2012. október 28., vasárnap

Gondoskodj a természetről, hogy ne csak te, hanem a következő generációk is élhető világba szülessenek!

Nemrég egy levél érkezett a szerkesztőségbe egy távoli ismerőstől aki arra kért, hogy igyekezzünk a környezettudatos weblapját olvasóinknak bemutatni.
Ezúton igyekszünk kérésének eleget tenni és megadjuk a weblap elérhetőségét.
http://kornyezetvedelem.wix.com/tudatos#!fooldal/mainPage
Olvassák bizalommal nagyon sok érdekes dolog van benne! (Erdélyi Hangya

2012. október 20., szombat

Kivonultak a mezőpanitiak erdejük védelmében

http://think.transindex.ro/?p=16372
Kivonultak a mezőpanitiak erdejük védelmében. Fotók: Mezőpanitiak! Vágják az Oltványerdőt! nevű Facebook-csoport

„A rendőrségnél tett korábbi feljelentés eredményét telefonon közölték a helyszínre érkezett körzeti rendőrrel, aki továbbította a kitermelést irányító erdésznek: ma dél körül a rendőrség ideiglenes leállította a fakivágást további kivizsgálásokig. De ez csak ideiglenes részeredmény! Tovább folytatjuk a harcot. Délután 4 órakor ismét összegyűlünk” – áll a Bodó Előd Barna helyi aktivista által írt bejegyzésben.
A tegnap, október 16-án este tartott falugyűlésen elhangzott, a mezőpanitiak nem engedik kivágni erdeiket, ezért készek minden törvényes eszközt bevetni. Több mint 250-en gyűltek össze megvitatni, hogy mit tehetnének, hiszen a falu határában már elkezdődött a fakitermelés – áll Bodó Előd Barnának a TOTB-hez eljuttatott beszámolójában.
A közel 28 hektáros Oltványerdő most az állami erdészet gondozásában és tulajdonában van, az intézmény engedélyezte a kivágást és írta ki a versenytárgyalást. A nyertes cég kedden több autónyi fát kivágott és elvitt. A panitiak azonban magukénak érzik az erdőt, és azt szeretnék megvédeni.
Az egyik 86 éves paniti lakos elhozta a falugyűlésre a nagyapja és a helyi gróf között kötött korabeli adásvételi szerződést is. Könnyes szemmel mondta el, hogy papírja ma mitsem ér, és egy „fakanálnak való” ágat sem mer elhozni abból az erdőből, melyet nagyszülei megvásároltak, de aztán az állam elvette. Most pedig a kivágás fenyegeti az erdőt.
Bartha Mihály, Mezőpanit polgármestere a gyűlésen elmondta, jelenleg szakaszos kitermelést kezdett el az erdészet, ami azt jelenti hogy sávokban vágnák ki az erdőt. Amikor a kivágott részen a fiatal fák felnőnek, kivágnák a többit is. Erre úgy tűnik, minden engedélyük és törvényes joguk megvan, így a helyi önkormányzatnak nincs beleszólása. Ám az is elhangzott, hogy a kitermelés törvényes lépéseinek betartásánál felfedezhetőek hibák, amelyeket meg lehetne támadni. A polgármester azt is elmondta, hogy az elmúlt években többször el akarták kezdeni a kitermelést, ám ezt eddig sikerült megakadályoznia az önkormányzatanak. Most azonban elfogytak az eszközeik.
Többen felvetették, hogy miért nincs rendezve az Oltványerdő visszaszolgáltatásának ügye? A polgármester azt válaszolta, a korábbi tulajdonosok kellett volna visszaigényeljék, de nagyon sokan nem tették meg ezt, amikor erre lehetőség volt.
Számos ötlet elhangzott, hogy mit tehetne a falu lakossága az Oltványerdő kivágásának megakadályozása érdekében. A békés tiltakozó felvonulások célja felmutatni a közösségi akaratot. Emellett többek közt szakértő véleményét kérik majd ki az erdő flórájának és faunájának állapotáról, hiszen az erdészet éppen erre hivatkozva rendelte el a kivágást, állításuk szerint az erdő megújítása érdekében. Ennek jogosságát szeretnék szakmai indokokkal megcáfolni, hiszen itt található meg például a térségben egyedül a védett kockás liliom.
A felszólalók arra biztatták egymást, hogy akinek területe volt az Oltványerdőben, indítson pert az állam ellen a visszaszolgáltatás érdekében, még akkor is, ha nincs sok esélye a győzelemre. A gyűlésen kezdeményezték egy helyi lakosok által alapított természetvédő egyesület vagy alapítvány bejegyzését is, mely az ilyen és hasonló ügyekben fel tud lépni – áll Bodó Előd Barna beszámolójában.
Az aktivista a TOTB-nek elmondta, hamarosan elkészül a petíció szövege is, emellett megfogalmaztak egy-egy kérést a prefektúrához és az erdészeti hivatalhoz, amelyben tájékoztatják az intézményeket a lakossági fórum döntéséről, miszerint az emberek nem akarják az erdő kivágását. Arra kérik a hatóságokat, vizsgálják ki az ügyet, és állítsák le végleg a kitermelést.

Változó idők a hegyek között

2012.10.19. 
Kommandón a szárazság nem sújtotta a mezőgazdászokat – egyszerűen azért, mert a hegyek tetején amúgy sem terem meg a krumpli, a kukorica, a gyümölcs, de még a zöldség sem. Ennek ellenére az erdő emberei is érezték a szárazság átkát. A vízhiány egyik legfontosabb bevételüktől, az erdei gyümölcsök és gombák begyűjtéséből származó jövedelemtől fosztotta meg idén a komman­dóiakat.
A keresetre pedig rászorulnak, az 1004 lakosú községben 42 család részesül szociális segélyben. „Nem is emlékszem, mikor volt még ilyen gyenge a gombatermés. Eddig szinte nulla, az utóbbi napokban hullott eső talán még előcsalogatja a medvegombát, az hozhat egy kis jövedelmet” – mondja Kocsis Béla polgármester. Az eső nyomán a csemegének számító laskagomba is megjelenhet. Igaz, ezt nem gyűjtik a felvásárlók, de a kommandóiaknak megvannak a saját vevőik. Jelenleg egy gombafelvásárló működik a faluban, de ottjártunkkor az is zárva volt.
Sok az eszkimó
A gomba nemcsak a kommandóiaknak, de más orbaiszéki települések lakóinak is pluszjövedelmet jelent. A Mezőségben élő Füzes Jóska egész családjával Kommandóra költözik a gombaszezon idején. Egylovas szekerével épp szerdán igyekezett a hegyek közé. Négy gyermeke, felesége és még két ember gyalog bandukolt a ló után, a szekérderékba műanyag bödönöket, üstöt, és sokféle cókmókot raktak be. Jóska büszkén mondja: ők most főképp gebegombáért (tuskógomba) mennek. Ott, helyben, az erdőben megfőzik, majd sóval vegyítve bödönökbe rakják. Állítja, kitűnő étel télire, nemcsak a család, hanem a rokonság számára is viszik. Ha időközben medvegombát, laskagombát találnak, azt leadják a faluban. Úgy tudja, most 15–18 lejt adnak egy kiló medvegombáért, az nem rossz pénz, ha „elkapják”, egy nap alatt akár harminc kilót is leszednek – állítja. A fényképezőgép elé állni nem akar. Azt mondja, ha megtudják, hogy a gombából pénzt kap, elvághatják a „szocitól”. Az pedig nem lenne jó, mert az a legbiztosabb jövedelem szá­mukra...
Különben Kommandón nem fogadják szívesen az idegenből érkezett gombaszedőket. Konkurenciát jelentenek a helybélieknek, megesik, hogy több idegen gyűjtöget az erdőben, mint helybeli. A gomba és az erdei gyümölcs esetében is érvényes a mondás: „Sok az eszkimó, kevés a fóka...”
Vendégforgalomban a jövő
Minden nyomorúság ellenére Kom­man­dó él. Nemcsak az önkormányzat, a polgárok is igyekeznek a maguk módján. A sorházakon egyre több helyen látni hőszigetelő ajtót, ablakot, folyamatos a lakások külső hőszigetelése is. Még arra kellene odafi­gyelniük, hogy az újítások illeszkedjenek a környezetbe. A narancssárga, virító zöld házak nem jellemzőek Kommandóra.
Habár csatornázás nincs a faluban, a csapokon már folyik a víz – és ez nagyon fontos az idegenforgalomhoz. Sokan arra gondolnak, hogy vendégfogadóvá alakítják házuk egy részét. A kiadó szobákra igény mutatkozik, főként a nyári cigányfolklór-tábor vagy a falunapok idején. A gomba- és erdeigyümölcs-begyűjtés mellett ez is fontos bevételi forrássá alakulhat.
„Arról lemondtunk, hogy egyszer majd újraindul a deszkagyár, és onnan fognak megélni a kommandóiak. Az erdőkitermelés nem mehet a végtelenségig, viszont az erdő, a természet kincseit jól ki lehet használni a vendégforgalom fejlesztésére, ez jelentheti Kom­mandó jövőjét” – fogalmazza meg Kocsis Béla.
Feldolgozva drágább
Ha turisták járta hellyé válik Kommandó, az erdei gyümölcsök, gombák gyűjtése is nagyobb hasznot hozhat. A medvegomba kilója nem éri el a húsz lejt a begyűjtőnél. De ha felszeletelik, megszárítják, a vendég szívesen ad húsz lejt vagy akár többet tíz dekáért is.
Új panzió a Laur oldalábanAz áfonyát is jobban veszik, ha pálinka készül belőle, a málna is többet ér lekvár formájában. Ezt tudják a helybéliek, de ha ilyen portékát akarnak eladni, „le kell ereszkedjenek”. Például Kovásznán a fürdővendégek jó kuncsaftok. Kelemen Attila nyáridőben folyamatosan kínálja nekik a Kommandóról beszerzett finomságokat. Jól megy az üzlet, azt is fontolgatta, hivatalossá teszi a vállalkozást, így akár nagyban is forgalmazhatná az erdő terményeiből készült specialitásokat. Igen ám, de amikor megtudta, mennyi engedély kell egy kisüzem létreho­zá­sához, mennyi követel­mény­nek kell eleget tenni, elment a kedve a „hivatalosságtól”. Jövő nyáron is az oldaltáskájából fog árulni – jelentette ki.
Végtelen lehetőségek
A kommandói idegenforgalom fejlesztésére számos elképzelés született. A községháza nyitott. Megértették, hogy saját erőből, még pályázati lehetőségek felhasználásával sem tudnak olyan eredményeket elérni, melyeknek minden helybéli élvezheti a hasznát. Viszont ha együttműködnek befektetőkkel, a haszon látványosabb lesz.
Csak néhány az ötletek közül: a tőzegláp vonzóbb, ha ott tanösvényeket alakítanak ki, túrautakat lehet létesíteni oda, ahol egykor Ceauşescu világrekorder medvéjét lőtte, vagy ahol nemrég ugyancsak világrekordnak számító agancsú szarvasbikát ejtettek el. Lehetőség lenne sífutópálya kiépítésére, ezt nyáron terepmotoros kalandozók használhatják, akár bérelt járművel is. Érdekesség lehetne Kommandó négyféle hídja is – az első a Vashíd, ezt a vasútnak építették a község kovásznai kijárata közelében, következik a Betonhíd a faluba vezető úton, majd a Fahíd a központban, legvégül a Kötélhíd, amely egykor azért épült, hogy Gröedel báró hamarabb eljusson vadászkastélyából a Kaszinóba. A helytörténeti múzeum, az ott berendezett „favágó szobája” sem mindennapi érdekesség. És még nem is beszéltünk a kisvasútról.
A vendégforgalmi lehetőséget sokan érzik. A Laur oldalában, a sípálya közelében uniós pályázati pénzekből panzió épült. Az üzletemberek előszeretettel vásárolnak telket, építenek villát Kommandón – tudják, hogy a befektetést egyszer majd megtérítik a turisták.
Mi lesz az úttal?
Idén csak emlék a sok gomba – archív felvételAhhoz, hogy a látogató szívesen menjen Kommandóra, megfelelő útra van szükség. A Kovászna–Kommandó útszakasz tavasszal még tökéletes állapotban volt – mostanra kisautóval nehéz felmászni a hegyre. Az út állapotáért a rönkszállító autók a felelősek. Nem elég, hogy akár nyolcvan tonnájukkal valósággal szétnyomják a töltést, az úttestet egyenesen rakodórámpának használják – és ezért az erdőkitermelőket nem szólítja meg senki.
Az út a megyei tanács fennhatósága alá tartozik, a javításokat rendszeresen elvégzik, de ahhoz, hogy folyamatosan jó állapotban legyen, nem lenne elég a havi karbantartás. Kommandón tudják, hogy útadó kivetésével csökkenne a forgalom, a pénzt javításra lehetne fordítani. De a községi utak nagyon „rövidek”. A kovásznai út megyei tulajdon, a Gyula felé vezetőt az erdészet birtokolja, Papolc felé csupán a Tapolca hídjáig tart a község területe, tovább a zágoni községháza rendelkezik.
A papolci úton egész nyáron folyt a javítás, csaknem kétmillió eurót költenek el a közel húsz kilométeres szakasz rendbetételére. Már most vígan lehet közlekedni rajta – ez akár alternatívát is jelenthet a személygépkocsi-forgalom számára. Nem így a teherautóknak. Kis József zágoni polgármester számtalanszor meg­­fogalmazta: senki ne gondolja, hogy ha teljesen elkészül az út, oda terelik a Kom­mandóról Kovásznára induló teherforgalmat. Aki ezt akarja, előbb oldja meg, hogy Papolcon terelőutat épít, ha nem, a súlyos autók tönkre- teszik a falu utcáit, az út menti házak is veszélybe kerülnek – jelentette ki többször is.
Látogatásunkat összefoglalva kijelenthetjük: a községben megmozdult valami, kitartással akár éveken belül is eljöhet az idő, amikor a helybeliek nem panaszkodnak majd a gomba, erdei gyümölcsök hiányára – akkorra a vendégforgalom jelenti majd fő megélhetési forrásukat. Bokor Gábor 3szek.ro

2012. október 19., péntek

Sárszalonka 2013 év madara Németországban

Kárpátinfo.net | 10/18/2012 
Németországban a faj szorult helyzete és az ország területén élő költő párok számának megfogyatkozása miatt a sárszalonkát választották a 2013. év madarának.
A sárszalonkát választotta a 2013. év madarává a Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) és a Bajor Tartományi Madárvédelmi Szövetség (LBV). A két szervezet berlini sajtóértekezletén a kihalás által fenyegetett madárfaj helyzetével, a német földön élő költő párok számának megfogyatkozásával indokolta a döntést. A mintegy hatezer költő pár csupán fele a húsz évvel ezelőtt regisztrált populációnak.
A lile alkatúak családjába tartozó sárszalonka (Gallinago gallinago) galamb nagyságú, hosszú csőrű madár. Hátoldala rozsdavörös, sárga és fekete mintázatú, farkán világos sávval. Elsősorban mocsarakban, nedves réteken él, ahol testéhez képest feltűnően hosszú, mintegy 7 centiméteres csőrét a sáros, iszapos talajba fúrva kutat férgek, csigák, ízeltlábúak után. Nem veti meg a magvakat és bogyókat sem. Ha felriasztják, cikázva, zegzugos vonalban repül. Ilyenkor jellegzetes rekedt hangot hallat. Elvben vonuló fajról van szó, de az enyhébb teleknek köszönhetően az állomány egy része áttelel a költőhelyén.
A sárszalonka az Ibériai-, az Appennin- és a Balkán-félszigetet leszámítva egész Európában honos. Élőhelye azonban szinte mindenütt zsugorodik, ami a mocsarak, lápok lecsapolására, a tőzegkitermelésre, az egykor természetes állapotú nedves rétek mezőgazdasági művelésbe fogására vezethető vissza. Tetézi mindezt az a sajnálatos körülmény, hogy vonuláskor Dél-Európában intenzíven vadásszák. Becslések szerint évente félmillió sárszalonkát lőnek le olasz, spanyol, görög és máltai vadászok. A NABU ezért felszólította az Európai Unió illetékeseit, hogy nyilvánítsák védett fajjá a sárszalonkát, egész évben tiltva vadászatát Forrás: Greenfo

Gyümölcsfeldolgozó üzem létesülhet Ditróban

2012. október 16. 
(Gyergyószék)
Az egész Gyergyói-medencét kiszolgáló erdeigyümölcs-feldolgozó üzem létesülhet Ditróban – az ezt lehetővé tevő pályázat már „átment” a formai szűrőn, a pályázó közbirtokosság további pozitív elbírálásokban reménykedik.
Az erdei gyümölcs, a gomba feldolgozása, értékesítése jelen pillanatban gondot jelent Gyergyó-vidéken, de az idegenek által végzett begyűjtés is sok bosszúságot okoz a településvezetőknek, a helyi lakosságnak. Gyergyóditró Közbirtokossága által egyfajta megoldás látszik körvonalazódni: nagy kapacitású gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozását tervezik. A szükséges anyagi forrást pályázati úton próbálják meg előteremteni, az Európai Vidékfejlesztési Alaphoz benyújtott dokumentáció sikerességében bizakodnak.
„Ki lehetne zárni az idegenek kalóztevékenységét. A helyiek, nem pedig a külföldiek kellene hasznot élvezzenek erdeink gyümölcseiből” – mondta a projekt kapcsán Kovács Árpád András közbirtokossági elnök. Ismertette: a napi több tonna gyümölcs feldolgozására alkalmas üzem közel 300 ezer eurós befektetést igényel, a sikeres pályázat az összeg 50 százalékát biztosítaná, a fennmaradó részt önrészként vállalja a közbirtokosság.
A ditrói közbirtokosság idén került partnerségi viszonyba a székelyudvarhelyi Székelygyümölcs Egyesülettel, a nyár derekától a betfalvi feldolgozóba szállították a közbirtokosság területéről begyűjtött málnát, vörösáfonyát. Szörp és lekvár készült a gyümölcsökből.
Az üzem a ditrói volt tsz udvarára épülne fel, a tervek szerint bővíthető létesítmény lenne. Első fázisban málnát, áfonyát, szedret, illetve gombát dolgoznának fel, következő lépésben pedig a vidéken honos gyógynövények szárítására, csomagolására is alkalmassá tennék. 
Lekvárok, szörpök készítését tervezik, a gombát pedig kétféle módon kívánják feldolgozni. Egyik elképzelés szerint szeletelve, vegyesen, fagyasztott csomagokba kerülne értékesítésre, a másik terv pedig egy gyergyói specialitás, a többféle gomba együttérleléséből nyerhető „dobáló savanyúság” előállításáról szól.

2012. október 18., csütörtök

Kimagasló termésátlagok a komáromi Solum Zrt. földjein

2012. október 18.MTI
Az ország aszályos területein betakarított termésátlag csaknem dupláját, hektáronként 10 tonnánál több kukoricát és 40 tonnánál több burgonyát takaríthatnak be a komáromi Solum Zrt. földjein az öntözésnek köszönhetően - közölte a társaság az MTI-vel.A művelésük alatt álló 1500 hektár 90 százalékát rendszeresen öntözik, ezért a csapadékszegény esztendőkben is megfelelő a terméshozam. Az idén 420 hektáron termesztettek siló- és szemes kukoricát. A termés 70 százalékát a társaság 1.100 szarvasmarhájának takarmányozására használják, a többit értékesítik.
A Solum idén 400 hektáron termesztett burgonyát, hektáronként 40 tonnás termést értek el, szemben az országos 20 tonnás átlaggal. A burgonyát teljes egészében belföldön, lakossági felhasználóknak értékesítik.
A Solum Zrt. a komáromi Klapka György téesz utódjaként alakult, a szövetkezeti vagyont egyben tartva. Jelenleg 180 résztulajdonosa van. A vállalat 2011-es nettó árbevétele 2,3 milliárd forint, adózott eredménye 184 millió forint volt.
A társaság növénytermesztéssel és állattenyésztéssel, valamint csomagolóanyagok gyártásával foglalkozik. A vállalkozás 1530 hektár szántót művel, földjeik nagy részén gépesített öntözőberendezések működnek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében három év alatt 1,3 milliárd forintot meghaladó fejlesztést valósítottak meg

2012. október 17., szerda

Éljünk természetesen (Fenntartható építészet Székelyföldön)

2012. október 16.
Hegedűs Zsolt gyöngyösi építészmérnök földdel, növényzettel borított, boltozatos dombházakról tartott előadást. A szerző felvétele
Első alkalommal tartottak konferenciát a fenntartható építészetről a Székelyföldön a Kovászna Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara, valamint a háromszéki és sepsiszentgyörgyi önkormányzat közös szervezésében a megyeháza üléstermében tegnap. Az esemény tervezőket, építőket, építőanyag-gyártókat és -forgalmazókat, illetve az ún. intelligens házak automatizálásával foglalkozó szakembereket, önkormányzatokat szólított meg.
Édler András, a kamara elnöke elmondta: kezdetről van szó, ezentúl évente megismétlik a hasonló rendezvényeket, hogy kicserélhessék tapasztalataikat. Úgy véli, az alternatív megoldások Három­széken, Szé­kely­földön is megvalósíthatóak, s ebben nagy szerepet vállalhatnak az önkormányzatok. 
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke szerint új fejezet nyílt a kamara életében, nemcsak személyi változás történt annak élén a nyáron, hanem koncepcióváltás is, s ez új irányt nyit az együttműködésben. A fenntartható építészeti elképzelések talál­koznak a megyei önkormány­zat terveivel – mondotta az elöljáró, s ajánlotta, találjanak egy olyan települést, ahol ezt meg lehet valósítani. Javaslatot is tett, megnevezte az erdők között fekvő Zalánpatakot, amely építészetileg „még nincs annyira elrontva”, hogy ne lehessen visszahozni, így önálló energiaforrásokkal ren­delkező, fenntartható, tipikus székelyföldi falut lehetne belőle kiépíteni. A jövő évi költségvetésből megtervezhetik ennek első lépéseit. Más települések is bekerülhetnek a körbe – fűzte hozzá.
A konferencián az alacsony költségvetéssel, de an­nál több élő munkával épülő, kis fenntartási költségű, tájba illeszkedő építmények témakörét járták körül. Szó esett dombházakról, szal­ma­bálás hőszigetelésről, nap­energia tárolásáról, szélgenerátoros ener­giatermelésről, az autonóm házról, az önellátó faluról és más, környezetbarát megoldásokról. Szerző: Szekeres Attila

A húsmarhatartás lehetősége Háromszéken

2012. október 16., 
A húsmarhatenyésztés célja a szükséges mennyiségű és minőségű vágómarha és marhahús gazdaságos megtermelése, valamint piacra juttatása. A marhahúsfogyasztás, így a szükséglet is országonként különböző.
Jelenleg a marhahústermelésben a kettős (szimentáli típusú) és a tejhasznosítású fajták meghatározó arányt képviselnek, de a kimondottan húshasznú fajták aránya egyre nagyobb szerepet kap a marhahúsellátásban. Ugyanis a tehenenkénti átlagos tejtermelés növekedésével a tejhasznú tehenek létszáma csökkenő tendenciát mutat világszinten, így ezek hústermelése is ebben az irányban mozog. A legtöbb országban a kiesést a húshasznú fajták létszámának növelésével próbálják pótolni. Ez a húsmarhatenyésztés jelentőségét növeli, így olyan európai országokban, ahol ennek nincs hagyománya, az ágazat fellendülésnek indult (pl. Magyarországon és nemrég nálunk is), a hagyományosan húsmarhatartó országokban pedig igen jelentős méreteket öltött. Például az Egyesült Államokban az összes tehén 77 szá­zaléka húshasznú, Francia­országban, Nagy-Britanniában pedig 30–40 százaléka. Az arány viszont nálunk országszinten elenyésző, az utóbbi években csak Fogaras, Temesvár, Galac, Suceava környékén létesítettek Li­mousine, Aber­deen Angus és Cha­rolais húsfajtájú telepeket, az utóbbi időben Háromszéken is egyre többen gondolkodnak a húsmarhák tartásán a már meglévő telepek mellett (Zalán, Tamásfalva, Szentka­tolna, Uzon, Szent­györgy). 
Háromszék természeti adottságai kitűnőek az ágazat fejlesztéséhez, az adott feltételek több ezer húshasznú tehén és szaporulata eltartását is lehetővé tennék. Köztudottan a megyében közel 55 000 hektár legelő található, amit nem megfelelően hasznosítunk. A gyepterület pedig évről évre nő: aki nyitott szemmel jár a megye határában, könnyen észlelheti, hogy egyre több a megműveletlen, begyepesedett terület, amelyen gyakorlatilag nem termesztenek semmit, és nem hoz jövedelmet. 
A növekedés másik oka lesz az unióval kötött mezőgazdasági szerződés. Az ország 9,4 millió hektárnyi szántóföldjéből jelenleg csak 7 millió hektárra fizetnek területalapú támogatást, igaz, Románia a napokban kérte az unió szakbizottságánál, hogy 2014-től 9 millió hektárra fizethesse ezt. Nemleges válasz esetén a gyepterületek aránya feltehetően növekszik, ami a legelőre alapozható állattenyésztés ágazatainak, közöttük a húsmarhatenyésztésnek a lehetőségét tovább javítja. 
Az ágazat fejlesztési lehetősége mellett szól az is, hogy aránylag sok kihasználatlan épülettel rendelkezünk, ezek az állatok téli elhelyezését szolgálnák, vagy ha nem is áll rendelkezésünkre hasonló lehetőség, a telelőhely megépítése minimális befektetésből megoldható. 
A húsmarhatartás fejlesztése mellett szól a nemzetközi húspiac tendenciája is. Szűkebb szomszédságunkban, az unió piacán jelenleg marhahúshiány van, ez évenként megközelíti a 2–300 000 tonnát, és a helyzet előreláthatólag hasonló marad akár 2020-ig is, mikorra az unió marhahúsfogyasztása az előrejelzések szerint nagyon megugrik. Biztató lehet számunkra a legújabb, széles körű amerikai piackutatás eredménye is, miszerint a világ marhahúsigénye 2020-ra megduplázódik. 
Mintegy következtetésként: a húsmarhaágazat fejlesztése környezet-, tájvédelmi és gyephasznosítási, munkaerő-foglalkoztatási, exportbevételi szempontból célunkká válhat a közeljövőben. Szerző: Incze Péter

Nehézkes a parcellák behatárolása

2012. október 16.
Befejezték a terep- és szatellites ellenőrzéseket a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) felügyelői. Azokat a gazdákat ellenőrizték, akik megművelt területeikre valamilyen támogatást igényeltek. Az ellenőrzések során nem derült ki különösebb rendellenesség, így minden igénylő megkaphatja a kért támogatást – tudtuk meg az APIA helyettes vezérigazgatójától, Marius Popicától.
A Hivatalos Közlönyben még nem jelent meg a határozat, de az agrártárca honlapján megtalálható tervezet szerint a területalapú támogatás értéke 119 euró lesz hektáronként, ennek felét októberben meg is kapják az igénylők. A fennmaradó összeget decemberben folyósítják, ugyanakkor fizetik a hátrányos helyzetű vidékeken járó többlettámogatást, a környezetkímélő gazdálkodásért, bizonyos szántóföldi kultúrákért fizetett szubvenciót – mondta az igazgató.
Habár rendellenességeket nem találtak az ellenőrök, továbbra is nehézkes a támogatási kérések összeállítása, főként a parcellák pontos helyzetmeghatározása. Elvileg ezt a gazdáknak kellene elvégezniük számítógép használatával, de a gyakorlatban ez a munka a kéréseket átvevő kifizetési ügynökségi alkalmazottakra hárul. Sokat segítene, ha községi szinten a terepet jól ismerő személy foglalkozna a parcellák behatárolásával – véli Popica. Ezt a munkát végezhetnék az agrárkamarák, a gazdák egyesületei is. Így dolgoznak Szitabodzán, ahol a szarvasmarha-tenyésztők egyesülete mérnököt alkalmazott erre. A parcellák behatárolását, a dokumentumok összeállítását szolgáltatásként lehet végezni. Ezért a szolgáltatásért a gazdáknak illetéket kellene fizetniük, ami a hektáronkénti szubvenciók mértékéhez képest csekélység lenne. Mégis, a gazdák nehezen értik meg, hogy a támogatásokért cserébe tenniük is kell. Alapvetően három feladatuk van: a föld megművelése, a parcellák helyzetének pontos ismerete és a szükséges iratok naprakészen tartása, állattartó gazdák esetében a farmjegyzék vezetése – pontosított az igazgató. 
Sokat segítene az ügyvitelben, ha a községházákon lévő gazdalajstromokat elekt­ronikus formában vezetnék. Az unió irányelvei szerint ez 2014-től kötelező lesz, de még nem látni, miként valósítják meg. Szerző: Bokor Gábor

2012. október 15., hétfő

Meghívó - a parádfűrdői Magvető Palóc Piac szívesen lát!

Szeretettel hívjuk Önöket, a következő, Magvető Havi Palóc Piacra, melyet 4 naposra terveztük.

Ideje: 2012. október 20-21-22-23. /szombat-vasárnap-hétfő-kedd/ napkeltétől-napnyugtáig
Helye: Heves megye, Mátra hegység, Parádfürdő, Pavilonsor, Cifra Istálló és a Kocsimúzeum környéke /a 24-es út mentén/
Parádfürdő időjárása a következő 5 napban: http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@386@@578364171
Az I. Palóc Piacon készült filmünk: http://youtu.be/1zMoBr0rIi4 /22 perc, 19 mp/ 
Jól sikerült kavalkáddal debütált a parádfürdői Palóc Piac
A Pünkösdi Palóc Piacon készült film: http://youtu.be/HyU71m8yi9E /Forrás: Echo tv, 9 perc 35mp/ 

Szálláslehetőség: Mátyás Vendégház és Sörkert, http://www.nemzetihirhalo.hu/paradfurdo.php
Parádfürdő, Peres u. 16. 
Vendéglátó háziasszony: Sebők Vivien Tel:06-30-605-71-21 Email: sevivi@freemail.hu
Szeretettel várjuk Önöket! vitéz Gálfalvy Gallik Béla főszervező tel: 06-30-605-7121 email: vggbela@gmail.com

További rendezvény ajánlataink:

Magyarok Vására Gyöngyös 2012. október. 21. vasárnap Petrovics Éva 06-30-3042221 mvgyongyos@gmail.com
Csipkebogyó Fesztivál Szarvaskő 2012. október. 22. hétfő Szarvaskő Község Önkormányzata onkormanyzat@szarvasko.hu

Káposztafesztivát tartottak Gyergyószárhegyen

2012.10.15. 
Kétnapos ünnepét tartották Gyergyószárhegyen a káposztának október 12–13-án. A messze földön híres itteni termés belsejéről elnevezett Torzsások Turisztikai Egyesület főszervezésében zajló rendezvényen bejelentették: Hargita Megye Tanácsa pályázatán nyert támogatásból jövőre beüzemelik a Székely Konyhát.
A helyi önkormányzat nevében Gábor László polgármester, a megyei testület nevében Petres Sándor alelnök üdvözölte a hatodszorra megszervezett Káposztafesztivált. A rendezvény nyitányán Gábor László bejelentette: a gyergyószárhegyiek által megtermelt zöldségek és gyümölcsök értékesítése prioritás, e tekintetben is fontos a Hargita Megye Tanácsa pályázatán nyert támogatás, amivel jövő évre beüzemelhetik a közösségi konyhát. Ezt előbb a helyi tanácsnak is jóvá kell hagynia.
– Ha a helyi tanács részéről meglesz az akarat és összefogás, a székely konyhát jövőben el tudjuk indítani, azért, hogy azokat a javakat, amiket megtermelünk, előnyösebben tudjuk értékesíteni – hangoztatta az elöljáró, utalással a felemás politikai színezetű testület eddigi döntéshozó nehézségeire, a városatyák közjót előnybe helyező bölcsességére apellálva. Hozzátette, személy szerint azt szeretné, ha Gyergyószárhegyen is minél többen forgalmaznának Székely termék védjeggyel ellátott termékeket.
– A szárhegyiekben van erő és kitartás megművelni a földjeiket és itthon maradva káposztát termeszteni – emelte ki Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsa alelnöke. 
A főszervező gazdasszonyok egyesülete nevében szólva Portik Gabriella egyetemista két kulcsszót emelt ki: „hála és együtt”. Mint mondta, az utóbbi közösségi élménnyé emeli a hálaadás ünnepét, „mely arra emlékeztet évről évre, hogy köszönettel tartozunk mindenért, és úgy lesz áldásos, gyümölcsöző a munkánk, ha a közösség érdekében együtt végezzük”.
A Torzsások Turisztikai Egyesület egyébiránt ezt tekinti a rendezvény idei üzenetének is.
A szárhegyi Vásártéren e rendezvényre érkeztek a környék gazdasszonyai, ám messziről is, bevásárolni a téli káposztaeltevésekre. A vékony leveléről híres gyergyószárhegyi káposzta idén ugyan kevesebbet termett, de a kilónként 2 lejes árért a kisebb fejekre is akadt vevő.
A rendezvény műsora kíséretében hat főzőcsapat próbálta ki a közönség és a zsűri ízlelőbimbóit a főzőversenyen – amelyre az eső is elállt. A kétnapos rendezvényen bált is szerveztek, melybe „belekóstoltak”a községben éppen zajló III. Országos Lány Kézilabda Bajnokság első tornájának résztvevői is.

2012. október 11., csütörtök

Gigatojás, gigaharcsa: természeti rekordok Tolnából

2012. október 11.Szerző: teol.hu
Kilenc centiméteres tojást tojt egy tyúk Tolnában, és nem ez az egyetlen állati rekord a környéken: a sötétvölgyi horgásztóból 34 kilós harcsát fogott ki egy horgász nemrég.
Egy tolnai gazda tyúkja kilenc centiméteres, tizenhét dekás tojást tojt. A teljesítmény azért is figyelemreméltó, mert a szárnyas még fiatal, csupán nemrég kezdett el tojni – írja a teol.hu.
A sötétvölgyi horgásztóból csaknem 20 perces küzdelem után húzott ki egy 34 kilós szürkeharcsát Dorn Ernő, két ember segítségével. A bonyhádi pecás szeptemberben egy 56 kilós szürkeharcsát terelt szákba.

Megjött a Coop étvágya: amikor a bolt vásárol be

2012. OKTÓBER 09.
Hivatalos is bejelentették, hogy a Coop-lánchoz csatlakozik a CBA-hálózatból kivált három cég, és velük 200-nál több bolt. A Coop a Match-üzletek átvételéről is tárgyal.

Most a boltok vásárolnak be

Több mint kétszáz üzlettel bővül az eddig 3000 bolttal rendelkező Coop-üzletlánc, miután három új cég csatlakozik a Coop franchise hálózatához - közölte Csepeli Lajos, a Co-op Hungary Zrt. igazgatóságának elnöke Budapesten. A három cég - a Palóc Nagykereskedelmi Kft., a Polus Coop Kereskedelmi és Ipari Zrt., valamint a Piliscsoport Kereskedelmi Kft. - korábban a CBA franchise rendszeréhez tartozott, de a cégek vezetői úgy gondolták, hogy a további stabil üzleti működés, a kiszámíthatóság és a fejlesztési lehetőségek miatt csatlakoznak a Coop csoporthoz - mondta Bogdán József, a Polus Coop Kereskedelmi és Ipari Zrt. elnök-igazgatója a csatlakozók nevében. Murányi László, a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója hozzátette: a Coop-csoport árbevételét a csatlakozás éves szinten mintegy 80-90 milliárd forinttal növeli. Az idén az eddig várt mintegy 530 milliárd forintos árbevétel 20-25 milliárd forinttal növekedhet.
A csatlakozó cégekről elmondta: a Palóc Nagykereskedelmi Kft. múlt évi árbevétele mintegy 40-41 milliárd forintot tett ki, a céghez 78 saját és további mintegy félszáz társult partnerüzlet tartozik. A Polus Coopnak 38 saját üzlete van, és a múlt évi árbevétele több mint 18 milliárd forint volt. A Piliscsoport Kereskedelmi Kft. tavaly több mint 24 milliárd forint árbevételt könyvelt el, a cég saját üzleteinek száma 50, a társult boltoké 35. A csatlakozási megállapodást a három cég a múlt hónap végén írta alá a Coop-pal - mondta Varga Sándorné, a Palóc Nagykereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek. A Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója elmondta: a Match üzletek megvételéről folytatott tárgyalások a célegyenesben vannak. Hozzátette azonban, hogy már nem cégek, hanem ingatlanok megvásárlásáról folynak az egyeztetések, mert az eladó tárgyalás közben koncepciót váltott.

2012. október 10., szerda

Magvető havi Palóc Piac





Szálláslehetőség: Mátyás Vendégház és Sörkert, http://www.nemzetihirhalo.hu/paradfurdo.php
Parádfürdő, Peres u. 16. 
Vendéglátó háziasszony: Sebők Vivien Tel:06-30-605-71-21 Email: sevivi@freemail.hu
További rendezvény ajánlatunk:

Magyarok Vására Egerben 2012. október 14. vasárnap

Bódiné Vadász Kati Titkárság, honlap, helyi hírek +36 30/304-5154 msz.eger@gmail.com

Szeretettel várjuk Önöket!

vitéz Gálfalvy Gallik Béla főszervező tel: 06-30-605-7121 email: vggbela@gmail.com

2012. október 2., kedd

Mától egy hétig az erdőt ünnepeljük

2012. OKTÓBER 01., 
Elindult az Erdők Hete. Immár 16. alkalommal kerül sor, így ősszel a rendezvénysorozatra, mely a társadalom figyelmét hívja fel az erdőgazdálkodás fontosságára.
Életünk függ tőlük

Fedezd fel az erdőt az erdésszel! – a jelmondata az idei, október 1-7 között zajló Erdők Hete eseménysorozatnak, amely ezúttal három kiemelt témát állít a figyelem középpontjába: az erdőgazdálkodás munkahelyteremtő szerepét, a magyar erdők részesedését az európai természeti örökségből, és a fának, mint megújuló energiaforrásnak a fontosságát.
Az erdőgazdálkodás hazánkban mintegy 35000 embert foglalkoztat, ami közmunkával és erdőtelepítési programokkal tovább bővíthető – mondta a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára. A Nemzeti Erdőprogram alapján az ország erdősültségét 20 százalékról, 27 százalékra kell növelni. A Natura 2000 hálózat mintegy 1,95 millió hektárt foglal magába, amely az ország teljes területének 21százaléka. A magyarországi Natura 2000 erdők Európa természeti örökségének a részét is képezik, így a magyar erdőgazdálkodók a közös európai természeti örökség védelméért, fenntartásáért is dolgoznak. Hazánk erdei rendkívül változatos, gazdag, sokszínű élővilággal rendelkeznek, a bennük rejlő természeti értékek megóvása minden uniós polgár érdekét szolgálja – hangsúlyozta Bognár Lajos.
Az Erdők Hete rendezvénysorozatot tizenhat éve indította útjára az Országos Erdészeti Egyesület. Az erdei iskolák által összeállított programokból kinövő országos esemény a hazai erdők széles körű bemutatását szolgálja, időpontját a vidékfejlesztési miniszter állapítja meg. A programok célja, hogy a gyerekek, a családok, az egész hazai társadalom közelebb kerüljön a hazánk termőterületének egynegyedét borító erdőkhöz, amelyek a magyarországi védett növény- és állatfajok csaknem kétharmadának adnak otthont.

2012. október 1., hétfő

Magyarországon változnak az állattartás szabályai

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/10/01/06/Valtoznak_az_allattartas_szabalyai.aspx
Forrás: MTI | 2012. október 01.
Október 1-jével például az önkormányzatok már nem korlátozhatják helyi rendeletekben a mezőgazdasági haszonállatok tartását.
A Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint hétfőn lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása. Ez azt jelenti, hogy a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket - például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma - hatályon kívül kell helyezni. A szabályozás értelmében tehát önkormányzati rendelet ezentúl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását.
A tárca ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem jelent korlátok, feltételek nélküli állattartást; az állatok tartása ugyanis "nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, és nem károsíthatja a környezetet".
A közlés szerint a jövőben ugyanúgy be kell tartani az állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogyan eddig. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a korlátozás nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok - köztük kutyák vagy macskák - tartására vonatkozó szabályok megalkotására. E tárgykörben az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat - fűzték hozzá.
Jelezték, az intézkedés egyik célja, hogy az állattenyésztés, illetve a növénytermelés egyensúlya helyreálljon. A nemzeti vidékstratégia ösztönzi a korábbi falusi állattartás hagyományainak felélesztését, a mezőgazdasági munka szerepének erősödését, a háztáji állattartás növelését, és minden támogatást megad ahhoz, hogy a vidék népességmegtartó ereje növekedjen - írták.

Roskadásig telt Gyergyó Szekere

Pethő Melánia | 2012.09.29. 
A Gazdanapi Őszi Sokadalom keretében meghirdetett adakozásra nagyon sok gyergyószentmiklósi válaszolt, adományaiktól roskadásig telt Gyergyó Szekere. Akárcsak egy évvel korábban idén is Böjte Csaba atya gyerekei, a Szent Anna otthon lakói részesültek az ajándékból.
Gyergyószentmiklós nyolc pontján pakolhatták Gyergyó Szekerére adományaikat azok a gazdák, gazdasszonyok, akik számára nem közömbös szegényebb sorsú embertársaik élete, akik jócselekedettel kívántak hálát adni az idei termésért. „Nagy volt a szárazság idén, de hála Istennek, így is lett mit betakarítsunk. Részesüljenek belőle azok is, akik szükségben élnek” – vélekedett egy adakozó. Példáját sokan követték, az alszegtől felszegig vonuló szekérbe rengeteg minden került: zsákszámra pityóka, káposzta, padlizsán, nagy mennyiségben paprika, paradicsom, leveszöldségek, őszi gyümölcsök. A friss termény mellett sokan házi készítményeket ajándékoztak – zakuszka, lekvár, tejtermékek gazdagították az adományszekér tartalmát, de voltak, akik tartós élelmiszerekkel, olyanok is, akik készpénzzel járultak hozzá az adománygyűjtéshez.
Az ajándéktól roskadásig telt fogatot a Hóvirág Néptáncegyüttes gyermektagjai kísérték, énekelve vonultak Böjte Csaba atya Szent Anna bentlakó otthonáig.

Figyeljünk azokra, akiknek kevesebb jutott

„Ez egy szimbolikus ajándék, ami által kívánjuk, hogy érezzétek, figyelünk rátok, és azt is, hogy a város közösségéhez tartoztok. Jegyezzétek meg e gesztust, s ha majd felnőttek lesztek, dolgozni, termelni fogtok, gondoljatok ti is a rászorulókra” – szólt az otthon lakóihoz Mezei János polgármester. Rámutatott: egy közösségnek figyelnie kell a hátrányos körülmények között élő tagjaira, segítenie kell őket „Az adománygyűjtés meghirdetésével arra kívántuk felhívni a gyergyószentmiklósiak figyelmét, hogy nem elég dolgozni, nem elég begyűjteni a terményt, örvendeni annak, hanem figyelni kell azokra is, akiknek kevesebb jutott. Sikeres volt a gyűjtés, sokan adakoztak, így velük közösen híreszteljük, hogy azt az ajándékot, amit a Fennvalótól kapunk, osszuk meg másokkal is!” – fogalmazott a polgármester.
Imádkoznak az adományozókért
Énekszóval, versmondással mondtak köszönetet az adományokért az otthon lakói, saját készítésű süteménnyel kínálták meg vendégeiket. László Orsolya nevelőnő arról biztosítja az adakozókat, semmi sem fog kárba veszni, akárcsak tavaly, most is feldolgozásra kerül a friss termény, zakuszkát, lekvárt, savanyúságot készítenek belőle.
„Ebben a házban hívő életet élünk, sokat imádkozunk. Az adományozók jótettét nem felejtjük el, imádkozunk értük” – üzeni a nevelőnő azoknak, akik küldeményükkel segítették a bentlakó szegény sorsú gyerekeket.

Agresszív állatokat engedtek szabadon Magyarországon

Forrás: MR/Hajnal-táj | 2012. október 01. 
Egyre több veszélyes állat kerül a közeli tavakba vagy egyszerűen az utcára. A vörös fülű ékszerteknős a látszat ellenére az egyik legagresszívabb kisállat. Kereskedelme, árusítása évek óta tilos, az EU-ba elméletileg behozni sem lehet, ám amíg engedélyezett volt, az Egyesült Államokból több százezer példányt hoztak be hazánkba, és a 17 éve állatkereskedéssel foglalkozó szakember azt mondja, még most is több tízezres lehet az állomány. Aki pedig ráunt az invazív, azaz Magyarországon nem őshonos állatra vagy megijedt az akváriumukat kinőtt teknősöktől, segítség nélkül maradt, és miközben a veszélyes állatok illegális kereskedelme nem csökken, a megunt példányok egyre gyakrabban kerülnek a közeli tavakba vagy egyszerűen az utcára, ami még természetkárosítás is.
Az állatvédők szigorúbb fellépést sürgetnek a veszélyes állatok tartásával kapcsolatban. Szilágyi István a Fehér Kereszt Állatvédő Liga kurátora szerint több százezren lehetnek azok, akik otthon, titokban veszélyes állatot tartanak, és felbecsülni is nehéz, hányan kereskedhetnek velük. Elvileg ezeket az állatokat be kellene jelenteni a hatóságnak, szaporítani sem lenne szabad, és a kereskedelmi forgalmukat is jogszabályok tiltják, ennek ellenére könnyedén, percek alatt találni eladó állatokat.
A veszélyes keselyűteknősből már 60 ezer forintért kapni, de van az interneten aligátorteknős, Bennett-kenguru, mara, szurikáta, vörös pofájú makákó és mosómedve is. Utóbbiból például összesen tízet jelentettek be Budapesten hivatalosan, de Szilágyi szerint a százszorosa is elképzelhető. A vörös fülű ékszerteknőssel egyébként nem is az a legnagyobb gond, magyarázta a szakember, hogy vírusokat hordozhat, és például szalmonellafertőzést okozhat, hanem, hogy teljesen kiszorítja a mocsári teknőst, a Feneketlen-tóban például, ahova előszeretettel eresztették be a veszélyes állatokat, gyakorlatilag már nem is maradt az ártalmatlan rokonból.
Aligátorteknős (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Szilágyi szerint az a legnagyobb baj, hogy egyrészt nagyon kevés volt a körülbelül öt hónap az invazív fajok bejelentésére, másrészt a tulajdonosok vagy félnek a hatóságoktól, vagy nem tudnak a jogszabályról, vagy egyszerűen nem érdekli őket. A bejelentésnek egyébként az lenne a célja, hogy tudjuk, hol kell keresni az állatot, ezért érdemes lenne valahogyan ösztönözni a tulajdonosokat, megkönnyíteni a regisztrációt, és egy moratóriumot is érdemes lehet meghirdetni – tette hozzá a szakember.
Az állatvédő a Kossuth Rádió hajnali magazinműsorában beszámolt arról is, valamikor 2008-ban valaki egy visszaöklendezett macskát talált egy szemétledobóban. Az állatvédők egy óriáskígyóra gyanakodtak, ezért felhívták az illetékes önkormányzatot. Ott egyetlenegy hüllőt sem regisztráltak, de az egész fővárosban összesen 19 bejelentési kötelezettséggel rendelkező állatot találtak - miközben a szakember szerint a valódi szám ennek ezerszerese lehet.