2012. június 29., péntek

A belecskai példa

2012. JÚNIUS 28.,
A zöldség- és gyümölcstermesztésen alapuló önkormányzati szervezésű foglalkoztatási program tizenhárom év alatt szinte megszüntette a munkanélküliséget a Tolna megyei Belecskán - mondta Áder János köztársasági elnök szerdán a négyszáz lakosú településen.
A földművelés sok embernek adhatna munkát, de helyi szervezők és elhivatott vezetők nélkül nem megy 
Fotó: Ujvári Sándor

A siker egy helyi kezdeményezésnek, kitartó munkának és az állam támogató hozzáállásának köszönhető – tette hozzá az államfő, aki elmondása szerint egy újsághírből értesült arról, hogy Belecskán sikeres foglalkoztatási program zajlik.

"Azért jöttem el, hogy tisztelegjek az Ön elődje, Jakab Róbert előtt, megköszönjem Önnek, hogy ezt a programot folytatta, és kalapot emeljek a belecskaiak előtt" – mondta az MTI tudósítása szerint Szemeti Sándor független polgármesternek Áder János a helyi kultúrház udvarán, ahol a sajtó képviselőinek jelenlétében a program eredményeit, nehézségeit tárgyalták meg.
A néhai polgármester által kezdeményezett program indulásakor fél hektárnyi önkormányzati területen gazdálkodtak, ma pedig 25 hektáron, illetve hat nagy alapterületű üvegházban többek között szilvát, körtét, szamócát, babot, paprikát termesztenek. A termést helyi, környékbeli magán- és közületi fogyasztóknak értékesítik. A program keretében jelenleg 21 helybeli dolgozik - mondta Szemeti Sándor. A polgármester közlése szerint a munkanélküliségi ráta 6 százalék alatt van. A községben a ’90-es évek közepén ez mérték meghaladta a 32 százalékot - tette hozzá.
Az önkormányzat a dolgozókat szinte egész éven át egy nonprofit kft. keretei között foglalkoztatja, amelyhez a munkaügyi központtól kap támogatást. Az eszközöket pályázati forrásokból szerezték be - vázolta a község polgármestere. A problémákról szólva utalt a zöldség- és gyümölcstermesztés szezonalitására, amelyre megoldást kínálna, ha képesek lennének feldolgozni a termést, mert ősztől tavaszig nem tudnak elfoglaltságot nyújtani a dolgozóknak.
Áder János a program eredményeit emelte ki, mondván, mindenki számára példa lehet, hogy egy ilyen kis település is lehet sikeres. Ezzel mindenki nyert, nyertek a helybeliek, hiszen munkához jutottak, nyertek a fogyasztók, mert olcsón, jó minőségű hazai terméket tudnak vásárolni, és nyert vele az ország is, hiszen van egy olyan példa, ami utat mutathat azoknak, akik keresik, de még nem találták meg a boldogulás útját - fogalmazott az államfő.
A Belecskai Közfoglalkoztatási Program sikeresen reintegrálta a munka világába az alacsony képzettségű, tartósan munkanélküli helyi lakosokat. Ez olyan teljesítmény, amely példát adhat más településeknek is arra, miként lehet önerőből és pályázati támogatásból leszorítani a munkanélküliséget, ezzel megoldani azt a problémát, hogy ne szociális segélyből éljenek az emberek, hanem értelmes, eredményt felmutatni képes munkát végezzenek - hangsúlyozta Áder János.

Már megint Brüsszelre várunk!

2012. JÚNIUS 29., szerző: O. Horváth György
Ha az EU bólint, akkor ismét október közepétől fizethetik az agrártámogatások egy részét december helyett. A vidékfejlesztési miniszter előlegfizetési kérelmet nyújtott be Brüsszelben.

Agrárjövedelem: az uniós támogatások nélkül sehol nem lenne, jól jöhet a korai kifizetés ősszel

Fazekas Sándor beadvánnyal fordult az EU Bizottságához, hogy az aszályos ősz és tél, a téli és tavaszi fagykárok, valamint a nyár elején jelentkező jégverés okozta károk miatt Magyarország támogatási előleget fizethessen a termelőknek. Tavaly és 2010-benn hasonló természeti károk miatt Brüsszel megítélte e kedvezményt Magyarország számára.
A kérelem a 2012. évi egységes területalapú támogatásra (SAPS) és a különleges tejtámogatásra vonatkozik. Amennyiben a Bizottság a kérésnek helyt ad, a támogatások 50-50 százaléka fizethető ki a jogosultaknak.
A bizottsági engedély birtokában 2012. október 16-a után elindulhatnak az előlegfizetések, így a gazdák december 1-ig a SAPS-nál mintegy 150 milliárd forint, a különleges tejtámogatásnál mintegy 6,7 milliárd forint előleghez juthatnak. A Bizottság várhatóan legkésőbb szeptember közepéig hoz döntést. Tavaly az Európai Unió általános, mind a 27 tagállamra kiterjedő előlegfizetésről döntött az Európa-szerte tapasztalt rendkívüli időjárási körülmények miatt.

Aranyat tojó pontyok

2012. JÚNIUS 29., 
Meghaladta az egymilliárd forintot a rétimajori Aranyponty Zrt. tavalyi árbevétele. A 2010. évi 980 millió forint után 1,178 milliárd forint árbevételt ért el a magyar tulajdonú cég a múlt esztendőben - mondta az MTI-nek a társaság elnök-vezérigazgatója.
Rétimajorban nem csak foglalkoztatják, hanem tanítják is a halászokat

Lévai Ferenc közölte: a vállalkozás adózás előtti eredménye a 2010. évi mintegy 54 millió forinttal szemben tavaly 60-70 millió forint "körül volt". Mint mondta, az eredmény kedvezőbben is alakulhatott volna, ha évközben nem duplázódnak meg a takarmányárak. A 80 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás 1300 hektáron tógazdálkodást, továbbá turisztikai, horgász- és ökoturisztikai, gasztronómiai és egyéb tevékenységet is folytat, azaz "több lábon" áll. A cég kiemelt figyelmet fordít a fejlesztésre: tavaly 230-250 millió forintot költött erre a célra.
Az Aranyponty Zrt. jelentős tórekonstrukciót végzett, halárusító boltot és haltisztítót nyitott, valamint szállítójárműveket és a tavakon végzett munkálatokat segítő, bérbe is adható mocsárjáró gépet vásárolt. A sikeres pályázatokkal 6-8 évre sikerült korszerű gépekkel, eszközökkel felszerelni a gazdaságot - mondta Lévai Ferenc.
A halászati üzletág mellett az Aranyponty Zrt. folyamatosan fejleszti turisztikai, horgászturisztikai és gasztronómiai tevékenységét is. A Nyalóka-szigeten tavaly harminc gyermek elhelyezésére alkalmas, komfortos körülményeket nyújtó tábort épített. Éttermét és borospincéjét pedig szinte teljes egészében a saját gazdaságában megtermelt hússal, gyümölccsel, zöldséggel, borral látja el. Az Aranyponty Zrt. saját maga oldja meg szakember-utánpótlását is. Miután országosan megszűnt a halászképzés, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával, valamint a Türr István Szakképző Intézettel összefogva megkezdte a halászok oktatását.

Bajban a ribizlisek: kicsi a termés, alacsony az ár

2012. JÚNIUS 29., 
Gyenge termést hoztak idén a ribizlisek. A gazdák árbevétele így nem alakult kedvezően. Öregek az ültetvények és a termelők egyelőre nem telepítenek újakat.
Nem keletkezett akkora hiány a feketeribizli piacán, az ára is kisebb lett

Másfél hete kezdődött és a napokban be is fejeződik a ribizliszüret. A Hanság–Fertőmenti Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) tizenegy tagja három megyében, összesen 300 hektáron takarítja be a termést. A mennyiség a tavalyihoz képest csökkent, ennek ellenére a felvásárlási ár alig emelkedett. Családi János TÉSZ-elnök a Kisalföldnek elmondta: a gyenge termésnek több oka is van. Az egyik, hogy az ültetvények elöregedtek, állapotuk már nem ideális. Ráadásul e legyengült ribizliseket a tavaszi fagy, majd utána az aszály is megviselte.
– A szemek nem teltek ki úgy, mint megfelelő körülmények között – mondta Családi János.
– Éppen ezért a kevés termés miatt jobb árakra számítottunk. Ez aztán csak részben teljesült. A kereslet ugyanis a gazdasági válság hatására csökkent a korábbi évekhez képest és nem keletkezett akkora hiány, mint azt gondoltuk. A fekete ribizli felvásárlási ára így az elképzeltekhez képest harminc, negyven forinttal alacsonyabb lett. A piros ára nagyjából hozta a vártat, ám a hozama extrémen kevés lett. A TÉSZ-tagok megyénkben, illetve Komárom-Esztergom és Vas megyében foglalkoznak ribizlivel. Feketéből kétszázötven, pirosból ötvenhektárnyi ültetvény van. Egyszerre több helyen is ment, illetve megy a betakarítás, a szövetkezet is rendelkezik saját géppel és gazdáink is. 
A piacról a TÉSZ-elnök elmondta: szerteágazó volt az értékesítés. Adtak el gyümölcsöt fagyasztásra, légyártáshoz, lekvárnak és pálinkafőzőnek is. A szüret tehát a napokban befejeződik, a leszedett mennyiséget értékesíteni tudják.
– Ha a termésátlagok megfelelőek lettek volna hasonló felvásárlási árakkal, akkor elégedettek lehetnénk. A mezőgazdaság azonban ilyen szempontból szinte kiszámíthatatlan. Az alacsony hozam miatt az árbevétel nem alakult túl kedvezően. Azt is tudni kell persze, hogy a hazai ribizlitermelés nem befolyásolja az európai piacokat, az árakat sem mi diktáljuk. Elsősorban a lengyel viszonyok szabják meg a feltételeket – jegyezte meg a szakember.
Az ültetvények helyzetéről még hozzátette: a ribizliterületek mérete folyamatosan csökken. Az elöregedett töveket a gazdák nem pótolják, éppen a bizonytalanság miatt. Mint mondta: 2013-ban dől majd el ezek zömének sorsa. Sok termelő ugyanis részt vesz az agrár-környezetgazdálkodási programban, ami jövőre fejeződik be. 
Családi János úgy véli: erre az időre kellene olyan piaci helyzetet kialakítani, ami meghozza a termelők telepítési kedvét.

80 ezer fiatal a farmok élén

2012. JÚNIUS 29
Az országban 600 ezer magángazdaság van, abból 80 ezret fiatalok irányítanak.

Rövidesen fejenként nagyjából 12 millió forintot igényelhetnek a fiatal gazdák

A 2010. június 1-21. között végrehajtott Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatai szerint az egyéni gazdaságok száma 600 ezer körül van, és közülük mintegy 80 ezret irányít fiatal gazda - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az MTI-vel, azután, hogy aláírták a KSH és a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) együttműködési keretmegállapodását Budapesten.
Az aláíráson Laczka Éva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese azt is elmondta, hogy a mezőgazdaság súlya önmagban véve a bruttó hazai termék (GDP) előállításában viszonylag szerény, 4-5 százalék, ám azt is beleszámítva, hogy az agrárium megalapozza számos más ágazat tevékenységét, részesedése elérheti a 18 százalékot. A megállapodás alapján a KSH és az AGRYA közös kutatási programokat dolgoz ki és hajt végre

Feléled a téesz

2012.
Javában zajlik az egykori tsz-irodaépület, illetve a magtár felújítása Bekölcén. Az alsó épület állagán már a korábbi években is igyekeztek javítani. A korszerű nyílászárókat az önkormányzat már megvásárolta, a rekonstrukción dolgozók most azok beépítését készítik elő.
Néhány év múlva már a falu közös bodzásáról gyűjthetnek virágot, jól eladható bogyót 
Fotó: Bohanek Miklós

A közfoglalkoztatás elsődleges célja jövedelem, foglalkoztatás, munkatapasztalat, hangsúlyozottan átmeneti időre azoknak, akik a munkaerő-piacról kiszorultak –mondta a heol.hu-nak dr. Horoghné dr. Németh Katalin polgármester.
Az új közmunkaprogram értelmes elfoglaltságot nyújt. A dolgozók hozzáállásán is múlik, hogy a támogatott területeken önfenntartó munkahelyek, kis szövetkezetek, feldolgozó üzemek jöhessenek létre. A környező települések összefogásával a lakosság élelmiszer szükségleteinek jó részét ki lehet elégíteni. Előzőleg befektetésekre van szükség, de ésszerű gazdálkodással ez pár éven belül megtérül. Az itt élőket is arra ösztönözzük, hogy a kertjüket műveljék – osztja meg véleményét a polgármester asszony.
Bekölcén a volt majorépület gyümölcsfeldolgozónak, aszalónak, gyógynövényszárítónak, csomagolónak adhat otthont. A sportöltöző felújítása után a kulturális és sportéletet is föl lehet éleszteni. Ebben a programban két szakmunkásnak és négy segédmunkásnak adnak munkát 10 hónapra. A közmunkaprogram pénzeit külön számlán kezelik, az előrehaladást fotókkal dokumentálják.
– Folytatjuk mezőgazdasági programunkat. Egy hektáron konyhai alapanyagot termesztünk majd. Az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kft. szakvéleményére alapozva másfél hektáron bodzát, egy hektáron feketeribizlit telepítünk tavasszal, és itt dolgozzuk föl. Fél hektáron gyógynövényeket termesztünk majd, és fölvásárlókat is szerzünk. Hiszek abban, hogy a dolgozók is megértik, átérzik a felelősségét annak, hogy magukért, a családjukért, a település jövőjéért is dolgoznak – zárja szavait a falu vezetője.

Csak termelői szervezet kaphat támogatást!

2012. JÚNIUS 29.
A termelői együttműködések és szövetkezetek megerősítését egyaránt szorgalmazza az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája, valamint a Nemzeti Vidékstratégia.

Egyedül nem megy, bár ezt még kevesen látják be a mezőgazdaságban 
Fotó: Kállai Márton

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint ezt hangsúlyozta az agrárgazdaságért felelős államtitkár a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából rendezett tanácskozáson.
A közlemény szerint Czerván György kiemelte: a kormány a nemzeti támogatások mellett az Európai Unió forrásaival is ösztönzi a termelői szerveződések megalakulását, térnyerését, a kistermelők összefogását.
A VM a zöldség-gyümölcs termelői csoportok beruházásához nyújtott nemzeti támogatást a korábbi 5 százalékról 25 százalékra emelte. A forrás 2010-ben mintegy 1,3 milliárd forint volt, 2011-ben több mint 1,6 milliárd forintra nőtt.
Magyarország uniós csatlakozása óta az elismert termelői együttműködések létrehozásukhoz és működésükhöz támogatást kaptak a vidékfejlesztési forrásokból. Az 5 éves támogatás lehetőségével eddig mintegy 250 szervezet élt, amelyekben több mint 20 ezer termelő tevékenykedik - közölte a tárca.

2012. június 26., kedd

A tettek mezején

Kétségtelen, hogy a környezettudatosság mára egy elcsépelt fogalom lett, kicsit néha divatirányzatnak is érezhetjük. Azonban, ha jobban belegondolunk, akkor nem alaptalan az, hogy egyre többeket és jobban foglalkoztat. Ezen téma kapcsán két olyan személyt kérdeztünk meg, akik talán az életüket tették fel arra, hogy plántáljanak valamit az emberek közé: egy fát, egy virágot, ismeretet, tudást…
Pócs Géza Kalotaszegi HANGYA Egyesület megálmodója, kezdeményezője és alelnöke. A szerveződés lelkes fiatalokból áll, kiknek célja egyebek mellett a a tájegység terület- és turizmusfejlesztése, környezet- és természetvédelme, az ésszerű és hatékony gazdálkodás előmozdítása, képzés, és nevelés… A HANGYA szövetkezetei a II. Világháború előtt Magyarország szinte minden településén jelen voltak, mára időszerű tartalommal, a fenntartható fejlődés eszményével újraindulni látszik a mozgalom, amelynek ékes bizonyítéka a Kalotaszegen is megalakult erdélyszintű HANGYA Egyesület bánffyhunyadi fiókja.
1. Nemrégiben a kezdeményezésedre létrejött egy civil szerveződés Bánffyhunyadon. Miért tartod fontosnak a környezetvédelmet?
Azért, mert én személy szerint egy olyan világban szeretnék élni, ahol a jó társadalmi- és természeti környezet mindenki számára hétköznapi. Ahhoz, hogy ezt elérhessük az embereket nevelni, és az életformájukat szervezni kell. A természet sokszor védtelen a szükségtelen kihasználással szemben, és úgy gondolom, hogy a sérült terülteket érdemes és szükséges helyreállítani. Tevékenységemmel ezt a két célt kívánom szolgálni.
2. Mit jelent számodra az a szó, hogy környezettudatosság?
Azt jelenti, hogy tudatában vagyunk annak, hogy a környezetünk befolyásol minket, mi pedig visszahatunk rá. Akkor lehetek környezettudatos, ha úgy járok a világban, hogy tisztában vagyok azzal, hogy döntéseim következményei halálom után is megmutatkoznak majd a világban. Míg egy elültetett fa élhet 300 évet, addig egy kidobott PET palack akár több ezer évig is ott marad a természetetben…
3. Mit tapasztalsz, az emberek nyitottak a környezettudatosságra?
Van egy réteg, akik nyitottak rá, de nagyon kevés olyan személlyel találkoztam eddig, akik valóban átlátják, hogy milyen módon árt vagy segít az ő közegének, életterének egy-egy tevékenység. A többség megelégszik annyival, hogy „így csinálom, mert azt mondták, hogy ez zöld”.
4. Hogyan látod, milyen következményei lehetnek annak, ha az emberek nem ébrednek rá a környezeti problémák jelentőségére?
Azok az egyének, akik homokba dugják a fejüket a gondok elől szegényebbé fogják tenni a saját és mások életét. Minél több ilyen személy mászkál a világban, annál több utólag nem orvosolható kárt hagynak maguk után.
5. Melyek a Te személyes céljaid a környezetvédelemben? Kérlek, mesélj az általad vezetett szervezet jelenlegi tevékenységeiről és jövőbeni lehetőségeiről?
Célom: a társadalmi- és a természeti könyezet jobbítása. Tudom, hogy ez egyeseknek elcsépeletem hangzik, de eddigi tapasztalataim meggyőztek arról, hogy kitartással és egy jó stratégiával messze el lehet jutni. Jelenleg a HANGYA Egyesület bánffyhunyadi fiókjának vagyok az alelnöke. A szervezet alig egy hónapos és jelenlegi törekvéseink új tagok vonzására irányulnak. Távlatban egy többrétű és működő szervezetté szeretnénk fejlődni, amelynek szakosztályai önállóan is képesek gazdasági- és környezetvédelmi tevékenységek lebonyolítására.Dimény Orsolya (Forrás: BÖSZmeségek)

2012. június 22., péntek

Minden idők legdrágább betakarítása vár a gazdálkodókra

2012. június 22.sonline.hu
Somogyban a 8100 hektáron termesztett őszi árpával elkezdődött az aratás. Emberemlékezet óta a legdrágább betakarítási idény vár a gazdálkodókra: 15-20 százalékkal megugrott az alkatrészek ára és tetemes kiadást jelent a gázolaj.
Tartós hőség és áringadozás: ettől tartanak leginkább a somogyi termelők. Ahogy a megyei állatállomány megcsappant, úgy csökkent az őszi árpa termőterülete is. Ahol mutatóba még maradt sertés, ott takarmányozásra használják a terményt, mások – kereskedők közvetítésével – a külföldi eladásban bíznak. Kockázatos és buktatókkal teli idény előtt állnak a somogyi családi- és kisvállalkozások. Elsősorban azok járhatnak jól, akik addig tudják raktározni a learatott gabonát, amíg a legkedvezőbb árat ajánlja a felvásárló. Csakhogy az adósságban úszó gazdaságok zöme még a napi működéshez szükséges forintokat is nehezen teremti elő.
Hétszáznegyven lóerő dübörgött szerda délután a somogyjádi határban. Három kombájn vágta a 77 hektárnyi őszi árpát, a helyi agrár zrt. munkásai kora reggeltől napnyugtáig dolgoznak. Három nap alatt végeznek a munkával, a tavalyinál valamivel kedvezőbb, öt tonna körüli átlaghozamot remélnek. A kaposfői Kaposmező Kft. kombájnjait szerdán még gépszemlére vitték, csütörtökön már a 90 hektár saját és a 25 hektárnyi integrációban termesztett árpát takarítják be.
– A búzának biztosabb a piaca, mint az őszi árpának – mondta Szerényi Zoltánné növénytermesztési ágazatvezető. – A termelést részben a vetésforgó indokolja, illetve az, hogy vetőmag-előállítással is foglalkozunk.
Tavaly aratáskor nagyjából 42 ezer forintot kaptak egy tonna árpáért, most 50 ezer forint körüli áron szerződnek le. Az augusztusi tőzsdei árak 51 ezer forintot jósolnak. Bár a szabad piacon nincs minden kőbe vésve, a kereslet-kínálat gyors változása pillanatok alatt újraírhatja az árakat.
Különösen izgalmasnak ígérkezik a búza aratása, amely Somogyban várhatóan július elején indul meg. A minőségi paraméterek meglehetősen behatároltak, s a termelő-kereskedő csatában gyakran a gazdák húzzák a rövidebbet. Szigorúan az augusztusi tőzsdei mutatókat tekintve megállapítható: a tavalyi 48 330 forint volt a malmi búza tonnája, az idén közel 54 ezer forintot jeleznek előre.
– A teljességhez hozzátartozik, hogy jelentősen megnőtt a termelők költsége – közölte Vörös Bálint, a megyei területi agrárkamara vezető tanácsadója. – Drágult a bérbetakarítás is. Akik nem rendelkeznek saját kombájnnal, azok hektáronként 16-23 ezer forintot fizethetnek hektáronként.
Vajon az idén is a felvásárlók kaszálnak? Hanyecz Imre, a térség egyik nagy terménykereskedelmi társaságának ügyvezető igazgatója megérti a gazdák gondját, ám szerinte a kereskedők is épp eleget kockáztatnak. A forint-euró árfolyam sűrű mozgására utalva megpendítette: egymillió eurós tételnél akár 20 millió forintot bukhatnak, de az is komoly nehézséget jelenthet, ha nem a leszerződött mennyiségű vagy minőségű terményt szállítják le a termelők. S ha ez nem elég, olykor a természet is megleckézteti őket. A Duna alacsony vízállása miatt hatalmas mennyiségű áru maradt korábban a kikötőben.
– Somogyban az idén közel ötmilliárd forint értékben kívánunk gabonát vásárolni – folytatta. – A 8-10 ezer tonna őszi árpát Olaszországba és Szlovéniába szállítjuk, s hajón távolabbi országokba jut az áru egy része. Ezen kívül még egy hazai takarmánykeverő vállalat is rendelt. Búzából előreláthatóan 60-80 ezer tonnára szerződünk le.

A turistákat is vonzza a páratlan szőregi rózsa

Kossuth Rádió, Krónika | 2012. június 22.
Tovább kell erősíteni a Szőregi Rózsaünnep vonzerejét a szervezők szerint. A hungarikummá nyilvánított virág több családnak biztosít megélhetést a térségben.
Ma nyílt meg a 14. Szőregi Rózsaünnep, az érdeklődőket több, összesen tízezer szál virágot tartalmazó virágkötészeti alkotás várja.
Szőregen jelenleg körülbelül ezer család él a rózsatő vagy a szálas rózsa termesztéséből. Az elmúlt két-három évben ismét fellendült a kereslet a hungarikummá nyilvánított szőregi rózsatő iránt, amely a Maros és a Tisza öntéstalaja, valamint a napsütéses órák magas száma miatt páratlan a maga nemében, mondta az egyik termesztő.
A szőregi rózsa 2004-ben lett hungarikum. A rózsának és a Rózsaünnepnek turisztikai vonzereje is van, hiszen a település határában található rózsatengert sokan látogatják ilyenkor. Az idén körülbelül tízezer látogatóra számítanak a Szőregi Rózsaünnep szervezői.

Piaci árak

Közreadta Balázs János , Csikszereda

A legkisebb kenyérnek is legalább 30 dekásnak kell lennie

http://www.marosvasarhelyiradio.ro/hirek/a_legkisebb_kenyernek_is_legalabb_30_dekasnak_kell_lennie.html 
2011 szeptember 15
A legkisebb kenyérnek is legalább 30 dekásnak kell lennie, ma lép ugyanis életbe a Fogyasztóvédelmi Hatóság erre vonatkozó rendelete.
A szabályzat ugyanakkor előírja azt is, hogy a pékipari termék tömegét kizárólag 10 dekánként lehet növelni. A hatóságok szerint azért volt szükség a rendeletre, mert egyes pékipari vállalkozások, a nagyobb nyereség reményében, folyamatosan becsapták vásárlóikat azzal, hogy csökkentették a kenyér darabonkénti súlyát 5-20 gramm közötti mennyiséggel. A rendelkezés ellen vétők legkevesebb 500 lejes bírságra számíthatnak.

Nem sikerül megfékezni a termőföldeken, kaszálókon garázdálkodókat

2012 június 22
Nem sikerül megfékezni a termőföldeken, kaszálókon garázdálkodókat

Gyergyószentmiklóson nem sikerül megfékezni a termőföldeken, kaszálókon garázdálkodókat. A tavalyi intézkedésnek megvan az eredménye, de a tolvajok találékonysága határtalan.
A korábbi években bizonyos lakók előszeretettel legeltették állataikat más kaszálóin, a tavaly több roma személynek is elhajtották így a lovát, a gazda nélkül, más tulajdonán legelő állatokat büntetés ellenében lehetett kiváltani. Idén egyetlen lovat sem kellett befogni ilyen okból, viszont számtalan gazda tett le panaszt, hogy illetéktelenek kaszálják le területeit. A tapasztalatok szerint kora reggel és késő este jelennek meg a földeken, a termés legjavát viszik el, ott vágnak bele, ahol a legsűrűbb, így kevés munkával, hamar meg tudják rakni szekereiket. A gazdák tehetetlenek, a bosszútól is félnek. Nagy Zoltán alpolgármester elmondta, hogy a gazdákkal egyeztetve szeretnének kialakítani egy mezőőrzési akciótervet. Az elképzelés szerint a helyi rendőrség tevékenységét is átszerveznék, hogy minél több időt tölthessenek a mezőkön, a tolvajok tettenérése érdekében. 
Vincze Csilla

Vendégfogadás új mederben Munkahely-lehetőség Kovásznán?

Szerzõ: Hírmondó  22/06/2012
1992-ben közel 600 magánszemély biztosított szállást a fürdővendégeknek Kovásznán. Mint köztudott, ez a gyakorlat a mai napig is működik a fürdővárosban, ennek törvényesítése, egységesítése érdekében tartott megbeszélést Lőrincz Zsigmond polgármester a kiadó szobával rendelkező lakosokkal.
Húsz ingatlantulajdonos vett részt a tanácskozáson, amelyen Tódor Eszter, a helyi Tourinfo munkatársa és Török Klára, a pénzügyi hivatal munkatársa ismertették a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 2012. január 10-én kiadott, 28-as számú rendeletét. Ennek értelmében turisztikai céllal 1-5 szobát lehet bérbe adni minimum 24 órára, maximum 30 napra. Újdonság, hogy az ingatlantulajdonosnak nem szükséges céget működtetnie vagy jogi személyiséggé válnia, és kereskedelmi engedéllyel sem muszáj rendelkeznie.
A vendégfogadáshoz szükséges benyújtani az elszállásolási lehetőségekről szóló információkkal kitöltött adatlapot, a személyi igazolvány és telekkönyvi kivonat másolatát. Ezután ki kell váltani a fizetési szolgáltatást igazoló nyugtatömböt, majd az éves adó meghatározása érdekében szükség lesz a 220-as nyilatkozat kitöltésére. Az elszállásolásból kapott bevétel 16 százalékát kell adóként befizetniük a tulajdonosoknak. Bővebb tájékoztatásért Opra Beátát, a községháza alkalmazottját kereshetik az érdeklődők.
Lőrincz Zsigmond elmondta: ez a lehetőség azért jó, mert kevés papírmunkával jár, s így minél több lakost bevonva, indirekt módon munkahelyet biztosíthatnak az ingatlantulajdonosoknak, akik emellett még meg is ússzák a törvénytelen vendégfogadással járó 40 ezer lejes büntetést.
N. Sz. A.

Megalakulhatnak a mezőgazdasági kamarák

Szerző: Damian Samoilă 21 iunie 2012
A parlament kedvező véleményezése után, államfői jóváhagyásra vár a megyei mezőgazdasági kamarák megalakításának törvénye. A szabály alkalmazásához az elnöki kihirdetés után a törvény alkalmazási módszertanát is meg kell várni, ezt követően - vélhetően idén ősztől - tömörülhetnek a gazdák érdekképviseleti szervezetekbe.
A képviselőház is jóváhagyta a megyei mezőgazdasági kamarák megalakításáról rendelkezdő 2011/283. számú törvény módosítását. A majdani nonprofit szervezet vezetőségi tanácsának megválasztásával megbízandó Megyei Kezdeményező Bizottság létrehozásával azonban a gazdáknak meg kell várni a törvény alkalmazásának módszertanát.
A mezőgazdasági kamara keretében mindössze a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség, illetve a magán erdőgazdálkodási és mezőgazdasági egyesületek tagjai kaphatnak majd szavazati jogot
„A mezőgazdasági kamarák közérdekű tevékenységet folytató nonprofit szervezetek lesznek. Fontos, hogy az új törvény szerint a mezőgazdasági kamara megyei kollégiumát a gazdák választhatják meg. A mezőgazdasági kamarában a Maros megyei gazdáknak lesz fontos szerepük. Közülük is leginkább azoknak, akik tagjai a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek, azaz akik föld vagy erdőbirtokkal rendelkeznek, illetve akik tagjai valamely illetékes szervezetnek.“ – mondta Liviu Timar a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója. 
A mezőgazdasági kamarák létrehozásával mindenekelőtt a gazdák érdekképviseletének javítását, illetve az európai pénzalapokhoz történő hozzásegítését célozzák.
„A gazdák érdekképviseletét látják majd el, illetve tanácsadással és EU-s pénzalapokkal is foglalkozni fognak. A gazdák szakmai felkészítését is magukra vállalják, ezért szerintem a mezőgazdasági kamarákra fontos szerep hárul.“ – mondta Liviu Timar.
A törvény hivatalos közlönyben való megjelenése után a gazdáknak 90 nap áll majd rendelkezésükre, hogy megalapítsák a megyei mezőgazdasági kamarákat. Ezt követően a megyei szervezetek külön területi kamarákat is létrehozhatnak.
Maros megyében vélhetően idén ősszel alakulhat meg a helyi mezőgazdasági kamara.

Kozárd, a magára talált kisfalu

2009. október 30.AgrárHírek
Dr. Hajas Pál ügyvezető igazgató (Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft.)
Beszélgetés dr. Hajas Pállal, a Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával, az Európai LEADER Szövetség Tanácsának tagjával
Kérem, hogy mutassa be röviden Kozárdot! 
Ebben a Cserhát hegység keleti lábánál fekvő kis nógrádi faluban kevesebb, mint kétszáz fő lakik. Külterületének nagy része a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzethez tartozik, ami hegyeivel, völgyeivel, változatos flórájával és gazdag állatvilágával vonzó látnivalókat kínál vendégeinek. A falu a középkortól az 1800-as évek végéig híres bortermelő hely volt. A rendszerváltást követően Kozárdon is a leépülés, az elöregedés és az elvándorlás lett a jellemző: csökkent a foglalkoztatás és a fiatalok kénytelenek voltak máshol munkát, megélhetést keresni, ezért nagyrészt el is költöztek a faluból. A fordulópontot 1996-tól a megszűnő szövetkezet helyébe lépő, Kozárd környéki agrár- és gyümölcstermelő családi vállalkozások, a mangalica farm, a víztározó, a gyümölcs hűtőház, a turizmus, majd a helyi vidékfejlesztési iroda kialakítása jelentette. Ezt követte a falu új képviselő-testületének és polgármesterének 2002-ben történt megválasztása, akik elhatározták, hogy a kihalásra ítélt települést újjáélesztik.
A korábbi és a mostani LEADER program keretében milyen fejlesztések valósultak meg?
Kezdjük még korábbról, hiszen már 1998-ban kidolgoztuk a gyümölcstermesztési és agroturisztikai regionális zászlóshajó projektet. Ezt követően Kozárd lendületesebb fejlődése 2004-ben kezdődött, amikor a szennyvízrendszer kiépítésére, valamint a kápolna felújítására és a faluház megépítésére SAPARD és AVOP pályázatokat nyújtott be a falu vezetése. Ezzel egyidőben a falu turisztikai fejlesztése is megindult, hamarosan hat vendégház fogadta a turistákat 50 vendégággyal, közöttük a Napfény és a Csipke Vendégházak, amelyek agro- és vadászturisztikai, illetve falusi üdülőprogramokat bonyolítanak le.

Vendégház

Kozárd 2005-ben alapítóként lépett be a Dél-Cserhát LEADER+ Akciócsoportba, és számos pályázatot nyújtott be a LEADER+ program pályázataira. Ilyenek pl. az őshonos állatpark karámrendszere, a játszótér, a szabadtéri színpad, az Anna kápolnai és a geológiai tanösvények, a horgászstégek, az ifjúsági klub hangosító rendszere. 
A Vadvirág Étterem és Panzió is 2005-ben nyílt meg. A turisztikai fejlesztések megvalósítása eredményeként megszűnt a faluban a munkanélküliség, sőt új, fiatal családok települtek ide, az ingatlanárak pedig megháromszorozódtak.

Vendégház

2006-tól elindult a település belső úthálózatának újjáépítése, megújult a faluközpont, lett díszburkolat, vásárteret és fesztiválteret alakítottak ki, a patakon hidak épültek. A kozárdi vadászkúria és a régi pincesor felújítása a mostani tervek között szerepel. Értéknövelő beruházások keretében különböző kutatási és fejlesztési projektek valósultak meg vagy vannak még folyamatban, mint például a helyi gyümölcsfeldolgozás, aszalás, lekvárok és természetes gyümölcslevek gyártása. Ezekhez kapcsolódóan gyümölcshűtőház és mellette sajtérlelő is létesült.

Kozárdi lekvárok és mézek

A 2002-2006 közötti időszakban harminc új munkahely létesült, így az aprócska falu mára munkaerőt fogad Pásztóról, Salgótarjánból, Ecsegről, Csécséről, Hollókőről, Mátraszőlősről, Alsótoldről és Bujákról is. Abban bízunk, hogyha a fejlesztések újabb szakasza elindul, akkor további 10-15 újabb családnak is jut megélhetés Kozárdon.
A turizmus mellett milyen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak?
Alapvető követelménynek tartjuk a tiszta környezetet, ezért a mezőgazdaságot is ennek rendeltük alá. 120 hektár gyümölcsöst telepítettünk, ennek nagyobb hányada alma, de körte, mandula, cseresznye, szilva, kajszi és mandula is megtalálható. Az ültetvényhez kapcsolódóan megépítettünk egy 700 tonnás hűtőházat is, de sajnos ebből az utolsó pillanatban kimaradt a válogató-csomagoló gépsor. Terveink között szerepel egy természetes gyümölcslé-üzem létrehozása, mivel az alma értékesítése egyre nagyobb gondokat jelent.

Kiváló kozárdi almák

A gyümölcsöst öko-módon műveljük, sorközeit füvesítettük, és csepegtető öntözést alkalmazunk, hogy ne történjen lemosódás, és a vizeink tiszták maradjanak. Részben az öntözővíz biztosítása érdekében többfunkciós, 140 ezer köbméter kapacitású árvízcsökkentő-öntözővíz-tározót építettünk, amelyet a teljes bekerítés után horgásztóként is használunk majd. Emellett hozzájárulunk vizes élőhelyek létesítéséhez is, amely révén már számos új madárfaj települt a határba.
Egy helyi egyesület keretében szakszerű és igényes vadgazdálkodást is folytatunk 5000 hektár területen, amelynek kétharmada erdő, egyharmada lankás agrárterület. Egy új vadgazdálkodási vállalkozás keretében 1400 hektáron a nemzeti fogoly-visszatelepítési programban füves mezsgyéket, vadbúvó erdősávokat, rovarteleltető bakhátas mintaterületeket alakítottunk ki, és az EU szabályainak megfelelő ragadozó-gyérítéshez élvefogó vadcsapdák bemutatását végezzük más hazai és külföldi vadgazdáknak.
Korábban a faluban 60-70 féle növény termesztésével is foglalkoztak, ami mára sajnos mindössze 10-15-re csökkent. A növényflóra gazdagítása érdekében a korábban őshonos növények újbóli termesztésével is elkezdtünk foglalkozni, mint például a sáfrányos szeklicével, a kölessel, a csicsókával és más hagyományos növényekkel.
A mangalica törzstenyészetet 2000-ben 20 kocával alapítottuk, és folyamatosan fejlesztjük, úgyhogy mára a mangalica lett községünk fő turisztikai és gasztronómiai „reklámállata”. 
Szántóföldi növénytermelést 600-700 hektáron folytatunk, ahol alapvető növényeink a búza, a sörárpa, a napraforgó és a repce. Sajnos a szárazság már olyan mértékű, hogy az utóbbi években a termésátlagok is kritikus szintre csökkentek, és három éve a növénytermelés folyamatosan veszteséges. Emiatt keressük a gazdálkodás lehetséges új profilját.
Melyek a legjellemzőbb feldolgozott termékeik?
Kitűnő pálinkák készülnek a kiváló minőségű kozárdi gyümölcsökből. Külön színfoltot képeznek a „Palóc Ízek” sorozat lekvárjai, amelyeket a kozárdi Lekvár Manufaktúrában állítanak elő. Tervezzük a csipke, a som és a kökény feldolgozását is. Külön is kell szólnom a különböző hagyományos süteményekről, amelyek közül a dióval töltött „szerelemlevéllel” még Rómában és Barcelonában is nagy sikerünk volt. A Slow Food mozgalom keretében Kozárdon és környékén működik a Palóc Ízek konvívium, amely részt vesz a világ élelmiszer-kistermelőinek mozgalmában. Egyre közkedveltebbé válnak a tisztavérű mangalicából készülő különböző eredeti termékek, a sonka, a füstölt szalonna, a kolbász, a szalámi, a sült tepertő és a reneszánszát élő mangalicazsír. Reméljük, hogy mielőbb találunk befektetőtársat és finanszírozó bankot a kozárdi mangalicasonka- és szalámiérlelő üzem, valamint egy vadhúsfeldolgozó elindítására. 
Terveink között szerepel, hogy a Hungarikum programban megvalósítunk egy kis kapacitású pálinkafőzdét.

Kozárdi termékek kínálata

A falu életében a turizmus igen jelentős szerepet tölt be. Milyen turistacsalogató rendezvényeket tartanak?
Az idelátogató turistákat a vendégházak mellett a hagyományos magyar és palóc ételeket kínáló étterem fogadja. A csendes, pihentető falunak két kis patakja, már kilenc szobra, palóc építészeti látnivalói, régi pincesora, két művészeti galériája, a fiataloknak „kincskereső” sétaútja van. A sok érdekes látványosság mellett különböző rendezvényekkel, fesztiválokkal is kedveskedünk a hozzánk érkezőknek. Minden év április utolsó vagy május első szombatján Almavirág Fesztivált rendezünk zenével, tánccal, helyi ételekkel és italokkal. Ennek keretében a Kozárdi Almavölgyben a környékbeli gazdák, kézművesek, művészek, szakácsok és természetesen az idelátogató turisták ezrei vesznek részt. Minden év július elején megrendezzük a „Muzsikál az Erdő” koncertet, és szeptember közepén pedig megtartjuk a „Magyar Ízek – Magyar Színek” gasztronómiai és gyümölcsfesztivált. A turisták természetesen vásárolhatnak is a helyi cseresznye-, szilva-, alma- és ribizlilekvárokból, magvas és aszalt gyümölcsös mézekből, igazi mangalicaszalámiból, mangalicakolbászból és -szalonnából, bokri juhsajtból, kozárdi vadászborokból, kisüsti pálinkából és más helyi termékekből. 
A turisták ma már láthatják a felszentelt Mária-szobrot, amely a Mariazell-Csíksomlyó zarándokút Kozárdon átvezető szakaszán található. Kulturális örökségünk a Kápolna oltárképei, a köztéri szobrok és a kozárdi Faluház Galéria kiállításai is. 
Megtekinthető a falu határában a mangalicafarm, a szürkemarha gulya, a horgásztó, és a Kozárdi Almavölgy gyümölcsösei is. Az érdeklődők bejárhatják az Anna kápolnai és a geológiai tanösvényeket is.

Kápolna oltárképei

A helyi mellett a térségi és az európai turizmus szervezésében is részt veszünk. Egyik alapítványunk képviseli Magyarországot az Európai Agro- és Ökoturisztikai Központban, de igazgatói képviseletünk van az Európai Vidéki Turizmus Szervezetben és a biodiverzitásért tevékenykedő Európai Őshonos Fajtavédelmi Alapítványban is. Kozárd, a szomszéd településekkel együtt a közelmúltban nyerte el a Cserhát Natúrpark címet. Jelenleg pályázatot készítünk elő a Nógrád Geopark címre, s a tervek szerint ebben a faluban lesz az Ipoly-Mátra-Cserhát TDM regionális pontja és a Nógrád megye-Besztercebánya (Szlovákia) turisztikai információs központja is.
Úgy gondolom, hogy Kozárd látványos és sikeres fejlődése mintaértékű lehet mások számára is…
Eredményeinket szerencsére mások is elismerik. Kozárd 2005-ben OMÉK díjat kapott, 2007-ben pedig a Kossuth Rádióban a legkedveltebb falusi kirándulóhelynek választották. 2006-ban Kozárdot és gazdáit meghívták Rómába az Európa Ízei kiállításra, 2007-ben az Eurocitizen program keretében pedig Szicíliába. 2008-ban Kozárd bemutatkozott a svédországi Varában az Európai Falumegújítási Konferencián, majd ugyanebben az évben „Virágos falu” díjat vehetett át a falu polgármestere. A Kozárd-Bokor-Hollókő turisztikai klaszter 2008-ban a legjobb európai hagyományőrző EDEN pályázaton 2. helyezést ért el. A településen működő Vadvirág Étterem a közelmúltban kapott turisztikai nívódíjat. A falu példás eredményeit az Önkormányzati Minisztérium azzal ismerte el, hogy a települést bevonta a Legjobb Európai Példaadó Gyakorlatok programba, s ennek keretében magyar és külföldi polgármesterek jönnek ide tanulmányútra. Hazai és külföldi szakembercsoportok, miniszteri delegációk szinte havonta jönnek, akiket mindig bemutatóval, előadásokkal, határszemlével fogadunk.
Köztéri szobrok

Milyen további fejlesztéseket terveznek és biztosítható-e ezekhez a megfelelő pénzügyi forrás?
Legnagyobb gondot a saját erő előteremtése okozza, és gyakorlatilag hitelt sem lehet felvenni. Az uniós támogatások, például az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásai nélkül viszont esélyünk sem lenne elképzeléseink megvalósítására. Ez tehát a legalapvetőbb pénzügyi biztosíték. A pályázatok elkészítéséhez sok dokumentációra van szükség és az Euragro fiatal szakembercsapata mellett külső szakértőket is be kell vonni. Az is gondot jelent, hogy a pályázóknak előfinanszírozni kell az EU támogatásokat és ennek meghitelezése ma ugyancsak nehéz. Fejlesztési projektek esetében az is nehezíti a finanszírozást, hogy amíg nincs támogatási határozat, addig hitelt sem lehet felvenni. Ezek a gondok arra hívják fel a figyelmet, hogy a klasszikus vidékfejlesztési projektek esetében célszerű lenne egy külön alapot létrehozni, mivel ezen fejlesztések pénzügyi megtérülése nem mutatható ki, így normál banki finanszírozásba is csak nagyon nehezen lehet őket bevonni. Véleményem szerint pénz, hitel és bizalom kell, s akkor a vidék és az agrártermelők ezt nagyon rövid idő alatt meghálálják az országnak!
Nagyon sok fejlesztési hiányosság van még a környékünkön. Ezek többnyire amiatt jelentkeznek, hogy az országban leépülőben van az élelmiszer-feldolgozás. A térség termékei, gyümölcsei egyre inkább kiszorulnak a nagy áruházláncokból. A gazdáknak ezért össze kell fogni és elindítani a helyi termékek feldolgozását. Ebben a folyamatban ígéretes kezdeményezésnek tartjuk a Magyar LEADER Szövetség által elindított „Agrár-Vidék Dinamikus Gazdaságfejlesztési Klasztert”, amely a gazdatermékek értékesítését is segíti majd. De ehhez végre az kellene, hogy a pénzügyi szektor szereplői is partnerként csatlakozzanak hozzánk. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb lesz majd ilyen, akár valamiféle vidék bankja, s reméljük, hogy a hitelgarancia intézménye is elérhető lesz a fejlesztési területre „visszamerészkedő” gazdálkodóknak.
A fenti gondok ellenére a Cserhátalja LEADER Akciócsoport területén az ÚMVP III. tengelyének intézkedéseit 136%-ra jegyezték le a pályázók. Azzal számolunk, hogy ezeknek a pályázatoknak 50%-a lehet eredményes. 
Az is nagy gondot jelent, hogy sok idő, nem egy esetben több mint egy év telik el a megnyert támogatások kifizetéséig. Hollandiában, Svédországban és Finnországban ezt úgy oldották meg, hogy a LEADER csoportok intézik a támogatások 30-60 napon belüli kifizetését is, és a kifizető ügynökséget pedig a megfelelő dokumentumok benyújtásával tájékoztatják, hogy milyen célra, mennyi támogatást fizettek ki. Nálunk is mielőbb meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel csökkenteni lehetne a pályáztatás bürokratikusságát és gyorsítani a támogatások kifizetését.
Milyen hazai és nemzetközi szervezetekben vesznek részt?
Az Euragro Vidékfejlesztési Iroda a Debreceni Agrárcentrummal jelen van Brüsszelben, ahol néhány nemzetközi partnerrel az Európai Vidéki Hálózatok EU-háttérszervezetét működteti. De az Euragro szakemberei más EU konzorciumban is részt vesznek és szakértőket küldenek az Európán kívüli EU segélyprogramok végrehajtására.
Örülünk, hogy a debreceni Agrárcentrum, a gödöllői Szent István Egyetem, a gyöngyösi Károly Róbert és az Egri Főiskola diákjai mellett már a keszthelyi Pannon Egyetemről is járnak hozzánk vidékfejlesztő gyakornokok.
Pár hete Kozárdon volt az Európai LEADER Találkozó, de az idén volt már itt európai nemzeti parkok konferenciája, a Kárpátok Eurorégió munkaértekezlete, járt itt falumegújítást tanulmányozó japán delegáció, s most kaptuk a hírt, hogy Türkmenisztán agrárminisztériumi delegációja is Kozárdra készül. Őket is a szokásos szeretettel fogadjuk!

2012. június 19., kedd

Meghívó - Napisten Havi Palóc Piacra és Magyar Kézműves Sörök Vásárára

Kedves Látogatóink, Kedves Vendégeink!
Szeretettel hívjuk Önöket, a következő Napisten Havi Palóc Piacra és Magyar Kézműves Sörök Vásárára, melyet 3 naposra tervezünk.
Ideje: 2012. június 22-23-24 /péntek-szombat-vasárnap/ napkeltétől-napnyugtáig
Helye: Heves megye, Mátra hegység, Parádfürdő, Pavilonsor és környéke
Rendezvényünket ezúttal a kézműves és kirakodó vásáron túl ismét kiemelt eseménysorozattal bővítjük, melynek címe:
Napisten Havi Ősi Magyar Fény-Szer-Tartás 
- a nyári /június 21/ napforduló köszöntése, ahogy eleink tették - június 22-én 19.30-tól, Bencsik Róbert /Szer -Szél/ vezetésével. 
A további napokon előadások, bemutatók, közönségtalálkozók színesítik a választékot. 
Ezenkívül már a Napisten Havi Palóc Piacon is koccinthatnak Kedves Vendégeink a magyar kézműves sörök remekeivel /többek között: Nemzetközi Aranydiplomás Palóc sörök, meggysör, szüretlen búza, vörös sör, narancsos-gyömbéres sör, keserű méz stb./
Szálláslehetőség: Mátyás Vendégház és Sörkert, http://www.nemzetihirhalo.hu/paradfurdo.php
Parádfürdő, Peres u. 16. 
Vendéglátó háziasszony: Sebők Vivien Tel:06-30-605-71-21 Email: sevivi@freemail.hu
Palóc Piac - egész évben /végleges/: júl.20-21-22./3 nap/, aug.24-25-26 /3 nap/, szept.14-15-16,/ 3 nap/ okt.17-18-19-20 /4 nap/, nov.16-17-18, /3 nap /
Új!Új! : Nyári Palóc Piac - Magyar Kézműves Sörök Vására és Palóc Táncház június 07-szeptember 07-ig
szervezés alatt :dec. 21- január 2-ig /Téli Palóc Piac és Kerecsen Vásár/
Szeretettel várjuk Önöket!
A Palóc Piac szervezőinek Baráti Közössége nevében, vitéz Gálfalvy Gallik Béla főszervező tel: 06-30-605-7121 email:vggbela@gmail.com
Legújabb beharangozó filmünk: http://youtu.be/tIsfsW58b3o /27mp/
Parádfürdő időjárása a következő 5 napban: http://www.bayercropscience.hu/webset32.cgi?BayerCrop@@HU@@386@@578364171 /kérjük a település nevét beírni/
Az I. Palóc Piacon készült filmünk: http://youtu.be/1zMoBr0rIi4 /22 perc, 19 mp/

Nemzetközi gazdatalálkozó Majláthfalván Országhatárok nem vethetnek gátat


Sipos György középen
 

Balta János 2012. június 19.
Szombaton délután nagyszabású, nemzetközi gazdatalálkozót szervezetek a majláthfalvi Sipos–Szőke–Sipos farm jókora magtárában, amit Popa Ilie és családja ingyen, ötletes szervezéssel, hatalmas drapériákkal bálteremmé alakított. 
A bejáratnál nemzeti viseletbe öltözött, csinos lányok fogadták az érkező vendégeket. A szervezők nevében Sipos György megyei tanácsos, nagygazda nyitotta meg a rendezvényt, köszöntötte a vendégeket, kiemelve a nagyszalontai, a sarkadi, a Nemes János polgármesterrel és Hajdu János alpolgármesterrel érkezett kötegyáni, méhkeréki és kondorosi küldöttségeket. Kiemelte Király András államtitkár, Bognár Levente megyei RMDSZ-elnök, Faragó Péter parlamenti képviselő, Bodnár Károly, a Szegedi Tudomány Egyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kara dékánja, illetve Kocsik József AMMGE-elnök nevét. Utóbbinak nagyra értékelte a megyebeli gazdatársadalom érdekében kifejtett kétévtizedes munkáját. Köszöntötte a megyéből érkezett, frissen megválasztott polgármestereket, köztük Papp Attila nagyiratosi, Kovács Imre nagyperegi, Haász Tibor tőzmiskei, Erdős Bálint szintei, illetve az Almási Vincét képviselő kisiratosi küldöttséget, nem utolsó sorban Vinga Község új polgármesterét, Negrei Ioan Sorint. A név szerint említettek közül Bognár Levente, Király András, Faragó Péter, és Bodnár Károly dékán, illetve a vingai polgármester köszöntötte a megjelenteket. A továbbiakban kivetített képekkel illusztrálva Majláthfalva épületeit, hétköznapi életét szemléltették. Sipos György adatokkal alátámasztva, történelmi visszatekintőt tartott a falu alapításától napjainkig, kitérve a lakosság létszámának, a helybeli gazdasági élet alakulásának a kérdéseire. Ismertette a gazdatalálkozó létrejöttének a körülményeit, miszerint 40 majláthfalvi gazdálkodó közösen döntött a találkozó megszervezéséről, adakozott a vele járó kiadásokhoz. Ismertetője során megjegyezte: Majláthfalva földterületéből egyetlen hektár sem jutott idegen kézre, az egészet a helybeli gazdák birtokolják, művelik meg. Közben bemutatkozott a jelen lévő zenekar, a Szerbiából érkezett Kikindai betyárok, akik a feltálalt előétel, majd a pörkölt mellé előbb hallgatós, később mulatós zenét szolgáltattak a mintegy 250 vendég számára. A rendezvényen tombolajegyeket is árultak, amelyekkel 10 gazdasági jellegű, a Riva Sol vetőmag és növényvédőszer-forgalmazó vállalat által felajánlott nyereményt lehetett hazavinni, amelynek összértéke 15 500 lej volt. A fődíjat, az 5 ezer lej értékű repce-vetőmagot Bacsilla Sándor pécskai iskolaigazgató nyerte meg. Mivel a Kikindai betyárok szakadatlanul húzták a talpalávalót, az egybegyűlt gazdálkodók nem sokat kérették magukat, hajnalig abba sem hagyták a mulatozást. Közben elfogyott a 7 bográcsban főtt pörkölt, 36 láda sör, 50 liter bor, illetve jó néhány liter házi pálinka is. Nem véletlenül, ugyanis a Sipos–Szőke–Sipos farm a vendéglátáshoz és a tanácskozáshoz, de a mulatsághoz is kiváló feltételeket biztosított. Hajdu János kötegyáni alpolgármester fején találta a szeget, amikor kijelentette: bizonyára sorsszerű, hogy a magyarországi és romániai gazdák Majláthfalván, a Szerbiához tartozó Kikindai betyárok zenéjére mulattak, ami azt bizonyítja, az országhatárok nem vethetnek gátat a magyarok találkozóinak, közös mulatságainak. A gazdatalálkozó célja az volt, hogy minél több magyar gazda jöjjön el, vitassa meg közös gondjait, együtt tervezzék a jövőt. A szervezők szerint ugyanis, akik együtt tudnak mulatni, azok dolgozni is tudnak együtt. Mivel semmiféle gyűlésen nem kötődik annyi ismeretség, mint egy közös szórakozáson, a majláthfalvi gazdák – akik a rendszerváltás után először szerveztek falunapokat – a gazdatalálkozókból is hagyományt kívánnak teremteni – mondta el a szervezők nevében Sipos György megyei tanácsos, majláthfalvi gazdálkodó.

2012. június 6., szerda

Hová tart a LEADER Program?

2012. június 5. 
A 2014-2020 közötti időszakra szóló fejlesztési politika tervezésekor az európai vezetők is arra a következtetésre jutottak, mint Magyarország: a megújulás a vidéki gyökerekre támaszkodva, a helyi közösségek segítségével valósítható meg – jelentette ki V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Quo Vadis LEADER? (Merre tartasz LEADER?) című nemzetközi konferencián, Budapesten.
A helyi kihívásokra alulról építkező megoldásokkal kell válaszolni. A helyi közösségeket, szervezeteket mozgósítani kell és be kell vonni a fejlesztésekbe. Ösztönözni kell a vállalkozó kedvet, az együttműködést és a változásra való képességet. Mindezt integráltan, átfogóan, a Közös Stratégiai Keret minden alapját kihasználva kell megtenni – sorolta a feladatokat az államtitkár.
A Quo Vadis LEADER? Közösségi alapú helyi fejlesztés multi-funding (többféle fejlesztési forrásra épülő) megközelítésmóddal című nemzetközi konferenciát a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szervezte. A találkozón hét ország több mint 170 szakembere vitatta meg a LEADER Program és szemléletmód jövőjét, amely gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldását segíti.
Jean-Michel Courades, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának tisztségviselője elmondta: az Európai Unió célja olyan egységes módszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a különböző fejlesztési alapok felhasználását a helyi stratégiák megvalósításában.
Mezőszentgyörgyi Dávid, az MNVH főtitkára kifejtette: már most el kell kezdeni a tervezést annak érdekében, hogy a programozási időszakok közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Elengedhetetlenül fontos, hogy a fejlesztések tervezőit gyakorlati útmutatók segítsék az új támogatási környezetben. Ennek érdekében az MNVH egy átfogó tervezési segédlet összeállítását kezdeményezte: a Közösségi Alapú Helyi Tervezési Térkép megkönnyíti egy alapos fejlesztési stratégia kidolgozását. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

2012. június 5., kedd

Jövőtől szigorúbb tejértékesítési feltételek

JÚNIUS 4, 2012 - KILYÉN ATTILA
A marosvásárhelyi dr. Nagy Tamás az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hatóság vezérigazgatója. Megjegyezzük, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó intézmények vezetői közül a kormányváltás után az egyetlen magyar ajkú vezérigazgató maradt. Beszélgetésünk során többek között a szakterületen folyó tevékenység alakulásáról, a rövid idő alatt várható változásokról kérdeztük. De kíváncsiak voltunk arra is, hogy minek köszönheti állásának megőrzését.
– Úgy vélem, hogy az eddigi eredmények alapján foglalhattam el az állást. Más szempontból technokrataként ismernek. A tenyésztőegyesületek is engem támogattak a vezérigazgatói állás elfoglalásában. El kell mondanom, hogy a tenyésztőegyesületek kezdenek erősödni és szakosodni. Létezik már a csak pirostarka fajtát tenyésztő, vagy csak zimenthal fajtát tenyésztő egyesület. Persze, a szakmai irányultság mellett más feladatokat is ellátnak mint érdekképviselet. Célom az, hogy a folyamatban lévő programok alkalmazását befejezzük. Ezelőtt három évvel, az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Főigazgatóság átszervezése után újraindítottuk az állatállományok törzskönyvezési rendszerét, amelyet a hatóság átadott a tenyésztési egyesületeknek, s azóta ezek a civil szervezetek alkalmazzák a rendszert a fejősteheneknél. A hatóság kezelésében maradt a hússzarvasmarhák és lovak törzskönyvezési rendszerének alkalmazása és ellenőrzése. Következő lépésként említem, amint a hússzarvasmarhát tenyésztő egyesületek megerősödnek és tapasztalatokra tesznek szert, a törzskönyvezési rendszer alkalmazását is átadjuk. A lovaknál a szóban forgó átruházás nehezebb, mivel léteznek még az állami ménesek, itt a magánszféra térfoglalása még nem jelentős.
Tájékoztatom az állattenyésztőket, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium egy újabb támogatási rendszeren dolgozik, a hátrányos adottságú övezetekben a hússzarvasmarha-tenyésztést szándékszik támogatni, mert várhatóan 2013-ban problémák lesznek a minőségi tej felvásárlásával, ami a kvótát is érinti. Szigorúbbak lesznek a minőségi tej mutatóival és higiéniájával kapcsolatos szabályozások. Elsősorban a hegyvidéki övezetekben szándékozunk beindítani a húsmarha-programot. Erről írásbeli értesítést küldtünk Brüsszelbe, amit elfogadtak. Fontosnak tartom a program elindítását, mert a hegyvidéki állattenyésztőket a támogatás segíteni fogja.
Továbbá fontosnak tartom, hogy a mesterséges megtermékenyítés teljesen a tenyésztési egyesületek hatáskörébe került. A hatóságnak csak elővizsgálati és ellenőrző szerepe van. A szaporítás terén is sikerült kialakítani az egységes rendszert, amely tavaly júliustól működik, helyi és országos szintű számítógépes adatbázisokat hoztunk létre. A természetes engedélyezett fedeztetés is egységes nyilvántartási rendszer alapján történik, amely lehetőséget ad az állományszaporulat hatékonyabb ellenőrzésére. Így követhető az állat eredete az adatbázisban, ennek alapján adják ki az egyesületek a törzskönyveket.
– Milyen gondok várhatók a tejértékesítésnél?
– Immár köztudott, hogy 2013. január 1-től a minőségi mutatóknak nem megfelelő tejet (lapte nonconform) nem lehet feldolgozni. Azok a tejtermelők, akik nem fejlesztették gazdaságaikat (fejőgép, hűtőkamra stb.), nem tudják tiszteletben tartani a szigorúbb higiéniai szabályozásokat, amelyek a minőségi mutatókra – szomatikus sejtszámok, összcsíraszám, zsírtartalom – vonatkoznak. A tejtermelők 2013-ig erre fel kell készüljenek. Várhatóan a kis gazdaságokban gond lesz a tej értékesítésével. Ennek ellensúlyozásaként is indítanánk el a húsmarha-támogatási programot. A tervek szerint nem csupán a hússzarvasmarha-fajták tenyésztésére igényelhető majd támogatás, hanem a keresztezésre is, például a pirostarka – zimenthal utódokra.
– Melyek a további céljai?
– Lépést kell tartanunk az újabb szabályozásokkal, a tenyésztési programokat úgy irányítani, hogy egyszerűsítsük a bürokráciát. A minőségi állattenyésztésnek és az állati eredetű termékeknek a jövőben alapvető szerepük lesz. Tudatosítani kell az állattenyésztőkben, hogy a törzskönyvezett állat tartása előnyükre válik. Szemléletet kell váltaniuk, nem tehetik meg, hogy nem érdekli őket a törzskönyvezés, a minőség ellenőrző program, mert úgyis mindegy, mert a tejnek ugyanaz az ára. Akinek lehetősége adódik, álljon át elsősorban a tenyészállattartásra, a minőségi termékek előállítására, mert a piacon csak így maradhat versenyképes. Reméljük, az állattenyésztési egyesületekkel közösen mielőbb elérjük, hogy főleg a kis gazdaságokban az állattenyésztők szemlélete ezzel kapcsolatosan megváltozzon.

2012. június 4., hétfő

Készül az új magyar földtörvény - mi a célja?


http://profitline.hu/hircentrum/hir/268482/Keszul-az-uj-foldtorveny---mi-a-celja?#szoljhozza

2012.06.03. 
Az új földtörvény társadalmi vitára bocsátott koncepciójának fő célja a családi gazdaságok dominanciáján alapuló földtulajdon-szerkezet kialakítása - mondta Kurucz Mihály, a koncepció egyik kidolgozója az MTI-nek.
Az új szabályzást a kormány birtokpolitikai céljainak érvényre juttatása mellett az is indokolttá teszi, hogy a magyar állampolgárok földtulajdonszerzését előnyben részesítő földforgalmi szabályozás 2014. május elsejével nem tarható fenn tovább. Magyarországnak az új, nyitott földpiacon más eszközökkel kell saját termelői versenyképességét megőriznie, egyben a csupán tőkebefektetési célú hazai és külföldi földfelvásárlási törekvéseket megakadályoznia. Ennek a feladatnak a megoldása igényli a földművelést nem folytatók földtulajdonszerzésének kizárását - tette hozzá.
A cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amelyben a földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak. Az új törvény a középbirtokok előtérbe helyezése mellett nem kívánja megszüntetni, sőt fenntartja a foglalkoztatási és termelési integrációs feladatokat is vállaló nagyobb földbirtokokat is - hangsúlyozta Kurucz Mihály. A koncepcióban azzal számoltak, hogy a jelenlegi 300 hektár körüli, személyenként birtokolható földtulajdonhatár maradna meg a jövőben is, de a földművesek számára - mondta a szakember.
A birtokpolitikában a földművesek földszerzését gazdaságuk eszközállományától, a kiemelt agrárpolitikai célok szolgálatától (például állattenyésztés, foglalkoztatás, egységes birtoktagképzés), a környezetkímélő földhasznosítás megvalósításától tennék függővé. A szakember ismertetése szerint a földszerzésben előnyben részesülnének azok a földművesek, akiknek székhelyükhöz, telephelyükhöz, tanyájukhoz 20 kilométeres távolságon belül van az eladni, használatba adni szándékozott föld.
A hatósági engedélyezésnél külön vizsgálnák, hogy a földszerzőt szakképzettsége, meglévő gazdasági felszerelése alkalmassá teszi-e a föld művelésére. A koncepció elsősorban termelési tényezőnek tekinti a földet, de emellett figyelembe veszi a föld természeti erőforrás jellegét is. Ezért a szabályozás forgalmi eszközként használná fel a környezetkímélő művelési kötelezettség érvényesítését. Ennek elmulasztását állami kényszerhasznosításba vétel, bírság és a földszerzési képesség legalább öt évre való elvesztése kísérné. Az új földtörvény a föld forgalmát hatósági engedélyezés alá vetné. A hatósági engedélyezés érvényesítené a kormányzati birtokpolitikát, a középbirtokokat működtető gazdák felé terelve a föld tulajdonát és használatát.
A mennyiségi korlátok (300 hektár), az elővásárlási és előhaszonbérleti jogok, a szerzési feltételek együttesen mozdítanák elő az ésszerű birtokstruktúra kialakulását - mondta a szakember. A pénzügyi szabályozás is ebbe az irányba hatna, a földművesek, köztük a családi gazdálkodók földszerzését az eladó, használatba adó oldalán adókedvezmények, adómentesség, a szerző oldalán illetékmentesség, hitelfelvétel esetén kamattámogatás, öröklés esetén illetékmentesség szolgálná. Az állampolgárok tulajdonában álló földek haszonbérbe adásánál a hosszabb időre, legalább öt évre kötött szerződésekből származó jövedelmek adómentesek lennének egy bizonyos mérethatáron (például 600 aranykorona) belül.
A korábban megszerzett földeket a szabályozás nem érintené - tette hozzá. A nagybirtokok kialakulását egyfelől az adózási rendszer általános szabályai, adott esetben luxusadók kivetése is gátolná, így késztetve a nagybirtokok tulajdonosait arra, hogy nagyobb részben járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Az új törvény a földműveléssel nem élethivatás-szerűen foglalkozók számára a földtulajdon és használati jog megszerzését a települések kertes mezőgazdasági övezeteiben, 6000 négyzetméternél nem nagyobb földekre tartaná fenn - mondta Kurucz Mihály. (MTI)

Nem változtak termelői árak áprilisban az EU-ban

2012.06.04. 
Nem változtak áprilisban az előző havihoz képest a termelői árak sem a 17 tagú euróövezetben, sem a 27-tagú EU-ban - közölte hétfőn az EU Bizottság statisztikai hivatala az Eurostat.
A termelői árak legnagyobb mértékben Bulgáriában, Dániában és Írországban emelkedtek áprilisban az előző havihoz képest, mind a három országban 1,1 százalékkal. Portugáliában 0,6 százalék volt a havi áremelkedés mértéke. A termelői árak áprilisban Spanyolországban 0,8 százalékkal, Svédországban 0,5 százalékkal, az Egyesült Királyságban 0,3 százalékkal, Görögországban 0,2 százalékkal, Franciaországban és Finnországban pedig 0,1 százalékkal csökkentek.
Áprilisban a termelői árak az euróövezetben az egy évvel korábbihoz képest 2,6 százalékkal, míg a 27 tagú EU-ban 2,8 százalékkal emelkedtek.

2012. június 2., szombat

Fából van az új japán villanykörte


Kárpátinfo.net | 06/02/2012 
A természetközeliséget párosítja a technológiai fejlettséggel az a fából készült villanykörte, ami a japán tervező, Rjokusze Fukuszada fejéből pattant ki. Az üveget fával helyettesítő megoldást a rokuro elnevezésű, tradicionális japán famegmunkálási technika teszi lehetővé, aminek segítségével a feldolgozás végeredménye egy olyan vékony fafelület, ami már a világítástechnikában is használható.
A tűzesetek elkerülése miatt a fabúra mögött nem izzószál, hanem LED-es fényforrás adja a világosságot, de az egyelőre kidolgozás alatt álló kompozíció így is olyan hatást kelt, mintha a épp meggyulladni készülne a tömörnek tűnő faizzó. Az alumínium elemmel lezárt különleges fényforrást egy kiotói dizájnkiállításon is díjazták.
Forrás: 

Juhászok és kecsketenyésztők találkozója Ilonafalván

2012. június 2.
A magyarkanizsai községhez tartozó Ilonafalván (Vojvode Zimonić) nem szoktak fesztiválokat, rendezvényeket szervezni, de pontosan ezért a községi agrárunió két szervezete, a Magyarkanizsai Kecsketenyésztők Egyesülete és a Kapitányréti Juhászok Egyesülete először ugyan, de hagyományteremtő szándékkal találkozót szervezett.
A juhászok egyesülete idén ünnepli megalakulásuk tizedik évfordulóját, ennek apropóján a délelőtt folyamán lovasbemutatót, hagyományos birkanyíró versenyt, és a terelő kutyák ügyességi bemutatóját is láthatták az érdeklődők. 
Az egész rendezvény alaphangulatát a birkapaprikás főzőverseny adta, amelyre mintegy hatvan csapat nevezett be, a muzsikáról a martonosi Aranykalász együttes gondoskodott. A főzéssel egyidejűleg - mivel köztudott, hogy annak elengedhetetlen kelléke a pálinka - ún. juhászpálinka verseny is zajlott. Természetesen a hagyományápoló csoportok fellépése sem maradt el, akik juhászdalokat adtak elő.A portékáikat kínáló kézművesek sátrai mellett meg lehetett ízlelni a finom és egészséges kecskesajtokat, juhtúrót és a juhászok egyéb eledeleit.
Balázs Tibor, a juhászok egyesületének elnöke, valamint Bohata József, a kecsketenyésztők egyesületének elnöke elégedetten nyugtázta a nagy érdeklődést a rendezvény iránt. M. I.







Igényelhető a szarvasmarhatartás támogatás

2012. június 01. 
A 297-es számú Hivatalos Közlönyben megjelent 98-as miniszteri rendelet alapján idén is támogatják a három darabnál több, hat hónaposnál idősebb szarvasmarhát tartó gazdaságokat. A rendelet az újonnan létesített gazdaságok támogatására is kitér. Ezeknek a gazdaságoknak bizonyítaniuk kell az állatok eredetét, vásárlási helyét, valamint egy saját bevallású nyilatkozatot kell adniuk a tenyésztőnek, miszerint ezek az állatok után 2008–2011 között nem kaptak támogatást. Kivételt képez ez alól az az eset, ha az igénylő teljes egészében, azaz teljes állatlétszámmal átvette az említett időszakokra valakitől a gazdaságot. Lényeges, hogy az állatok szerepeljenek az állat-egészségügyi hatóság nyilvántartási rendszerében (RNE) a kérésleadás pillanatában.
A rendelet értelmében figyelembe veszik a 2008. január 31-én a gazdaságban létező, hat hónaposnál idősebb szarvasmarhák számát (ez Románia referenciaszáma), illetve az újonnan létrehozott farmok állatlétszámát is, a rendeletben megadott időpontokban. Kifizetési alapnak számít a 2009. január 31-i állatlétszám (a 2008. február 1. és 2009. január 31. között létesített új farmok), a 2010. január 31-i létszám (a 2009. február 1. és 2010. január 31. között létesítetek), a 2011. július 14-i létszám (a 2010. február 1. és 2011. július 14. között alapított farmok). Idén pedig az április 30-án a gazdaságban élő állatok létszáma (a 2011. július 15. és április 30. között létesített új gazdaságok).
A kérelmezők a kifizetési ügynökség területi és megyei irodáit kell felkeressék június 30-ig, ahol az előnyomtatott kérvényekhez juthatnak. Személyesen, vagy felhatalmazott által, esetenként a jogilag bejegyzett egyesület képviselője révén nyújthatják be kéréseiket. Mellékelni kell a személyi igazolvány másolatát (vagy a cégbejegyzési bizonylat másolatát, a bírósági végzés másolatát, az adószám másolatát), nyilatkozatot a szarvasmarha-állomány nagyságáról, az újonnan alapított gazdaságok esetén az állataik eredetét, vásárlását igazoló irat másolatát, illetve – a 2008/44-es sürgősségi kormányrendelet értelmében – az állományokban bekövetkezett szerkezeti változásokat igazoló dokumentumok másolata és a bankszámla létezését igazoló irat szükséges még. Az igénylők APIA-azonosítószámmal is kell rendelkezzenek, amihez helyben, az ügynökségnél hozzájuthatnak.
Az állattartási támogatások, a kérések ellenőrzését, összesítését követően, leghamarabb október 1-je után kerülnek kifizetésre. A rendelet nem tér ki az állatonként fizetendő összegekre, ugyanis egy fix összeg áll a minisztérium rendelkezésére. A 2011-ben és 2012-ben kifizetett támogatás értéke egyedenként 410 lej volt.