JÚNIUS 4, 2012 - KILYÉN ATTILA
A marosvásárhelyi dr. Nagy Tamás az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hatóság vezérigazgatója. Megjegyezzük, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó intézmények vezetői közül a kormányváltás után az egyetlen magyar ajkú vezérigazgató maradt. Beszélgetésünk során többek között a szakterületen folyó tevékenység alakulásáról, a rövid idő alatt várható változásokról kérdeztük. De kíváncsiak voltunk arra is, hogy minek köszönheti állásának megőrzését.
– Úgy vélem, hogy az eddigi eredmények alapján foglalhattam el az állást. Más szempontból technokrataként ismernek. A tenyésztőegyesületek is engem támogattak a vezérigazgatói állás elfoglalásában. El kell mondanom, hogy a tenyésztőegyesületek kezdenek erősödni és szakosodni. Létezik már a csak pirostarka fajtát tenyésztő, vagy csak zimenthal fajtát tenyésztő egyesület. Persze, a szakmai irányultság mellett más feladatokat is ellátnak mint érdekképviselet. Célom az, hogy a folyamatban lévő programok alkalmazását befejezzük. Ezelőtt három évvel, az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Főigazgatóság átszervezése után újraindítottuk az állatállományok törzskönyvezési rendszerét, amelyet a hatóság átadott a tenyésztési egyesületeknek, s azóta ezek a civil szervezetek alkalmazzák a rendszert a fejősteheneknél. A hatóság kezelésében maradt a hússzarvasmarhák és lovak törzskönyvezési rendszerének alkalmazása és ellenőrzése. Következő lépésként említem, amint a hússzarvasmarhát tenyésztő egyesületek megerősödnek és tapasztalatokra tesznek szert, a törzskönyvezési rendszer alkalmazását is átadjuk. A lovaknál a szóban forgó átruházás nehezebb, mivel léteznek még az állami ménesek, itt a magánszféra térfoglalása még nem jelentős.
Tájékoztatom az állattenyésztőket, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium egy újabb támogatási rendszeren dolgozik, a hátrányos adottságú övezetekben a hússzarvasmarha-tenyésztést szándékszik támogatni, mert várhatóan 2013-ban problémák lesznek a minőségi tej felvásárlásával, ami a kvótát is érinti. Szigorúbbak lesznek a minőségi tej mutatóival és higiéniájával kapcsolatos szabályozások. Elsősorban a hegyvidéki övezetekben szándékozunk beindítani a húsmarha-programot. Erről írásbeli értesítést küldtünk Brüsszelbe, amit elfogadtak. Fontosnak tartom a program elindítását, mert a hegyvidéki állattenyésztőket a támogatás segíteni fogja.
Továbbá fontosnak tartom, hogy a mesterséges megtermékenyítés teljesen a tenyésztési egyesületek hatáskörébe került. A hatóságnak csak elővizsgálati és ellenőrző szerepe van. A szaporítás terén is sikerült kialakítani az egységes rendszert, amely tavaly júliustól működik, helyi és országos szintű számítógépes adatbázisokat hoztunk létre. A természetes engedélyezett fedeztetés is egységes nyilvántartási rendszer alapján történik, amely lehetőséget ad az állományszaporulat hatékonyabb ellenőrzésére. Így követhető az állat eredete az adatbázisban, ennek alapján adják ki az egyesületek a törzskönyveket.
– Milyen gondok várhatók a tejértékesítésnél?
– Immár köztudott, hogy 2013. január 1-től a minőségi mutatóknak nem megfelelő tejet (lapte nonconform) nem lehet feldolgozni. Azok a tejtermelők, akik nem fejlesztették gazdaságaikat (fejőgép, hűtőkamra stb.), nem tudják tiszteletben tartani a szigorúbb higiéniai szabályozásokat, amelyek a minőségi mutatókra – szomatikus sejtszámok, összcsíraszám, zsírtartalom – vonatkoznak. A tejtermelők 2013-ig erre fel kell készüljenek. Várhatóan a kis gazdaságokban gond lesz a tej értékesítésével. Ennek ellensúlyozásaként is indítanánk el a húsmarha-támogatási programot. A tervek szerint nem csupán a hússzarvasmarha-fajták tenyésztésére igényelhető majd támogatás, hanem a keresztezésre is, például a pirostarka – zimenthal utódokra.
– Melyek a további céljai?
– Lépést kell tartanunk az újabb szabályozásokkal, a tenyésztési programokat úgy irányítani, hogy egyszerűsítsük a bürokráciát. A minőségi állattenyésztésnek és az állati eredetű termékeknek a jövőben alapvető szerepük lesz. Tudatosítani kell az állattenyésztőkben, hogy a törzskönyvezett állat tartása előnyükre válik. Szemléletet kell váltaniuk, nem tehetik meg, hogy nem érdekli őket a törzskönyvezés, a minőség ellenőrző program, mert úgyis mindegy, mert a tejnek ugyanaz az ára. Akinek lehetősége adódik, álljon át elsősorban a tenyészállattartásra, a minőségi termékek előállítására, mert a piacon csak így maradhat versenyképes. Reméljük, az állattenyésztési egyesületekkel közösen mielőbb elérjük, hogy főleg a kis gazdaságokban az állattenyésztők szemlélete ezzel kapcsolatosan megváltozzon.