2012. december 27., csütörtök

Egyre többen fordulnak a tanyasi életmód felé

KA  Forrás: MNO 2012. december 22.
A tanyavilágban épülő „gazdasági negyedről”, a Nemzeti Tanyafejlesztési Programról beszélt többek között Balogh József fülöpházai polgármester a nagyobbik kormánypárt honlapjának adott interjújában. Az Országgyűlés egyetlen, tanyán élő képviselője elmondta azt is, miként növekedett a külterületen letelepedők száma.
Balogh elmondta, manapság 305 ezer ember él tanyán, egy 2002-es felmérés szerint ez a szám még csak 220 ezer körül volt. Ha a tanyák számát nézzük, az közel 80 ezer – fűzte hozzá. A képviselő szerint az emelkedés abból is fakad, hogy több uniós jogszabály gátolja a belterületi gazdálkodást, ezért sok, kisvárosban élő, gazdálkodni vágyó rákényszerült arra, hogy tanyahelyeket vagy romos tanyákat vásároljon meg. Másrészt a Nemzeti Tanyafejlesztési Program hatására nagyon sokan fordultak a tanyasi életmód felé.
A programmal kapcsolatban a politikus közölte, 2011-ben közel 1 milliárdra lehetett pályázni, 2012-ben 1,5 milliárdra, 2013-ra pedig már 2 milliárd forint van előirányozva. A polgármester örül annak, hogy az utóbbi időben sokan költöztek Fülöpházára, mert több beruházás is folyik, sok gazdasági és lakóépületet újítanak fel a környéken. Kerekegyháza és Fülöpháza között a határút két oldalán gyakorlatilag egy „gazdasági negyed” épül. Tyúkólakat építettek és tojást termelnek, illetve csirkét tartanak. „Büszkén mondom, Kerekegyháza, Fülöpháza, Lajosmizse térsége az ország tojástermelésének a 23 százalékát adja” – húzta alá a képviselő.
Szeretné, ha kuriózum lenne
Balogh beszámolt arról is, hogy tanyafejlesztési programnak köszönhetően Fülöpházán tésztaüzem és baromfivágópont épült, Kerekegyháza tejüzemet, Szabadszállás térségi piacközpontot kapott, Kunszentmiklós egy magyar termékházat hozott létre piaccal együtt, Tiszaalpáron pedig piac létesült. Ezenkívül megalakult a Magyar Tanyasi Termék Termeltető, Feldolgozó és Értékesítő Közhasznú Nonprofit Kft., és a mai infrastrukturális, uniós követelményeknek megfelelő vásárok is létesülnek.
Több önkormányzat nyert pénzt útjavító gréder vásárlására, és sikerült fejleszteni a tanyagondnoki szolgálatot is – sorolta. Balogh azt szeretné, ha a „tanyasi” jelző kuriózum lenne, olyan terméket jelentene, melyet bátran megvásárolhatnak a városi emberek, mert tudják, hogy jó minőségű, egészséges élelmiszert, árut előállító őstermelőtől származik.
December 21-én kiderült, hogy a tanyafejlesztési program idei keretéből 440 millió forint összegben lehetőség nyílt további 28, korábban forráshiány miatt elutasított pályázat támogatására.