb esetben nitrogén túlsúlyos műtrágyával végeznek.
Az egyszerre kijuttatott mennyiség 0,5 dkg/m2 legyen. A tápoldatos beöntözés közvetlenül a hagymák ültetése után történik, és szükség szerint 1–2 alkalommal megismételhető.
A hajtatott vöröshagyma jó vízellátására a rendszeresség a jellemző. A használt ültetőközegek (forgács, perlit stb.) kiegyenlítik ugyan a rendszertelen öntözésből eredő kisebb hiányosságokat, de ügyelni kell arra, hogy az állomány ne száradjon ki.
Az ültetést követő 3–4 hét elteltével a szabályozott hőmérsékletű létesítményekben a hajtatott állomány értékesítésre kész. A betakarítás jellemzően úgy történik, hogy minden hagymafejet gyökerestől felszednek, mert a kialakult óriási gyökértömeg nem teszi lehetővé a válogatva szedést, a több menetes betakarítást.
Felszedés után a hagymafejről éles késsel eltávolítják a tönköt, mintegy 1 cm-re a hagymatest alajától. Ezt követi a hajtásoknak a hagymafejből történő kihúzása. Szerencsés esetben a hajtások könnyedén kijönnek a hagymából, ilyenkor beszélünk a „jól puhuló” fajtáról. Ellenkező esetben sokkal nehezebben lehet a hagymafejeket lebontani a hajtásokról, ez a szedési teljesítmény csökkenéséhez vezet.
Ezt követi – ha földes, sáros a hagyma – a hajtások törölgetése, esetleg lemosása, majd a hártyák eltávolítása, és az áru csomagolása.
Egy hungarocell tálcára 5 db erős újhagymát helyeznek, a hagymaleveleket nem vágják le, azokat is becsomagolják. Az értékesítésre előkészített áru fóliával csomagolva, a raktározás körülményeitől, az eladótér hőmérsékletétől függően 3–4 napot bír ki minőségromlás nélkül. Terra Dei Alapítvány Forrás: 

Termesszük együtt: ösztörűs veronika

2013. JANUÁR 19., szerző: Grosz Tamás
Csinos égszínkék virágot, illetve gyógynövényt ajánlok mindenki figyelmébe. Bár itt-ott utalnak gyógyító hatására, de a magyar gyógyszerkönyvekben nem szerepel az ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys).
Ösztörűs veronika (Veronica chamaedrys) 
Fotó: A szerző felvétele

Kerteken szinte alig, viszont az ország számos pontján megtalálható e nagyon szép, ultramarin kék színű virág. Jellemzője, hogy árnyékos, jó vízelvezető erdei talajon nő. Meglepően tapasztaltam, hogy fél-homokos öntéstalajon, magas fák takarásában is megél és szaporodik. A növény szára egyenesen felálló, szőrzete nem egyenletesen fedi körbe a szárat, levelei puhábbak, bevagdaltan csipkések, fűrészesek. Évelő lágyszárú, gyökere a talajfelszín alatt fut. Magról jól szaporítható.
Májustól augusztusig virágzik, április-májusban kell gyűjteni a föld feletti részeket. A többi veronikafélékkel nem szabad keverni.
A nemzetségnek 200 faja ismeretes, ebből 28 nálunk is megtalálható.
Köptető hatású, de sebek gyógyítására is használják.
Fiatalon kitűnő saláta és tea készíthető belőle.
Teának ajánlom a következő receptet, mely alkalmas vérnyomáscsökkentésre is: 2 g rutalevél, 2g levendulavirág, 5g ösztörűs veronika, 5g galagonyavirág. Kell még kis csészényi forró víz, de ne forraljuk fel. Túlzott fogyasztását kerüljük, mert enyhén mérgező lehet.

2013. január 25., péntek

Adókötelesek a gazdák

2013. január 25.
Adót kell fizetni minden megtermelt fej káposztáért. Albert Levente archív felvétele


Szerdán jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2003-ban hozott, 571-es számot viselő pénzügyi törvényt módosító rendelet, mely többek között változásokat hoz a mezőgazdasági termelők adózása terén is. A módosítás a fizikai személyeket, jogi keret nélkül termelő gazdákat érinti. 
Míg korábban csak azoknak kellett adózniuk(a bevétel 2 százalékát), akik hivatalos for­mában, felvásárlónak adták el terményü­ket, a rendelet érvénybe lépése után adót kell fizetniük mind­azoknak, akik két hektárnál nagyobb területet művelnek meg. 
Az adózás érvényes az állattartókra is, a szarvasmarha-tenyésztők esetében adózni kényszerülnek mindazok, akik három tehénnél többet tartanak. Nem maradnak ki a sorból a zöldség- és gyümölcstermelők, senki, aki mezőgazdasági jövedelmet valósít meg. A jövedelmi adón kívül a gazdáknak egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetniük a feltételezett jövedelem után.
A hír nagy felfordulást okozott a gazdák körében, megkezdődött a találgatás: milyen alapon vetik ki az adókat, mennyit és mikor kell majd fizetni? Ezek a leg­égetőbb kérdések – melyekre, sajnos, az illetékesek sem tudnak választ adni. Ami biztos: az új rendszertől azt reméli Daniel Constantin agrárminiszter, hogy az eddigi 200 millió lej helyett 580 millió lej folyik be az államkasszába mezőgazdasági adókból.
Az adózási kritériumok szerint megyénkben 9000 növénytermesztő gazda (kerekítve ennyien dolgoznak két hektárnál nagyobb területen, ezzel szemben 4600-an ennél kisebb területet művelnek meg, 500-an pedig jogi személyként termelnek), valamint a 3200, legalább három szarvasmarhát tartó gazda válik adókötelessé. Közülük sokan vegyes gazdaságban termelnek.
Érdeklődésünkre Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági hivatal igazgatója elmondta: „Régóta érik a dolog, már korábban felhívtam a figyelmet arra, hogy előbb-utóbb minden agrártermelő adózni fog. Uniós szinten nincs olyan állam, ahol ne adóznának a gazdák.” Az adózás részleteiről viszont nem tudott nyilatkozni. Több forgatókönyv elképzelhető, de a témáról csak akkor lehet érdemben beszélni, ha megszületik az adózás alkalmazási szabályzata is, addig csak feltételezések láthatnak napvilágot – jelentette ki. 
Ugyanezt vallja a mezőgazdasági kifizetési ügynökség aligazgatója, Ma­rius Po­pica is. Viszont azt is elmondta: habár nem ismeretesek az adózás részletei, máris több kérdés felvetődik. Például: mi lesz azokkal a földtulajdonosokkal, akik nem termelnek? A törvény értelmében ugyanis ők is jogosultak területalapú támogatásokra, feltétel, hogy területük gondozott legyen.
Könczei más kérdéseket is felvetett: hogyan lesznek adóügyben is megkülönböztetve a hátrányos helyzetű vidéken termelő gazdák? Aki saját állatállománya szükségletére termel takarmányt, adózni fog a termény és állat után is?
Az adófizetés esélyegyenlőséget hozhat a fizikai és jogi személyként termelők között, a feketekereskedelem visszaszorításában is része lehet – ebben megegyeznek a szakvélemények. Viszont eddig senki sem végzett számítást arról:, miként jelenik meg az adó a termékek végárában?

Szent Pál-napi állatvásárra várják holnap az alcsíki és háromszéki gazdákat

2013.01.25.
Szent Pál-napi állatvásárra várja holnap az alcsíki és háromszéki gazdákat a Csíkkozmási Polgármesteri Hivatal, illetve a kozmási szarvasmarha-tenyésztő egyesület.
A szombaton délelőtt zajló vásárnak száznyolcvan éves hagyománya van a községben. Az eseményre egész Alcsíkról, a Kászonokból, illetve a felső-háromszéki falvakból várják a gazdákat. A 8 órakor kezdődő vásáron a gazdák bármilyen jószággal részt vehetnek, helyszín a kozmási piactér. Az állatvásárral egyidőben kirakodó-vásár is lesz az alcsíki nagyközségben. Dobos László Marosvásárhelyi Rádió

GAZDA ADÓ - Mennyi adót rónak ki a mezőgazdasági tevékenységekre

2013. január 25 Kudor Emese
Az adót a megművelt terület nagysága, illetve az állatok száma szerint határozzák meg. A burgonyatermesztőkre komoly terhet rónak. 
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a kedden elfogadott adótörvénykönyv-módosítás. A rendelet részletezi, melyek azok a küszöbértékek, ameddig nem kell adót fizessenek a gazdák, illetve mekkora lesz az adózandó jövedelemalap, ha túllépik ezeket a határokat. 2014-től ezeket a jövedelemnormákat a területi mezőgazdasági igazgatóságok fogják meghatározni, majd a helyi pénzügyminisztériumi kirendeltség fogja közölni az illető év február 15-ig. 
A módosított adótörvénykönyv szerint az éves normák alól kivételt képeznek az erdőgazdálkodással és haltenyésztéssel foglalkozó magánszemélyek: ők a megvalósított bevételeik és kiadásaik különbségére fogják fizetni a 16%-ot. 
Az érintetteknek a helyi adóhivatalhoz május 25-ig kell lejelenteniük, hogy adózandó jövedelemmel rendelkeznek. Amennyiben valaki május 25.-e után kezd mezőgazdasági tevékenységbe, a munka kezdetétől számított 15 napon belül kell letennie a nyilatkozatot a pénzügyhöz. Ezután a pénzügyi hivatal kiszámolja és kirója a fizetendő adót. A kiszabott összeget ezután két egyenlő részletben kell befizetni: szeptember 25-ig az első, majd november 25-ig a második részletet. A törvényalkotók elméletileg ezzel teret biztosítottak annak, hogy az értékesített mezőgazdasági terményből fizessék ki az adót a gazdák. A jövedelemnorma mellett a területadót is ki kell fizetni, igaz, ez a korábbi, hektáronkénti 214 lejről 85-96,5 lejre fog csökkenni.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter azt reméli, hogy idén 580 millió lej fog begyűlni az agrár-adóból, szemben a korábbi 200 millió lejjel. Constantin szerint Romániában 1,04 millió személy foglalkozik növénytermesztéssel, közülük 380 ezer fő kevesebb, mint két hektárt művel meg. Az állettenyésztésben a szarvasmarha-tartókat emelte ki: várhatóan 74 ezer háztartás kell adót fizessen azért, mert több mint két tehenet tart. 
Mennyit fizetnek a növénytermesztők? 
A gabonatermesztés két hektárig mentesül az adófizetés alól, 2-től 50 hektárig az adóalap hektáronként 449 lej lesz, 50 hektár fölött pedig 395 lejre csökken. Burgonya esetén két hektárig szintén adómentes a gazdálkodás, majd 50 hektárig 3 488 lejre, 50 hektár fölött 3070 lejre számolják az adót. A kerti zöldségek termelőinek fél hektárig nem kell fájjon a fejük, majd 2,5 hektárig 4001 lej, 2,5-10 hektár között 3605, majd 10 hektár fölött 2563 lejben szabta meg az éves adóalapot a kormány. A szőlőművelők egy hektárig mentesülnek, két hektárig 1385 lejre, két hektár fölött pedig 1218 lejre kell adózzanak. A legmagasabb normákat a virágtermesztésnél találjuk: két hektárnál nagyobb területen már hektáronként 10 360 lejre számolják az adót.
A táblázat szerint ha valaki mondjuk tíz hektáron búzát termel, akkor 449*8*16% = 575 lejt kell évente fizetnie, burgonya esetén 4465 lejt, dohány esetén 1363 lejt, kerti zöldségek esetén pedig 5606 lejt. 
Mennyit fizetnek az állattenyésztők? 
Két tehén tartása még adómentes, 50 tehénig állatonként 698 lej, 50 tehén fölött pedig 512 lejes jövedelemalapot határoztak meg. Sertések esetén az adófizetési küszöb öt darab, kilencig 56 lej, 10-150 között 181 lej, efölött pedig 140 lej a norma. Adózás szempontjából a szárnyasok tartása a legkedvezőbb: 100 szárnyasig adómentesen gazdálkodhatunk, 100 és 500 között egységenként három lejre, 500 fölött pedig két lejre adózunk.
15 tehén tartásáért 13*698*16% = 1452 lejt kell évente befizetni, ugyanennyi juhért 22 lejt, sertések esetén pedig 210 lejt. Az alábbi táblázatban összefoglaltunk néhány példát az éves befizetendő adómennyiségre. A számolásnál figyelembe vettük az eltérő jövedelemnorma-kategóriákat: például 15 sertésnél öt adómentes, négy darab az 56 lejes kategóriába esik, hat pedig a következő, 181 lejesbe. 

2013. január 23., szerda

Bekövetkezett - Földek és állatok után adóztatna a kormány

Rédai Botond | 2013.01.23.
Átalányadót vezetne be a mezőgazdaságban a kormány. A tervezet szerint a természetes személyként tevékenykedő gazdák, akik eddig a bevallott eladások után fizettek adót, ezután a birtokukban levő területek nagysága, illetve az állatállomány után kellene adózzanak. Az érintettek szerint a kormány újra a termelőkön akarja elverni a port.

Megkeserítheti a gazdák életét a mezőgazdaságban tervezett átalányadó

Az adótörvénykönyv módosítására kidolgozott tervezet szerint a mezőgazdaságban természetes személyként tevékenykedő gazdáknak adózniuk kell február elsejétől. Az eddigiektől eltérően nem a bevallott eladások után fognak majd fizetni az államnak, hanem a tulajdonban levő földterületek, illetve az állatállomány szerint. A tervezet kivételeket is leszögez: így például mentesülnek az új adónem törlesztésének kötelezettsége alól azok, akik legtöbb tíz kecskével és juhval, három szarvasmarhával, hat disznóval, száz darab szárnyassal vagy száz méhcsaláddal rendelkeznek. A termőföldek esetében, kultúráktól függően, másfél illetve két hektár az a felső határ, ameddig nem kell adózni. 
„A tévében láttam hétfő este az erről szóló híradásokat. A gazdának még csak egy újabb adó hiányzik” – fogalmazott érdeklődésünkre Antal Vidor. A csíkjenőfalvi gazda szerint őt nagyon érzékenyen érintené ez az új adózási rendszer, hiszen több állattal és nagyobb földterülettel is rendelkezik. Antal úgy vélte, amennyiben rendszeresen adják a különböző támogatásokat, akkor azokból talán fedezni lehetne ezt a plusz költséget, ellenkező esetben viszont igen nehéz helyzetbe kerülne.
„Így is, ha minden költséget felszámolunk, alig marad valami. Még pont ez az adó hiányzik nekünk” – jelentette ki a felcsíki gazda. Hozzátette, a félig önellátó gazdaságok számára kiírt 141-es intézkedés keretében nyújtottak be pályázatot legutóbb. Amennyiben nem sikerül megnyerni az évi 1500 eurós támogatást, az új adórendszer miatt kénytelen lesz csökkentei állatállományát. Antal Vidor megjegyezte, sajnos mindig a termelőkön verik el a port. Hiszen az a kereskedő, aki például legtöbb 1,2 lejért viszi el a tejet és 4–5 lejért adja el, nem veszít semmit, a gazda viszont annál többet. „Amikor úgy látszik, hogy el tudunk indulni egy kicsit, megint visszarántanak” – méltatlankodott a felcsíki gazda.
„Ha megéri, csináljuk, ha nem, akkor felszámoljuk” – így reagált megkeresésünkre Sebestyén Sándor. A csíkcsicsói gazda elmondta, egyelőre még nincs tisztában azzal, melyek is a kormány szándékai. „Sok minden függ attól, mekkora lesz az adó, amit majd fizetni kell” – hangsúlyozta Sebestyén, aki szerint eddig is nagyon nehéz dolguk volt a mezőgazdaságból élőknek. „A piac nagyon telített, az árak alacsonyak, alig lehet bármit is eladni. Nem lehet tudni mi lesz” – nyugtázta a gazda.
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke nemcsak, hogy nem ért egyet az új adó bevezetésével, hanem tiltakozását is kifejezte. Elmondta, korábban is voltak hasonló kezdeményezések, de a szakmai szervezetek ellenállása miatt ezek nem valósultak meg. A szakember szerint egész Európában próbálják a gazdákat segíteni, Románia lenne az első ország, ahol ilyen adóval terhelnék őket. „Nem arra kéne törekedni, hogy megszüntessük a falusi társadalmat, ilyen határozatokkal eltántorítsuk tevékenységüktől a gazdákat, hanem arra, hogy segítsünk falvainknak a fennmaradásban” – vélekedett Sebestyén Csaba. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete már megfogalmazta tiltakozását, kihallgatást is kért a felelős minisztériumoktól, ahol kifogásaiknak fognak hangot adni. Sebestyén őszintén remélte, hogy falvaink megmaradása érdekében sikerül megakadályozni az adó bevezetését.

Pogányvár Vendégház - Kozárd, Nógrád megye

Férőhelyek száma: 10 (+Pótágyak: 0)
Szobák száma: 4
Elrendezésük: 
- 2 db kétágyas
- 2 db háromágyas
Grillezési lehetőség: Van
Egyéb tűzgyújtási lehetőség: Van
A tulajdonos nem a helyszínen lakik.
Parkolási lehetőség: Udvaron
Játszótér: Van
Reggeli: Nem rendelhető
Félpanzió: Nem rendelhető
Teljes ellátás: Nem rendelhető
Ár: 4000 Ft/főtől
Háziállat nem vihető. A háznál a következő idegen nyelveket beszélik: angol, német. A szállás üdülési csekkel is igénybe vehető! 
Kiadó: január 01. és december 31. közötti időszakban Elérhetőségek:
Mobil: 70/235-7005


Leírás:
Hollókő vonzáskörzetében, a Kelet-Cserhát egyik szép kis völgyében megbúvó községben, Kozárdon, a buszmegállótól és az étteremtől alig fél percre, a Pohánka domboldal lábánál, a Mérges patak partján található hangulatos, összkomfortos vendégházunk békés, nyugodt környezetben, parkosított, szép virágos udvarral, kocsibejáróval, nyitott pihenősarokkal, bográcsozó- ill. szalonnasütővel teszi kényelmessé kedves vendégeink pihenését. 
A ház 4 vendégszobája (2 db 2 ágyas a földszinten, 2 db 3 ágyas a tetőtérben) 10 fő elhelyezésére alkalmas. Szintenként külön zuhanyzó és toalett található. 
A parasztház ékessége a pitvarról nyíló tornác. A szobák hagyományos régi bútorokkal berendezettek, a falakat szentképek, festmények ill. hímzések díszítik.
Alapszolgáltatásaink: központi fűtés, ivóvíz, szennyvízhálózat, gáztűzhely, színestévé, rádió, ágyneműk, törülközők. 
Teljesen felszerelt konyhánkban megtalálható a mikrótól kezdve, a kenyérpirítóig szinte minden ami egy házi asszony számára fontos lehet: szendvicssütő, kávé- teafőző, vízforraló, elektromos sütő, evőeszközök, edények, valamint a reggeli és napi felfrissüléshez szükséges kávé, tea, cukor, méz, só és fűszerek. Amennyiben igénylik környékbeli programajánlót is készítünk kedves vendégeinknek! 
Részletes árak: 
Felnőtteknek: 
- 1 éjszaka: 5500 Ft/fő/éj (csak főszezonban, jún-aug.),
- 2 éjszaka: 4500 Ft/fő/éj,
- 3 éjszaka: 4000 Ft/fő/éj 
Gyerek- és diákkedvezmények:
- 0-3 éves korig (3. életévét be nem töltötte): ingyenes,
- 3-10 éves korig (10. életévét be nem töltötte): 50% kedvezmény
- 2750 Ft/fő/éj - 1 éjszaka esetén (csak főszezonban),
- 2250 Ft/fő/éj - 2 vagy annál több éjszaka esetén 
10-18 éves korig (18. életévét be nem töltötte):
- 1 éjszaka: 5300 Ft/fő/éj (csak főszezonban),
- 2 éjszaka: 4300 Ft/fő/éj,
- 3 éjszaka: 3800 Ft/fő/éj 
Az árak az IDEGENFORGALMI ADÓT TARTALMAZZÁK (melynek összege 200Ft/fő/éj)! 
ÜDÜLÉSI CSEKKET ELFOGADUNK! 
Szeretettel várjuk pihenésre vágyó kedves Vendégeinket!
Annak érdekében, hogy a szálláshoz könnyebben eljusson EZEN a linken térképet talál a településhez.

Megpályázni minden lehetőséget Pécska turisztikai várossá válhat

Balta János 2013. január 23.,
A képen Antal Péter, a pécskai polgármester

Mivel az évkezdet általában a számvetések időszaka, Antal Péter pécskai polgármesterrel megpróbáljuk feltérképezni az elmúlt év tevékenységét, eredményeit, de az idei tervekre is kitérünk.
– Milyen évet zárt Pécska, a hozzá tartozó településekkel?
– 2012 Pécska város számára elég eredményes évnek bizonyult, sok tervünk megvalósult.
– Megemlítene közülük néhányat?
– Hogyne, példának okáért, a Lidl környéki tömbház-negyed korszerűsítése, az ANL-tömbháznak az átadása. Utóbbiban 20 család lakik, egyelőre bérlik a lakásokat, amelyeket 5 év múlva megvásárolhatnak. Elvégeztük a sporttelep felújítását, de a 2 évvel ezelőtt építeni kezdett piaccsarnokot is befejeztük.
– Utóbbiról nem szólna bővebben?
– A 2-es számú Általános Iskola melletti kis sportcsarnok szomszédságában épült meg a piaccsarnok, reményeink szerint legkésőbb a városnapokra át is tudjuk adni. Ide fogjuk beköltözetni az állati eredetű termékeket forgalmazó, de a gyümölcs- és zöldség-kereskedőket is. Ugyancsak a piaccsarnokban kap egy helyiséget a piac felügyeletével megbízott állatorvos is. Ugyanitt a piac adminisztrátorának is lesz helyisége, de a csarnokban árusítók számára lesz öltöző, tussoló, korszerű illemhelyekkel ellátott mosdók. Tehát olyan korszerű csarnokot kívánunk használatba adni, amilyen a megyében párját ritkítja. A földszinten és az emeleten összesen 32 elárusító helyiség van, amelyeket a jelzett tevékenységi területtel foglalkozó kereskedők bérelhetnek.
– Más beruházás?
– Az említetteken túlmenően, a nagy sportcsarnok parkolóját is felújítottuk, de idén folytatjuk e környéknek a felújítását, ami magában foglalja az új lakónegyedet egészen a Juncanuig. Az új negyed minden házához bejáratot, vízelvezető árkokat, illetve járdákat építünk, díszfákkal ékesített zöldövezetet létesítünk. A magáncég által 8 évvel ezelőtt megvásárolt területen felépített 55 házból ugyanis 40 elkelt. A jelzett vállalat ugyancsak e negyedbe még 70 házat kíván építeni, 3 változatban, 40-60 ezer euró közötti áron, részletfizetés mellett. Ugyanakkor, a környéken lévő tömbházak udvarai is betonburkolatot kapnak, az egész negyed két év alatt fel lesz újítva. Ugyancsak tavaly, a 400-as utcák környékén lévő, ismertebb nevén a Felső artézi kutat újítottuk fel a környezetével együtt, ahol az utóbbi években kis parkot is létesítettünk. Szintén tavaly, a tornyai iskola épületének a felújítását is elkezdtük, amit idén folyatni kívánunk. Létrehozunk itt egy kisebb sporttermet, belső illemhelyeket és mosdókat alakítunk ki, de az udvaron is sportpálya épül. A tornyai iskola belső, illetve az udvar felújítását a nyár közepéig, az ott tervezett ünnepségig szeretnénk befejezni. Az épület külső felújítása a következő évre marad.
– Tudtommal, jelenleg Tornyán csak elemi iskola működik, a felső tagozatosok Pécskára ingáznak?
– Mivel a négy elemi osztályban csak 32 gyermek van, a felső tagozatosoknak a pécskai iskolába történő ingáztatását iskolabusszal oldjuk meg. Visszatérve a pécskai beruházásokra, tavaly befejeztük 5 utcának az aszfaltozását, vagyis 2-es, a 314, a 335-ös, a 424-es és a 205-ös utcát. Ugyanakkor megemlíthetem a pécskai bivalyrezervátumnak EU-pályázati támogatással történt felépítését.
– A felsorolt utcák összesen milyen hosszúak?
– Összesen 2,5 kilométer hosszúak, a munkálatokat EU-s pályázati támogatással végeztük. Az aszfaltozási munkálatokat idén is folytatni kívánjuk, amikor is ugyancsak EU-támogatással, összesen 16 utcát kívánunk aszfaltburkolattal ellátni. A jelzett utcákban végzett aszfaltozással párhuzamosan járdákat, vízelvezető árkokat, a házakhoz való bejárókat, zöldövezeteket, továbbá 3 kilométer hosszú kerékpárutat is építünk. E munkálatokra az EU-tól 5 millió eurót kaptunk, idén be is fejezzük.
– Miért épült Pécskán bivalyrezervátum?
– Tekintve, hogy az EU sokfajta pályázatra ad pénzt, a bivalyrezervátum egy környezetvédelmi pályázatnak a részét képezi, a magyarországi Mórahalommal közösen nyújtottuk be. Mivel Mórahalom egy szerbiai településsel közösen benyújtott, határon átívelő pályázat jóvoltából építhetett magának bivalyrezervátumot, a pályázat folytatásához kerestek egy romániai partnert. Így jutottak el Pécskára, ahol pozitívan álltunk az érdekesnek tűnő ötlethez. Már azért is, mert a befektetés 98%-át az EU állta. Azért is mertünk belevágni, mert a Mórahalmon tett látogatásunk alkalmával megismerkedtünk a bivalyrezervátum működési feltételeivel, a településre gyakorolt turisztikai vonzatával. A gyakorlat a pozitív döntésünket támasztja alá, ugyanis, amióta bivalyrezervátum létesült, több száz turista látogatta azt meg. Éppen ezért, tavaly benyújtottunk még egy újabb, a bivalyrezervátumra vonatkozó, határon átívelő pályázatot, ugyancsak Mórahalommal közösen, amit meg is nyertünk. Az újabb pályázat jóvoltából, amint az időjárás megengedi, hozzáfogunk a létesítménynek a bővítéséhez. Ennek során, egy informatikai központot hoznunk létre, konferenciateremmel, irodákkal, konyhával, korszerű mosdókkal, illemhelyekkel ellátva. Ugyanott, egy kemence is lesz, ahol a híres pécskai kenyeret, illetve péksüteményeket készítünk a turisták részére, akik a központban filmeket, képeket láthatnak a bivalyrezervátumról, illetve a város nevezetességeiről. Mivel a bivalyrezervátum a Maros-part közelében, a futballpálya mellett mintegy 2 hektáros területen fekszik, onnan gyalog is be lehet sétálni a városközpontba,
– Hány bivaly található a rezervátumban?
– Összesen 15 bivalyt gondozunk, közülük 5 már itt született. Reméljük, év végéig a szaporulat jóvoltából a létszám 20-ra emelkedik. Nem csak a turisták, hanem a helybeli gyerekek is kíváncsiak a bivalyokra, melyhez hasonlókat csak tévében láthattak. A következő években a farmra pávát, fácánt, juhot, kecskét, szamarat, lovat, nyulat, tehát olyan állatokat kívánunk hozni, amelyek könnyen átvészelik a hideget, de az átlagos háztartásokban nem találhatók meg, ezért a gyermekek nem igazán ismerik őket.
– A rezervátum létrehozásától nőtt-e számottevően Pécskán az idegenforgalom?
– Természetesen, de nem csak a farm miatt, hanem, mert, ugyancsak pályázati támogatással a városban, illetve a környékén, Tornyán és Óbodrogon 20-nál több turisztikai látványosságot népszerűsítünk. A következő években fontos teendőnek tekintem olyan buszjáratokat indítani, kerékpárutakat építeni, amelyeknek a jóvoltából a turisták e látványosságokat megtekinthetik. Meglévő vendéglőinkben étkezhetnek, a jelenlegi két szállodánk mellett, további panziókat, szálláshelyeket is létre kell hozni. Érdekesség, hogy a bivalyrezervátumra vonatkozó második pályázatunkban 60 kerékpárt is nyertünk, amelyeken végiglátogathatják majd a turisztikai érdekességeket. A tavaly benyújtott harmadik pályázatunk arról szólt, hogy 15 pécskait idegenvezetői tanfolyamon képeztettünk ki a Pécskára látogató idegeneknek a fogadására, a kalauzolására. Tavalyelőtt nyújtottunk be pályázatot két, egyenként 1000 méter mély termálkút fúrásához szükséges tanulmányterv elkészítésére ahhoz a termálfürdőhöz, amit ugyancsak EU-pályázatból kívánunk megépíteni, mintegy fél kilométerre a bivalyrezervátumtól. 15 hektáros területen kívánunk termálfürdőt építeni, amennyiben megnyerjük a pályázatot, ami el van készítve, csak várjuk, hogy e célra az EU költségvetésében pénzforrások nyíljanak. Mindent egybevetve, a következő 5-10 évben Pécska az ország térképén turisztikai várossá kívánja kinőni magát. Ugyancsak a tavalyi beruházásainkhoz tartozik 1 kilométernyi járda burkolása, 3 kilométernyi vízelvezető árok lebetonozása, valamint a katolikus templom melletti park felújítása, Szentháromság-parkká történt elnevezése. Az elmúlt évben végrehajtott nagyobb beruházások mellett azonban még nagyon sok, nem említett, kisebb is volt. Példának okáért, elkezdtük a 2-es iskola épületének a felújítását, amit idén folytatunk. Két év alatt az iskolaépület arculata teljesen megváltozik, méghozzá önerőből. A felsorolt beruházások legtöbbje EU- vagy kormánytámogatással valósult meg.
– Az említetteken kívül, terveznek-e még valamit 2013-ra?
– A felsoroltakon kívül, sok beruházási, fejlesztési ötletünk van. Folytatjuk az említett 16 utca aszfaltozását. Fontos pályázatot nyertünk a szenny- és ivóvízhálózat bővítésére, valamint a szennyvíztároló bővítésére, amire tavasztól 12 millió euró érkezik Pécskára. A jelenlegi, 3 ezer lakos kiszolgálására alkalmas ülepítő telepet 15 ezer fősre kívánjuk bővíteni. A befektetés jóvoltából Pécskán az ivóvízhálózat 100, míg a szennyvízcsatorna 90%-ban lesz bevezetve a háztartásokba. A fennmaradó 10%-ot a következő 2-3 évben, önerőből oldjuk meg. A jelzett munkálatokat tavasszal kezdjük el, 2014 végéig kívánjuk befejezni, ami egyben azt is jelenti, hogy közel két évig Pécska utcái fel lesznek ásva, de hát nélküle nem lehet bevezetni e két, elemi fontosságú szolgáltatást. Ugyancsak idén, 10 kilométernyi, térkövekkel burkolandó járdát kívánunk felújítani az aszfaltozásra kerülő utcákban, ahol a vízelvezető árkok mellett megépülnek a járdák, a bejáratok, de a zöldövezet is. Ugyanakkor a 2-es utcán 600 parkolóhely létesül az iskolák, az óvodák, a közjegyzői iroda, a polgármesteri hivatal, a Művelődési Ház, templomok, a piac, valamint a magáncégek előtt, ahol több autó áll meg. Egyelőre parkolói díjszabás bevezetésére nem gondoltunk. A tornyai iskola új épületében már említett korszerűsítési, felújítási munkálatok mellett egy kisebb dísztermet is kialakítunk. Ha sikerül a tetőszerkezetét felújítanunk, lehetséges, hogy az óvodát is oda költöztetjük. A régi iskolaépületen egyelőre állagmegőrző tevékenységet tervezünk, hosszabb távon a sorsáról még nem döntöttünk. Ugyancsak tornyai tervünk, hogy a kultúrotthonnak néhány évvel ezelőtt elkezdett, majd leállt felújítását tavasszal sokkal nagyobb intenzitással folytatjuk, hogy év végére teljesen befejezzük. Szederhát minden utcájában betonjárdát kívánunk építeni, illetve új aszfaltburkolatot kívánunk húzni a bekötőútra a nemzetközi főúttól a faluig. Az ottani óvodában is belső mosdókat, illemhelyeket kívánunk létrehozni. Elemi iskola már nincs Szederháton, ahonnan a kisdiákokat iskolabusszal ingáztatjuk Pécskára. Ugyancsak pécskai tervünk, hogy a 422-es (volt Raktár) utca aszfaltozásának a tanulmánytervét elkészítjük, legkésőbb jövőre azt is leaszfaltozzuk, felújítjuk, mert a jelzett utca az egyetlen felújítatlan a központban, amelyik a piactérre vezet.
– Mivel a megyei tanácsi támogatás a helyi adók begyűjtésének az arányán múlik, azt hogy sikerült végrehajtani?
– Sajnos, e téren nem állunk valami fényesen, ugyanis a helyi adóknak és illetékeknek csupán a 60%-át tudtuk behajtani. Eddig minden évben 80% fölött teljesítettünk. A tavalyi elmaradás nem csak nekünk, hanem a polgároknak is gondot okoz, hiszen a határidőre be nem fizetett adóért pönálét kell fizetni. Ami az adóemelést illeti, a tanács úgy döntött, hogy csakis az USL által decemberben kormányrendeletbe foglalt 16%-kal igazítja ki a helyi adókat, és nem élt a törvény által adott joggal, amely még plusz 20%-os emelést engedélyezett az önkormányzatok számára.
– Idén számítanak-e kormánypénzekre?
– Nem igazán számítunk, de az új iskola befejezéséhez szükséges, mintegy 1,6 millió, illetve a volt Mustra iskola helyén épülő óvodaépület befejezéséhez reménykedünk támogatásban. Ha e két építkezéshez kapnánk pénzt, elégedett lennék. A többi beruházásainkat EU-támogatással, illetve önerőből folytatjuk.
– Ilyen sok megnyert EU-pályázat komoly csapatmunkát feltételez.
– Valóban, hiszen a háromtagú csapattal együtt, a pályázatok elkészítésén hozzávetőleg 20-an dolgozunk. Amelyik kiírás valamilyen formában Pécskára is ráillik, azt mindenképp megpályázzuk.
– Idén jut-e pénz a kultúrára?
– Legalább annyit, mint a tavaly kiutalt pénzt, idén is megkapja a helybeli kultúra, mert évente, mintegy 80 rendezvényünk van. Ezen belül, a Păstrătorii Tradiţiei, illetve a Búzavirág néptáncegyütteseknek is minden évben kiutalunk egy-egy jelentős összeget, amit a tevékenységükre költhetnek. Kultúrával kapcsolatos elképelésünk, hogy egy házat akarunk vásárolni a Művelődési Ház mellett, ahol a következő években falumúzeumot kívánunk kialakítani. Itt a városban élő minden nemzetiség népviseletét, használati eszközeit szeretnénk bemutatni, újabb turisztikai látványosságot kialakítani. Idén is mindent megteszünk Pécskának a korszerűsítéséért, a lakosság életminőségének a javításáért, illetve a turizmus fejlesztéséért, a legbiztosabb tőkénkre, a csapatunk leleményességére, a pályázati lehetőségek kihasználására támaszkodva.
– Köszönöm a beszélgetést.

Végletek közt Mezőföldön

2013.01.23. 
Székelypetőfalva őstelepeseinél régebbiekről nem nagyon tudunk a környéken. Talán még Zabola és a Tatárhalom közelében fekvő Székelytamásfalva lakói élhetnek itt oly sok ideje. Január dereka, mi pedig állítjuk, hogy ez a hely még akkor is kedvelt volt a letelepedő székelységnek, ha kénye-kedve szerint tombolt – miként manapság is – a mi szelünk, a Nemere. Íme az első véglet: jó néhányan a hóviharok alatt lapuló falu borvízferedőjénél maximumra fűtött szaunában köszöntötték 2013-at!
Mint reflektor
– Mire számíthat a petőfalvi ember 2013-ban? – tettük fel a kérdést a községvezetőnek, Ádám Attilának.
– Nem ijedek meg a kérdéstől – válaszolta –, mert mi mint reflektort fordítjuk a kis falu felé figyelmünket. Felújítottuk a település hősi emlékművét, megújult a feredő, a kultúrotthon, s ünnepeltünk a helyi negyvennyolcasoknak állított emlékjelnél. Tudjuk, hogy kézzelfogható dolgokra gondol a Háromszék munkatársa, és azért mondjuk el, hogy gondunk lesz a petőfalvi bekötőút állandó karbantartására, és a külső javítás előtt álló katolikus templom munkálatait is segíteni fogjuk.
Mint a hullámvasút, olyan az Imecsfalváról leágazó és Székelypetőfalva felé irányuló makadám út. Érezhető ez jól, még akkor is, ha a vastag hótakaró némileg kiegyenlíti a kátyúkat. Az imecsfalvi főút és a vasúti sorompó közötti szakasz Szentkatolna községhez tartozik, s annak a felújítását az ottani községvezetéstől várják. Olvasóink számára közhelyként hangzik, de a bekötőút teljes hosszá­nak karbantartása a petőfalviak egyik legnagyobb gondja, mi több, a borvízferedőre és szaunára járók egyre jobban várják annak felújítását. Nem is csoda, ha rohamosan romlik az úttest – nyilatkozta egy személygépkocsi-tulajdonos –, hiszen a bekötőút két oldalán csak az emléke maradt az egykori, nagyon fontos vízlefolyóknak-sáncoknak!
Kihaltnak látszik a falu, de bejáratánál, az egykori téesz térségében újszülött báránykák bégetésére lettünk figyelmesek, a zabolai Aurel Cozneanu, nyelvünket is jól beszélő juhosgazda gyapjasai Isten szabad ege alatt szorgalmasan lakmároztak a szénából.
– Úgy hírlik, hogy ma már nem kifizetődő a juhászat – szóltunk a gazdához, aki egyébként állat-egészségügyi diplomával rendelkezik.
– Ide figyeljen – mondta –, ez csak annak igaz, aki nem tud rabja lenni a juhoknak. Itt rengeteget kell dolgozni, az állatok mellől nem lehet elmozdulni: sem éjjele, sem nappala, sem ünnepe nincs az embernek. Aztán jönnek az ilyen száraz esztendők, amilyen a tavalyi is volt, ami beteszi az ajtót. Az én juhaimnak a téli takarmány csak olyan 80 százalékban van biztosítva! A zsebet ki kell üríteni... A fiammal közösen dolgozunk, de ő farmer, a falu és a környékbeliek földjeit műveli bérben, itt van minden gépi felszerelése. Én juhász vagyok, de ha beleunok a munkába, van itt berendezett meleg szobám, bekapcsolom a tévét, s már kinn es vagyok a világban. Ennyi az egész.
Ez is petőfalvi véglet – tesszük hozzá mi.
A cigány gyermek nem fázik
Nem jó déli időben érkezni Petőfalvára, mert nem illik délebédkor zavarni azokat, akik éppen az asztalnál ülnek, mi meg siettünk, mert a helyi elemi iskola összevont osztályának tanulói déli egy órakor bezárják a kaput. Haan Deák Anikó tanító néni öt kedves, mosolygó cigány gyermeknek kézimunkaórát tartott, színes fonalakból szőni tanította őket. 
„Tizenegyen vagyunk, de egy részük rózsahimlős, a többi sárgaságos. Nincsen semmi panaszom, van jó meleg, vezetékes ivóvíz, beépített illemhely. Hálás dolog ilyen egyszerű gyerekekkel foglalkozni, mert ők mindennek örvendnek. Találtam egy holland alapítványt, amely heti három alkalomra biztosít a petőfalvi gyerekeknek tízórait. Ezt én megvásárolom, és itt a nagyszünetben elfogyasztják. Vehetek akármit – mondja kissé mosolygósan a tanítónő –, gyermekeim kedvence mégiscsak a dzsemes kenyér!” Igyekeznek a tanulásban, mindeniknek van valami erősebb oldala – hallgattuk a másik petőfalvi végletet. Mosollyal és jóakarattal, ragaszkodással tele gyerekek között arra gondoltunk, hogy nem mások ők, mint Szent Ferenc gyermekei, a helybeli romák ugyanis katolikusok, és a gyermekek tudják, hogy Szent Ferenc, akinek képe a templomban áll, a szegények barátja. A negyedikesek ujjongva közölték, hogy jövőben a sárga iskolásbusszal mennek Za­bolára ötödik osztályba! Székelypetőfalvát élő falunak kell neveznünk, hiszen az óvodáskorú gyermekek lélekszáma jövőre is biztosítja a helyi iskola folytonosságát – tájékoztatott Opra Ildikó óvónő.
Petőfalván egyre több a hétvégi ház, de még mindig a helybeli cigányok vezetnek a népszaporulatban, olyannyira, hogy a huszonegy gyerek mind roma nemzetiségű! Ez is petőfalvi véglet. Van egyetlen olyan szülő is egyébként, aki Kézdivásárhelyen járatja elemista gyerekét iskolába.
– Petőfalvi katolikus híveim lélekszáma jelenleg félszáz. Vannak olyan cigány családok is, amelyek részben eleget tesznek az egyházzal szembeni kötelezettségeiknek. Gyerekeiket én tanítom vallásra. Munkás évnek nézünk itt elébe, mert a templom külső javítására készülünk, s erre a célra pályázatot nyújtottunk be a megyei tanácshoz – tudtuk meg Papp Márton plébánostól, az imecsfalvi anyaegyház lelkészétől.
Gombnyomásra gyógyulás
– Én soha nem zárom a kaput, de ebből az udvarból és házból még soha semmi nem tűnt el. A petőfalvi cigányok nem lopnak, sajnálom őket, és segítem is – mondta Várhelyi Piroska, akihez éppen Piroska napján kopogtattunk be. Rotyogott a rakott káposzta a kályhán, készítette a citromos szeletet, forralta a pirosbort. Háza tája valóságos kuriózum, mert évekkel ezelőtt kutat fúratott udvarára, ahol egy pávai mester „varázsdróttal” kijelölte, hogy hol található víz a mélyben. S lássunk csodát: volt víz, de nem édes, hanem jó szénsavas borvíz! Van édesvíz éppen elég a szomszédoknál – mondta Piroska –, én a borvizet bevezettem a fürdőszobámba, és hetente gyógyfürdőzök, s azóta a lábam sem fáj s nem dagad, megmenekültem a reumától, gombnyomásnyira tőlem a gyógyulás.
Ez is egy véglet...
A víz ivásra is jó, fröccsnek is – folytatta Piroska. Van egy ember, aki Gelencéről jön hozzám borvízért, azt állítja, hogy ez enyhíti felesége gyomorfájdalmait. Nem kell dicsérnem, a Sepsiszentgyörgyön tartott borvízünnepen az én vizem első díjat nyert!
Csak hétvégi háznak vásárolta az épületet Piroska asszony, de most semmiért sem adná. Nagy kincs ott a csend, a madárcsicsergés, a messziről érkező Haralyi patak csobogása. Ápolni tudja szobájában a családi ereklyéket, őseinek fényképeit, bútorait.
– Élni tudni kell, el kell fogadni az öregséget – sommázta a titkokat. – Mindenki fogadja el magát annyi évesnek, amennyi, viselje annak áldásait-nyűgeit, és így próbálja nyugisan, békésen és csendben leélni hátralevő éveit!
Képviselő nélkül is van élet
Both László nem tagja a községi tanácsnak, de amolyan mindenese a falunak. Szerinte is a legnagyobb óhaj, hogy ha kavicsos úton is, de gépkocsival meg lessen közelíteni Székelypetőfalvát. Reméli, mindkét település polgármesterének lesz gondja a bekötőútra. Elmondta: önerőből, a helybeli fiatalok kalákában felújították a kultúrotthon belsejét, lefestették-lakkozták a gerendázatot, kicserélték a megviselt-elvásott deszkapadlózatot, mely még 1933-ban készült. Pingpongasztalt állítottak, aminek a legjobban a fiatalok örvendtek. Tíz körüli a szórakozni akarók száma, és olyan is akad, aki hétvégeken jön haza. Nagyon szeretnénk – mondta –, ha a megyei tanács segítene másik nagy gondunk megoldásán, templomunk tatarozásában, mert ha nem is műemlék, de vannak benne értékes festett képek és Kolonics István 1891-ben készült orgonája. (Oltárképe, mely védőszentjét, Assisi Szent Ferencet, a szegények nagy pártolóját ábrázolja, talán 1762-ből való.) Lesznek olyanok is a faluból, akik aprómunkásként tudnak majd segíteni a templom tatarozásánál, ha kell. Széppé kéne tenni, mert a nyáron meglátogatja falunkat a főtiszteletű püspök úr.
Egyfajta végletnek tűnt számunkra az is, hogy ott, ahol fiatalság hiányában nem működhet néptánccsoport, éppen abban a faluban él a zabolai Gyöngyharmat Néptánc­együttes vezetője-koreográfusa, Both Lász­ló, akit az együttesről, annak sikereiről és ez évi terveiről kérdeztünk.
– Tavaly nyáron megszerveztük a zabolai népzene- és néptánctábort – mondta –, ahol a csíkszentdomokosi származású, Buda­pesten élő Kádár Ignác tanította az eredeti domokosi táncot. Kádár két évig volt Magyarországon az év táncosa. Sikeres közös kirándulást szerveztünk a magyarországi táborozókkal a Petőfalvi bugyogóhoz, volt fürdés-szaunázás, tokányolás, sör, a nyírfák alatt szólt az élő zene. Anyagiakkal támogatott Gergely gróf is. Ezt a tábort szeretnénk újra megszervezni augusztus második hetében. Pályáztunk erre a Gyöngyhar­mat Egyesület nevében. A Gyöngyharmat táncos csoportjai már készülnek a farsangfarki fellépésre. Farsangtemetést mutatnak be február 9-én, ami felvonulással kezdődik majd, s lesz bálba hívogató. Első ilyen jellegű rendezvényünk, hagyományossá szeretnénk tenni.
Zabolán vasárnap műsoros farsangi délutánt rendeztek, ahol petőfalviak is részt vettek. Csíkkászoni vonószenekar szolgáltatott farsangi nótákat, a Csíkszentgyörgyi székely góbék, Vitos Imre és Fehér Zoltán bemutatta A vén kecske is megnyalja a sót című bohózatot. Kisgyörgy Zoltán Háromszék

2013. január 22., kedd

Mgyarország - Szójahatalom leszünk?

Forrás: MR/Hajnal-táj | 2013. január 22. 
Legalábbis kiválthatjuk a kétes minőségű, gyakran GMO-növényekből származó dél-amerikai szójaféleségeket.
Ezen a héten is tart Németországban a Zöld Hét (Grüne Woche) mezőgazdasági és élelmiszer-ipari világkiállítás. A seregszemle nem csak bemutatkozási lehetőséget biztosít az egyes országoknak, diplomáciai nagyüzem is egyúttal. Rögtön az első napokban megállapodásra jutott például néhány ország, hogy saját termesztésű szójával váltja ki a dél-amerikai importot.
A német fővárosban szombaton aláírt úgynevezett Duna menti szója nyilatkozathoz Ausztria és Magyarország mellett csatlakozott többek között Bajorország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina is. Az együttműködés célja, hogy az adott országok szójatermelése a mostaninál magasabb, akár az önellátás szintjére emelkedjék, kiváltva ezzel a kétes minőségű, gyakran GMO-növényekből származó dél-amerikai szójaféleségeket -mondta a Hajnal-tájnak az agrárgazdaságért felelős államtitkár.
Czerván György hangsúlyozta: Magyarország fehérjetakarmány-szükségletének négyötödét importálja, ezt szeretnénk kiváltani a mostani kezdeményezéssel, amely egyébként szinkronban van a 2010 végén elfogadott Nemzeti vidékstratégia fehérjeprogramjával, a GMO-mentességet pedig az alaptörvény is rögzíti – emelte ki a szakpolitikus.
A most csatlakozó országok nem feltétlenül a legideálisabb termőhelyei a szójának, hiszen a növény a magas páratartalmat kedveli, és Ausztriára, Svájcra ez például nehezen mondható el, de a termelési feltételek nagyarányú átalakításával, öntözéssel, a nemesítés felfuttatásával versenyképessé, Magyarország pedig akár önellátóvá is tehető – állítja a Kaposvári Egyetem iregszemcsei takarmánytermesztési kutatóintézetének megbízott igazgatója.
Baranyai Sándor szerint a magyar éghajlati viszonyokat figyelembe véve mintegy 150-200 ezer hektár alkalmas a szójatermesztésre, miközben ma jó, ha 35-36 ezer hektár a szója tényleges termőterülete. Bár a mostani feltételrendszer nem is nagyon ösztönzi a szójatermesztést, a 2014-től induló új támogatási rendben lehetünk annyira ügyes tárgyalópartnerek, hogy ez akár egy konkrét, lépésről lépésre követhető programmá váljék – emelte ki a szakember a Hajnal-tájban.

Még egy évet csúsznak az uniós agrárreformok

2013. január 22.,
Már most bizonyosnak tűnik, hogy 2014-ben még a régi szabályok szerint igényelhetik majd az uniós agrártermelők a közvetlen jövedelemtámogatásokat, mert a következő hétéves időszak elejére nem áll fel az új rendszer – figyelmeztettek hétfőn brüsszeli források.
Új büdzsével, de jelentős részt még a régi szabályokkal kezdi meg az Európai Unió a következő, 2014-től induló többéves pénzügyi keret végrehajtását az agrártermelők jövedelmének 75 százalékát kitevő közvetlen kifizetések terén - jelezték előre hétfőn nevük elhallgatását kérő brüsszeli források a Bruxinfo szerint. Az Európai Bizottság értesülések szerint azzal számol, hogy az asztalon levő, a következő hétéves időszakra vonatkozó jogalkotási javaslatokkal párhuzamosan egy, kizárólag a 2014-es évre vonatkozó átmeneti jogi keretre is tervezetet kell kidolgoznia tavasszal, amiről külön kell döntenie az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
A szokatlan lépést az indokolja, hogy a többéves keretköltségvetés elfogadásának késlekedése miatt az EU már bizonyosan kifut az időből, és az új támogatási rendszer nem tud felállni az év végéig, így muszáj lesz átmenetileg a régi szabályokat érvényben hagyni, alapvetően a közvetlen jövedelemtámogatásoknál, ahol az új rendszerre való áttérés rengeteg adminisztrációs teendővel és változással jár majd, amire 2014-ig egyszerűen már nincs idő.
A direkt támogatásokról szóló reform fő elemeit (például a direkt támogatások kizöldítése, a hektáralapú támogatások egyes tagállamokon és egyes régiókon belüli fokozatos közelítése) csak 2015-től lehet majd végrehajtani. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok még egy év haladékot kapnak majd az egységes területalapú támogatási rendszerről (SAPS) az EU mindenki számára egységessé váló támogatási rendszerére való átállásra - írja a Bruxinfo.
Az Európai Parlament mezőgazdasági ügyi bizottsága szerdán szavaz a 2014 utáni közös agrárpolitika szabályairól készült négy jelentésről, köztük a közvetlen kifizetésekről is. A következő hétéves keretköltségvetés elfogadásáig ugyanakkor nem fejeződhet be a jogalkotói munka, hiszen az agrárkiadásokról és a politika több más fontos paraméteréről is a többéves pénzügyi kerettel együtt kell dönteni, erre legkorábban február 7-én van esély.
Mi lesz az agrárforrásokkal?
Az Európai Bizottság 2011 októberi javaslata nominálértéken a 2013-as szinten fagyasztotta volna be a 2014 és 2020 közötti közös agrárkiadásokat, ami reálértékben 2013 és 2020 között 8 milliárd eurós csökkentést jelent (58 milliárd euróról 50 milliárd euróra csökkenne a büdzsében az összeg). Az Európai Tanács elnökének a novemberi EU-csúcson bemutatott eddigi utolsó javaslata ugyanakkor további 17 milliárd eurót (-4,5 százalék) lefaragott volna a Bizottság javaslatából, és több, mint 39 milliárd euróval kevesebb pénzt biztosítana a KAP-nak (-9,75 százalék) a 2007 és 2013-as időszakhoz képest. A direkt támogatásokat és a piaci intézkedéseket magába foglaló első pillérHerman Van Rompuy utolsó javaslatában 8,9 százalékkal csökkenne a status quo-hoz képest, ami összegszerűen közel 27 milliárd euró.

2013. január 21., hétfő

VARÁZSOLJUNK TAVASZT A TÉLBE, FŰSZERNÖVÉNYEKKEL!

A tél közepén, ha már elegünk van, a fagyos kopár kert látványából, a hóból, esőből és sárból, csak egy dolog segíthet, ha álmodozunk a tavaszról, a napsütésről, valamint elkezdünk kertészkedni addig is a lakásban.
A benti kertészkedésre a legjobb választás a fűszernövények, amelyek látványukkal és illatukkal már önmagukba hordozzák a nyár hangulatát.
A fűszernövény palántákat, ma már minden kertészeti áruházban vagy nagyobb bevásárló központban beszerezhetjük.
Otthon az első lépés az átültetés legyen, hiszen legtöbbször kisméretű cserépbe vannak ültetve, mert így könnyebb a szállításuk.
Az ültetéshez vásároljunk agyagcserepet, amely kevésbé melegszik át, és elkerüljük a pangó víz kialakulását, valamint a gyökerek is jobban szellőznek. Az agyagedények és cserepek, ma már nagy választékban és formában megvásárolhatók, így nem csak hasznosak, de szépek is lehetnek ezek az ültető edények.
A fűszernövények ültetéséhez használhatunk általános virágföldet, vagy speciális fűszernövény virágföldet, de ez csak kevés kertészetben tudjuk megvásárolni. A virágföldből fontos, hogy jó vízáteresztő képességűt válasszunk, amely tőzeggel van bekeverve.
Fűszernövény palánta szinte egész évben kapható, így akár januárban is elkezdhetjük beszerezni őket, de aki szeretne saját termesztésű fűszernövényt otthonába, az magról is szaporíthatja őket.
A magokat szórjuk el egy cserép virágföldbe, majd takarjuk le egy üveglappal, hogy állandó párás körülményt biztosítsunk a csírázáshoz. Ezután tegyük a cserepet és meleg, és világos helyre.
Fontos hogy mielőtt nekilátunk a fűszernövény termesztésnek a konyhaablakban, ismerjük meg az adott növény hőmérséklet, víz és fényigényét.
Vannak könnyen termeszthető fűszernövények, ilyen pl. a bazsalikom, a rozmaring, a metélőhagyma, a petrezselyem, és a rozmaring, ezekkel kezdő kertészek is könnyedén boldogulnak. Rövid ideig élnek meg cserpépben: kapor, tárkony, turbolya, a lestyán, az oregánó, a kakukkfű, és a zsálya.
Amint beköszönt a tavasz a szabadban, ültessük ki a fűszernövényeket, amikor a fagyok már elmúlnak, vagy cserepestől helyezzük ki őket a teraszra, erkélyre.

Összeköttetést találtak 2 tapolcai barlang között

2013. január 21.Szerző: MTI
Megtalálták az eddig ismeretlen összeköttetést a tapolcai Tavasbarlang és a Kórház-barlang között, ezzel az eddig összesen 8,7 kilométernyi feltárt járatrendszerrel a Tapolcai-barlangrendszer lett az ország negyedik leghosszabb barlangrendszere - mondta el Szilaj Rezső, a helyi barlangkutató csoport vezetője az MTI-nek hétfőn.
Tájékoztatása szerint Magyarország leghosszabb barlangrendszere a budapesti Szépvölgyi-barlangrendszer, a második az aggteleki Baradla–Domica-barlangrendszer, a harmadik pedig a Pilisben található Ariadne-barlangrendszer. Ezeket követi a felfedezéssel hivatalosan is a Tapolcai-barlangrendszernek elnevezett föld alatti képződmény, amely összesen három már ismert barlangból - a Tavasbarlangból, a Kórház-barlangból és a Berger Károly-barlangból - áll.
Elmondása szerint több mint húsz éve kutatják a Veszprém megyei város alatt a karsztvíznek köszönhetően kialakult járatrendszereket. Tevékenységük eredményeként vált hozzáférhetővé a rendszer részét alkotó többi barlang is. A most megtalált két barlang közötti átjáró feltárási munkálatai kisebb megszakításokkal tavaly tavasz óta tartottak, közöttük eddig nem volt ismert összeköttetés - mondta. A labirintusjellegű rendszernek még vannak feltáratlan részei, a teljes hossza 10 kilométer lehet - fejtette ki a Tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoport vezetője. 
A felfedezéshez két kutatócsoport is hozzájárult, a Plecotus hat tagján kívül a Plózer István Víz Alatti Barlangkutató Szakosztály öt barlangásza is kereste az átjárót. A véletlenszerű összeköttetés feltételezéseik szerint úgy keletkezett, hogy a Kórház-barlang inaktív száraz szintjéig "felszakadozott" a Tavasbarlang egyik, vizes repedésekből álló kürtője. A kutatást két irányból végezték: az egyik oldalon száraz járatokból, míg a másikban búvárok segítségével, víz alatt jutottak el az öt-hat méteres köztes réshez.
Szintén a barlangkutató csoport fedezte fel még 2010 végén Magyarország eddig ismert legnagyobb barlangi tavait 20 méter mélyen Tapolca alatt. Szilaj Rezső szólt arról is, hogy terveik szerint tovább kutatják a most feltárt barlangrendszertől északra található Kincsesgödör járatait.

Végre van víz a Balatonban

BuL Forrás: MTI, MNO 2013. január 21.,
A csapadékos időjárás hatására végre elindult a Balaton vízszintjének intenzív emelkedése: az elmúlt három hét alatt összesen tíz centiméterrel nőtt a tó vízszintje.
A hirtelen olvadás miatt nagyjából 60 millió köbméter víz érkezett a tóba, amely a Velencei-tó másfélszeres víztömegének felel meg. Csak a januári hónapban 9 centiméterrel nőtt a vízszint, a vízállás jelenleg 57 centiméter, amely az ilyenkor szokásos szabályozási szinttől még mindig elmarad 10-12 centiméterrel. Jó esély van arra, hogy a május végéig tartó feltöltődési időszak végére a Balaton visszatér a vízügy által normálnak tartott szabályozási sávjába, 70-90 centiméter közé. Egy átlagos évben télen a Balaton vízszintje 30-35 centimétert emelkedik.
Ismert, több mint tíz éve kifogástalan a Balaton vízminősége, ezért a vízszintproblémákkalösszefüggésbe hozott minőséggel kapcsolatos híreszteléseket a vízügy képtelenségnek tartja. A tó vízmélységével a strandoknak és a kikötőknek volt gondjuk a nyáron, ezeket a mesterségesen telepített létesítményeket a tulajdonosnak karban kell tartaniuk. A vízügy szerint az évközi vízszintingadozás a Balatonon 40 centiméterre „lett beszorítva”, miközben a természetes ennél jóval több, 70-80 centiméter lenne. Példaként a Bodeni- és a Genfi-tavat említette, amelyek esetében a szakemberek több mint másfél méteres vízszintkülönbséggel számolnak az évszakok között. A strandokat és a kikötőket ott ennek megfelelően alakították ki.
Figyelni kell, hogy ne legyen túl alacsony
Balatoni vízügyi szakemberek egymás között azzal is számolnak, hogy nem túl hosszú távon akár egy számjegyű vagy negatív is lehet a balatoni vízszint. Utóbbira közel száz éve volt példa.
Októberben a Balaton vízhelyzete miatt válságtanácskozást tartottak a tóparti önkormányzati vezetők, Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője pedig a Lánchíd Rádiónak mondta el, szerinte mi lenne a megoldás.

A mezőgazdaságnak jót tesz az enyhe idő

Széchely István | 2013.01.21.
A fagypont fölötti nappali hőmérsékletek egyelőre nem okoztak gondokat a Hargita megyei mezőgazdaságban, sőt az enyhe idő miatti hóolvadás valamelyest pótolta a talajban tavaly nyáron kialakult rendkívüli csapadékhiányt. Viszont a hótakaró elolvadása védtelenné teszi a faggyal szemben a zsenge vetéseket
Az enyhe januári időjárás következtében csökkent a talajban a vízhiány, így a felmelegedés kedvező hatást gyakorolt a Hargita megyei, főként az udvarhelyszéki termőföldekre. Az előrejelzések szerint folytatódik a szokásosnál melegebb idő, de ez csak akkor okozhatna gondokat, ha hetekig tartana – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől. A szakember elmondta, eddig csak kedvező hatását észlelték az utóbbi időben tapasztalható enyhe időjárásnak. A fagypont fölötti nappali hőmérsékletek következtében apadni kezdett a vetéseket borító hótakaró, főként Udvarhely és Székelykeresztúr környékén olvadni kezdett a hó, ezáltal pedig csökkent a múlt év során kialakult rendkívüli csapadékhiány – tájékoztatott az igazgató. A decemberben hullott négyzetméterenkénti 58-59 literes csapadékmennyiség pontosan a duplája a sokévi átlagnak, de a két tényező – a havazás, illetve hóolvadás – együttesen sem tudta pótolni a hiányt, négyzetméterenként továbbra is mintegy 60-70 liternyi víz hiányzik a talajból – mondta Török Jenő. 
Az utóbbi napokban tapasztalható felmelegedés legfeljebb akkor okozhatna gondokat, ha 15-20 napig tartana és elolvadna a földeket borító hótakaró, majd ezt követően hirtelen beállna egy -18 fok alatti kemény fagy, ugyanis akkor megfagyhatnának a védtelen növények, ez pedig terméskiesést okozna a gabonafélék esetében – fejtette ki.
A februári fagyoktól tartanak
Februárban fog eldőlni, hogy a gyümölcsfák átvészelik-e a telet fagykárok nélkül – vélik a gyümölcstermesztők. Gergely Levente, aki Farkaslakán egy hektáron termeszt körtét elmondta, nem jó a gyümölcsfáknak a mostani enyhe időjárás, de ez még nem okozott problémákat. A károsodás veszélyét az hordozza magában, hogy január végén kezd véget érni a fák genetikailag programozott nyugalmi időszaka, és érzékennyé válnak a környezeti hatásokra. Egy január végi, február eleji felmelegedés hatására elindulhat a növényekben a nedvkeringés, a gyümölcsfa vizet szív magába, felhígítja a fagyok kivédése érdekében felhalmozott tömény cukoroldatot, így viszont egy -15 fokos februári hideg komoly fagykárokat tud tenni a növényben – magyarázta a szakember, aki legutóbb tavaly télen tapasztalt ilyen jellegű kárt körtefáin. Ha a meleg időszak kitart, idén is lehet tartani ettől, hiszen a tél utolsó hónapja rendszerint mindig hidegebb, mint január – véli Gergely Levente.

Erdődhegyen elindult Noé bárkája

2013-01-20 Kocsis Zoltán
Január 19-én, szombaton az Erdődhegyen található Helga Winter Házban tartották az Erdélyi Kárpát Egyesület, a PAX Egyesület és a Csengersimáért Közhasznú Egyesület közös pályázatának a projektnyitóját. A Noé bárkája - Erdei iskola és bemutatófarm elnevezésű program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a régió alapvető erősségeire építve.
A projekt keretében Csengersimán megépül majd egy természetvédelmet és hagyományőrzést szolgáló központ, amely bemutatja a hagyományos paraszti életmódot és őshonos állatfajtákat. Emellett korszerű számítástechnikai és tudományos megfigyelésre alkalmas eszközökkel gazdagodik a Helga Winter Ház és a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, amelyek hatékonyabbá teszik az erdei iskolában történő tanulást. Bővül a Helga Winter Ház melletti játszótér, kialakításra kerül egy erdei tanösvény, amely a táj jellegzetes állat- és növényvilágát mutatja be. Az Erdélyi Kárpát Egyesület tanároknak, tanítóknak, óvónőknek tart majd képzést a szabadtéri iskola elméletének és gyakorlatának témájában és kidolgozásra kerül egy mindenki számára elérhető oktatási segédanyag is. Mindezek mellett erdei iskolai táborokat szervezhetnek majd Csengersimán és Erdődhegyen.
A projekt a gyermekek és pedagógusok számára egy olyan életszemlélet és életmód megismerését teszi lehetővé a természeti értékek és őshonos állatok közvetlen közelről történő megismerése által, ami életüket közvetlenül egy jobb, élhetőbb irányba vezetheti.
A tapasztaláson alapuló nevelés, a modern technika és az innovatív oktatási technikák ötvözése kiemelkedő eredményeket vetít előre.
A Helga Winter Házban megtartott projektnyitón beszédet mondott többek között Költő Zoltán, Csengersima polgármestere valamint Ádámkó István, a PAX Egyesület elnöke. Ezt követően Koncz Andrea, Homoki Tamás és Márk-Nagy Ágota bemutatták a projektet. A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum IX.B osztályos diákjai előadták az Erdőn áttör a fénysugár és a Nézzétek az ég madarait című ifjúsági dalokat, arendezvény alatt pedig a meghívott vendégek egy kiállítást tekinthettek meg az elemi osztályos diákok munkáiból, amelyeket az erdei iskola program keretén belül készítettek.