2017. június 25., vasárnap

A XV. Partiumi Néptánctalálkozó Micske, 2017. június 25.

Programtervezet:


14.00 – 15.45 A résztvevő csoportok érkezése, fogadása a Balogh Péter Művelődésiházban. Öltözködési lehetőség a Kultúrházban.
14.00 – 15.45 Színpadbejárás a és öltözés
16.00 - Népviseletek parádéja (amennyiben az időjárás engedi)
16.45 - Össztánc az összetartozás jegyében
17.00 - A találkozó ünnepélyes megnyitója
17.15 – Néptáncgála, a Központban felállított szabadtéri színpadon
21.00 - Táncház 
Zenél a Soroglya Zenekar

2017. június 17., szombat

Levendulafesztivál - Tihany

Péntektől vasárnapig tart a tihanyi Levendulafesztivál, amelyen színházi előadások, kézműves kirakodóvásár, a levendula jegyében szervezett játszóház várja az érdeklődőket.
A fesztivál nyitónapján a hagyományápolás jegyében néptáncosok és népzenészek szórakoztatják majd a közönséget. Fellép mások mellett az Echo Citerabanda és a Tihanyi Asszonykórus, valamint a Városok, Falvak Szövetsége által szervezett tábor mintegy 170 néptáncosának műsorát láthatja a közönség a Mádl Ferenc téren.
Szombaton kézműves kirakodóvásár várja a látogatókat és a Tihanyi-félsziget természeti kincseit bemutató, valamint az Öreg- Levenduláshoz induló gyalogtúrához is lehet csatlakozni, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei vezetnek. A nap zárásaként vándormutatványosok szórakoztatják a közönséget és lámpás felvonuláson lehet majd részt venni.
A Kávészünet zenekar koncertjét követően az esetet Rakonczai Imre zenés műsora zárja a Mádl Ferenc téren. Vasárnap a Belső-tó partján magyar népi hangszerekkel lehet megismerkedni, a Portéka Színpad vásári komédiája kerül színre és népi játékpark várja a legkisebbeket.
A település polgármestere elmondta azt is, hogy a fesztivált kísérőprogramok színesítik, a látogatók megismerkedhetnek a levendulalepárlás folyamatával és részt vehetnek a szedd magad akcióban is. Csatlakozva a Múzeumok éjszakája programsorozathoz, az apátságban látható gasztronómiai kiállítást tárlatvezetés mellett lehet majd megtekinteni pénteken és szombaton előzetes regisztrációt követően - fűzte hozzá.

2017. június 15., csütörtök

Afrika után Európába is átjön a kártevő?

A bagolylepkék hosszú évek óta pusztítanak a világ szinte minden táján, most azonban Afrikában egy ott nem honos fajta okoz bonyodalmat. Etiópia után már Ghána is komoly veszélyben van, oda lehet a termés egy meghatározó része a betolakodó miatt.
A bagolylepke (spodoptera) ismert kártevő Afrikában. Az ott élő fajtákat képesek is kezelni a gazdálkodók. Most azonban Afrika több részén is megjelent a Spodoptera frugiperda alfaj, amely gyakorlatilag mindent felfal, ami elé kerül.
Ez az alfaj jellemzően Észak- és Dél-Amerikában honos és valóságos Istencsapásaként tekintenek rá az ott termelő farmerek. Csak Brazíliában évente 600 millió dollárnyi kárt okoz és most már Afrikában is hódít

A fotón egy bagolylepke lárvája látható

Először Nigériában azonosították be 2016-ban, azóta azonban több nyugat- és közép-afrikai országba is eljutott. Decemberig Zambiában, Zimbabwéban és Malawiban észlelték, majd letarolta Dél-Afrika kukoricásait. Sőt, idén májusban már Ghánában is rendkívüli állapotot rendeltek el, ugyanis hirtelen és nagy számban jelentek meg és kezdtek pusztítani a mohó kártevők.
Abban viszont csak reménykedhetünk, hogy Európába, valamint Magyarországra nem fog eljutni ez a bagolylepke fajta. Ellenkező esetben mi is kezdhetjük törni a fejünket, hogyan lehet védekezni a falánk lárvái ellen.

Hogy mit csinálnak a szlovákok a magyar szürkemarhával?

Már hónapokkal ezelőtt felröppentek a hírek, melyek szerint a szlovák állattenyésztők a magyar szürkemarha tenyésztésével szeretnék erősíteni ágazatukat. Ami eddig ötlet volt, mostantól tény: a magyar és a szlovák állattenyésztők egyesülete együttműködési megállapodást írt alá, így már Szlovákiában is tenyészthető a magyar szürke.
A frissen aláírt kölcsönös együttműködési szerződés aláírásával tulajdonképpen a magyar szürkemarha szlovákiai tenyésztésének és nemesítésének alapjait fektették le. Azért volt szükség egy ilyen dokumentum aláírására, mivel a magyar szürkemarha hungarikumnak számít, ezért tenyésztése szigorú szabályokhoz kötött.
A szerződés tehát biztosítja, hogy a szlovák tenyésztők a szabályokat betartva tenyésszék a fajtát, továbbá hogy úgy neveljék fel tenyészállataikat, hogy azok a magyarországi törzskönyvezési feltételeknek is megfelelőek legyenek.

Mostantól a szlovákok is legálisan tenyészthetik a magyar szürkemarhát

A szlovák gazdálkodók azért kezdeményezték a magyar szürkemarha (ahogyan ők nevezik, az igénytelen szarvasmarha) tenyésztésének engedélyezését, hogy az úgynevezett „alacsony fejlettségű területeket” tudják hasznosítani a jövőben. Erre a fajtára esett a választás, mert ennek egyedei akár 20 évnél is tovább élhetnek, szapora fajtának minősül, valamint a kezdő állattartók is sikeresen tenyészthetik.
Egyébként Szlovákia nem igazán rendelkezik saját szarvasmarha fajtákkal, ezért is folyamodtak egy „idegen” fajta honosításához.

2017. június 12., hétfő

Látványsajtműhelyt nyitottak Gyergyószentmiklóson

 2017. június 3
A látogatók megismerhetik a természetes, hagyományos recept alapján elkészült sajt jótékony hatását

A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztési programja révén korábban nyitott gyergyószentmiklósi sajtműhely most egy látogatóközponttal is kiegészült. A június 2-i megnyitón elhangzottak szerint a látványsajtműhely célja olyan élményt nyújtani a látogatóknak, amelyből megismerhetik a természetes, hagyományos recept alapján elkészült sajt jótékony hatását. Térségünk legelőin fellelhető nyolcvan féle gyógynövényről kaphatnak képet az érdeklődők ugyanakkor interaktív felületek révén ismerkedhetnek az egészséges sajt összetevőiről és az előállítás folyamatáról.
A látogatóközpontnak a helyi turisztikai ajánlatok közé is szeretnének helyet biztosítani, amelyet 30-40 fős csoportok járhatnak körbe egyszerre.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megnyitón jó példának nevezte a látványműhelyt és komoly lehetőségnek a térség fiataljai számára, akik vállalkozókként biztosíthatják a megélhetést családjaik számára itthon. A megyei tanács elnöke mind emellett elmondta, hogy ugyan az EU közös agrárpolitikájának 2020 utáni tervei számos rossz elképzelést tartalmaz térségünk gazdálkodói számára, néhány közülük segíthetik térségünk gazdaságait. A javaslatok szerint 2021-ben a helyi minőségi élelmiszerek előállítására több támogatást folyósítana az unió, emellett pedig irányelvben rögzítenék, hogy a közbeszerzéseken csak helyi termékeket lehet majd beszerezni.
Mindezek mellett Borboly Csaba jó eredményekkel szolgáló együttműködésnek nevezte a magyar-magyar kapcsolatokat, utalva Magyarország kormányának támogatására. Ugyanakkor kifejtette, hogy a megye tangazdaságaira továbbra is különös figyelmet kell fordítani és összehangolt gazdaságfejlesztési programokra van szükség a jövőben, hogy a megye versenyképes maradhasson, ehhez pedig közös gondolkodásra, a javaslatok, meglátások összefésülésére van szükség. Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata 

Bene-mofetta – a gyógyító érték (Háromszéki termék)

2017. június 7., 
A mofettagödör ma is hasonlít a 90 évvel ezelőttihez. A szerző felvétele

Működésének kilencvenedik évfordulóját ünnepli idén a kovásznai Bene-mofetta. A feljegyzések szerint Bene József az 1927. év második felétől indította be, s azóta is folyamatosan üzemel. Jelenleg évente 12–15 ezer vendéget fogad, az ország minden szegletéből, külföldről is érkeznek gyógyulni vágyók. A szén-dioxid értágító hatása a betegek állapotának javulásához vezethet szív- és érrendszeri betegségek, bőrbetegségek, nőgyógyászati problémák, ízületi, környéki idegrendszeri bántalmak esetében. Jelenleg Bagoly Levente nyugalmazott gépészmérnök, az alapító unokája vezeti a gázfürdőt, vele beszélgettünk a mofetta múltjáról, jelenéről.
Bene József szíjgyártó mester 1910 körül telepedett le Kovásznán. 1926-ban építette házát, amely ma is áll a Petőfi Sándor utca 3. szám alatt. Az építkezés során, az alapozásnál figyelt fel a kiásott gödrökben feltörő száraz szén-dioxidra – a jelenség különben nem volt ritka Kovásznán, de a legtöbb helyen csak időszakosan jelent meg a szén-dioxid –, amely állandó módon, időjárási és más körülményektől függetlenül megmaradt. 1927-ben kezdte meg a mai mofetta gödrének kiásását. A 7 × 4 méteres, három méter mély üreget terméskővel alapozták, cserefából készült gerendákkal, lécekkel bélelték ki, majd tetővel fedett, vályogtéglából épült falak is kerültek a gödör köré és fölé, a mofetta az év közepén kezdte meg működését.
Összetett szolgáltatás
A tulajdonképpeni mofettagödör ma is hasonlóképpen néz ki, a felhúzott, többszobás épületegyüttes viszont modern képet mutat. Bagoly Levente hozzáállásának, nem utolsósorban munkájának köszönhetően korszerű eszközök kerültek a mofetta mellé. A mozgássérült vendégek számára liftet építettek. Masszázsterem létesült, jádeköves gépi masszázsszolgáltatás indult. Orvosi rendelő is működik a mofetta mellett, ahol dr. Török Sándor megvizsgálja a betegeket a szén-dioxid-kúra elkezdése előtt – fontos tudni, hogy csak orvosi javallatra lehet igénybe venni a mofettát. 
Kiemelten figyelnek a mofettázók biztonságára, videómegfigyelő rendszert, nagy hatásfokú szivattyúkat telepítettek, utóbbi 50 másodperc alatt szívja ki a gödörből a szén-dioxidot – mutatta be a jelenlegi létesítményt Bagoly Levente.
Az elővigyázatosság nem véletlen. Az évek során kilenc személy lelte halálát a mofettagödörben. Nem balesetek áldozatairól van szó – öngyilkosjelöltek használták ki a szén-dioxid-mérgezés által okozott halál gyorsaságát. Legutóbb 2000-ben történt haláleset, de volt meghiúsított öngyilkossági szándék is. 
Híres gyógyulók és gyógyítók
Az évek során számos ismert személyiség is élvezte a Bene-mofetta gyógyító hatását. Több vendégkönyv megtelt az ide látogatók bejegyzéseivel – mind­annyian a kiváló kiszolgálást, a kezelés eredményességét hangsúlyozták. Kiemelkedő volt a Magyar Köztársaság egykori államfője feleségének, Göncz Árpádné Göntér Mária Zsuzsannának a látogatása, járt itt a román külügyminiszter, Theodor Meleșcanu vagy a kommunista rezsim idején fontos pártfunkciókat betöltő Fazekas János is.
Kevesen tudják, de itt dolgozott a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház névváltoztatási próbálkozása során elhíresült Nicolae Teculescu – szándékosan nem írtuk, hogy doktor, hiszen mindeddig senkinek nem sikerült bebizonyítania, hogy Teculescunak volt orvosi diplomája. Jó ismerőse volt a nagyapjának – elevenítette fel Bagoly Levente –, gyerekkori emlékként maradt meg, ahogyan óriási fecskendővel pumpálta a szén-dioxidot a betegek izomzatába. Közös „találmányuk” is volt. Maszkot készítettek, amelybe cső segítségével jutott be az oxigén. A páciens így teljes testmagasságával bele tudott merülni a szén-dioxidba. Különösen hatásos volt szembajok esetén. Ha a beteg a gázban pislogott, akár két dioptriával is javulhatott a látása – mesélte Bagoly Levente.
Mofetta vagy gőzlő?
Tavaly a belvárosi református templom gyűléstermében tartottak előadást a mofetták témakörében. Ennek kapcsán Bagoly a mofetta elnevezés megújítását vetette fel. A latin, olasz eredetű mofetta lényegében bűzös kigőzölgést jelent, ami semmiképpen nem jellemző a szagtalan szén-dioxidra. Ez a kén-dioxid jellegzetessége, ha ilyen szempontból akarjuk a mofettát meghatározni, akkor a leírás a bálványosi Büdös-barlangra, a csíkszentimrei Büdösre illik – magyarázta elméletét. Javasolta, lehetne például Codirának nevezni a mofettát (évtizedekkel ezelőtt a mofettát gőzlőnek hívták, mert a szén-dioxidban álló személy az erek tágulása nyomán felmelegedést érez), ez a szén-dioxid és radon együttes jelenlétét fogalmazhatná meg. A radon mint radioaktív elem jelenléte ugyancsak nagy jelentőségű a mofettában. A szén-dioxid fölötti levegőrétegben található, és hatásos az idegrendszeri bántalmakra. Elképzelésének azonban nem lett foganatja.
Bagoly Levente érthetetlen magatartásként említette: úgy tűnik, a kovásznaiak és környékbeliek számára nem fontos a mofetta nyújtotta gyógyulási, betegségmegelőzési lehetőség. Kevesen keresik fel, annak ellenére, hogy a fürdőváros polgárai számára ingyenes a Bene-mofetta használata. Bokor Gábor

Akácmizéria

Fotó: MNO.hu

Az Európai Bizottság (EB) múlt év végén terjesztett elő egy új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatot, mellyel meghatároznák „az Európában idegenhonos özönfajok elleni küzdelem okait és alapvető feladatait”.
Az EB szerint erre azért van szükség, mert a betelepített növények „jelentős hatással vannak a biológiai sokféleségre, az egyes fajok csökkenésének és kihalásának egyik fő, egyre jelentősebbé váló okát képviselik”. A javaslat mellékletében felsorolják azokat a növényeket, amelyeket a törvény értelmében ki kellene irtani Európából, a listán az elsők között szerepel az akácfa. Az EB kezdeményezése nagy ellenkezést váltott ki, Magyarországon egy erdőmérnök aláírásgyűjtést indított, azt kívánva elérni, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia) méze és a fájából készült erdészeti termékek legyenek hungarikumok, és a napokban a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is állást foglalt az ügyben, a pró és kontra érvek felsorakoztatása után arra a következtetésre jutva, hogy „az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból gazdasági haszna miatt nemkívánatos, és a gyakorlatban nem is lehetséges”. Aztán olyan vélemény is született már, miszerint az EB törvényjavaslata egy összeesküvés-elmélet része. Háromszéken ennél sokkal egyszerűbben fogalmaznak: ökörségnek tartják, nem okosabb javaslatnak, mint az uborka görbületének jogszabályi meghatározását.
Akácnagyhatalom
A fehér akác 1601-ben jelent meg Európában Észak-Amerikából betelepített díszfaként. Magyarországon Tessedik Sá­muel evangélikus lelkész kezdeményezte alkalmazását a 18. század második felében az alföldfásításban, idővel elterjedt az egész Kárpát-medencében, de a térségben élő akácállomány majdnem kilenctizede Ma­gyarország mai közigazgatási határain belül található – ezzel Magyarország akácnagyhatalomnak számít. Mára az ország erdős területeinek egynegyede akácos, hiszen a várakozáson felüli sikert hozott a megtelepítésétől eltelt három évszázad, és ebben nemcsak gyors növekedése, könnyű szaporíthatósága játszott szerepet, hanem az is, hogy egyetlen őshonos vagy honosított fafaj sem vált ennyire sokféle módon hasznosíthatóvá. Elsődleges felhasználásként a futóhomok, erodált erdőfelületek, meddőhányók meredélyeinek megkötője, a mezővédő fasorok gyors növésű fafaja. A friss akáchajtás tápanyagdús táplálék, faanyaga legalább százféle faipari cikket szolgáltat, a nyírekkel együtt a legmagasabb kalóriaértékű tűzifa. A tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő akác a mérsékelt övi fafajok között a legidőtállóbb a kültéri beépítéseknél, a Magyarországon termelt akácméz pedig egyedi a világ mézei között. Többek között így indokolja Pályi Zoltán nyírségi erdőmérnök az akác hungarikummá nyilvánításá­nak kezdeményezésére januárban indított petíciót (peticiok.com/akac_hungarikum). Ugyanezzel a céllal azóta szakmai és érdekvédelmi szervezetek, tudományos műhelyek, felsőoktatási intézmények részvételével Akác-koalíció is alakult Magyarországon.
Magyarország Európa legnagyobb akácméztermelője, az évente körülbelül 22 ezer tonna ott előállított akácméz kétharmadát importálják, Európa akácmézforgalmának közel háromnegyede Magyarországról származik. Az összeesküvés-elmélethez éppen ezek az adatok szolgáltathatják a táptalajt, ugyanis az Európai Unió nemrég egy olyan törvényt fogadott el, mely szerint „a virágport a méz természetes alkotóelemének kell tartani, nem pedig összetevőnek”, és mivel a virágpor általában csak 0,5 százalékban található meg a mézben, feltüntetése nem válik kötelezővé a genetikailag módosított összetevők arányát szabályozó európai irányelv szerint (csak a 0,9 százalék feletti génkezelt tartalmat kell a címkén feltüntetni). Az elmélet szerint az akácfák eltűnésével megszűnne a piacot uraló magyar méztermelés, a virágpor alkotóelemmé nyil­vánításával pedig lehetségessé válik a génkezelt növényekből származó méz felfuttatása...
Táncoló méhek
A romániai vándorméhészek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy egy hónapnyi idő alatt három rend akácvirágzást tudnak kihasználni – mondja Fülöp Gál László árapataki lelkipásztor és méhész (e kettősségben semmi különös, Erdélyben régi hagyománya van annak, hogy a lelkész méhészkedjék is). Kezdik lenn, a Duna mellékén, itt találhatóak Romániában a legnagyobb összefüggő akácerdők, Ostrovától Turnu Măgureléig kétszáz kilométer hosszan, 3–30 kilométer szélességben; foly­tatják Argeş megyében, a dombvidéken ugyanis később virágzik az akác, a harmadik rendet pedig a Kárpátok lábainál érik. A méhész szerint nagyon macerás az akác, szeszélyes a virágja, lévén hogy a páradús levegőt kedveli, akkor jó a nedve, azaz a nektárja, ha a nappali hőmérséklet 25 fok körüli, és az éjszakai sem megy 15 fok alá. Ritkán, de előfordul, hogy kétszer is tudnak pergetni, olyankor akár harminc kiló mézet is lead egy család.
– Egyik kifogás az akáccal kapcsolatban, hogy túl sok nitrogént termel, ezt lejuttatva a földbe kiirtja az aljnövényzetet – de legalább rend van az akácerdőkben. Viszont nagy szükségük van a méheknek az akácra, megfigyelhető, hogy a repcéről feljőve, a méhek mintha ki lennének cserélve, örömtáncot járnak az akácon, úgy mennek, hogy vernek szét mindent. Talán az akácvirág illata bódítja el őket, nem tudom, de úgy mennek, hogy egyfolytában. Tehát szüksége van a méhnek az akácra, mert gyógyító hatású is rá nézve – hogy most a zöldek mindenfélét összevissza beszélnek, az más tál tészta. A valóság az, hogy miként a méhnek szüksége van az akácra, úgy az embernek is az akácmézre, mert az tizenegyféle vitamint, harmincféle ásványi anyagot, tizenkilencféle aminosavat tartalmaz, és most már a gyógyszeriparban is használják az akácvirágot. 
A méhész nemcsak az akácméz előállításáról, de annak gyógyhatásairól is tájékozott. Az akácméz színe víztiszta, átlátszó vagy nagyon világos, halványsárga (az igazi mézelő a fehér akác, a lila akác nem ad mézet), kellemes ízű, gyengén akácvirágillatú. Magas a gyümölcscukor-tartalma, ezért a legtovább marad folyékony állapotban. Nyugtató hatású, emésztési zavarok és a gyomorsav túltengése ellen ajánlja elsősorban a szakirodalom. Fertőtlenít, ezt már nagyon rég kimutatták, robicin- és akacintartalma miatt köhögésre is ajánlatos, gazdag kalciumtartalma okán a csontképződésben is fontos a szerepe. Vértisztító, erősíti az immunrendszert, kiválóan alkalmazható belső légúti betegségek gyógyítására, a vérszegénységet is nagyon jól szabályozza.
– Ezen a környéken elismert az akácméz, mindenki azt vásárolja. Miután kirobbant ez az akácmizéria, létrejött az Akác-koalíció Magyarországon, az akácfa és -méz hungarikummá nyilvánításával próbálják kivédeni a támadást. Ez – lehet – ránk, erdélyiekre nézve hátrányos lesz, mert mi is importáljuk a mézet. Nemrég voltam egy méhészkonferencián Udvarhelyt, ahol a magyarországi méhészegyesület elnöke, Mészáros László azt javasolta, csatlakozzunk hozzájuk, mert akkor mi is be tudnánk menni az akácmézünkkel ez alá a hungarikum alá. Hanem... De hát ezt nem szabad hagynunk!
Bányafából nemes fa
Romániában a sepsiszentgyörgyi Mondo Impex cég volt az első, amely bútort gyártott akácból – eleveníti fel Bagoly Miklós cégvezető. 1992-ben felvette vele a kapcsolatot egy németországi vállalkozó, aki a kültéri bútorgyártásban az eukaliptuszt, tikfát – tehát a föld tüdejének nevezett trópusi erdők fáit – szándékozott felváltani ezzel a fafajtával. Az akácnak a bútoriparban korábban nem volt fontos szerepe, mivel kis méretekben nő, és nagy szilíciumtartalma miatt a szerszámokat sem kíméli. Annak idején a bútorgyár exporttermékeit lécekre szegezett PFL-ládákban szállították, a munkások az akácléceket mindig félredobták: könnyen hasad, és nehéz elütni benne a szeget.
– Az 1990-es évek előtt az akácot tűzifának, bányafának használták. Ahogy elkezdtünk bútort gyártani belőle, kiderült, nemcsak nagyon tartós, hanem színe változatosságának köszönhetően nagyon szép is. A piacon fűrészáruként, ipari nyersanyagként ma már nagyon keresett, ebben fontos szerepet játszik a szerszámipar utóbbi években tapasztalt rohamos fejlődése. Belső bútorgyártásra is felhasználható, parketták, padlók készítésére nagyon alkalmas, utóbbi időben felkapottá vált a kültéri térépítészetben, játszóterek, parki padok készítésében. Valamikor a ragasztása is problémás volt, mivel telített fa, nem szív magába semmilyen idegen anyagot, de mára már az új ragasztóanyagokkal ez is megoldódott, így a ragasztott gerendákkal az akác – mert hajlítószilárdsága nagyon magas értékű, a gyertyánnal hasonlítható, a tölgyet veri is – most már a hídépítésben is komoly szerepet kapott. Felhasználhatósági hatékonysága viszont kicsi, hiszen többnyire görbe növésű, ritka a 3–4 méteres egyenes rönk, és ritka a 30–40 centi átmérőjű is, a 20–25 centis rönkök a gyakoriak. Ha ez görbe is, darabkák jönnek ki belőle, ezért van az, hogy az akácfánál alig tudjuk elérni a 25–26 százalékos nettó felhasználást. Ilyen körülmények között ára is felértékelődött, most már nemes faként is keresett a bútorpiacon, és immár a távol-keletiek is azt használják.
Magyarországon a soproni erdészeti egyetem foglalkozott sokat az akácfa termesztésének technológiájával, amikor akácfabútorok készítéséhez kezdett, Bagoly Miklós is több, a témába vágó előadást meghallgatott. Amit az unió negatívumként megfogalmaz, az valós, mondja, hiszen az akác nagyon agresszíven szaporodó fafajta, viszont kordában lehet tartani. Gyökerének szegmenseiből is képes kihajtani, a kivágott akác földben maradt gyökérzetéből növő sarjadék bokrosan nő, ha nem gondozzák, értéktelen, bozótos területet eredményez. Magja akár ötven évig is megőrzi a talajban csírázóképességét, emiatt ellenőrizetlenül kihajthat bármikor, bárhol. Három-négy évig igényel ápolást az akáctelepítés, ezt például Magyarországon úgy oldották meg, hogy ingyen kiadták ezeket a területeket kapásnövények termesztésére, az egyedüli elvárás az volt, hogy a kukorica kapálása közben az akácfacsemetéket is megkapálják. Egy idő után már nem lehet alatta semmit termeszteni, ilyenkor érdemes kis nyeséssel szabályozni a növekedését, hogy az ágak minél fennebb nőjenek, hosszú törzset eredményezve, és az akácerdő 25–30 év múlva eléri a vágáskort. Újabban Székelyföldön is „divatba jöttek” az energianövények. Jó energiahordozó a nyárfa, amely tíz-tizenkét év alatt képes törzset növeszteni, és az akác is, mivel fája nagyon kemény, fűtőértéke vetekszik a gyertyánéval. Hogy mifelénk energianövényként a fűz honosodott meg, abban az itteni talajtípus játssza a legfontosabb szerepet, az akác ugyanis nem szereti a kötött talajt, laza, homokos talaj kell neki. Három­széken a Rétyi Nyír délnyugati csücskében található összefüggő akácfaerdő. Díszfaként ültették vala­mikor, így található meg a barátosi Erzsébet parkban is, amelyet éppen Bagoly Miklós dédnagyapja ültetett be akácfával, ott már lehet látni 100–110 éves egyedeket is.
– Európai kitiltása a többi ökörség hatványozott ökörsége – összegez Bagoly Miklós. – Számunkra azért kegyetlen ez a tervezett akácirtás, mert főleg Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária érintett. Ezek azok a részek a Kárpát-medencében, ahol nagyon sok a homokos árterület, ezek megkötésére telepítették az akácot. Romániában összefüggő nagyobb erdős felület Erdélyben Medgyes környékén és a Déli-Kárpátok övezetében vagy a nagy folyók, a Duna, Prut, Szamos partjain található. Ellenőrizetlenül terjed, az igaz, de ha odafigyelnek, irtják, ahol nincs helye, nem látok semmi veszélyt arra, hogy elvegye az életteret más, őshonos fafajtáktól. Váry O. Péter

2017. május 29., hétfő

A lombtrágyázás hatékony módszer, de csak ha jól csináljuk

A levélen keresztüli tápanyag-adagolás, azaz lombtrágyázás régen alkalmazott tápanyag-ellátási módszer a növénytermesztésben. Sokszor meglepően jó hatékonysága nem csak az így pótolt (hiányzó) tápelemnek tudható, kedvező hatása nem csak az anyagcsere-folyamatokban történő közvetlen bekapcsolódással magyarázható.
Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, az enzimrendszer működése, kedvezően hat a sejtkolloidok fizikai és kémiai állapotára. Ugyanakkor a levélen keresztül felvett tápanyagok serkentőleg hatnak a gyökértevékenységre is.
A zöldségtermesztéshez többnyire jobb területet, termékenyebb talajokat választunk a vetemények számára, rendszeresen használunk szerves trágyát, műtrágyákat, gyakran tápoldatozzuk a növényeket, ennek ellenére előfordul, hogy egy-egy zöldségfaj levele megsárgul, jellegzetes tápanyag-hiánytünetet mutat. Vagyis gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezi.
Míg a talaj tápanyaghiányát hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és műtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetében ez a megoldás nem járható, tekintettel arra, hogy a tápelemek felvételét akadályozó tényezők továbbra is fennállnak, és ebből adódóan a pótlólagosan adott tápelemek felvételét változatlanul akadályozni fogják.
Intenzív termesztési módok alkalmazása esetén az is előfordul, hogy gyorsan kell beavatkozni a növény táplálásába, a talajon keresztüli trágyázás lassúnak bizonyulna a tápanyagok lassú mozgása, a talaj kötöttsége, a gyökerek mélyen történő elhelyezkedése miatt.
A fenti két esetben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag-adagolás, más néven lombtrágyázás. Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium, a nitrogén és bizonyos időszakokban a foszfor esetében van.
Lombtrágyázásra alkalmas műtrágyakészítményre jellemző a jó, maradék nélküli oldékonyság, továbbá a könnyen hasznosuló kémiai forma, amelynek nincs vagy minimális a perzselő hatása, valamint jól keverhető növényvédő szerekkel. Egy-egy tápelem hiányának pótlására a mono típusú (egy hatóanyagot tartalmazó készítmények) általában hatékonyabbak, mint a komplex trágyák.
Mikroelemek esetében széles körben alkalmazzák az egyszerű sókat – mindenekelőtt a szulfátokat – és a lassúbb oldódásuk miatt kicsapódásra kevésbé hajlamos kelátokat.
A jó hatásfok azonban nagymértékben függ az alkalmazás módjától.

Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása – fotó: Shutterstock

Annak érdekében, hogy a lombtrágyázás elérje a megcélzott hatást, a következőkre kell figyelemmel lenni:
• Lombtrágyázáshoz jó minőségű, lágy vizet használjunk, a lombtrágyák hatóanyaga kemény vagy erősen szikesítő (magas EC-értékű) vízben kicsapódhat, a növény számára felvehetetlen kémiai formává alakulhat át.
• Jobb hatásfok érhető el, és kisebb a perzselési veszély, ha nem tömény oldatot, hanem hígabbat, de gyakrabban használunk. Általában 0,1-0,5 százalékos oldatokat javasolnak a gyártók a készítményekhez. A keserűsó és néhány kevésbé perzselő hatású lombtrágya esetében még az 5 százalékos töménység is megengedhető.
• Az előzőből következően a lombtrágyaoldat EC-értéke – ami összetevődik a lombtrágya EC-értékéből és az öntözővíz sótartalmából – együttesen ne haladja meg a 2,5-3 EC-t. A töménység iránt a növények különböző mértékű érzékenységet mutatnak, általában a zöldségfélék, főleg a lazább szöveti rendszerrel bíró hajtatott zöldségfajok érzékenyebbek.
• A lombtrágyázás csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek. Gombás, baktériumos betegségekkel vagy kártevőkkel fertőzött levélzet tápanyagfelvétele és tápanyagszállító, illetve asszimiláló funkciója gyenge, esetenként nulla. Fajonként is eltérő a levél morfológiájából adódó hatékonyság; az uborka, dinnye esetében nagyon jó, a hagymánál, sárgarépánál és petrezselyem esetében gyengébb. Fiatalabb levelekre, hajtásokra juttatva jobb hatékonyság érhető el, mint az idősebb levelek esetében. Intenzív növekedés időszakában (május, június) különösen gyors és kedvezőbb hatással számolhatunk.
• 15 0C alatt jelentős mértékben romlik a lombtrágyák oldékonysága, ugyanakkor 21-22 0C felett bizonyos bomlások, vegyületek gázosodása történhet meg, ami nemcsak abban jelentkezik, hogy rosszabb a hatásfoka a készítménynek, hanem abban is, hogy már a lombtrágya hígabb töménységben is perzsel. Lehetőség szerint 18-20 0C-os vizet használjunk feloldáshoz.

A lombtrágyázás csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek – fotó: Shutterstock

• Nagy melegben, tűző napsütés alkalmával a perzselés veszélye miatt ne permetezzünk, legjobbak az esti vagy a kora reggeli órák. A lombtrágya gyors beszáradása rontja a hatásfokot.
• A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel együtt is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a poralakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldatformájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát. Amíg egy-egy készítmény nem oldódott fel tökéletesen, addig a következő szert ne keverjük a permetléhez. Egyszerre három szernél többet ne keverjünk össze (gomba vagy baktériumölő szer, rovarölő szer és lombtrágya).
• Az összekevert készítmények hatásmechanizmusa nagyon bonyolult, nagyon nehéz előre megítélni a keverhetőségüket, ugyanakkor keverhetőségi táblázatok az új szerekről nem készülnek. Ezért új szerek használatakor az első alkalommal tanácsos egy próbakeverést alkalmazni, és megfigyelni az oldódást, esetleges kicsapódást.

Ideje számolni a szőlő peronoszpórájával!

2017. május 29. Zsigó György
A peronoszpóra a szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat.
Ezekben a csapadékos és meleg napokban már gondolnunk kell a szőlő peronoszpórájára is – írja Zsigó György. Dr. Füzy István műszerei az idén már három fertőzésre alkalmas időszakot is jeleztek. Szerencsére még sehol sem indult be járvány. Talán a száraz kora tavaszi hetek gátolták a fejlődését.
A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat. A virágzásig bátran használhatják a rezeket, van aki a virágzó szőlőt sem félti. Ekkor inkább az újabb típusú rezes készítményeket válasszák. A réz helyett használhatják a Polyram DF-et vagy a „rézpótlónak” is hívott mankocebeket. A felsoroltak valamennyien kontakt módon hatnak, az esőtől lemosódnak.

A peronoszpóra tünetei a szőlő levelén – fotó: Zsigó György

Aki belülről is védené a tőkéit, az vegye elő a felszívódókat: pl. Quadris, Mildicut. A rezisztenciatörés miatt már a gyártásnál kontakt hatóanyaggal kombinált felszívódók: Acrobat MZ, Ridomil Gold MZ, Electis 75 WG (más néven Roxam 75 WG), Enervin, Equation Contact, Lieto, Profilux, Profiler, Cabrio Top, Overgo, stb.
Elkülönítve sorolom a felszívódó és réztartalmú készítményeket: Forum R, Ridomil Gold Plus, Curzate R, Curzate Super DF, Kupfer Fusilan WG, Galben R, Amaline Flow, Melody Compact 49 WG, stb. Két kontakt hatóanyag kombinációja is felerősítheti egymás hatását: a Cuprofix 30 DG mely réz és mankoceb tartalmú, hasonlóan a Cupertine M-hez és a Miltox Speciál Extra WP-hez. A lisztharmat és a peronoszpóra csak távoli rokonok, nincs olyan gombaölőnk mely mindkét gombára hatásos lenne. (A Quadris kivétel, de sajnos ennél már leírták, hogy a szőlőlisztharmatnál rezisztencia is kialakult.)
Sokszor hallottuk, hogy olajfolttal indul a peronoszpóra. Sajnos a lisztharmat első tünetei is hasonlóak! Schmidt Ágnes egri kolléganőmtől idézem a kezdeti fertőzés találó leírását. „A peronoszpóra folt mindenképpen egy olajosabb, kicsit narancssárgább, és általában nagyobb is, a lisztharmat a legtöbb fajtán nagyon halvány sárga foltokat okoz csak.” Később a lisztharmat foltja kissé kiemelkedik, kidudorodik. Ez azzal magyarázható, hogy a lisztharmatfajok csak a növények felületén terjeszkednek és itt szívókacsokkal kapaszkodnak a bőrszövetbe. A gombafonalaik sűrű, erős szövedéke az ami nem engedi tovább növekedni, kiterjedni sem a leveleket, sem a bogyókat. (Ez utóbbi kireped, kibuggyannak a magvak, ezért hívják sérves bogyónak.)

A lisztharmat és a peronoszpóra tünetei hasonlóak, de némi odafigyeléssel megkülönböztethetők – fotó: Zsigó György

Érdemes egy otthoni ellenőrző kísérletet is beállítani. A sárgafoltos levélből néhányat tegyenek egy befőttes üvegbe, és zárják le. Ha a peronoszpóra a ludas, akkor a szobahőmérsékleten tartott, bepárásodott üvegben beindul a gomba, és a levelek belsejéből a fonákon megjelennek a fehér fonalai, kialakulnak a telepei. Ez már a jól ismert tipikus tünet. A növények belsejében terjedő peronoszpóra „kiverődik”, a felszínre kerül.
A körtén megjelentek a körterozsda első tünetei, az élénk, sárga pöttyök. Ahol az előző években súlyos lombkártételt okozott vagy zavaróak a narancssárga foltokkal, kinövésekkel teli levelek látványa, ott már most érdemes védekezni. A réz és a mankoceb hatóanyagú gombaölők valamint a Score 250 EC engedélyezettek.
IDE KATTINTVA a felhívások mellett láthatják a molyfogási táblázatokat és nemsokára a selyemfényű puszpángmoly országos csapdahálózatának az adatait is. Emellett egy növényvédő szer kereső oldal is működik az Agroinformon, melyet IDE KATTINTVA érhet el.

Növényvédelmi előrejelzés: Támadásban a rovarok!

2017. május 24. Agroinform.hu
Nem csak a betegségek fenyegetik a növényeket, a kártevők is szaporodásnak indultak az utóbbi időben, és akár komoly károkkal is fenyegethetnek. Az Agroinform.hu 2017. 21. heti növényvédelmi előrejelzése.
Az elmúlt időszakban elsősorban a betegségek megjelenésére figyeltünk, az időjárás alakulását elemezgettük, hogy időben tudjuk jelezni valamely kórokozó fellépésének veszélyét. Nem ok nélkül, hiszen, ha visszatekintünk a rövid tavaszi időszakra, akkor a monília pusztítása, a tafrina okozta színes, húsos levelek, a sztigmina által kilyuggatott levelek, a lisztharmat primer tünetei jutnak eszünkbe.
Örvendetes, hogy a szántóföldön kevésbé alakultak ki ilyen emlékezetes kórképek, a kalászosokban csak lassan terjednek a lombozatot károsító betegségek, a repcében sem lépett fel eddig a fehérpenészes szárkorhadás vagy a becőket károsító alternáriás betegség.
A májusi csapadékos időszakok, kombinálva a határozott felmelegedéssel kedveztek a kórokozóknak, de a kártevők is szaporodásnak indultak. Talán legjellemzőbb a levéltetvek terjedése, kolónia képzése, más kártevők korai megjelenése (tipikusan molyok), s a lárvakelés korai megtörténte (pl. amerikai szőlőkabóca, amerikai-lepkekabóca). Ezek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nem szabad leragadni a betegségeknél, a kártevők is tetemes kárral fenyegetnek.
Ha az időjárás előrejelzést faggatjuk (amit az Agroinformon is nyomon követhet), akkor a hónap végéig az eddigieket követő, változékony időszak jön, vagyis folytatódik a betegségek terjedése, a kártevők felszaporodása, s a növényvédő szakembernek mindenre figyelnie kell.
Elsőként talán beszéljünk az amerikai szőlőkabócáról. Rögtön az elején tisztázni kell, hogy ez a kabócafaj – bár szívogatással kárt okoz – nem igazán veszélyes kártevője a szőlőnek, a gond abból fakad, hogy közvetítője a szőlő aranyszínű sárgaság (Grapevine flavescence doree) fitoplazma okozta betegségnek. E betegség karantén listán van az EU-ban, így Magyarországon is. Nálunk, Zala megyében találták meg 2013 nyarán, azóta jelen van. Maga a betegség nem terjed fizikai úton. Nagyobb távolságra az ember viszi el szaporítóanyaggal, míg a leginkább aktív terjesztője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus).

A képen kettő piros karikával jelzett terület van, ahol Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca ) kis lárvája látható. Narancssárga körrel jelzett egy Metcalfa pruinosa (ameriaki lepkekabóca) lárva. Mindkét kártevő lárvakelését jelzi a fotó – Agroinform.hu

A kórokozó jelen van, felszaporodik a szőlőkabóca testében, s a kártevő szívogatása közben jut be a fitoplazma a növénybe. A növényben is felszaporodik, majd megjelennek a tünetek, amelyek időszaktól függően más és más képet mutatnak. Tavasszal a kihajtáskor már visszamarad a tőke, rövid ízközű, gyenge hajtások jelennek meg. A nyár közepén a fehérszőlő-fajták levelei sárgulnak, a kékszőlő-fajták levelei vörösödnek. Feltűnő a levelek széleinek befelé sodródása, amely háromszög levéllemez formához vezet.
A nyár végén a levelek főere mentén krémsárga foltok jelennek meg, majd azok terjednek, s végül a levél elszárad. A vesszők nem érnek be, ezért nem – vagy csak részlegesen telelnek át. A következő tavaszon a rügyekből fejlődő virágzat leszárad. Ez a folyamat 1-2 év alatt a tőke pusztulásához vezet.
Védekezni a kórokozó (fitoplazma) ellen nem lehet. Ugyanakkor a terjedését sikeresen lehet megakadályozni a közvetítő amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel. Így jutottunk vissza az amerikai szőlőkabócához, s így kap speciális jelentőséget a kabóca lárvakelése. Ez az első kezelés időpontja. Itt is érvényes, hogy az éppen kikelt kis lárvák (L1-L2) fokozottan érzékenyek, tehát a jól időzített védekezés hatásos lesz. A fotó az ország déli részén készült, de a hasonló időjárás alapján feltételezni lehet, hogy 3-5 napon belül máshol is megjelennek a kis lárvák.
A védekezéshez a növényvédelmi hatóság a tiametoxam (Actara SC), klorpirifosz-metil (Reldan 22 EC) vagy a klorpirifosz+cipermetrin hatóanyag kombinációt tartalmazó Daskor termékeket ajánlja. Az érdeklődőknek megadjuk a növényvédelmi hatóság e témakörben kiadott friss anyagának elérhetőségét, ehhez kattintson ide.
Ugyancsak szőlő levelén került lefotózásra az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) lárvája. Ez utóbbi rovar polifág kártevő, több mint 100 növényfajon figyelték meg táplálkozását. Ezek között megtaláljuk a gyümölcstermő fákat, díszfákat, díszbokrokat és a szőlőt is. Lágyszárú növényeken kevésbé telepszik meg, de éppen Magyarországon figyelték meg, hogy a kukoricát elfogadta tápnövénynek.


Az amerikai lepkekabóca több mint 100 növényfajon károsíthat – fotó: Nébih

Az üzemi ültetvényekben alkalmazott növényvédelem megfékezi e kártevő felszaporodását, de a városi fákon, közterületeken, házikertekben, díszkertekben kevesebb a figyelem, kevesebb a növényvédelmi kezelés, így ott erősebben felszaporodik, s nagyobb kárt okoz. A védekezésben nehézséget okoz a kártevő viaszos bevonata. A viasz-pelyhek miatt maga rovar alig látszik, de azokat mozgása során otthagyja, s az is jól jelzi jelenlétét. A viaszbevonat lepergeti a permetlevet, így nehéz elérni szereinkkel.
Jó hatékonysággal használhatjuk az acetamiprid vagy a tiametoxam hatóanyagú készítmények valamelyikét a tapadást segítő adalékanyagok használatával. A lárvák érzékenyebbek, tehát érdemes a kezelést ellenük időzíteni.
A szőlőnél mindenképpen meg kell említeni – bár nem kártevő, hanem kórokozó, hogy a lisztharmat első tünetei megjelentek. A konídiumok (szaporító képletek) képződése folyamatos, ezt segíti az időjárás is. A szőlő már elérte a fürtmegnyúlás állapotát, várhatóan 2 héten belül (tájegységtől függően kisebb eltérésekkel) megkezdődik a virágzása, ami nagyon érzékeny stádiuma.
Ne felejtsük, amennyiben sikerül a levélzeten a fertőző tömeg képződését megállítani, akkor a fürt védelme is könnyebb lesz. Ennek érdekében ajánlott a felszívódó+kontakt kombinációkat bevetni. A szőlőben nagy a szerválaszték, így csak egy-két önkényesen kiragadott példa: felszívódó – tebuconazol, penconazol, miklobutanil, tetrakonazol, fluopiram hatóanyagú termékek valamelyike, kontakt – kén, meptil-dinokap hatóanyagú termékek valamelyike. Érdemes kipróbálni a fluxapiroxad hatóanyagú, Sercadis kereskedelmi nevű új terméket. Mivel új készítmény, termelői tapasztalatról nem lehet még beszámolni, de az előzetes vizsgálatok biztató eredménnyel zárultak.

A kedvező időjárás ellenére a peronoszpóra fertőzéséről, a tünetek megjelenéséről még nem érkezett jelzés, pontosabban csak Csongrád megyében találtak egy-két jelzés értékű olajfoltot. Ennek ellenére a csapadékos időszak kedvez a kórokozónak, így a fertőzésre továbbra is számítani kell. A védekezést preventív jelleggel érdemes elvégezni, ajánlható a mankozeb, klortalonil, propineb hatóanyagú termékek valamelyike, illetve, aki a rezes kezelésekben bízik, annak számtalan készítmény áll rendelkezésre.
A tarka szőlőmoly tojásrakása folyamatos, délen már elkezdődött a lárvakelés is. Ezek a fürtkezdeményben finom szövedéket készítenek, abban táplálkoznak, s fürt részeket vagy az egész fürtöt tönkre teszik. Éppen ezért javasolt a védekezés elvégzése, itt is a fiatal lárvákat ajánlott megcélozni. Egy piretorid kezelés vagy a klorpirifosz, klorpirifosz-metil hatóanyagú termékek valamelyike megoldást nyújt.


Levélpirosító alma levéltetű – fotó: Agroinform.hu

A kártevők támadásáról szól a cím, nos, csak felsorolás szerűen: rakja tojásait a cseresznyelégy, az almamoly is elérte rajzáscsúcsát, szintén tojást rak, a szilvamoly már előbbre tart, ott már kelnek a kis hernyók, a körte levélbolha egyre nagyobb tömegben szívogat, rajzik a ribiszkeszitkár, repül a barackmoly, és a sor végén, de jelentőségét tekintve egyáltalán nem a sor végén egyre több növényen jelennek meg a levéltetű kolóniák. Már korábban megfertőzték a cseresznyét és meggyet, majd a szilvát, almát a levélpirosító alma levéltetű, a hasonló képet mutató levélpirosító ribiszke levéltetű. Most almán a zöld alma levéltetű betelepedése figyelhető meg, rózsán a bimbókat lepték el a szívogatók, de ott vannak a kerti mályvacserjén (Hibiscus syriacus), a krizantenumon, a dión is.


Zöld alma levéltetű – fotó: Agroinform.hu


Levéltetvek dión és az "inspirálók" (hangyák) – fotó: Agroinform.hu

A levéltetvek elleni védekezés – elsősorban a fák esetében – főleg technikai kérdés. Gondoljunk bele, hogyan lehet elérni a permetlével a hatalmas diófa tetejét, de a cseresznyefa vagy épp a meggy is ad ilyen gondot. A készítményválaszték elég bőséges, közülük a nikotin származékok adnak megbízható eredményt (acetamiprid, tiametoxam hatóanyagok).
Agroinform.hu – Növényvédelmi előrejelzés