2012. augusztus 31., péntek

40 000 hektárnyi területet sújtott az aszály

A napraforgót is megviselte a szárazság

Pataki Zoltán 2012. augusztus 31.
A Mezőgazdasági Igazgatóság statisztikái szerint Temes megyében közel 40 000 hektárnyi területen (a mezőgazdasági terület 7,31%-a) károsodott a termés a szárazság miatt. 
Az aszály sújtotta területből 26 000 hektáron kukoricát, 11 600 hektáron napraforgót, 870 hektáron szóját vetettek a gazdák. A termés 30-90%-os arányban semmisült meg, de 350 hektárnyi kukoricával és 243 hektárnyi napraforgóval bevetett területen semmi sem termett! Becslések szerint a kukoricatermés 11,63%-kal, a napraforgótermés 9,8%-kal csökkent a szárazság miatt. A fenti statisztikák a gazdák által bejelentett aszálykárok összesítését tartalmazzák. A szárazság következményeit öntözéssel és szárazságtűrő kukorica- és napraforgófajták honosításával enyhíthették volna a gazdák.

Let's Do It, Romania! Szeptember 29-én újabb nagytakarítás!

Szakálháza környékén gyűjtik a szemetet az önkéntesek
Pataki Zoltán 2012. augusztus 31.
Az idén második alkalommal szervezik meg a Let's Do It, Romania! önkéntes hulladékgyűjtési akciót Temes megyében. A szeptember 29-i hulladékgyűjtés során a tervek szerint már nem csak a településeken kívüli területekről, hanem Temesvár egyes körzeteiből is összegyűjtenék a hulladékot a fiatal önkéntesek. 
Szeptember folyamán elkezdődik a hulladéktól szennyezett területek feltérképezése. Aki részt szeretne venni a feltérképezési, illetve a szeptember 29-i hulladékgyűjtési akcióban, jelezze szándékát a timis@letsdoitromania.ro e-mail címen. 
A május 12-i Temes megyei hulladékgyűjtési akcióban 42 polgármesteri hivatal, 3858 önkéntes vett részt, közöttük 62 iskolából 2013 diák. Az önkéntesek 6921 zsák hulladékot (430 köbméter) gyűjtöttek össze, ebből 1944 zsák újrahasznosítható hulladékot tartalmazott. Egy önkéntes átlagosan 1,82 zsák hulladékot szedett össze az előző évi 2,3 zsák hulladékhoz képest, ami azt jelenti, hogy kevesebb volt a szemét a megye területén.

A termelők megsegítésére több intézkedést hozott a magyar kormány

2012. augusztus 31. 
Bár az aszály okozta károkat csak a betakarítás után lehet pontosítani, a kormány több kárenyhítő intézkedésről is döntött már, a kárenyhítési alapban jelenleg lévő 8,3 milliárd forintot pedig szükség esetén bővíteni lehet - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára pénteken, Martonvásáron.
Czerván György, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának Mezőgazdasági Intézetében tartott kukorica fajtabemutatón mintegy félezer agrárszakember előtt elmondta: augusztus második feléig 8100 termelő jelentett be 727 ezer hektárra aszálykárt, de a falugazdászoknál továbbra is van lehetőség a bejelentésre, s megfelelő feltételek esetén a kárenyhítő juttatás igénylésére.
A gazdálkodókat segítő intézkedések sorából az államtitkár egyebek között kiemelte: október 16-tól megkezdik a területalapú támogatások és a különleges tejtámogatások előlegének kifizetését. Erre a célra 157 millió forint áll rendelkezésre.
Az állattartók megsegítésére forrásokat csoportosított át a kormány a számukra nyújtható támogatások növelésére, idei kifizethetőségére, így a korábbinál 10 milliárd forint többlettámogatást fizethetnek ki különböző állatjóléti támogatásokra, illetve előrehozott kifizetésekre.
Az állattartásban tevékenykedőket segíti az is, hogy forgóeszköz finanszírozással kapcsolatos meglevő hitelkonstrukciók átalakításával azok kedvezőbbé és könnyebben elérhetővé válnak az érintettek számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetőséggel a baromfi és sertéstartókon kívül már a szarvasmarha - és nyúlágazatban tevékenykedők is élhetnek.
A kormány által elfogadott sertéságazati stratégiáról az államtitkár elmondta, célja, hogy hét év alatt a jelenlegi 3 millió darabról 6 millióra nőjön a hazai sertésállomány. A stratégia szerint átfogó, az ágazat valamennyi szereplőjét érintő intézkedéseket indítanak el. Azok egyebek között érintik majd a takarmány finanszírozási kérdések kezelését, a piaci lehetőségek felkutatását, a marketinggel kapcsolatos kérdéseket, azaz az ágazattal kapcsolatos minden olyan részletet, amely révén pozitív irányba lehet terelni a sertéságazat jövedelmezőségét és életképességét.
A kitűzött célok megvalósítása segíti majd a magasabb hozzáadott érték előállítását, a vidéki foglalkoztatottság növelését, s hozzájárul a mezőgazdaság jelenlegi torz szerkezetének kedvező átalakulásához - mondta. A stratégia beindítására a 2013-as költségvetésben - az elfogadott sarokszámok szerint - 2,6 milliárd forint áll majd rendelkezésre - közölte Czerván György.
Azt, hogy a kárenyhítésre nagy szükség van, az idei várható terméshozamok is bizonyítják: kukoricából hektáronként négy tonnás termés várható. A korábbi, mintegy nyolcmillió tonnával szemben az idén várhatóan betakarításra kerülő mintegy 4,7 tonnányi termésmennyiség elegendő lesz a hazai takarmány- és ipari szükséglet kielégítésére, de az elmúlt évekhez hasonló mértékű exportra messze nem lesz lehetősége az ágazatnak.
Bár a tavasszal 1 millió 267 ezer hektáron vetettek kukoricát a termelők, betakarítani 117 ezer hektárral kevesebbről fognak. 70 ezer hektárt ugyanis le kellett silózni, a többi pedig kipusztult.
A szárazság okozta károkat sikeresen enyhíteni lehet a jó általános alkalmazkodóképességgel rendelkező, a szélsőségesebb klimatikus viszonyokat, a gyakori hő-stresszt is tűrő fajták nemesítésével, illetve termesztésével - hangsúlyozta az MTI-nek Bedő Zoltán az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. 
Tájékoztatása szerint a martonvásári nemesítők által előállított fajták megfelelnek ezeknek a követelményeknek: korai-és középkorai vetésűek, s jól alkalmazkodnak a szárazabb termőhelyi viszonyokhoz.
A takarmánybázis, a megtermelt zöldtömeg növelése végett több új, úgynevezett többleveles, martonvásári nemesítésű silókukoricából is választhatnak a termelők. (MTI)

2012. augusztus 30., csütörtök

Szeptember 1. - 2. - "Hucul brinza" folklór fesztivál


Helyszín: Rahó.
Program:
Szeptember 1.
9.00-15.00 - a fesztivál résztvevőinek és vendégeinek megérkezése
10.00-17.00 - Darabán Iván rahói festő kiállítása
15.00 - hivatalos küldöttségek ülése
Szeptember 2.
7.00-11.00 - kiállítás-vásár a "Burkut" amfiteátrumban
10.30-11.15 - ünnepi menetoszlop a város teréről a Burkut szabadtéri szinpadig vonul el
11.15-11.55 - a fesztivál ünnepélyes megnyitója
11.45-13.00 - kiállítás-vásár, hucul ételek készítésének versenye
13.00-16.00 - koncert
16.00-23.00 - szórakoztató programok, koncert.

ХІV. Szülőföldem szép határa nemzetközi kisebbségi televíziós és rádiós fesztivál

GPS: 48°33´58.1652" 22°19´48.198"
2012. augusztus 29., -2012. szeptember 2., 
Szülőföldem szép határa nemzetközi kisebbségi televíziós és rádiós fesztivál (továbbiakban - Fesztivál) 2012. augusztus 29 és szeptember 02 között kerül megrendezésre a Kárpátaljai Megyei Állami Televízió és Rádiótársaság bázisán valamint a Zolota Hora hotel (Börvinges, Ungvári járás, Kárpátalja) területén. 
A Fesztivál célja
Dokumentumfilmek, televíziós és rádiós programok készítésének és bemutatásának támogatása, melyek a kisebbségek lelki újjászületésére, kultúrális örökségük és értékeik megőrzésére irányulnak, valamint, hogy megoldásokat találjanak azon etnikai közösségek mai problémáira, melyek a Fesztiválon résztvevők országainak területén összefüggően élnek. 
A fesztivál résztvevői
A résztvevők körébe tartoznak olyan alkotói csoportok, mint Ukrajna Nemzeti Tévétársasága, Ukrajna Nemzeti Rádiótársasága, megyei valamint regionális tévé és rádiótársaságok, az Ukrtelefilm, ukrajnai magán tévé és rádiótársaságok, határon túli tévétársaságok, civil szervezetek képviselői, etnikai és kultúrális társaságok, alapítványok, szerkesztők, producerek stb. 
Nevezések
¨ nevezések a 3 fő helyre, I, II és III helyezés (televíziózás);
¨ nevezések a 3 fő helyre, I, II és III helyezés (rádiózás);
¨ «legjobb szerzői munka» (tv/rádió);
¨ «legjobb rendezői munka» (tv/rádió);
¨ «legjobb operatőri munka» (tv);
¨ «legjobb hangmérnöki munka» (tv/rádió);
¨ «legjobb zenei rendezés» (tv/rádió)
¨ nézői és hallgatói díjak (tv/rádió);
¨ speciális díjak (max. 5 db).
A FESZTIVÁLON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI
¨ A versenyre nevezhetnek olyan dokumentum filmek, valamint tv és rádió adások melyek megfelelnek a Fesztivál céljában fogalaltaknak.
¨ A versenyprogramokat nemzetközi zsűri bírálja el, tagjai nem nevezhetnek a Fesztiválra.
¨ A Fesztivál munkanyelve angol és ukrán.
¨ a Szervezőbizottság biztosít szinkrontolmácsolást a fesztivál résztvevői és a nemzetközi zsűri számára az eredeti nyelvről valamelyik munkanyelvre.
¨ Minden résztvevőnek ki kell tölteni egy Kérelmet és azt faxon eljuttatni a szervezőknek a következő elérhetőségek valamelyikére: 0038 (03122) 3-23-76 vagy:ztv@utel.net.ua 2012 szeptember 5-ig.
¨ olyan programokkal és filmekkel lehet nevezni a fesziválra, melyek korábban még nem kerültek bemutatásra és nem régebben, mint 1 éve készültek
¨ Hozzávetőleges időtartam filmek és televíziós műsorok esetében - 5 - 25 perc, a televízió és radiomagazinok esetében – max. 30 perc.
¨ A pályaművek videókazettán kerülnek benyújtásra a következő formátumben BETACAM SP, DVCPro (PAL/SECAM), DVD.
¨ A pályaművek beérkezési határideje 2012. szeptember 5., a következtő címre:
Ukrajna, 88018, Ungvár, Kijevi rakpart 18. Kárpátaljai Megyei Állami TV és Rádió társaság

Pályázatfigyelő a Világgazdaság online nyomán

Indul a GAZDANet program, számítógépet kapnak a kistermelők

MTI Sajtóadatbank, 2012. augusztus 30.
Indul a GAZDANet program, 3,3 milliárd forint értékben pályázhatnak a kistermelők szeptember 1. és 30. között a munkájukat, gazdálkodásukat segítő számítógépre - jelentette be V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
V. Németh Zsolt elmondta: egy jelentkező maximum 90 ezer forint támogatást kaphat. Az előzetes számítások szerint mintegy 35 ezer gazda élhet a szóban forgó lehetőséggel. A támogatás mértéke az elszámolható kiadások 40 százaléka, fiatal - azaz 40 év alatti - gazdák esetében 50 százalék. A pályázatot a 0-4 EUME (Európai Mértékegység - a gazdaság ökonómiai méretét az üzem potenciális jövedelemtermelő kapacitása alapján meghatározó uniós mérőszám) gazdaságméretű kistermelőknek írják ki. Az államtitkár hozzátette: a pályázaton nyertes gazdálkodók legkésőbb ez év december 15-ig megkapják a támogatási határozatokat. Utalt arra is, hogy a gazdáknak a megvásárolt számítógépet 5 évig üzemeltetniük kell. Jelezte továbbá: a gazdálkodókat nemcsak a számítógép megvételének lehetőségével, hanem a működtetést segítő szolgáltatási csomaggal is támogatják.
Vályi-Nagy Vilmos (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár mindezt kiegészítette azzal, hogy a számítógépek működését úgynevezett nyílt forráskódú programokra alapozzák, a működtetéshez pedig öt évig biztosítják az ingyenes háttértámogatást. Hozzáfűzte, hogy a GAZDANet program elindítása növeli majd Magyarországon a digitális írástudók számát. Ezzel a képességgel most az emberek mintegy fele rendelkezik - tette hozzá. A GAZDANet program számítógépeit közbeszerzési eljárás keretében veszik majd meg.
A GAZDANet programban résztvevő gazdálkodókat egy honlap is segíti az eligazodásban: www.gazdanet.eu.

Őszeleji kulturális rendezvények - Ha a bort szereti, az útjára léphet

Jámbor Gyula 2012. augusztus 29.,
Aki szeret enni-inni, szereti a román folklór dalait-táncait, az igazán tobzódhat szeptemberben, minden hétvégén betervezhet magának, baráti társaságának programot, még válogathat is a rendezvényekben.
A legnagyobb szabású az ajánlott programok közül a Ménes–Magyarád Hegyalja borának ünnepe, amelyet idén öt helységben rendeznek meg.
A megyei tanácsnál tartott mai sajtótájékoztatón Nicolae Ioţcu tanácselnökön és Ana Maria Dragoşon, az Arad Megyei Kulturális Központ igazgatóján, a kezdeményezőkön kívül részt vettek a társszervezők, a helyszínül szolgáló Gyorok, Világos, Ópálos, Pankota, Kovaszinc polgármesterei vagy tanácsainak képviselői, akik együttesen ismertették a Bor útján sorra kerülő rendezvényeket. Valamennyi helyszínen lesz egy sor meghívott néptáncegyüttes, szólista, zenekar, de könnyűzene együttesek, szólisták is fellépnek. Mindenütt lesz, természetesen lacikonyha és jó hegyaljai bor. A bor pedig nemcsak egy-két elismert, nagy szakértelemmel vezetett nagygazdaság, de az utóbbi években kisebb gazdaságok által is kezdi visszanyerni régi rangját. A forradalom után évekig parlagon maradt, lerobbant szőlősök közül sokat az elmúlt években európai pénzek felhasználásával is újratelepítettek, ezek már most, vagy két-három éven belül termőre fordulnak, s a szőlőfeldolgozásban is számos korszerű eszközt vásároltak és vezettek be.
Az idei hegyaljai borünnep a negyedik lesz, de a bizonytalankodó kísérletek közül talán az első, amelyben van koncepció, s amely már tartalmaz olyan elemeket, amelyek a Bor útjának is részei lehetnek. Nem arra gondolunk, hogy a bor útján tartott egy-egy rendezvény, kirándulás – amelyet elsősorban hazai és külföldi turistáknak lehet ajánlani – hetekig tartson, de arra igen, hogy ezt a „kirándulást” összekössék – a borkóstolókon kívül, természetesen – a vidék embereinek, kultúrájának, folklórjának megismertetésével, hogy a kellemes mámoron túl a turista valami egyébbel is maradjon az út végigjárása után.
Íme a borünnep helyszínei és időpontjai:
Gyorok, szeptember 2., vasárnap, 15 óra, az általános iskola sportpályája;
Világos, szeptember 9., vasárnap, Központi park, 16 óra;
Ópálos, szeptember 16., vasárnap, 15 óra, sportpálya;
Pankota, szeptember 21., péntek, 17 óra, Városi park
Kovaszinc, szeptember 23., vasárnap, 17 óra, Ortodox tábor.
Népdalénekesek vetélkedője Lippafüreden
Szeptember 2-án, vasárnap 14 órakor kezdődik Lippafüreden az immár hagyományos, most 33. alkalommal megrendezendő La izvor de cânt şi dor elnevezésű népdalénekes-vetélkedő, amelyre legalább 15 megyéből várnak jelentkezőket. Az előválogatást szombaton tartják, a rendezvényen számos neves vendégénekes is fellép.
Bográcsok hangja Menyházán
Hogy milyen a bográcsok hangja, nemigen tudjuk, de megtudhatja, aki a legelső rendezvényére szeptember 8–9-én elmegy. 8-án, szombaton este 19 órától a Pacific együttes és Leo Iorga koncertjére kerül sor, vasárnap 11-től az aradi Vlaicu egyetem folklóregyüttese, 14 órától a Daniel’s Band lép fel. És, ígérte a polgármester, legalább húszféle (!), sertésből, szárnyasból, halból, marhából, vadhúsból készülő étel rotyog a bográcsokban, minden főzésre jelentkezőt jutalmaznak, és négy külön zsűri – gyerekek, újságírók, közönség, szakma – dönti el, hogy kinek a főztje ízlett a legjobban.

2012. augusztus 29., szerda

Megnyílik a zetelaki gyümölcsfeldolgozó

Gyümölcs- és gombafeldolgozót nyitnak Zetelakán pénteken, a megnyitót pénteken délelőtt tartják.
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN 2012. augusztus 28., 
A Székelygyümölcs Egyesület és a zetelaki Közbirtokosság augusztus 31-én, pénteken Zetelakán nyitja meg a Gyümölcsfeldolgozó Manufaktúrát. 
A létesítményben erdei gyümölcsöket és gombát dolgoznak majd fel, a projekt a Zöld Vállalkozás elnevezésű program keretében valósul meg a Polgár-Társ Alapítvány és a Román-Amerikai Alapítvány szakmai és pénzügyi támogatásával. Tíz órától szakmai előadásokat tartanak, majd 12 órakor ünnepélyesen megnyitják a feldolgozót.

2012. augusztus 28., kedd

Látványgazdaságot avattak a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban

Nem is olyan rég egy turisztikai elődáson hallhattuk, hogy ha a faludban nincs semmi mutatni valód akkor építs egy "látványgazdaságot". Nos az alábbi cikkben éppen egy ilyenről tudósítanak. Annyit azért megjegyzünk, hogy egy nemzeti parkban ennek nem igen lenne helye ha nem tartja be a környzetvédelmi szabályokat! Eről azonban nem szól a fáma. 
Forrás: MTI | 2012. augusztus 28. 
Több mint félmilliárd forintos turisztikai fejlesztés utolsó elemét adták át a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban kedden: felavatták a Sarród melletti Lászlómajorban az egykori falusi életet bemutató, 180 millió forintból kialakított látványgazdaságot.
A 14 településen zajló fejlesztés utolsó elemének avatásán Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arról beszélt: "fontos, hogy úgy őrizzük meg a múlt emlékeit, hogy közben felszínre hozzuk a tájban rejlő csodákat".
A nemzeti park vezetői újságíróknak elmondták, számításaik szerint az első ütemben konferenciateremmel, a most avatott másodikban gazdálkodástörténeti kiállítással, játszótérrel, állatbemutató-hellyel és bivalyistállóval gazdagodó majornak a következő fél évtizedben 15-20 ezer látogatója lesz.

Szilvalekvár házilag

Több olvasónk is jelezte, hogy szeretnének télire házilag eltenni különféle gyümölcsöket. A www.mindmegette.hu jóvoltából ime egyik módszert már most a fiatal gazdaasszonyok számára közzétesszük. Köszönet érte a cikkírójának és leközlőjének. Erdélyi Hangya szerk.
http://www.mindmegette.hu/szilvalekvar-hazilag-48066
A különféle piros gyümölcsök és a barack után újabb télire való jelent meg a piacon: a szilva. A szilvát eltehetjük befőttként vagy savanyítva, leggyakrabban mégis lekvár lesz belőle. Méghozzá legendásan finom, és a főzése körül is vannak mendemondák.
A szilvalekvár készítésének többféle módja is van. Csinálhatjuk a többi lekvárhoz hasonlatos módon, azaz cukorral felfőzve, vagy kombinálhatjuk a sütést és a főzést, illetve visszatérhetünk a hagyományos és sokkal egészségesebb megoldáshoz is, azaz készíthetjük sütőben sütve.
Fűszeresen és natúran is finom, kenyérre, sütibe, de akár húsokhoz is
Főzött szilvalekvár cukorral
A főzős technikánál a kimagozott szilvával többféle módon is bánhatunk. A lekvárfőzésnél bevett módszer a magozott gyümölcsöt cukorral hintve néhány órát állni hagyni, majd utána elkészíteni, de ha gyorsabban szeretnénk elkészíteni a lekvárt, akkor a friss, magozott gyümölcsöt azonnal felforraljuk, majd cukorral, illetve befőzőcukorral meghintve újra forraljuk, és húsz perc főzést követően üvegekbe töltjük. A háztartásokban gyakorta fellelhető kenyérsütőgéppel is készíthető lekvár. Ha ilyennel próbálkozunk, egy dolgot tartsunk szem előtt: nagyon tiszta, morzsa- és lisztmentes géppel dolgozzunk vagy az egész munkánk kárba veszhet.
Lábasban főzve, cukorral készül itt a szilvalekvár
A friss lekvárt rejtő üvegeket celofánnal és fémtetővel fedjük, s vagy nagyanyáink módszereit követve száraz dunsztban tartjuk legalább 24 órán keresztül, vagy - engedve a modern kor időspóroló technikáinak - fejjel lefelé fordítjuk 5-6 percre, sőt amennyiben tisztességgel lezártuk az üvegeket, a lekvárokat hagyhatjuk ebben a pozícióban kihűlni.
Szilvalekvár a sütőből

A sűrű kocsikenőcs, amit hagyhatunk natúran, de mehet bele pici fahéj és szegfűszeg is
A sütve-főzve készített lekvár esetében a szilva puhulása a sütőben történik. A leveses gyümölcsöt tepsibe tesszük, majd 200 fokon legalább egy órát sütjük. Az így kapott félkész lekvárt lábasba öntjük, ha szeretnénk, fűszerezzük, majd cukorral összefőzzük. Ebből a fajta lekvárból nagyon finom chutney-k készíthetők. A sütésnek köszönhetően a gyümölcshús nem roncsolódik össze teljesen, és ha a fűszereket már a sütéskor a szilvához adjuk, az ízhatás is sokkal intenzívebb lesz.
A sütőben sült lekvárhoz a legtöbb esetben semmilyen adalék nem szükségeltetik, csak szilvára, tepsire, türelemre és a villany-, vagy gázszámla előzetes kalkulációjára van szükség. A csak sütéssel készített lekvár esetében a sütőt 160 fokra melegítjük fel, és vagy tepsiben, vagy jobb esetben egy igen mély lábasban sütjük a szilvát, ritkán átkeverve. A tepsivel szemben a lábas előnye a magas fal, ami megvédi a sütőteret a teljes elkoszolódástól.
A legendás szilvalekvár
Nagyanyáink hatalmas üstökben főzék a szilvalekvártszabad tűzön, nem adtak hozzá cukrot, sőt semmi mást sem, csak keverték, keverték és keverték, sok-sok órán keresztül, mígnem sűrű, fekete ragaccsá, kocsikenőcsnek is nevezett masszává főtt össze a gyümölcs. Ez tartósítószer nélkül is eláll, ízében érezhető a szabad tűz füstje, egyszerűen mennyei, de ezért az ízért 6-8 órát a tűz mellett kell ám állni. Ha sok lelkes lekvárbolond összejön, érdemes kipróbálni, akár jó móka is lehet a szabadtűzi szilvalekvár főzése.
A fanyar, telt ízű szilvalekvár sok sütihez illik, de a flódniból kihagyhatatlan!
Szilvalekvár fűszeresen
A szilvalekvár legkedvesebb fűszere a fahéj. Ezenkívül jól illik hozzá a rum, a vanília és akardamom is. Ha szeretjük az extrém kombinációkat, akkor kerülhet a lekvárba pirított mandula, dió vagy egy kis mák is. A fűszerezéssel, házasítással óvatosan bánjuk, mindig gondoljuk végig, hogy ezeknek a fűszeres lekvároknak meglesz-e a helyük a konyhai repertoárunkban, s ha igen, mekkora mennyiség fog belőlük elfogyni. Az ízek kikísérletezéséhez érdemes kisebb mennyiségű szilvával tesztfőzéseket csinálni. 
Egy lekvárból többféle ízt is kicsalhatunk, ha az alap lekvárunkat a főzés végével szétosztjuk, és külön-külön hangoljuk.

Darabos, friss, alig főzött szilvalekvár - kenyérre is tökéletes

A lekvárba kerülhet egy kevés citrom is, hiszen ízében ez is harmonizál a szilvával, de nem csak emiatt szokás lekvárokba tenni, hanem azért, mert a citromsavnak köszönhetően a lekvár megőrzi eredeti színét.
Szilvalekvár – mire használjuk?
A kész szilvalekvárral már nincs is már dolgunk, mint felhasználni. A szilvalekvár - állagától függően - felhasználása igen széleskörű. Ízesíthetünk vele különféle őszre hangolt gyümölcsleveseket, kínálhatjuk vadhúsok, marha- sertés- illetve szárnyashús mellé, ha jó kemény lekvárral van dolgunk, akkor felhasználhatjuk szilvásgombóc vagy bukta töltésére is. 
A sűrű szilvalekvár elengedhetetlen részét képezi a derelyének és a flódninak is.

A rácsos linzetrorta egyik klasszikus tölteléke a fűszeres szilvalekvár

A sűrűbb lekvárokat bármilyen kelt tésztába belecsomagolhatjuk, készíthetünk töltött kuglófot, vagy kipróbálhatjuk a tepertős pogácsa alapokon nyugvó szilvás papucsot is, de az omlós tésztákhoz, a linzerekhez, hókiflikhez is nélkülözhetetlen egy jóféle, tartalmas szilvalekvár.
A lágyabb lekvárok jól illenek a reggeli kenyérre, egy-egy piskótához, gyümölcsrizs, tejbedara ízesítéséhez, tejes pite vagy fánk megbolondításához, de nagyon jó töltelékei lehetnek bármilyen piskótából készített roládnak, tortának, illetve joghurtos, túrós tortákba is nyugodtan beletehetjük.
Amennyiben a cukor nélkül készített, összesütött lekvárt választjuk, szinte lelkiismeret-furdalás nélkül használhatjuk bármibe. Egyre azonban vigyázzunk: a szilva bizonyos élettani hatásokkal bír, így egy adott mennyiség egyszeri elfogyasztását nem célszerű túllépni.
Szilvás női szeszély
Hozzávalók:
40 dkg finomliszt
2 dkg friss élesztő
2 dkg sikér
7 tojás
10 dkg vaj
4 dkg porcukor
10 dkg porcukor
2 dl langyos tej
2 csipet só
1 kávéskanál fahéj
10 dkg mandulaforgács
35 dkg szilvalekvár
Elkészítés: A lisztet átszitálom, sikérrel gazdagítom, s csipetnyi sót és őrölt fahéjat adok hozzá. A 4 dkg porcukorral összemorzsolt élesztőt és a megolvasztott vajat a tejhez adom, végezetül hozzákeverem a tojások sárgáját is. A liszthez öntöm, majd a élesztős, tojásos, vajas tejet és a tésztát alaposan kidolgozom. A kész tésztát konyharuhával fedett tálban pihenni hagyom, majd tepsi méretűre nyújtom, és 180 fokra előmelegített sütőben kicsit elősütöm, amíg el nem kezd színesedni. Ekkor kiszedem, szilvalekvárral megkenem, és a 10 dkg porcukorral felvert habbal koronázom. A habot megszórom mandulaforgáccsal, és 200 fokon addig sütöm, amíg a mandulaforgácsok szépen megszínesednek, és a habnak is kellemesen karamellszíne nem lesz.
Szilvalekváros csiga
Hozzávalók:
30 dkg finomliszt
10 dkg rétesliszt
12 dkg töpörtyűkrém
2 tisztes csipet só
10-15 dkg szatmári szilvalekvár
1,5 dl tej
2,5 dkg élesztő
csipet cukor
Elkészítés: A cukros tejben felfuttatott élesztőt a liszthez adom. Hozzákeverem még a tepertőkrémet is, majd az egészet alaposan kidolgozom. A kész tésztát letakarva pihentetem, majd mikor kész, átgyúrom, és viszonylag vékonyra kinyújtom. Jó alaposan megkenem lekvárral. A tésztát feltekerem, kétujjnyi karikákra vágom, és sütőpapíros tepsire fektetem. 
Legalább negyed órát hagyom kelni, majd a 185 fokra előmelegített sütőbe teszem, és zsemlebarnára sütöm.
A sűrű, krémes szilvalekvár bármilyen süteményhez jól illik

Egyenlegjavítás bölcsességgel, szorgalommal Nem csak az időjáráson, a gazdán is múlik

Balta János 2012. augusztus 28.

Bartha Antal és fia, Ottó

Amikor legutóbb Simonyifalván jártunk, a déli rekkenő hőség elől a szőlőlugas árnyékában pihenő, összesen 40 hektár szántóföldön gazdálkodó Bartha Antalt és fiát, Ottót az idei aszály közepette folytatott gazdálkodásról folyó beszélgetés közben találtuk. 
Mivel az apa inkább szántóföldi növénytermesztéssel, míg a fia kertészkedéssel foglalkozik, más-más kihívásokkal kell szembesülniük. Amint Bartha Antal elmondta, a tavasszal vetett kalászosok rendkívül jól teremtek, mert amennyit a zab és az árpa termett idén, talán 20 éve sem tapasztaltak hasonlót. Simonyifalván ugyanis búzából hektáronkénti 3000 kiló igen jó termésnek számít, de idén az egyik parcellában szinte 4500 kiló termett, de átlagosan is kijött a 3500 kilós termés, míg a tavaszi árpa hektáronként 5000 kilót adott. A learatott gabona a magtárban várja a felvásárlási árak kedvező alakulását. Máskor sem szokták elhamarkodni, idén viszont szeretnének vele tavaszig kivárni, amikor meg kell vásárolniuk a műtrágyát. A tarlót az utolsó négyzetméterig felszántották, jó alapot képezve a jövő évi kapásnövényeknek. Az ugarolás igen fontos, ha a simonyifalvi kötött talajon e munkálatot nem végzik el, jó termésre nem lehet számítani. Az a kukorica, amelyiket nyári ugarba vetettek, illetve hektáronként legkevesebb 200 kiló műtrágyát kapott vetéskor, ráadásul ekézéskor is kapott valamennyit, a jelenlegi aszály közepette is 70%-os termést adhat. Amelyik kukoricának a szára el van száradva, nagy bajban van, de ha a csőnek a burka még zöld, illetve az felfelé áll, abban még van élet, az még fejlődhet. Amelyik növénynek viszont minden része száraz, lefelé fordult a cső, a fejlődés megszűnt.
A szántóföldi növénytermesztés idei eredményei tehát nagyon váltakoznak, gazdafüggők, hiszen aki megadta a növénynek a kijáró műtrágyát, az számíthat 70%-os termésre. Mint minden évben, Bartha Antal és két gyermekének a családjai idén is duggattak összesen több mint 1 hektár fokhagymát, amit nem locsoltak, de tavasszal, a fejlődés időszakában kapott esőt, ezért a termés vetekszik a tavalyival. A termést megpucolták, előkészítették az eladásra, kedvező árkínálattal várják a vásárlókat. Ugyancsak hagyományos terménynek számít náluk a szabadföldi fűszerpaprika, amit szintén nem locsoltak, ezért alaposan megsínylette, mert a 0,4 hektárnyi ültetvény teljesen megsült, alig termett valamit. De hát, már nem is igazán van kereslet a fűszerpaprika-őrleményre. Már csak néhány olyan személy vásárol, akik mindenszentek ünnepére a helybeli temetőben felkeresik a halottaikat. A család számára burgonyát is szoktak ültetni, ami idén az átlagtermés 90%-át adta locsolás nélkül, elégedettek is vele. Az apraját majd feletetik a 3 sertéssel, de lesz bőségesen a három család részére. Bartha Ottó inkább zöldségfélék termesztésére szakosodott, csakhogy semminek nincs ára, gyenge a kereslet. Paradicsomot, paprikát, illetve padlizsánt termesztett, amelyeket a nagyváradi nagybani piacra szokott szállítani, csakhogy a padlizsánnak kilójáért 0,5 lejt kínálnak. Ennyi bevétellel azonban a munkabér sem térül meg, miközben a permetszerek, a locsolási, illetve szállítási költségek a termesztőt terhelik. Mióta elkezdődött a padlizsán lesütési ideje, az ár megmozdult egy kicsit, de már nem tudja kompenzálni az előző időszak veszteségeit. Most tulajdonképpen a káposztatermesztés érné meg, ha palántáltak volna, csakhogy azt évek óta veszteséggel termesztette. Olyan sok volt a piacon, hogy le sem szedték, mert nem volt ára. Tulajdonképpen azért drága most a káposzta, mert a több évi veszteség tudatában sok termesztő nem ültetett. Aki viszont megtette, de a szárazság közepette nem tudta locsolni, annak semmi nem termett. Hasonló a helyzet a karfiollal, amiből manapság a váradi piacon egy darabot sem lehet látni. Magának még paradicsomja, paprikája, karfiolja és zellere vár gazdára, de előkészít kései karfiolt, illetve káposztát is. Mivel a felesége most a kisbabával van elfoglalva, napszámosok közreműködésével viszi a kertészet gondjait.
Amint a Simonyifalván elhangzottakból is kiderül, nem lehet minden rosszat a természetre fogni, mert a termés mennyisége és minősége a befektetett munkán, a kultúrák fejlődéséhez biztosított műtrágya mennyiségén és minőségén, sőt az alkalmazott talajművelő technológián is múlik. Ha minden szükséges kellék adott, az idei aszály közepette is a tavalyit megközelítő, de annak legkevesebb a 70%-ára lehet számítani. Bartha Antal és fia, Ottó nem zúdítottak rám panaszáradatot, csupán mérlegre tették a pozitív, illetve a negatív tapasztalataikat, hogy legközelebb a kudarcból okulva, a sikeren felbátorodva javíthassanak az egyenlegen. Mert jól tudják, hiába panaszkodnak, külső segítségre nem számíthatnának, csakis a maguk tapasztalataira, kudarcok közepette szerzett bölcsességükre, a génjeikben hordozott szorgalmukra támaszkodhatnak.

2012. augusztus 26., vasárnap

Egy holland fotós példamutatása egy kis magyar faluban

KG Forrás: Hír TV 2012. augusztus 24., 
A Nap energiáját felhasználó sütőkkel segítene egy holland fotós a Baranya megyei falu, Gerde rászorulóin.
Napenergiával működő kemencékkel segítene egy Baranya megyei kis falu, Gerde rászorulóin egy holland fotós. Öt éve él a messzi zsákfaluban, és ő maga alkotta meg a sütőt, ami egy nagyon egyszerű elven működik.
„Pofonegyszerű ez a szerkezet, mégis zseniális” – mondta Hans Molenkamp. A sütőt ő találta ki: egy fólia a nap erős sugárzását egy dupla üvegen keresztül a sütőbe tükrözi, melyben akár 300 Celsius-fokig is felszökhet a belső hőmérséklet.
A hollandok öt éve élnek Gerdén, s a falubeliek azt mondják, üde színfoltjai a Béke utcának. „Mindennel foglalkoznak a kertben, ők mindent saját maguk megtermelnek” – mondta Kátai Lászlóné helyi lakos. És nem csak maguknak. Ilyen sütőből még vagy tíz készül, amelyet Hans Molenkamp a falu nehéz sorsban élő lakóinak ajándékoz.


„A falu épülését szolgálja”
„Be is csukhatod a szemed, és láthatod, hogy a körülötted élő embereknek problémát okoz a mindennapi betevő és a pénz, vagy be is csöngethetsz hozzájuk, és segítheted rádöbbenteni őket arra, hogy tudnak magukon segíteni” – mondta a holland fotós.
Gerde egy zsákfalu Baranyában. Munka alig akad, a közlekedés nehézkes, és folyamatosan fogy a népesség. Hans Molenkamp tevékenysége végső soron ezen is változtatna. „Nekem mint polgármesternek nagyon nagy segítség. Olyan ötletekkel jön elő, ami a falu épülésére szolgál” – emelte ki Vargáné Papp Györgyi, Gerde független polgármestere. A fotós legközelebb a zöld gondolatot hirdető művészeknek szervez alkotótábort Gerdén.

Szamárversenyt rendeztek Királyhalmon

2012. augusztus 26. 
Szamárversenyt rendeztek KirályhalmonHarmincadik alkalommal rendeztek szamárversenyt a túlnyomórészt magyarok lakta észak-bácskai Királyhalmon (Bácsszőlős, Backi Vinogradi) vasárnap.
A jubileumi versenyen - ahogy a korábbi évtizedekben is - az indulók két kategóriában mérték össze ügyességüket és a csacsik gyorsaságát: szamaragolásban és fogathajtásban.
A versenyzők szőrén ülték meg a szamarat, és a feladat két kör megtétele volt a néhány száz méteres pályán. Akadt, akinek már a rajt is komoly kihívást jelentett: a szabadkai Zigyar Iván Madonna nevű csacsija megmakacsolta magát, gazdája húzta, egy a pályára befutó szurkoló pedig tolta az állatot, amíg végre hosszabb nógatás után elindult.
A többiek szerencsésebbek voltak, és az is kiderült a szamaragolásban a rutin számít, hiszen a két, két és féléves vetélytársak előtt a célba elsőként a huszonkét esztendős Manó futott be, hátán a csantavéri Kis Dadara Ferenccel.
A versenyző az MTI-nek elmondta, három évtizede minden Királyhalmon rendezett megméretetésen részt vesz, és 1999 óta valamennyi alkalommal a dobogón végzett, többször is az első helyen. Már évek óta versenyez Manóval, aki huszonkét éves kora ellenére nem számít kifejezetten idősnek.
A második versenyszám a részben technikai sportnak is minősíthető fogathajtás, amely során az ügetőversenyekről ismert, de azoknál jóval kisebb kocsikba fogják be a csacsikat. A kategória legfiatalabb indulója a tizenkét esztendős Sinkovics Szebasztian volt. A csantavéri iskolás tavaly győzött, idén bár az egyik selejtezőfutamból hatalmas hajrával sikerült döntőbe jutnia, csak a második helyet sikerült megszereznie, mert elsőként Markó nevű csacsijával Katona Ferenc futott be a célba.
A versenyt - amely idén nemzetközi volt, hiszen szamaragolásban a mórahalmi Pap László is rajthoz állt - a helybeliek és Vajdaság más településeiről érkezők mellett sok magyarországi vendég is végignézte, ez alkalomból ugyanis megnyitották a határátkelőt a Királyhalmot és Ásotthalmot összekötő úton. MTI

Figyelem! Új szabályozás a fényszennyezés visszaszorítására

2012.08.26 
Új szabályozás lépett életbe a fényszennyezés visszaszorítására az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) augusztusban hatályba lépett módosításával.
"Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdető berendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatása az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és fényszennyezést ne okozzon" - rendelkezik a módosítás.
A jogszabály megalkotásának szükségességét elsők között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) 2003-as, Debrecenben tartott konferenciájának zárónyilatkozatában fogalmazta meg, amelyet több kormányzati szerveknek el is jutattak - mondta el az MTI-nek Kolláth Zoltán, az MCSE elnöke.
"A csillagász olyan, mint a bányába küldött kanári, aki először érzékeli a problémákat... A legnagyobb fényszennyezés Budapesten és a főváros száz kilométeres körzetében van, ahonnan, például nem látni a Tejútrendszert" - hangsúlyozta.
Ugyanilyen a helyzet a városokkal, és azok közvetlen környezetével, ezért a Mátrába, a Hortobágyra, vagy más természetvédelmi, tájvédelmi területre kell utazni azért, hogy egy bemutató során látni lehessen a teljes "háborítatlan" égboltot - magyarázta Kolláth Zoltán.
"Mi nem a közvilágítás ellen emeltük fel szavunkat, hanem a fölöslegesen telepített fényforrások ellen. Természetesen nagyon örülünk a jogszabály megszületésének, és sokat várunk annak betartatásától" - hangoztatta az MCSE elnöke.
A hazai jogban mostanáig csak a természet védelméről szóló törvényben létezett utalás a fényszennyezésre, konkrét jogi szabályozással 2007 nyara óta Szlovénia rendelkezik, amely modellként szolgálhat a többi Európai Uniós országnak.
A fényszennyezésnek, az éjjeli fényterhelésnek napjainkban már mélységeiben is egyre jobban ismertek az orvosi, ökológiai és csillagászati következményei. Egyre több tanulmány kapcsolja össze egyes daganatos megbetegedések előfordulását, az embert éjszaka érő fénnyel. Főként a kék színű fény, akár a csukott szemhéjon áthatolva is, gátolja az úgy nevezett melatonin hormon termelődését. E hormonnak több ráktípusra közvetlenül tumor gátló hatása van, határozott immunrendszer-erősítő és igen erős antioxidáns szerepe mellett. Fényszennyezés esetén a melatonin ezen hatásai kiesnek - olvasható az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Kifejezetten rossz példák ebből a szempontból a szórakozóhelyek által előszeretettel használt, az égboltra irányított reflektorfények ugyanúgy, mint a járdákba, szökőkutakba épített, felfelé világító fényvetők vagy az indokolatlanul erős fényreklámok - emeli ki a közlemény.
A most hatályba lépett rendelet ugyan nem tartalmaz konkrét határértéket, mégis arra kell törekedni, hogy a nem megfelelő helyen és irányba kibocsátott fénymennyiség elhanyagolható mértékű legyen - hívja fel a figyelmet az OKI tájékoztatója.

Kánikulai gondok - Erdőtüzek, tarlótüzek

Chirmiciu András 2012. augusztus 26., 
Égő tarló a nyári hőségben 

Komoly gondokat okozott a kánikula Hunyad megyében is. A szárazság miatt a megye több száz kútja kiszáradt, s emiatt a tűzoltók és a katasztrófavédelmiek többször messziről szállítottak vizet. 
Emberi fogyasztásra 6 tonnás ciszternákkal vitték a vizet több tíz faluba, az állatok ellátására, illetve a termőföldek öntözésére pedig 9 tonnás tartályos járművekkel.
Mindezek mellett a hőség további gondot okozott erdő- és tarlótüzek révén. A kiszáradt növényzet könnyen kigyulladt, az emberi figyelmetlenségről nem is beszélve. A múlt héten a megyében 15 erdő- és tartótűz volt, derül ki a katasztrófavédelmi igazgatóság adataiból. Súlyos azonban három volt: az egyik a Surján-hegységben tört ki, ahol 20 tűzoltó harcolt a lángokkal órákon keresztül, nehezen megközelíthető térségben, s ahol 2 hektárnyi erdő égett el. A Sztrázsa-hegységben viszont 50 tűzoltó beavatkozására volt szükség az üdülőtelep fából készült menedékházait is veszélyeztető lángok eloltására. Végül az üdülőtelep semmilyen kárt nem szenvedett, a környéken azonban több hektárnyi erdő égett el.
Még nagyobb méretű tűz pusztított Brád környékén, a Mócföldön közel 50 hektárnyi tarló égett el, illetve egy fából készült magán üdülőház.
Jóllehet hétfőtől esőzés várható, a Hunyad megyei hatóságok ismét felhívják a lakosság figyelmét, hogy tilos meggyújtani a tarlót, nyári melegben pedig veszélyes is.

2012. augusztus 21., kedd

Kínai lapos őszibarackot szeretnék ültetni. Keltethetem magról is?

http://ingatlanmagazin.com/kert/kinai-lapos-oszibarackot-szeretnek-ultetni-keltethetem-magrol-is/
Kertészmérnök Zsilinszky Pál  2012. augusztus 21. 
Kérdés
Kínai lapos őszibarackot szeretnék ültetni. Keltethetem magról is? Ha igen, hogyan és mikor? Magom ugyanis van. Kell-e oltanom, ha kikelt?
Válasz
Meg lehet próbálni saját magról is szaporítani, de nem lesz fajtaazonos, tehát lehet, hogy kesernyés ízű lesz, vagy alig fog teremni. Szerintem érdemesebb azt az ezer forintot rászánni egy csemetére (termelőknél akár fele annyit), mint évekig várni, hogy milyen lesz. Egyébként ősszel nedves homokba kell tenni és levinni a pincébe, ahol folyamatosan nedvesen kell tartani, és ha előjön a csíra, akkor elültetni. Jó esetben 4-5 év mire terem, kb. kétszer annyi idő, mintha oltványt venne az ember. Lehet kapni lapos barackot is árudákban.

2012. augusztus 20., hétfő

Nemzetközi ökotábor Kalotaszegen


2012. augusztus 18. Péter Mónika-Mária
Az idei „erdelyi iskola” tanulói

Ismét benépesült a magyar-ókereki iskolakert augusztus 6-a és 10-e között: ezúttal nemzetközi ökotáborra került sor a kalotaszentkirályi Silvanus Ökológiai Egyesület és a miskolci Holocén Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében. A kilencedik alkalommal megrendezett „erdei iskola” során kalotaszegi, szilágysági és magyarországi általános iskolások ismerkedtek a természettel és a természetvédelemmel: a résztvevő 35 diák a kalotaszenkirályi és szilágylompérti Ady Endre Iskola, a körösfői Kós Károly Iskola tanulói, valamint budapesti és kunadacsi diákok. A változatos programot az Ady Endre Iskola pedagógusai és a fent nevezett egyesületek önkéntesei biztosították.
Hétfőn a táborba érkezők sátrat húztak, játékos formában ismerkedtek egymással. Kedden felfedező utat tettek a Hármas-kősziklán és környékén, hogy megismerjék a növény- és állatvilágot, délután pedig megfestették a tábor zászlaját és tájékozódási versenyen vettek részt. Szerdán a Kalota-havas gyönyörű természeti és épített adottságait (Székelyjói-vízesés, Fehér-sziklák, Sebesvára, vízimalom) csodálhatták meg. Csütörtök délelőtt szárazgátakat építettek, majd Tamás Tibor vízügyi szakember tartott előadást a környék vízügyi problémáiról. Délután vízminőség-vizsgálatot és mikroszkópos vizsgálatot is végeztek, majd elültették a táborfát és tájékozódási versenyen ismételhették át a héten tanultakat, a keresendő pontoknál kérdésekre válaszolva.
A közös étkezések, gyalogtúrák és tábortűz során a tanulók szociális érzékenysége, társaikkal szembeni felelős magatartása is fejlődött, a szolgálatosság, az ételkészítés, a beszélgetések mind maradandó élményt jelentettek diákoknak, tanároknak egyaránt.

2012. augusztus 18., szombat

Szolnokra utazik a Nemzet Kenyere

2012 aug.18
Székelyföldön a nagy kenyeret gyakran emlegetik malomkő méretű kenyérként. A Sepsiszentgyörgyön sült Nemzet Kenyere mellett azonban, a malomkő is eltörpül: a megközelítőleg 130 kilós kenyér a Diószegi Pékség kemencéjébenkészült el.
„Azokkal osztjuk meg kenyerünket, akik hozzánk tartoznak, akikkel egyformán gondolkodunk és érzünk. Ezért veszünk az idén is részt a Nemzet Kenyere kezdeményezésben. A kenyér nem csupán alapétel, hiszen szimbóluma számunkra egyértelmű: az életet jelképezi. A szolnokiak felkéréséhez szívesen csatlakoztunk, és úgy éreztük, hogy a vidékre jellemző, székely hagyományok szerint készült kenyeret kell küldenünk Magyarországra, nemzeti ünnepünkre. Ilyen módon Háromszék, Székelyföld és Erdély is szervesen jelen lesz a mindannyiunkat összekötő eseményen” – fogalmazott Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke.
Kovászna Megye Tanácsa és Sepsiszentgyörgy önkormányzata közösen képviselteti magát a szolnoki eseményen, ahol Szent István napján vágják fel a Nemzet Kenyerét. A két önkormányzat különlegesen impozáns kenyerét a Diószegi Pékség készítette. Augusztus 17-én, pénteken 8 óra alatt sült meg a kenyér, amely méretével is lenyűgöz. Sztakics Éva, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, és Tamás Sándor székely zászlót terítette le az óriás kenyeret, „nem csak a kenyerünket, hanem a lelkünket is megosztjuk a magyarországiakkal” – fogalmaztak, így a különleges csomagolás a székelyföldiek ajándékát Szolnokig kíséri.
A kenyér elkészítése bonyolult folyamat: a 174 kilós nyers tésztát, fémkerettel erősített, óriási, több mint 20 kilós péklapáttal vetették a téglakemencébe: a művelethez hat ember segítségére volt szükség. A kész kenyeret hasonlóan nehéz volt kiemelni a kemencéből, bár a készítőknek már nagy gyakorlata van a hatalmas kenyerek sütésében. Diószegi László a pékség tulajdonosa elmondta: a korábban sütött 100 kilós kenyér, méretre csupán fele a nemzeti ünnepre szánt pékárúnak.
A szolnokiakat képviselő Harcsa Béla elmondta: Sepsiszentgyörgyön és Szolnokon is ugyanabban az időben szentelik meg a kenyeret – véleménye szerint ezzel a gesztussal új ünnepet teremtett a két város.
Ekkora tárgy szállítása kihívás, hiszen egy személygépkocsi tetején is nehezen férne el a házikenyér. A szállításról Diószegi László gondoskodik: Magyarországon, augusztus 20-án ő képviseli majd Sepsiszentgyörgyöt, Kovászna megyét.

Termény- és állatpiac

Kiss Károly 2012. augusztus 17.,
Pénteken az aradi Oboron a közepes kínálathoz hasonló ke­reslet társult, az előző he­ti­ek­hez képest változatlan árak­kal. A búza iránti múlt heti ke­reslet ezúttal alaposan meg­csa­p­pant.
A nagybani piacra gép­ko­csival igyekvők – a látható irá­nyí­tási próbálkozások el­lenére – a korábbiakhoz képest is tartósabb forgalmi dugókat okoz­tak, gyalog is alig lehetett meg­közelíteni a piacot a bör­tön felőli bejáraton.
A búza mázsája 100, a takar­mány­búza (tritikále) és a kor­pa 110, az idei árpa 110-120, a ku­korica 120 lejbe került, az idei zabért 140 lejt kértek; rozst nem láttunk. A kevés nap­raforgó kilóját 2,50 lejért ad­ták, szóját ezúttal sem kí­náltak.
A lucerna bálájáért 15-20 lejt kértek, a szalmát 5, a szénát 10 lejért adták.
A kősó kilója 0,80-1, az ol­tatlan mész 0,80-2 lejbe került. A nagybani piacon a gazdag felhozatalban burgonyát, hagy­­mát, változatos fajtájú pa­radicsomot, paprikát, zöld­pa­ra­dicsomot, káposztát, pad­li­zsánt, vegyes zöldséget, ka­ra­lá­bét, karfiolt, salátát, zellert, ubor­kát, zöldbabot, céklát, zöld­hagymát, fokhagymát, al­mát, körtét, őszibarackot, szil­vát, szőlőt, nagyon sok sárga- és görögdinnyét, valamint cse­megekukoricát ajánlottak meg­vételre.
A nagy vesszőseprű 8-10, a nagy cirokseprű 7-8, a kis cirokseprű 3-5, a vesszőkosár 20-25, a lapát 20-40, az ásó 25-40, a fejsze 50-75, a kapa 25-40, a csákány 20-35, a vasvilla 20-25, a favilla 20-35, a vas­ge­reblye 15-20, a veder 15-30, a fej­sze-, kapa-, ásó-, lapátnyél 5-10, a kaszanyél 15-20 lejbe került. A deszka köbméteréért 400-500 lejt kértek.
Az állatpiac továbbra is szü­netelt, a választási malacok pár­ját 300-350, a hízott sertés ki­ló­ját élősúlyban 6,50-7 lejért ház­­tól lehet vásárolni.

2012. augusztus 17., péntek

Az agrárium és az ipar húzza le a gazdaságot

2012. AUGUSZTUS 14.
Ahogy az várható volt, a kedvezőtlen időjárás miatt alulteljesítő mezőgazdaság és az építőipar visszahúzta a gazdasági növekedést, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye javult.
Az idén még szalmából sem termett elég. Az agrárágazat nem képes tompítani jelenlegi gyenge minőségi színvonalán az időjárási anomáliák rossz hatásait
A KSH kiadta a második negyedévre vonatkozó növekedési adatokat, s azok rosszabbak lettek a vártnál is. Míg az elemzők tegnap még 1-1,1 százalékos GDP romlást vártak, addig a KSH 1,2 százalékos visszaesésről adott számot tavalyhoz képest. Az első negyedévi 1,0 százalékos visszaesést követően tovább mélyült hát a technikai recesszió.
A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye visszahúzta a gazdasági növekedést, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye javult. A tavaly megmentőnek kikiáltott, s nagy fejlődést megélt ágazatnak kikiáltott mezőgazdaság tavaly kiugróan jól teljesített. Nem volt kiugró év, csupán a 2010. évi viszonyítási alap volt igen gyatra. A tavalyi jobb adat miatt viszont az idén gyengén teljesítő agrárszektor a következő negyedévekben is tovább rontja az ország növekedési adatait, éppen a magas bázishatás miatt.
Az építőipar már egy évvel korábban is visszahúzta a növekedési adatot, a múlt év második negyedében 7,7 százalékkal esett vissza éves összevetésben. Az építőipar hozzáadott értéke 2007 közepe óta megszakítás nélkül csökken. Az infokommunikációs szektor teljesítménye ezzel ellentétben legalább tíz éve töretlenül növekszik, ha ennek üteme erős ingadozásokat mutat is, a 2009 fellendülés után tavaly 1-3 százalék körülire mérséklődött. A GDP második negyedévi részletes adatait szeptember 7-én közli a KSH.

2012. augusztus 16., csütörtök

Különleges csomagolóanyagot fejlesztett ki egy magyar cég

2012. augusztus 16.Szerző: MTI
Komposztálható bio-csomagoló alapanyagot fejlesztett politejsavból (PLA) az Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter keretében létrejött Biopackpro Csomagolástechnikai Projekt Kft.
A társaság az Új piac - Új verseny - Tisztább világ. Az Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter fejlesztései a lebomló, környezetbarát csomagolóanyagok bevezetéséhez elnevezésű projekt megvalósításához 2009-ben 421,25 millió forint támogatást nyert a 842,5 millió forint fejlesztéshez a Közép-Magyarország Operatív Programban (KMOP).
A projekt budapesti záró rendezvényen Halmos László, az Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter elnöke azt mondta, a projektet a klaszteren belül folytatni kívánják, az alapanyagból saját csomagolóanyag gyártás beindításában gondolkodnak. Szeretnék elérni, hogy Közép-Európában a klaszter kompetenciaközponttá váljon PLA-ból előállított lebomló csomagoló alapanyag fejlesztésében, gyártásának előkészítésében.

A yerba mate

2012.08.16. 
Latin neve: Ilex Paraguarensis
Német neve: Mate-Strauch
Angol neve: Yerba Maté
Felhasználható részei:
A teát a növény frissen szedett leveleiből készítik, amelyet szedés után gyorsan -természetes módon- szárítanak.
A növény hatóanyagai:
A Mate kémiai tulajdonságaiban hasonlít a zöld teához, de annál táplálóbb. Jelentős mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat (káliumot, nátriumot, mangánt, magnéziumot) és vitaminokat (A-, B1-, B2- és C-vitamint, valamint riboflavint). 11 féle polifenolt tartalmaz, melyek erős antioxidáns hatásúak, így védenek a szabadgyökök sejtkárosító hatása ellen, erősítve ezzel a szervezet természetes védekező képességét. Ezenfelül gazdag klorofillban, ami élénkzöld színét adja és további antioxidáns előnyöket biztosít.
A tea hatásai, felhasználása:
A Yerba Mate tea hatóanyagai (többek között) a xantinok csoportjába tartozó, koffein, teobromin és teofillin. E három xantin származék együttese azonban másképpen hat a szervezetre, mint a tea vagy a kávé. A kávéban megtalálható koffein hatásos élénkítő szer, de idegessé és remegőssé tehet. A teában megtalálható teobromin mellékhatása kevesebb, de nem is olyan hatásos. A Yerba Mate teában megtalálható „hármas” viszont legalább annyira élénkít mint a kávé, kellemes íze van, és átlagos használat mellett, az emberi szervezetre gyakorolt mellékhatása eddig nem ismert.
Kellemes, nem erős vizelethajtó, ellazítja a periferikus ereket, anélkül, hogy erősen hatna az agy hátsó gerincvelőhöz csatlakozó részére és a szívre. Azt is tudjuk, hogy javítja a szellemi képességeket, a tipikus utóhatás, a depresszió jelentkezése nélkül.
Fogyasztási javallat:
1 kávéskanálnyi teát 2-3 dl. vízzel leöntünk és 5-6 percig állni hagyjuk. Ízesítés nélkül (enyhén fanyar íze van) vagy ízesítve, hidegen vagy melegen egyaránt napi 2-3 csészényi fogyasztható.
Figyelmeztetés:
Az előírt adagolás betartása esetén nincs szükség óvintézkedésre. Túladagolása veszélyes, mert álmatlanságot és izomremegést okozhat! Doppingszerként is számon tartják!
Előfordulási helyek:
Kizárólag a déli szélesség 10° és 30° között él meg a Paraná és a Paraguay- folyók medencéjében. A felső Paraná vidék, Dél-Uruguay és Argentína észak-keleti részének tipikus szubtrópusi növénye, amelynek melegre, magas páratartalomra és legalább évi 1500 mm csapadékra van szüksége.
Száradási arány: 4 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru.
Virágzása:
A növény október és december között virágzik. Virágai picik, kétlakiak, a kehely és a csésze négyzetesen szimmetrikus.
Népies nevei: Jezsuita-tea, missziós-tea
forrás : drflora.hu

2012. augusztus 14., kedd

Mezei katáng

2012.08.14. 
Latin neve: Cichorium intybus
A drog latin neve: Cichorii herba et radix
Német neve: Wegwarte
Angol neve: Common Chicory
„Epe- és májbetegségek elleni gyógynövény"
Felhasználható részei: A drogot a növény virágzó, földfeletti részei és az ősszel gyűjtött gyökerek képezik.
A növény hatóanyagai: Inulint, fruktózt, kolint, gyantát, cianidin származékot, gumit, tejnedvet, triterpen típusú keserűanyagot, nyomokban illóolajat tartalmaz.
A tea hatásai, felhasználása:
Főzetét epe és májbántalmakban, sárgaság ellen, étvágygerjesztő és emésztést elősegítő hatása miatt fogyasztják. Számos teakeverék alkotóeleme.
Fogyasztási javallat: Főzetét 1 evőkanál drogot 1 csésze vízhez 5 percig főzve készítik.
Figyelmeztetés: Különösebb veszélyforrása a növénynek és az abból készült teának nincsen.
Előfordulási helyek: Utak mentén, legelőkön, parlagon termő közönséges gyom.
Száradási arány: 3 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru, gyökérzet esetén, 5 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru, hajtások esetén. Hajtásait árnyékban szárítják, a gyökereket pedig mosás után, felhasogatva lehetőleg hőkezeléssel (40-50 fokon).
Érdekesség: Nemesített változatának gyökerét pótkávé – cikóriakávé – készítésére termesztik.
Virágzása: Júliustól Szeptemberig
Népies nevei: cikória, mezei katáng, jajkóró, kattan, mezei kék liliom.
A mezei katáng vagy vad cikória (Cichorium intybus) a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Nemesített változata a cikória.
Jellemzői: Parlagon hagyott területeken és utak mentén elterjedt lágy szárú, évelő növény, amely az 1 m magasságot is elérheti. Tőlevelei öblösen hasogatottak, karéjosan fogasak. Szárlevelei lándzsásak vagy tojásdadok. Szárának felső levelei pillás élűek. Kék, néha rózsaszín vagy fehér virágai a szárak végén fészekvirágzatot alkotnak és a levélhónaljakban csoportosulnak. Az egész növény tejnedvet választ ki.
Gyógyhatása: Kimutatták, hogy a mezei katáng keserűanyagainak, szeszkviterpén laktonjainak köszönhetően serkenti az étvágyat és elősegíti az epetermelést. Ugyanezeknek a laktonoknak tulajdonítható a gyomorfekély kezelésében elért jótékony hatása. A föld feletti részek fenolsavjai vízhajtó hatásúak. Végül a növény csökkenti a vér triglicerid-és koleszterinszintjét.
Felhasználása: Kiváló máj- és veseméregtelenítő hatása miatt a mezei katángot főként a máj és a vese működési zavarainak kezelésére ajánlják. Elősegíti az epekiválasztást és hatékony bizonyos emésztési zavarok (felfúvódás, böfögés, bélrenyheség, bélgázképződés) tüneteinek kezelésében. Kiegészítő kezelésként a köszvény és különböző bőrbetegségek esetén alkalmazzák.
A mezei katángnak még tartós kezelés esetén sincs mérgező hatása.
Cikóriasaláta: A téli időszak jelentős vitaminforrása, jól segíti az emésztést, ásványi sókban gazdag. Tartalmaz még 100 g-onként 4,5 mg karotint, 6–8 mg C-vitamint, meszet és foszfort. Hűvös helyen hetekig is tárolható, bár C-vitamin tartalma elvész. drflora.hu

A tökéletes komposztálás folyamata házilag!

Kedves Kertbarát! Gondolt ön már, arra hogy mennyi konyhai hulladékot dob ki naponta? Pedig növényei boldogok lennének, ha ebből a konyhai hulladékból egy jó minőségű komposztot készítene, és nekik adná.
A komposzt egy szerves anyag, amellyel csökkenthetjük a háztartási hulladékot, környezetbarát, és igen hasznos növényeink számára.
Az első és legfontosabb lépés építsünk egy tároló részt a komposztnak.
Semmiképen ne ássunk gödröt a földbe, mert akkor csak egy rothadó szemetet kapunk.
A jó komposzttároló egy deszkákból építet ketrec, aminek az alja és az oldala átjárható, hogy a hasznos rovarok, giliszták bejussanak a hulladék közé.
A gazdaboltokban nagyobb barkács áruházakban már készen is kapható ilyen tároló edény.
A láda aljára helyezzünk el faágakat, hogy jól szellőzőn.
A jó komposzt lényege hogy ne kapjon se túl sok, se túl kevés nedvességet.
Nyáron a kiszáradás a veszélye ilyenkor, ha kell, öntözzük meg, hideg időben könnyen berohad, ilyenkor érdemes sok lazító anyagot, pl.: forgácsot közé tenni.
Tehetünk bele marhatrágyát, faleveleket, lenyírt füvet, konyhai hulladékot.
De csak szerves anyagokat használjunk fel, soha ne dobjuk bele a beteg növényeket, fa hulladékot, gyomokat, csontot, vagy főzött konyhai ételt.
Érdemes minden réteg után faágakat vagy lazító perlitet hozzá adni, hogy ne legyen túl tömör, mert könnyen befülled.
A tetejére tegyük nyáron a fűréteget, ez megakadályozza a kiszáradást, és alulra a nagyobb hulladékot.
Néha villával forgassuk át a komposztot, hogy jól szellőzőn, és a felhasználás előtt rostáljuk át.
A komposzt akkor felhasználható, ha kellően összeesik, a színe sötét barna és az illata az erdei földre hasonlít.
Adhatunk hozzá kis mennyiségben kerti földet, vagy szénát is. Nyáron, ha nagyon meleg van, kicsit locsoljuk meg a komposztot.
Érdemes egy másik tárolót is építeni és a régi kész komposztot áthelyezni ide, hogy a friss hulladékot elkezdjük gyűjteni.
A jó komposzt kb. 8-10 hónapig is, érik.
A túl nagy eső idején érdemes letakarni a ládát, mert az eső könnyen kimossa a tartalmát.
A komposzton a giliszták és más rovarok átrágják magukat így egy fekete termőföldhöz hasonló nagyon hasznos anyagot kapunk. Tavasszal a kész komposztot terítsük szét a virágágyás felszínén vagy lazán, forgassuk be a talaj felső rétegébe, ne ássuk túl mélyre, mert akkor a növények nem tudják hasznosítani.
Nem kell elégetni a faleveleket ősszel, nem kell kidobni a levágott füvet, és a konyhai hulladékot, inkább komposztáljuk össze őket, és használjuk fel virágainkhoz. Akár szólhatunk a szomszédnak is, hogy az összegyűjtött falevelet és füvet, ne égesse el, inkább adja oda nekünk, így a környezetet is kíméljük.

2012. augusztus 13., hétfő

2012. KMN Az Agrártudományi Szakosztály rendezvényei[ 2012. augusztus 15. - 2012. augusztus 17. ]

2012. augusztus 15, szerda 16 óra 
Helyszín: Kolozsvár Társaság 
Kolozsvár vonzáskörében. A Szászcsaládok szerepe Erdély mezőgazdaságának fejlődésében 
Előadók: Dr. Szász István Tas, Farkas Zoltán 
Házigazda: Kántor Lajos 
Szervezők: Kolozsvár Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és a Dr. Szász Pál Emlékét Ápoló Baráti Társaság 
2012. augusztus 15, szerda 17 óra 
Helyszín: IKE-klub - Bocskai (Avram Iancu) tér 15 szám 
Orbán Sándor: A szőlő betegségei és kártevői elleni védekezés 
2012. augusztus 17, péntek 17 óra 
Helyszín: EME-székház 
Lőrincz Piroska: A biogazdaságok és a termékek minősítése (Biobor termelés) 
Szervező(k): Kolozsvár Társaság, Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya és a Dr. Szász Pál Emlékét Ápoló Baráti Társaság 
Kapcsolattartó(k): Farkas Zoltán
Helyszín(ek): Kolozsvár Társaság 
IKE klub 
EME-székház

2012. augusztus 9., csütörtök

Fekete gólyák a Rezes-forrásnál

2012. augusztus 9.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen működő Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság ásványvizeket kutató csoportja – Urák Etelka, Czellecz Boglárka Tímea és Szász Árpád – Nagybacon környékén új feketególya-fészket fedezett fel.
Mint mondották, kutatómunkájuk során a Kí­gyós-patak vízgyűjtőjénél, a Re­zes-forrásnál arra lettek figyelmesek, hogy egy öreg bükk alatt rengeteg a nyárfalepke. Figyel­mesebben szemügyre véve a környezetet, kiderült: a lepkék a fa alatt összegyűlt madárürülékre gyűltek össze. A fán levő hatalmas fészekben két feketególya-fiókát láttak, majd – miután visszavonultak, hogy távolabbról folytassák a megfigyelést – hamarosan az egyik felnőtt madár is megérkezett. 
Hogy új fészekről van szó, Kelemen László, a Rara Avis Egyesület vezetője is megerősítette: a környéken csak Setétpatakon ismernek feketególya-fészket. A megyében a legtöbb fekete gólya Kőröspatak, Oltszem, Páva és Zabola környékén él, de pontos számuk nem ismert, általában a fehér gólyák vonulásakor próbálják felmérni, mekkora populáció is található megyénkben.
A fokozottan védett, rejtélyes életmódot folytató madarak oltalmazása meglehetősen nehéz feladat, fészkeik százméteres körzetében fakitermelés sem végezhető, ám az erdészek segítségére számíthatnak, így legtöbbjük számára zavartalan életkörülményeket tudnak biztosítani.

2012. augusztus 8., szerda

Nagyon gyenge mézhozam – Hatvan százalékos kiesés várható

2012.08.07. 
A májusi csapadékos időjárás és a júliusi szárazság egyáltalán nem kedvezett a hideg február miatt amúgy is legyengült és betegeskedő méheknek. A napraforgó és a hársfa virágzása javított némileg a hozamon, de csak a vándorméhészek esetében, azonban így is többe fog kerülni a méz.
Kovács József, a háromszéki méhészegyesület elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: azoknak a vándorméhészeknek, akik a hársfa és a napraforgó virágzását kihasználták, sikerült valamivel többet „pergetniük”, de így is nagyon gyenge évre lehet számítani.
Az egyesület elnöke hangsúlyozta, mindössze 40-50 százalékos teljesítményről beszélhetünk, ami a begyűjtést illeti, ennek hetven százaléka a külföldi piacokra kerül, ugyanis az itthoniak nem fogyasztanak sok mézet.
Az ország déli megyéiben a repce sem hozta meg a várt eredményt, gyenge volt a virágzás, ezért a máskor „jól eresztő” növény virágporából sem sikerült sokat begyűjteni. Jelenleg a kaptárokban a téli felkészülés zajlik, nehezen megy ez is, hiszen ilyenkor nagyon nagy mennyiségű virágporra lenne szükségük a méheknek, de a száraz­ság keresztbe tett nekik. Háromszéken mintegy 120 méhészt tartanak nyilván, akik 7500 méhcsaládot gondoznak. Lévai Barna , Székely Hírmondó

Kedvezményesen kapnak asztalt a helyi termelők a sepsiszentgyörgyi piacon

2012.08.07.
A Tega Rt. augusztustól emelte a piaci díjszabásokat, mondta el Tóth-Birtan Csaba, a köztisztasági vállalat vezetője, hozzátéve: a drágítás oka, hogy nőtt az üzemanyag ára és a minimálbér is, a piac pedig évente egyszer igazítja az árakat az inflációhoz.
Általában áprilisban emelik a díjakat, idén azonban a helyhatósági választások miatt halasztani kellett. Az önkormányzat a Tega Rt. javaslatára szavazta meg az új, megemelt tarifákat. Az ármódosítás 2 és 16 százalék közötti, a piaci szolgáltatástól függően.
A sepsiszentgyörgyi termelési engedéllyel rendelkezők 50 százalékos, a háromszékiek pedig 20 százalékos kedvezménnyel élhetnek. A megyeszékhelyen, a 140 asztalos központi piacon csak 24 helyi és 12 Kovászna megyei termelő árusít, mondta az igazgató, hozzátéve, hogy nemrég még 37 helyi és 16 megyei árust számláltak. Annak ellenére, hogy a Tega Rt. támogatja a helyi termelőket, a piaci árusok kétharmada viszonteladó, csupán egy tucat más megyéből érkező termelő bérel helyet náluk.
Sepsiszentgyörgyön három nagypiac van: a központi, a szemerjai, valamint az állomás negyedi. A központi piacon egy asztalt napi 8 lejért lehet bérelni az eddigi 7 lej helyett huzamosabb bérlés esetén, és 11 lej egy napra. Egyedüli kivétel az áremelés alól a Csíki negyedi piac, ahol kisebb a forgalom.
Nemrég felmerült egy vásárcsarnok építésének ötlete is a hosszú télre és a meleg nyárra való tekintettel, azonban a piacosok közt végzett felmérésből kiderült, ennek érdekében sem lennének hajlandóak 10 százalékosnál nagyobb bért fizetni. Ez pedig nem lenne elegendő egy 600 ezer lejes ingatlan felépítésére, működtetésére, illetve a fűtési-hűtési költségek fedezésére. Szabó Enikő , Székely Hírmondó

2012. augusztus 7., kedd

Turistaösvényt és pihenőket avattak Gyergyószárhegyen

2012.08.06.
Födött asztalokkal és ülőhelyekkel kialakított két pihenő és 5 kilométeres, turistajelzésekkel festett új ösvény várja a turistákat Gyergyószárhegyen. Az augusztus 5-én, vasárnap felszentelt létesítményt Hargita Megye Tanácsa támogatásával és kalákamunkával hozta létre a gazdasszonyok alapította helyi Torzsások Turisztikai Egyesület.
A „Szármány turistaútvonala” pályázat első lépéseként, Hargita Megye Tanácsa támogatásával, már tavaly felújította a Hidegkút-forrást a gyergyószárhegyi Torzsások Turisztikai Egyesület, amelyet a helyi faluturizmusban dolgozó gazdasszonyok alapítottak. Ezt az elképzelést fejlesztette a mostani létesítmény, melyhez 5000 lejt nyertek a megyei önkormányzat kiírásán. Az új turistaútvonal Gyergyószárhegy és a községhez tartozó Güdüc falu között húzódik: a szárhegyi ferences templomtól vezet fel a XV. században épített Szent Antal-kápolnához, s a Hegyes-hegy csúcsát érintve visz a Cégéresi-kúthoz.
Az ösvény kialakításával Szárhegy és környékének turizmusát kívánja segíteni az egyesület, és immár értelmet nyert a tavalyi Hidegkút forrásánál végzett munka is: így gyalogosan könnyen megközelíthető a forrás melletti közkedvelt piknikezőhely – mondta Szász Hajnal, az egyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő. Hozzátette, az ösvény végpontját jelentő Cégéresi-kutat 1700 lej értékben, kalákában fedték be.
A fehér keretben piros háromszöges jelzéssel ellátott Szármány-turistaösvény avatóján Gábor László polgármester a civil szerveződések fontosságát emelte ki, rámutatván: a cél az, hogy ha apró lépésekkel is, de a közösség számára folyamatosan lehessen valamit tenni. Megjegyezte, ugyan a közösség hozzáállásával számos létesítményt valósítottak meg, a környező településekhez képest Szárhegy mégsem bővelkedik egyesületekben, ám a jelen példa is jelzi, „ha van kezdeményezés, ha van aktív közösség, olyan megvalósítások születnek, amelyeket mindannyian tudunk használni”. A polgármester, megköszönvén a megyei tanács tavalyi és mostani hozzájárulását, kiemelte: az egyesületek a közösség igényeit és problémáit is megfogalmazzák, alulról jövő kezdeményezéseket hoznak felszínre, amelyeket segíteni készek – ezért reménykedik, hogy a mostani eredményektől is erőre kapva új egyesületek alakulnak Szárhegyen.
A gondolatot folytatva Bende Sándor megyei tanácsos jelezte: nemcsak a nagyberuházásoknak örülnek az emberek, sok esetben jó hozzáállással kevés pénzből is nagyszerű dolgokat lehet megvalósítani, ennek szép példája a mostani létesítmény, a helyi közösségek álmait pedig a megyei önkormányzat folyamatosan bátorítja és segíti.
– „In vanum vivit qui nemini prodest! Hiába élünk, ha másoknak nem használ” – ez volt első érsekünk, Bálint Lajos jelmondata. Fogadjuk a Jóisten áldását mindazokért, akik a jóért, a közért tesznek és tenni akarnak. Méltó, hogy ünnepeljünk, hiszen valami olyan történt itt, ami tavaly még nem volt itt – fogalmazott a több száz helybéli jelenlétében zajló Ferencz Ervin ferences szerzetes.
Az áldást követően minden jelenlévőt vaddisznóhúsos bográccsal és kürtőskaláccsal vendégelt meg a Torzsások Turisztikai Egyesület.