2012. július 29., vasárnap

Jó lenne odafigyelni...

Az alábbi két cikket kimondottan figyelemre keltésnek szántuk! Az újzelandi hír már akkor amikor megjelent komoly aggodalomra adott okot, de a második - a frissebb az amerikai példát követő kanadai - már megdöbbentő!
Mert ha van egy kis konyhakerted, vagy balkonkerted akkor is büntetést róhatnak ki ránk hiszen nem ellenőrzött mag tulajdonosai vagyunk. 
A "Codex alimentarius"-t nállunk is bevezették, de az aláírásáról nem volt pontos értesülés! Vajon kinek kedvez? mind akét cikkből kiderül, hogy igencsak a nagycégeknek.
Génmódosított búza termesztése és emberi ételbe való kerülése esetén a nemzőképesség csökkenhet, hiszen túl sokan vagyunk már... Az az elmélet kerülhet előtérbe, amely azt állítja, hogy a Föld CSAK 980 millió lakost tudna eltartani(?!) De ki az aki ebbe beleláthat? Talán csak a nagycégek vezetőivel paktálók...
Ezért jó lenne odafigyelni!
Mi számunkra, akik a Hangya hagyományait követjük fontos, hogy a kisgazdaságokban megtermelt egészséges agrotermékek, a piaci forgalomba kerülhessenek.
Feltevődhet, mit is tudnak tenni a gazdák ennek a kirívónak egyáltalán nem nevezhető rendelkezésnek a ellensúlyozására? 
Körülbelül azt, amit a japán kistermelők is tették, szövetkezni! A mai Japánban még léteznek azok a szövetkezeti formák, amelyet még az első nagy élelmiszerinség idején hoztak létre. Ismeretes, hogy Japánban két típusú szövetkezési típus létezik: az 50-50 vagy a 80-20. A lényeg az, hogy az elosztás után maradt javakat 50 vagy 80 %-ban fektetik újra be a szövetkezetbe. Ott inkább a családi alapon megalakult szövetkezetekbe kerülnek a nagyobb összegű befektetés, míg a nagyobbak csak 50%-ot kell befektetniük. Talán az sem elhanyagolandó tény, hogy a földek zöme szövetkezeti formában van megművelve. 
Hazai szinten a vetőmagok árusítása, forgalmazása még nem állami konzorcium, amiért nem tevődhet az alábbi cikkben bemutatott "túl sok zöld van a kertjében" de hova tovább a minisztériumi "érdekeltségek" alapján erre is sor kerülhet, s akkora már egy erős szövetkezeti rendszerbe kellene ütközzön a nagycégek érdeke... (Erdélyi Hangya)

Amerika után már Új-Zélandon is kiváltságnak számít a saját veteményes

POSZT SZERZŐJE: THEA – 2011/12/21
„Mi a vád biztos úr?” – „Túl sok zöldség.”

Döbbenten vettem tudomásul, hogy Amerika után most már itt Új-Zélandon is új élelmiszerbiztonsági törvénytléptetnek életbe, amelynek értelmében az élelmiszertermelés többé nem emberi jog, hanem kiváltság.
Az új törvénytervezet két szempontból is különösen aggasztó. Először is hatásának terjedelmében, másodsorban pedig azért, mert szinte teljesen észrevétlenül ment végbe a törvényalkotási folyamat. A média szinte egyáltalán nem foglalkozott az üggyel, ami pedig alapjaiban változtatja meg az ország élelmiszerbiztonságát.
A törvényt az amerikai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, az FDA és a nagy élelmiszeripari cégek (lásd Monsanto és társai) befolyása alatt álló Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására léptetik életbe. [Tudtunkkal a törvényt még nem fogadták el és Új-Zélandon számos szervezet harcol ellenealáírásgyűjtéssel és egyéb módon.] Az új törvény rendkívül negatív hatással lesz a növények bio-diverzifikációjára és érzékenyen érintené a kisgazdaságokat, mivel jogilag rendelkezik a vetőmagok gyűjtésével, cserekereskedelmével, a barterezéssel és ajándékozással, tulajdonképpen illegálissá téve ezeket a tevékenységeket. Többet erről az nzfoodsecurity.org weboldalon olvashatunk.
Íme, néhány megfontolandó pont a törvénnyel/törvénytervezettel kapcsolatban:
A növénytermesztéshez és a saját magunk által megtermelt élelmiszerek megosztásához fűződő jogot a kormány által nyújtható kiváltsággá alakítja, amit a kormány bármikor megvonhat.
Megtiltja a „élelmiszerek” felhatalmazás nélküli terjesztését, az élelmiszereket pedig olyan módon definiálja, hogy abba beletartoznak a tápanyagok, a magok, a gyógyhatású készítmények, az alapvető ásványi anyagok és italok, a vizet is beleértve.
A magok feletti rendelkezéssel a kormány elveszi az élelmiszertermesztés lehetőségét az emberektől és a multiknak adja. Ezzel a hatalommal természetesen könnyű visszaélni.
A továbbterjesztésre szánt élelmiszerek termelését engedélyhez köti a kis családi gazdaságok számára is, az engedély megadását pedig az állam bármilyen ürüggyel megtagadhatja.
Az új élelmiszerbiztonsági törvény értelmében a rendőrség élelmiszerbiztonsági ügyekben is eljárhat, bírósági végzés nélkül tarthat házkutatást és bármilyen általa szükségesnek ítélt eszközt bevethet a razziához, akár fegyvert is (265-1 paragrafus).
A 243-as paragrafus értelmében a magánszektor tagjai is lehetnek élelmiszerbiztonsági tisztek, tehát a Monsanto alkalmazottai razziát tarthatnak egy farmon rendőri erősítéssel.
A törvény büntető- és polgárjogi immunitást biztosít az élelmiszerbiztonsági tiszteknek, azaz tetteikért nem vonhatók bírósági úton felelősségre.
Az új-zélandi kormány a törvényt a Kereskedelmi Világszervezet által támogatott Codex Alimentariusban* előírt kötelezettségeinek teljesítéseként alkotta. Tehát a kormány így vagy úgy, de köteles meghozni ezeket a változtatásokat.
A törvény megakadályozza, hogy a helyi közösségek önellátóak legyenek.
A törvény hatására a magbankok és magmegosztó hálózatok megszűnhetnek, amennyiben nem sikerül beszerezniük a működésükhöz szükséges engedélyt. A különböző magfajták elvesztése megnehezítené a saját részre történő termesztést.
A bio-élelmiszer termelők elveszíthetik piaci részesedésüket a nagy élelmiszeripari cégek javára, ami a tápanyagszegény és genetikailag módosított élelmiszerek további térnyerését eredményezné.
A kulcs a magokban rejlik. Természetesen bizonyos magok önmagukban is élelmiszernek számítanak. A törvény értelmében a gabona vetőmag, vetni való burgonya, rizs, stb. a kormány által felügyelt „anyagnak” számítanak és engedély nélküli birtoklásukért a kábítószer birtoklás esetében kiszabható büntetéshez hasonló büntetés jár. Jó mag nélkül pedig nincs jó étel.
*„Élelmiszer törvénykönyv” az általános és speciális élelmiszerbiztonsági szabványok sorozatát foglalja magában, és Fritz ter Meer náci háborús bűnös alapította.

A kanadai konyhakertek is veszélyben

POSZT SZERZŐJE: THEA – 2012/07/25
A jelen gazdasági helyzetben, amikor az Egyesült Államok 52 százaléka rendkívül súlyos aszállyal küzd és szinte az egész kukoricatermés veszélyben van, az alábbi hír különös jelentőséggel bír. Az esőhiány az egész világ élelmiszerellátására hatással lesz, az árak pedig még magasabbra szökhetnek. Az éhínség egyre komolyabb problémát jelent és mind több országot érint (Máté 24:7). Egy normális világban az lenne logikus, ha az állam bátorítaná az önellátást, különösen ilyen nehéz időkben, ehelyett azonban a helyi önkormányzatok egyre őrültebb szabályokat vezetnek be, amik ellehetetlenítik a konyhakerteket saját otthonaink körül. Ez egyértelműen egy újabb törekvés a világ élelmiszerellátása feletti teljes hatalom megszerzéséért, hogy mindenki az államtól és a nagy élelmiszeripari cégektől függjön és idővel a világkormány engedelmes rabszolgájává váljon. – Joseph Candel
Forrás: Activist Post
Az emberek éhesek, a gazdasági helyzet pedig egyre romlik. Az ilyen problémákra régen megoldást jelentett, ha az emberek megpróbáltak önellátásra törekedni. Amerikában így született a mára legendává vált Victory Gardens. Kanadában úgy tűnik, egyesek minden erejükkel azon vannak, hogy ellehetetlenítsék az önellátást.
Valami furcsa okból kifolyólag az Egyesült Államok és Kanada kormányai nem akarják lehetővé tenni az öngondoskodást, még az ember saját ingatlanán sem. Ami ennél is furcsább, hogy pont a kisebb hatalommal bíró helyi önkormányzatok kerülnek egymás után a média figyelmének középpontjába, az ingatlantulajdonosok jogainak folyamatos megnyirbálásáért, a mindenható helyi szabályzatok nevében.
Josée Landry és Michel Beauchamp, gazdasági és egészségügyi megfontolásból úgy döntöttek új kertet építenek városi otthonuk elé, a folyamat dokumentálására pedig egy blogot hoztak létre. Új hobbijukat „Rosa” névre keresztelték, Rosa Parks polgárjogi aktivista emlékére, aki nem volt hajlandó elfogadni az akkori kormány diktálta helyét a társadalomban.
A pár nem sejtette, hogy egy másik alapvető polgárjogért lesz kénytelen harcba szállni: az ételhez való jogért. Ahelyett, hogy hagynák, hogy kertjük virágozzon, örömet és egészséges termést hozva néhány embernek, a helyi önkormányzat ősztől be akar tiltani minden előkerti konyhakertet, így „Rosát” is „kigyomlálnák”.
Az otthoni kiskertek elleni támadás egyre nagyobb erővel folyik a fejlett országokban. Az Egyesült Államokban egy asszonyt 93 nap börtönbüntetéssel fenyegettek, mert paradicsomot termesztett előkertjében, Tulsában egy másik nő bírósági pere most is folyamatban, miután egy nap arra ért haza, hogy gyógy- és konyhakerti növényeit kiirtották saját kertjéből. Bizonyos esetekben hatalmi harcról van szó, és a hatóságok csak akkor hátrálnak meg, ha az ügy elegendő negatív médiafigyelmet kap. Miután a kedélyek kicsit csitulnak, a hatóságok visszatérnek és egy teljesen más jellegű, apró szabályzati vétség miatt perelik be áldozatukat.
A kanadai eset is hasonlóan zajlott. Az önkormányzat az előkerti (máshol konyhakertnek nevezett) kiskertekre vonatkozó helyi szabályzatra hivatkozott, ami szerint a növényzet nem haladhatja meg a 30 százalékot. Ki akarhat ilyen szabályt a Quebec-i Drummondville-ben? Nem kellene esetleg más szempontokat is figyelembe venni? Mint például azt a tényt, hogy az érintettek saját ingatlanáról van szó, a megtermelt zöldségeket a helyi közösségnek ajánlották fel nyereség nélkül, a kert esztétikus, olyannyira, hogy komoly visszhangot kapott a médiában szerte a világon és számos híres kertészeti weboldal is írt róla.
Az önkormányzat nemcsak a szóban forgó pár kertjét akarja megsemmisíteni, de komolyan fontolgatják, hogy minden konyhakertet betiltanak a jövőben. A javaslat szerint a már meglévő kertek maradhatnának, amennyiben megfelelnek a maximum 30 százalékos szabálynak.
A „Rosa” kert tulajdonosai napi 100-300 dollár közötti bírságra számíthatnak, amennyiben július 23-ig kertjük nem felel meg a szabályzatnak. A CBCNewsszerint „a házaspár nem szándékozik eleget tenni a városi önkormányzat felszólításának.”
Szokás szerint a hatóságok valamilyen meg nem nevezett szomszéd általi homályos „bejelentésre” utalgatnak. Claude Proulx, az egyik városi vezető pedig „a városkép egységére” hivatkozott.
Így készült a kert:

Michel Beauchamp azonban rendkívül jó viszonyban van szomszédaival, akik vele együtt élvezik a kert gyümölcseit. Elképzelni sem tudja, hogy bárkinek ellenvetése lenne a szép és finom kerttel kapcsolatban. „Imádják. Mindenki ledöbbent, hogy a friss zöldségeknek ilyen íze is lehet,” mondja Michel.
A szomszédokat a városi kertészpáros külsejében bekövetkezett változások is lenyűgözték. Michel és Josée együtt csaknem 50 kilót fogytak, amióta a saját kertjükben termelt zöldségeket és gyümölcsöket eszik.
Roger Doiron, városi kertészaktivista és blogger, a pár mellé állt a harcban és komoly akciót szervezett az ügy érdekében. A mai napig több mint 11.000 aláírás érkezett az általa indított petícióra.
Mellesleg Doiron volt az a személy aki Michelle Obamát az elnöki kert kialakítására bátorította. Amint azonban a kanadai kertről szóló cikk megjelent weboldalán, a több száz dolláros bírság kiszabásával fenyegető felszólítások elindultak.
Mi kell ahhoz, hogy a hajthatatlan önkormányzati uralom erejét megfékezzük? A fentiek alapján úgy tűnik az önkormányzatra nézve negatív média visszhang, sok feldühödött ember és a következő választás elvesztésének veszélye együttesen sokat nyomnak a latban. Michel és Josée szeptember 1-ig kaptak haladékot, amikor is a hatóságok döntenek majd az ügyben. Az aktivizmus működik.
Legalább a kert termését learathatják addig. Mi történik azután? Vajon az emberek elfeledkeznek a hatóságok eredeti szándékáról, hogy minden hasonló kertet betiltsanak? Ez a baj azzal, amikor elhalasztanak egy döntést. A hatóságok abban reménykednek, hogy a kedélyek lenyugszanak, a média pedig kivonul a képből. Ne feledkezzünk meg az ügyről! A saját betevő falatunk múlhat ezen.
„Ha ez a kert illegális, akkor nyakig vagyunk a... tudod miben.” – Roger Doiron
Hozzászolások:
Kerekes Nora
Beküldve: július 27, 2012 - 6:06 DU
Azert ezek borzasztoan elszigetelt esetek, es nem tudjuk a reszleteket. Vannak olyan haz vagy lako egysegek/ pl a kozelunkben is olyan luxus golf palyas , tornatermes, uszomedences stb/ komplexumok, ahol csak 55 ev felettieklakhatnak, illetve legalabb valakinek 55 felettinek kell lenni. Lehet 80 eves papanak 20 eves felesege.
Itt a “szegeny” nyugdijasok napkozben kis golf autikkal kozlekednek a golf palyak kozott, uszkalnak, osszejonnek a klubhazban stb. Ilyen helyeken vannak haz illetve kert fenntartasi szabalyok, melyeket minden lako ismer, elfogad es alair. Ezek kozott valoban vannak olyanok, hogy a puccos diszkertekben nem lehet borsot termelni, de arrol mar nem szol a fama, hogz sokszor van hatso kert, ahol viszont azt termel, amit akar.
Aki megszegi ezeket a szabalyokat azt megbirsagoljak. Nyilvan ilyen helyeken nem akarjak az egyseges kulso megjelenest /melyet kerteszeti szakmunkasok tartanak karban, / itt ott megjeleno konyhakertekkel rontani.
Egyebkent rengetegen termelnek otthon, kis varoskakban is rengeteg palanta nevelde van, hatalmas kerteszeti uzletek, ahol minde fele bokor, palanta beszerezheto. S az emberek igenis sok sajat termesu gyumolcsot, zoldseget szednek.
Nekunk is van a teraszon, barataink tobzodnak paradicsomban, eperben stb. En egesz telen es osszel utcai fakrol szedtem narancsot grapefruitot es citromot, sot meg fuget is neha. Viragzik a szedd magad mozgalom, es utcan is lehet arulni.
Ne feltsuk a telehasu amerikai nepet az ehezestol, boven van mit enniuk, s a szemet mellett , kivalo minosegu elemiszerek is elerhetoek, s termelhetoek is, kiveve ha valami fent emlitett vagy ahhoz feltehetoen hasonlo szabaly azt kizarja.
Kiss Katalin
Beküldve: július 29, 2012 - 12:04 DU.
Kedves Nóra, nem biztos, hogy Ön tájékozott. Azért hogy egyesek még megússzák, azért tudni kell, hogy elindult egy folyamat. Csak azt kell majd enni, amit kap az ember. Méreggel teli élelmeket. Tessék ebbe belenyugodni, ha már így látja a helyzetet.
Tom
Beküldve: július 27, 2012 - 3:23 DU.
Oregon Man Sentenced to 30 Days in Jail for Collecting Rainwater on His Property
Tom
Beküldve: július 26, 2012 - 5:31 DU.
Listen how screwed up youtube atheists are: 
SANTANTICA
Beküldve: július 26, 2012 - 8:52 DE. egészen döbbenetes ez a tendencia…
nem tudom, hogy valami maradi buta szabályozás miatt egyedi ez az eset, vagy tömegesen, tudatosan szüntetnék meg a génmentes és adalék mentes (értsd: egészséges) élelmiszerhez jutás legkisebb lehetőségét is? nyilván USA/Kanadában az a cél, hogy kiszolgáltatott legyen a nép az élelmiszerre….Monsanto cég génkezelt, sterilitást és elbutulást okozó búzája/kukoricája legyen az egyedüli forrás... ha ma egy USA farmer magokat mer eltenni a termésből, hogy majd jövőre azzal tudjon vetni börtönbe kerül. kormány által hitelesített (génkezelt) búzamagot lehet csak venni!
Beküldve: július 26, 2012 - 8:45 DE.
Bence
Beküldve: július 26, 2012 - 6:54 DE.
Annyit szeretnék kérdezni,ide még nem írtam,de kivből kérdem,aki írja ezeket : USA-ban élsz vagy Amerika más területén,mert rengeteg hír származik Amerikával és főleg USA-val kapcs.Illetve gondolom különböző külföldi oldalakról is vannak ezek a hírek:Melyek ezek és mennyire megbízhatóak?Én magam mostanság napi rendszerességgel nézegetek ide,mert látom,hogy folyamatosan frissül és kíváncsi vagyok mi zajlik és milyen ütemben.Majd kérlek válaszolj a kérdésekre,ha nem titkos és publikus.Köszi előre is.
Thea
Beküldve: július 26, 2012 - 10:47 DE.
Magyarországon  Azért tűnhet másképp, mert globális folyamatokról írunk és a legtöbb oldal, amit figyelünk nem itteni, azonkívül csapattársunk, Joe, amerikai. A magyar vonatkozások is nagyon fontosak, ebben sokszor a látogatók segítenek linkek formájában.

2012. július 28., szombat

Drágul a kenyér és a sertéshús

2012. július 28. 
A gabonafélék árának növekedése miatt számítanak a sertéshús jelentős drágulására a szakemberek. A kenyér várhatóan 10 százalékkal lesz drágább a jövő hónaptól, amit a termelők szerint a szárazság és a lej történelmi elértéktelenedése okoz, mert ez utóbbi növeli a termelési költségeket.
A sertéshús drágulásának arányát még nem tudják a szakemberek, de példaként hozták fel, hogy a kombinált takarmány most 15 százalékkal drágább, mint a tavasszal, a szója ára kétszeresére nőtt, a búza is 300 lejjel többe kerül mint tavaly és a kukorica is 50 százalékkal drágult.

Megkezdődött a Magyar Népfőiskolai Collegium

2012. 07. 26
Nemcsak gazdasági, hanem lelki válságban is vannak ma az emberek, ebből keresi a kiutat a Magyar Népfőiskolai Collegium huszadik alkalommal Balatonszárszón megrendezett jubileumi konferenciahete - mondta Kis Boáz, a szervezet ügyvezető elnöke a hétfői nyitónapon.
A magyar-magyar kapcsolatok erősítését célként meghatározó civil szervezet nyitóáhítattal kezdődött konferenciáján mintegy 120-an vesznek részt. A többségében hívő, különböző felekezethez tartozó érdeklődők Kárpátaljáról, a Felvidékről, Erdélyből, a Délvidékről és Magyarországról érkeztek. A vasárnapig tartó rendezvényen teológusok, kormányzati tisztségviselők, egyetemi tanárok, kutatók, politológusok és művészek tartanak előadásokat. A kollégium idei célja a csángók felkarolása

2012. július 27., péntek

Mangalicát keresztezni hússertés fajtával Kitörési lehetőség a válságból?

2012. július 26.Balta János
Egyik mangalica koca a látogatásunk hajnalán 8 malacot fialt
Figyelembe véve a gabona magas felvásárlási árát, illetve a mangalica fajta sertésnek az előnyös tenyésztési feltételeit, Fazekasvarsándon Csipkár Ferenc sertésfarmot hozott létre, amelyikben az állományt jelenleg 2 mangalica fias-koca, egy ugyanolyan fajta kan, illetve 8 vemhes Landrace fajta hússertés képezi. 
Abból indult ki, hogy a mangalica fajta szabadtartásban kevés abrakot igényel, igen jól hasznosítja a zöldtakarmányt, különösen a lucernát és a marhatököt. Mangalica kannal keresztezte a két hasonló fajta kocát, de a 8 hússertés kocát is. Utóbbiakat abból a meggondolásból, hogy az alacsony koleszterinszint miatt sokan kedvelik a mangalicát, csakhogy túl zsírosnak találják a húsát. A fejlesztést a fiával, Balázzsal együtt tervelték ki: a két mangalica koca közül ugyanis egyik 6-ot fialt 3 héttel ezelőtt, míg a másik szerdára virradóra fialt 8 malacot. Közülük a kocákat a további szaporításra, míg a kanokat saját célra vagy eladásra fogja tenyészteni. Az így nyert kellő mennyiségű tenyészkocával két vonalat kívánnak követni: azok a vásárlók, akik ragaszkodnak a fajtiszta mangalicához, olyat kapnak, akik viszont túl zsírosnak találják, a meglévő hússertés kocáknak a mangalica kannal történt keresztezéséből származó, sokkal húsosabb utódokhoz juthatnak. Az így nyert, minőségileg magasabb értékű vágóállatokra bizonyára könnyebben lehet majd vevőket találni, miközben szabadtartásban olcsóbban, hatékonyabban nevelhetők fel 100-120 kilósra.
A gazda számításai szerint, augusztus 10-én a 8 hússertés koca közül 6 fog fialni, tehát alaposan megugrik majd az állomány. A keresztezésnek az ötlete onnan származik, hogy egy barátjánál evett hasonlóan keresztezett állat sonkájából, illetve szalonnájából. Mindkettő sokkal húsosabb volt az eredeti mangalicánál, ugyanakkor a koleszterin-szintje is alacsonyabb volt a hússertésénél, miközben az íze remek volt.
Az állattenyésztés mellett Csipkár Ferenc és a fia szabadföldi paradicsomot, őszi káposztát, de 0,5 hektáron vöröshagymát és foghagymát is termeszt, piacra. A hagymaüzlet egyre inkább leszálló ágban van, hiszen a nagy szárazság miatt némiképp visszaesett a termésmennyiség, miközben a külföldről beáradó, nagyobb állami támogatást élvező, olcsó zöldségfélék a nagybani piacon lenyomják az árakat. a vöröshagymának kilójáért 1,3, míg a foghagymáért jó esetben 8 lejt lehet kapni. A 8 hektár földjéből 1 hektáron lucernát termeszt, de szükség esetén a termőterület növelhető. 
 Mivel a Fazekasvarsándon sokéves hagyománnyal rendelkező, szabad termesztésű fűszerpaprika is felsült a rekkenő hőségben, Csipkár Ferenc és családja a mangalica és a hússertés fajta keresztezett változatában lát kitörési lehetőséget az amúgy padlón heverő helybeli és hazai sertéstenyésztés számára.

2012. július 26., csütörtök

A fehér árvacsalán

2012. július 26.
Az ajakosvirágúak családjába tartozó fehér árvacsalánt, mivel jóformán bárhol előfordul (útszéleken, kertekben, gyomtársulásokban, cserjésekben) vidékünk lakói általában ismerik. Igen gyakori a bolygatott, magas nitrogéntartalmú talajokon.
Négyszögletes szára üreges, magas, levelei kihegyesedőek, szív alakúak, recés szélűek és átellenes állásúak, emeletesen a tövükben nyílik a fehér, örvösen álló, illatos virágcsoport. Áprilistól októberig folyamatosan virágzik. Megporzását a hosszú szipókájú rovarok végzik (lepkék, poszméhek). A méhek kirágják oldalt, s így jutnak a nektárhoz.
Fiatal levelei, de édes virágai is felhasználhatóak étrendünkben. Levesek, főtt tészták (galuskák) mellé más vadon termő növényekkel (csalán vagy spenót hozzáadásával) párolva adjuk. Virágaival édességeket díszíthetünk, desszertekhez, rizsételekhez úgy használjuk fel, mint az akácvirágot. (A foltos árvacsalán bíborszínű virágait ugyanígy bevonhatjuk konyhai használatra.)
Föld feletti virágos része szaponinokat, glikozidokat, flavoninokat, cserző- és nyálkaanyagokat tartalmaz, s bár hatásmechanizmusa még nem tisztázott, a népi gyógyászatban teaként vagy gargarizálóként légúti, húgyúti kezelésre, gyomor-, bélpanaszok esetén, illetve szabálytalan, fájdalmas havi vérzéskor más, hasonló hatású drogokkal keverve használjuk. Virága nyugtató és altató teákban a hatást felerősíti.

2012. július 24., kedd

Mikor nem csak térkép a táj…

2012.07.14. 
Bihar megye – A Natura 2000 elnevezésű természetvédelmi hálózat elvileg biztosítja a védett állat- és növényfajok megmaradását. Ám nálunk az erre vonatkozó EU-s szabályozókat is „kicsit” másként értelmezik. Akár csak a szociálison, az úgynevezett ökohálón is nagy lyukak tátonganak…
Mielőtt tagjai lettünk az Európai Uniónak, bizony sokat vártunk a csatlakozástól. Reménykedtünk, hogy a közösségen belüli törvények és szabályok nálunk is éppen úgy érvényesek lesznek, mint minden más tagállamban, és sok gondunk megoldódik. Aztán szép lassan rájöttünk, hogy csodák nincsenek – de legalábbis ritkán, és ez ebben az esetben sem működött. Sok esetben katolikusabbak akarunk lenni a pápánál, vagyis az illetékes hivatalok az EU-s szabályokat a végletekig be akarják tartatni, még annak árán is, hogy azzal túltesznek a fejlettebb országok gyakorlatán is, máskor pedig átgondolás nélkül egy kaptafára húznak fel lehetséges megoldási módszereket, figyelmen kívül hagyva helyi sajátságokat, csak arra figyelve, hogy ki lehessen strigulázni a megoldott feladatot. Utóbbi volt az érzésem, mikor még az év elején Kolozsvárról érkezett egy szakértő Érmihályfalvára, hogy a Natura 2000 természetvédelmi hálózatról tartson előadást az úgynevezett Nagykárolyi Síkság (Câmpia Careiului) természetvédelmi területhez tartozó települések elöljáróinak, illetve megvitassák a terület működési szabályzatát. 
A témát hallva csodálkoztam, hogy a meghívottak érdeklődése finoman szólva elenyészőnek volt mondható – aztán mégis nekik kellett igazat adnom, mert számomra is kiderült: az előadó – be nem vallott, de érezhető – célja valójában az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az általa képviselt cég adminisztrálja a nevezett természetvédelmi területet, amire különleges szabályok érvényesek, például más elbírálás alá esik az építkezési engedélyek kiadása – értsd: többet kell fizetni, és náluk kell rendezni a számlát. A természetvédelem érdemben valójában szóba sem került, így dolgavégezetlenül távozott például a Hortobágyi Természetvédelmi Őrszolgálat egy tagja is, aki tapasztalataik átadására érkezett, de nem talált fogadókészségre…

Mi a Natura 2000?
Ha az internetes tudakozóba „kopogunk be”, a Wikipédia nevű enciklopédia nagyon pontosan leírja, mi is a Natura 2000: „Az Európai Unió által létrehozott olyan összefüggő területi ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. A teljes hálózat Európa szárazföldi területeinek mintegy 17%-át fedi le, ez nagyjából egyenlő Németország területével.” 
Az EU-csatlakozással Románia is vállalta, hogy a jogharmonizáció során a természetvédelmi jogszbályait is „összefésüli” a közösségével. Ez azzal a kötelezettséggel is járt, hogy az állat- és növényvilág védelme érdekében természetvédelmi területeket kellett kijelölni, melyek részei lettek a Natura 2000 hálózatnak. Egy ilyen kijelölt terület a fentebb már említett Nagykárolyi Síkság, melynek összterülete 24.224 hektár, aminek 62%-a Szatmár, 38%-a Bihar megyében található. Biharban Érkörtvélyes, Érmihályfalva és Érsemjén közigazgatási területét érinti. Kérdésünkre Kiss Balázs vadgazdamérnök, az érmihályfalvi Polgármesteri Hivatal erdészeti felügyelője elmondta: Érmihályfalva közigazgatási területéből a Nagyvárad–Szatmár vasútvonalnak a város határában futó szakaszától északra eső, homokos rész esik bele a védettnek nyílvánított területbe. 
Szerinte erre a területre is mintegy „ráhúzták” a Natura 2000 megjelölést, mivel hozzávetőleg 80%-án egyszerűen nincs védenivaló. Az lett volna a megfelelő eljárás, ha csupán azokat a rész-területeket, mondhatjuk úgy is, hogy szigeteket jelölik meg, ahol valóban van védelemre érdemes állat- vagy növényfaj – így tettek például Magyarországon. Semmi értelme például védetté nyílvánítani az akácerdőket (figyelem: ez nem az illegális erdőirtásra vonatkozik! – szerz.megj.), ellenpélda lehet a Lenhelynek nevezett kaszálórét, ahol sok a védett növény. Ugyancsak jó példa az átgondolatlanságra, hogy a védett területen vannak Érmihályfalván az úgynevezett ANL-lakások…
Jégkorszaki emlék a homokban
A védett területté nyílvánításnak vannak hátrányai a lakosokat tekintve. Például, hogy vannak olyan szabályok, melyeket be kell tartani. Ilyen a már említett építkezési engedély kiváltása, mely több utánnajárásba és költségbe kerül, de az is elő van írva, hogy a kaszálón mikor és milyen módszerrel lehet kaszálni. 
A védett területen gazdálkodók állami támogatást is kapnak – bár ez a tamogatási rendszer még gyerekcipőben jár Romániában. Talán nem meglepő, hogy az érintett gazdák előbb a területek védetté nyílvánítása ellen voltak, aztán pedig, amikor kiderült, hogy még támogatást is kaphatnak rá, inkább bekerülni szeretnének a hálóztaba, tudtuk meg Kiss Balázstól. A szakember azt is elmondta, hogy Érmihályfalva érintett területén nem tartanak számon a fokozottan védett kategóriában sem állatot, sem növényt. 
A védett kategóriába tartoznak különféle sás- és orhideafajok, a buglyos szegfű, a fehér zászpa, a pompás kozsbor, a tarka sáfrány, az állatoknál az ürge. A riporter, mint amatőr természetvédő, rácsodálkozott arra, hogy mifelénk szibériai nőszirom is virágzik, hiszen azt gondolná, hogy a szibériai megnevezés a farkasordító hideg kedvelésére utal. Újabb meglepetés: nem is jár messze az igazságtól, mivel ez a nőszirom a jégkorszak után „felejtődött” tájainkon, és a legutóbbi felfedezések egyike, hogy rátaláltak az érmelléki homokban!
Irány a természet
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – írta Radnóti Miklós a Nem tudhatom… című versében, de így járhatott ezzel az is, aki – bár nem feltétlen repülőgéppel szállt fölé, de – íróasztal mellől jelölte ki a természetvédelmi terület határait. Hogy ne essünk ebbe a hibába, és csak szövegeljük a védett fajokról, útra is keltünk, kalauzul pedig megkértük Toroczkai L. Károlyt, aki párját ritkítóan ismeri Érmihályfalva határát, növény- és élővilágát, de régészeti lelőhelyeit is. 
Természetfotói sok hivatásosoknak szervezett kiállításon megállnák helyüket, az érdeklődők mint az Érmellék 2009 Fotóklub tagját is ismerhetik, klubtagként volt már önálló kiállítása a témában. A Dihenes negyeden átvágva indultunk a Nyírábrány felé haladó vasút mentén. Természetvédelmi terület ide vagy oda, szeméthegy szeméthegyet ér a város szélén, de mint később tapasztaltuk, sok helyütt a határban. A sinek mentén egy helyen vályogot vetettek néhányan – szürke agyagból, ami nem valami tartós, mert porlik, tudtam meg. A Disznók rétje mellett, a Csíkfolyás patak feletti hidat mindenki csak mint „a Kőhíd”-at ismeri. 
A Csíkfolyás a közeli államhatár kanyargása miatt Magyarországról jön, két ágban, és a Vizimalom nevet viselő, akkor tőlünk pár kilométerre volt határ-részen egyesül. Az elnevezés természetesen onnan ered, hogy míg a hengermalmok ki nem szorították őket, több vizimalom is üzemelt a kis folyó mentén. A sinpár között haladva magyarázta beszélgetőpartnerem, hogy egy olyan őslápos-tőzeges völgyben járunk valójában, amit az 1800-as években, a vasút építésekor „kettévágtak” a töltéssel, aztán, hogy egyik oldalon ne duzzadjon tóvá a víz, levezették. Egy ősmocsár felett lépdelünk, mondta, erre bizonyíték a mocsári páfrány jelenléte, ami csak tőzeges talajon él meg, tőzeges talaj pedig sok-sok ezer év elhalt növényeiből akalkul ki. 
A völgyet övező dombok mind-mind régészeti lelőhelyek, hiszen közel volt a víz, a dombok védelmet nyújtottak – így alkalmas volt megtelepedésre. Toroczkai Károly máris bizonyítékokkal is szogál erre, hiszen mindig nála lévő kis táskájából előveszi legújabb „kincseit”: hihetetlen finomságúra kimunkált pattintott kőszerszámokat, nyílhegyeket. Nem csak természetvédelmi, de régészeti szempontból is érintetlennek számít ez a vidék, állapította meg, utalva ezzel arra, hogy az illetékesek egyik szempontból sem foglalkoznak vele.
Érmelléki sivatag
A vasúti töltésről hol egyik, hol másik oldalra caplatunk le, és alig győzöm jegyezni a védettnek nyílvánított, vagy arra érdemes virágok neveit, melyek a nagy szárazság ellenére is fellelhetők: buglyos szegfű, erdei útifű, rózsaszín (csíki) cickafark, tartós szegfű, őszi vérfű. Utóbbiról azt tartják, hogy csak a Duna–Tisza közén található – hát nem, mint egy szőnyeg, úgy terül el itt is. 
Fácánkakas hangoskodik valahol a közelben, léptünkre búbos pacsirta rebben fel. Gyerekkorában siklók, kéttenyérnyi békák is éltek még ezon a részen, ma már nincsenek, idézte fel útikalauzom, aki szerint a Kőhíd és a Homokbánya közti 8-10 hektárnyi területen vissza lehetne állítani az egykor volt élőhelyeket, és ehhez semmi mást nem kellene tenni, csak engedni a természetnek, hogy regenerálja magát. Hiszen ahol visszadúsulhat a növényzet, ott megjelennek a madarak, a növényevő állatok, nyomukban pedig a ragadozók is visszatérnének. Apropó, Homokbánya, arra felé kanyarodunk, ahonnan hosszú évekig hordták kamionok a homokot a megyeszékhelyre, habtégla készítéséhez. 
Egész dombokat hordtak el, nem számított, hogy például a parti fecske, vagy a nála nagyobb gyurgyalag fészkelőhelye került veszélybe. A megmaradt részek felett most is kerengenek még a tőlünk megrettent madarak, még nem költöztek el végleg. A Homokbánya belterületén betonozott út, azon közlekedtek a nehéz járművek, rajta kívül – bármilyen hihetetlenül hangzik – elsivatagosodott terület! Mintha Afrikában járnánk! Sok méter széles sáv homokjába süppedünk: itt szokták hajtani a birkákat (ki tudja kikét, ki tudja mennyit, ki tudja honann-hova?), azok pedig minden növényt kirágnak.
Elpazarolt kincs
A Bankasor nevű tanya mellett elhaladva újra megszaporodott a „civilizációs szemét” a bokrok között. A Bankasor és a Jánostelek-rész között egy újabb olyan helyet fedeztünk fel – pontosabban csak nekem volt újdonság – melyért a világ sok táján bármit megadnának: akácossal szegélyezett völgy, benne az időjárás függvényében hol kisebb, hol nagyobb vízállású tó. Mikor nagyobb a víz, az élőviláőg is megelevenedik, vízisikló csusszan a nádasban, teknősbéka sütkérezik a napon. 
Mi nem annyira becsüljük: az erdőből lopják a fát, a nyomok önmagukért beszélnek, s valószínűleg azért, hogy a tilosban járók ne fáradjanak kétszer, odafele menet a szemetet is elviszik a háztól… Pedig micsoda nyaralóhelyet lehetne oda varázsolni! Ahol csak talpalatnyi földet is be lehet szántani, azt be is szántják, így sok helyen összeér a nádas és a tengeriföld. A hőségben pipázik a tengeri – így nevezik, amikor a meleg és a szárazság hatására a növény levele összesodródik.
Karnyújtásnyira a csodáktól
Mintegy két órás természetjárásunk során elértük a korábban már említett Vízimalom részt, ahonnan, az ANL-lakások mellett visszaértünk a kiindulóponthoz, valójában egy több kilométeres kört írtunk le. De még így is csupán egy töredékét jártuk be a város határának. Bár születésemtől érmihályfalvi lakos vagyok, olyan helyeken is jártam, ahol korábban sosem, rácsodálkoztam olyan természeti tüneményekre, melyek alig 2-3 kilométerre vannak a városközponttól, olyan növényeket láttam, melyek nevét korábban sosem hallottam. 
gyanakkor több tanulságot is megfogalmaztam: egyrészt szinte kéznyújtásnyira élünk olyan értékektől, melyekről vagy nem tudunk, vagy ha tudunk, ügyet sem vetünk rájuk; másrészt igazat kell adjak Toroczkai L. Károlynak, amikor rablógazdálkodást említett útközben, hiszen a látottak alapján a természet megvédése számít a legkevesebbet, többet ér egy cső tengeri, egy marék lekaszált fű, egy darab habtégla, mint az élettel teli nádas, a fecskefészek a partoldalban, a kánikulában is pirosló ritka virág. És ez a szemlélet nem is fog megváltozni, míg az illetékesek passzívak, és irodák asztalai mellől jelölik ki a természetvédelmi területeket. Mert nekik csak térkép a táj… Rencz Csaba erdon.ro

2012. július 22., vasárnap

Kertészkedni – csak természetesen!

Írta: Administrator  2012. július 04
Előkészített gyakorlóterepeken, a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi székhelyének területén sajátíthatják el a kertészeti tudnivalókat a nemrégiben indított növénytermesztő képzés résztvevői. A tanoncok a gyümölcsök, dísz-, gyógy- és fűszernövények termesztésének fortélyaival ismerkednek, megtanulják a veteményeskert kialakításának szakszerű lépéseit. Mindezt vegyszermentes, biodinamikus módszerekkel, úgy, ahogyan régebben kertészkedtek vidékünkön.
Szakemberek és tanoncok szorgoskodnak a gyógynövénykertben
„Hirtelen kamaszodtunk, kinőttünk a nagyszüleink, szüleink kezéből. Ez tapasztalható mind a növény-, mind a gyümölcstermesztés terén. Ami a régi öregeknek teljesen természetes volt, az most nagy cikknek számít. Próbáljuk kímélni a gyermekeinket, hogy ne jöjjenek kapálni, mert meleg van, bajuk esik. Véleményem, hogy oda kell adni a kicsi kapát, a gyermek szokja meg, hogy ez a föld, ebből élünk, ez ad életet" – magyarázza egyszerűen a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés egyik törekvését Ferencz Lehel kertészmérnök, a szervezet gyergyószentmiklósi részlegének munkatársa. A fiatal szakember egyike azoknak, akik vallják: az önfenntartó gazdaságban van a jövő, a háztájit pedig megfelelő hozzáállással bárki képes előállítani. „Nagyszüleink tudását a kényelmes életmódra cseréltük, jó esetben kimegyünk a piacra, amit kapunk, azt fogyasztjuk. Régebben a kert volt az a hely, ahol a család minden tagja azért dolgozott, hogy megteremtse a körülményeket a továbbéléshez. Most alakulóban van egyfajta szemléletváltás, nagyon lassan, de elképzelhető, hogy visszatanuljuk őseink tudását" – mondja Ferencz Lehel.
Kertészkedés a nagyszülők módszereivel
A szemléletváltást több szegmensben is segíti a Caritas Vidékfejlesztés; a hagyományos mesterségek képzéssorozatban jelenleg növénytermesztésre oktatják az arra kíváncsiakat. A szervezet székhelyén kialakított gyakorlóterep a lehetőségek széles választékát kínálja a tanoncoknak, akik Ferencz Lehel és Horváth Eszter kertészmérnökök szakirányítása mellett sajátíthatják el a növénytermesztés csínját-bínját. „Úgy tanulnak meg kertészkedni, ahogyan azt nagyapáink tették" – jelenti ki a Ferenc Lehel, miközben a frissen létrehozott gyógynövénykertben irányítja a munkát. Elmagyarázta, hogy mit, hogyan és miért éppen úgy tanítanak a kertésznövendékeknek. Mint mondta, a növénytermesztő szakképzés elméleti és gyakorlati része párhuzamosan zajlik, a tantárgy nyolc elemből áll. Talajtan és környezeti feltételek, magágy-előkészítés, növények szaporítása és karbantartása, szántóföldi növények szaporítása, növényvédelem, betakarítás, feldolgozás, valamint munkavédelem szerepel a tantervben. A gyakorlat során az üvegházi és a szabadföldi termesztés különféle fázisait sajátíthatják el a kertésztanulók, és a gyógynövénytermesztésre is rálátást kapnak.
Vegyszermentes növényvédelem egyszerűen
A képzésen kimondottan biodinamikus növényvédelmet tanítanak, erre növénytársításokat alkalmaznak, illetve gyógynövényeket használnak fel. „Azért társítunk bizonyos növényeket, hogy a szép termés eléréséért ne kelljen vegyszereket használni" – magyarázza Ferenc Lehel. Néhány példát is említ: a paszuly mellé ajánlott nagyobb levelű kapásnövényt (például káposztát) ültetni, azért, mert a bab nitrogént szolgáltat a talajnak, a nagylevelű kapásnövény pedig megőrzi a talaj nedvességtartalmát, így a két növény kedvezően hat egymásra. Jó, ha a káposzta mellé körömvirágot ültetünk, ami elűzi a bagolylepkét, a káposzta talajnedvesség-megőrző jellege miatt pedig szépen fejlődik a körömvirág. A pityókabogár ellen ajánlatos, ha tormát ültetünk a krumpli sorok közé, de több szempontból is előnyös, ha kézzel szedjük le a növényről a kártevőket.
„Jó, ha az ember kontaktusba kerül a növénnyel. Ajánlatos, hogy minden nap menjen ki a kertbe, nézze meg a terményt, diagnosztizálja a kártételt, a kártevőket minél természetesebb módon tüntesse el, simogassa meg a növényt. Meg kell érinteni, együtt kell érezni a növénnyel, amiről nem kel elfeledni, hogy élőlény, érzi, ha gondoskodnak róla, amit a szép terméssel fog meghálálni" – magyarázza a jó termés titkát a szakember. Azt is elárulta, hogy a képzés résztvevőivel egy kísérletet indítottak el: csalán, zsurló, feketenadálytő, valamint vérehulló fecskefű levével permetezik a növényeket, a biodinamikus szerekkel próbálják kiküszöbölni a betegségeket és kártevőket, a szakember szerint jó eredményekkel. „Ajánlom a konyhakertekben is" – biztat mindenkit a kertészmérnök.
Alakul a gyógynövénykert
A Caritas kertészei egy újdonság, a gyógynövénykert kialakításával kísérleteznek, ebbe is bevonták a tanoncokat. A vidék honos gyógynövényei számára egy 10 áras területet különítettek el, ennek egy részére már telepítettek citromfüvet, mentát, kakukkfüvet, zsályát, hamarosan az egész területet gyógy- és fűszernövényekkel ültetik be. Tervezik, hogy idővel étkezési teákat, teakeverékeket árusíthatnak az itt termesztett gyógynövényekből. „Remélhetőleg már jövőben megfelelően fog teremni, abban bízunk, hogy két év múlva önfenntartóvá válik a gyógynövénykert. Cél, hogy egy önfenntartó gazdaságot létesítsünk" – ismertette a terveket Ferencz Lehel. A fűszernövények termesztésének is jól meghatározott a célja: a Caritas kertészei szorgalmazni szeretnék, hogy az emberek saját maguk termesszék meg a fűszernövényeket, amikből jó társítással ki lehet alakítani a kívánt fűszerkeveréket. „Az üzletekben kapható fűszerkeverékekben sok az adalékanyag. Arra biztatunk mindenkit, hogy próbáljanak meg minél inkább természet közeli módon élni, saját maguk termesszék meg a fűszernövényeket is" – hangzik a kertészmérnök biztatása. forrás: székelyhon.ro

2012. július 6., péntek

Újdonság az Ezer Székely Leány Napján


http://www.3szek.ro/load/cikk/50880/ujdonsag_az_ezer_szekely_leany_napjan
2012. július 6.,
A szombaton tartandó Ezer Székely Leány Napja rendezvény egyik újdonsága, hogy névre szóló bejegyzési kártyával kívánják a szervezők nyilvántartani, megszámlálni az ünnepségre érkezőket.
A lányok számára készített piros és a fiúknak szánt barna színű kártya tartalmazza majd a résztvevő nevét, valamint a bejegyzési sorszámot. Ezzel nagymértékben megkönnyítik a regisztrált résztvevők számának pontos meghatározását, de nagy segítséget nyújt a legnépesebb képviseletű település kiválasztásában is – áll a csíkszeredai polgármesteri hivatal közleményé­ben. A szervezők ezúton is tisztelettel felkérnek minden résztvevőt (és nemcsak a fellépő csoportok tagjait), hogy a csíksomlyói nyeregbe kiérve keressék fel a népviselet nyilvántartására kihelyezett regisztrációs pontot, amelyet az aranykapu és a Kóka Rozália, valamint Petrás Mária kiállításait bemutató sátor között találnak meg. A viseletbe öltözöttek bejegyzése 13 és 15 óra között zajlik.

Ökoháza lesz Endrédnek

2012.07.06. | Nagykároly.ro
Jól halad az érendrédi ökoház terve. Amint már hírt adtunk róla, a természet- és környezetvédelmi információs központ kialakítása érdekében a község elöljárósága határon átívelő pályázatok finanszírozására létrehozott alapból szerzett támogatást.
Amint a polgármestertől megtudtuk, a közbeszerzési eljárás véget ért, s a szerződést is aláírta a helyhatóság a licit nyertesével. Az elöljáró elmondta, hogy terveik szerint a közeljövőben adják át az épületet a felújítási munkálatokat elvégző cégnek, így már a napokon belül hozzákezdhetnek a település központjában található régi postaépület átalakításhoz.
A környezetvédelmi szempontokon alapuló, a fenntartható fejlődést elősegítő, és a természetvédelmi értékek megőrzését célul kitűző projekt a Felső-Tisza, a Túr-mente, a Szatmár-Bereg és az Érmellék térségeit érinti. A projektmenedzserek a határ menti térségben működő szervezetekkel közösen alakítják ki a szóban forgó központokat. Ezek az úgynevezett ökoházak a magyarországi Tivadar községben és a romániai Érendréd községben épülnek meg, illetve vízi tanösvény kialakítására kerül sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Sonkád, Kölcse, Túrsistvándi községeket érintve, valamint különböző tanösvények épülnek a magyarországi Kisar, Tivadar, Tarpa községek mentén és a Szatmár megyei Érendréd községet érintve.
Az épület külsőleg teljesen megújul, továbbá az ökoházban a többi között egy érmelléki termékeket bemutató helyiséget rendeznek be, illetve egy konyhával ellátott pihenőhelyet.

2012. július 3., kedd

40 ezer kisgazda juthat olcsón számítógéphez

2012. JÚLIUS 02., 
Indul a GAZDANet program: 3,5 milliárd forint értékben pályázhat 39 ezer kistermelő internetkapcsolatra alkalmas számítógép beszerzésére - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI-vel.
Csak a kimondottan kistermelőkre terjed ki az állami számítógép-vásárlási támogatás 
Fotó: Shutterstock
Egy jelentkező maximum 90 ezer forintos támogatást kaphat. Így mintegy 39 ezer gazda élhet majd az elektronikus kommunikáció és ügyintézés előnyeivel. A kérelmeket szeptember 1-30. között lehet beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Az erről szóló jogszabály már megjelent a Magyar Közlönyben.
A támogatás mértéke az elszámolható kiadások 40 százaléka, fiatal gazdák esetében 50 százalék. Az igényelt számítógépeket a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) munkatársai adják át a nyertes pályázóknak legkésőbb 2013. március 31-ig.
A támogatás feltétele, hogy a számítógépet 5 évig működtetni kell, rendszeresen használni kell az MVH-val és a NAKVI-val való kapcsolattartásra, ügyintézésre, és el kell végezni egy egyhetes számítógépes tanfolyamot is. A kurzus költsége a szakképzésre fordítható támogatásból visszaigényelhető.
A GAZDANet program a legkisebb üzemméretű termelőknek segít a gazdálkodást és az ügyintézést megkönnyítő, internet-hozzáférésre alkalmas számítógép beszerzésében - olvasható a közleményben.

Védtelen a Földünk?

2012. JÚNIUS 29., szerző: Hardi Péter
Minden előzetes várakozásoknak megfelelően alakult: nem történt semmi. Talán ezzel az aforizmával lehet a legszemléletesebben jellemezni a múlt heti Rio + 20 elnevezésű tanácskozást. Pedig a tét nem volt kicsi, a több mint száz állam- és kormányfő Brazíliában a Föld megmentéséről cserélt eszmét. Döntés: elnapolva.
Az oltalmazó kezek most (még) nem adnak védelmet
Ahúsz évvel ezelőtti Rio de Janeiró-i, akkor korszakalkotó konferencia emlékére rendezett tanácskozáson égetően fontos döntések meghozatalát várták a Föld sorsát szívükön viselők. Például a bolygónk felszínének nagyobbik részét alkotó tengerek túlhalászatának visszaszorítását. Nem sikerült, mert az Egyesült Államok és Kanada megakadályozta. Lelkük rajta.
Záródokumentum viszont mégiscsak született: A világ, amilyent szeretnénk címmel. A résztvevők ötven oldalon sorolják óhajaikat – ahelyett, hogy egymástól számon kérhető cselekvési programot állítottak volna össze.
Miért az eredménytelenség? Mert óriási az érdekkülönbség Európa, Amerika, Kína és a feltörekvő államok között. A fejlett országok a kényelmükről nem akarnak lemondani, a feltörekvők pedig azt kérdezik – egyébként joggal –: miért várják el tőlük a világ naposabbik felén élők, hogy ők árnyékban maradjanak? Azt pedig egyikük sem veszi észre, hogy ha minden így folytatódik, hamarosan az egész Földre árnyék borul. A legfelelősségteljesebb magatartást egyébként Európa tanúsította, a világ fenntartható berendezéséről legalább miniszteri szintű tanácskozást sürgetett. Leszavaztak bennünket. Végül abban maradtak a tanácskozás résztvevői, hogy harminctagú munkacsoportot hoznak létre, amely jövő őszig kidolgozza a fenntartható növekedés legfontosabb célkitűzéseit: az élelmiszer-, víz- és energiabiztonságot. Aztán majd meglátjuk a folytatást.
A legborúlátóbbak szerint már annyiszor bebizonyosodott a politikusok tehetetlensége a Föld védelmét illetően, hogy nem is érdemes azt rájuk bízni. Sokkal inkább a civilekre, illetve vállalkozásokra – vagyis a magánszférára. Őket ugyanis nem köti a választópolgároktól meghatározott időre kapott mandátum.
A politikusok kettős beszédét – aggodalmukat fejezik ki a környezetért, miközben engedik a károsítását – leplezték le a civilek például azon a plakáton, amely a vendéglátó állam, Brazília elnökét ábrázolja, hátán az őserdők irtására alkalmas láncfűrésszel.
S hogy a baj nem közeleg, hanem már megérkezett, azt a tádzsikisztáni küldött felszólalásából is érzékelhetjük. Az Aral-tóról beszélt, amely egykor négyszer akkora volt, mint manapság, ám két tápláló folyója, a Szir-darja és az Amu-darja vize már hosszú évek óta nem éri el, ugyanis a vizét elhasználják a gyapottermesztésre. A szomorú eredmény: a megváltozott klíma miatt ma már a gyapot is egyre nagyobb ráfordítással terem, ám közben tönkrementek a halászok is.
Persze a Földért felelősséget érző küldöttek is felszólaltak, különféle eredményekre rámutatva. Az ezer szigetből álló Maldív Köztársaságban például már tilos a környezetromboló mélytengeri, illetve vonóhálós halászat. A magyar küldöttséget vezető Áder János államfő szintén előremutató javaslattal állt elő a konferencián: elmondta, hogy Magyarország szívesen ad helyet olyan konferenciának, amelyen megoszthatja a vízgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatait. Erre azért is van szükség, mert ma még „csak” egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, de ha minden a mostani kerékvágásban marad, 25 év múlva már az emberiség felének jut hasonló sors. Ez pedig népvándorláshoz és a vízért folyó háborúkhoz fog vezetni.

Parlagfű-hadművelet indul! Qui prodest? Kérdjük, mi! Irtsuk vagy sem?

Nagyon kényesnek mondható kérdéskör került e terítékre, hiszen a parlagfű mint gyógynövény csak kevésbé ismert, de lássuk a cikkeket:
2012. JÚLIUS 01.
Olyan szívós, hogy a magja 40 évig is csíraképes. Óriási károkat okoz, s az ellene folyó harc már százmilliókat emésztett föl. Ráadásul elég egyetlen esztendőnyi kihagyás, s kezdődik minden elölről.

Fotó: Bohanek Miklós

Így jellemezte a parlagfűügyet Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese. Szalkai Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa pedig úgy beszélt az irtási stratégiáról, mint egy katonai hadműveletről.
A parlagfűvel jelenleg Európa legfertőzöttebb országa vagyunk. Mivel júliustól virágzik, ezért a földtulajdonosoknak, -használóknak a törvény szerint június 30-ig kötelességük megakadályozni, hogy a büdöskével vagy a (szintén gyomnövény) fekete ürömmel könnyen össze téveszthető parlagfű virágbimbója kialakuljon. Gyomlálás, kapálás, kaszálás: még egy oldalhajtása se maradjon! (Vegyszerrel irtani csak szakember felügyeletével lehet.)
Márpedig ha a gazdák elmulasztják a virágzás előtti irtást, 5 millió forintig terjedő bírságra számíthatnak. Kivált a „visszaesők”, mert ahol egyszer már volt parlagfű, ott ismét könnyen megjelenhet. Az agrárszektornak évente több tízmilliárdos terméskiesést, illetve az érzékenyeknek súlyos allergiát okozó gyom elleni harc közérdek. Az idén megkezdték az országos Parlagfű Bejelentő Rendszer kialakítását, számítanak a megyei kormányhivataloknál, önkormányzatoknál tett lakossági bejelentésekre is.

A parlagfű őssejtszaporító és a rákot is gyógyítja!
Weil-Várhegyi László:
A parlagfű latin neve : AMBROSIA. Magyarul azt jelenti, hogy: AZ ISTENEK ELEDELE. Úgy gondolom, hogy ennél többet nem kell hozzátennem ehhez a ragyogó íráshoz. (Kristóff Zoltán)
A parlagfű kiirtása megvezetés !!! 
Gyógyszerhatalom áll a parlagfű, mint GYÓGYNÖVÉNY kiirtása mögött
A parlagfű hasznos növény, az emberiség számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztható, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem, vagy zeller zölddel, vagy önmagában, és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs).
Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát.
Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rám küldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom. Veterán dobóatléta vagyok, és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítményjavulásokat lehetett tapasztalni.
Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufásdoboznyi zöld port több tízezer forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága?
Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, inkább megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok!
Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri el.
Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségűk is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is.
A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak (én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos, a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne.
Ezért a világ urai,a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több földtörténeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől. A gyógyszerek mellékhatásai következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségűket!
Weil-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász,
a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője.
/Forrás: Kristóff Zoltán 2011.03.23-i levele/

Kereszttűzben a massza

2012. JÚLIUS 03.,szerző: Hardi Péter
Talán Magyarország legzöldebb vállalataként mutatta be Lengyel Attila ügyvezető igazgató a szabadegyházi Hungranát múlt csütörtökön, amikor Orbán Viktor kormányfő jelenlétében átadták az új biomassza-erőművüket. A hárommilliárd forintból hadrendbe állított kazán valóban imponáló teljesítményre képes: annyi energiát lehet vele előállítani, amellyel ötvenmillió köbméter földgáz takarítható meg.
Fotó: MTI
Ez pedig egy Győr nagyságú város éves fogyasztásával egyenlő. S mindezt miként? Az ügyvezető fogalmazása szerint biomassza – energianád, kukorica- meg napraforgószár, és sok más, egyébre nem hasznosítható mezőgazdasági hulladék – elégetésével. Mindezzel a cég saját energiaigényének egyötödét képes előállítani.
Önmagában minden beruházás örvendetes lehet, hiszen az az ország gyarapodásának a része, csökkenti a munkanélküliséget, bevételhez juttatja a vállalkozót. Jelen esetben például a Hungranán kívül azt a száz-százötven családot, amely a kazán etetéséhez szállítja a biomasszát. És itt kezdődnek a fenntartások, amelyeket a szakirodalom egyszerűen csak biomassza-dilemmának nevez.
A kételyek lényegét néhány éve az angol Guardian újságírója, George Monbiot foglalta össze találóan „Ki lakjon jól: az autó vagy az ember?” címmel. Eszerint a bioüzemanyagra való átállás humanitárius és környezeti ¬katasztrófához vezetne. Humanitáriushoz azért, mert ha a vetésterületet elfoglalnák azok a növények, amelyekből üzemanyagot állítanak elő, akkor hol termelnék meg az élelmiszert? Márpedig megtermelnék, ám annak az ára a csillagos egeket verdesné. A folyamatos élelmiszerár-növekedés egyik oka már most is az említett jelenség. Környezeti katasztrófát pedig azért okozna, mert a bioüzemanyag előállításához szükséges növények ültetése érdekében a biológiai sokféleséget alkotó növényeket szorítják ki. A sok¬féleség pedig alapfeltétele az egészséges élővilágnak.
De ne legyek igazságtalan, a mostani kazánavatásnak mindehhez csak közvetve van köze. A dilemmát ez esetben inkább a talaj kizsigerelése okozza. A bioüzemanyagot is előállító Hungrana ügyvezetője egyébre nem hasznosítható hulladéknak minősíti azokat az anyagokat, amelyeket a kazánban elégetnek. Sajnos ez nem így van, azokat bizony vissza lehetne juttatni a talajba, hogy az meg tudjon újulni. Magyarországon a talaj pusztulása rohamos. Ha a szerves anyagot nem juttatják vissza, hanem energiát termelnek belőle, eljöhet az az időszak, amikor nemhogy égetni nem lesz mit, de még az élelmiszer-termelésünk is veszélybe kerül. És akkor feltehetjük a kérdést: valójában ki lakjon jól?