2018. április 17., kedd

Helyi termékek vására

Helyszín: 5000 Szolnok Hild J. tér 1.
Időpont: 2018. május 13. 
Minden hónap második vasárnapján szervezik a megyei helyi termelői vásárt. 20 kis- és őstermelőnek ingyen megjelenést biztosítanak a rendezvényen.
- Termékek széles palettájával sikerül bemutatkozni a helyi termelőknek:
- friss fürjtojás és abból készült száraztészta
friss laskagomba
- szárított füstölt- és natúr gombafélék és annak az őrleményéből készült különböző íz kombinációjú ételízesítők stb. 
A megyei helyi közösségek életében kiemelkedően fontos szerepet játszanak a piacok, mint találkozó helyek. A személyes kapcsolat biztonságot, megbízhatóságot és minőséget jelent a vásárlók számára. A termelő és vásárló kapcsolatának erősítését segíti a NAK által elindított kezdeményezés.

Cseresznye konferencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Gábor Hernyák 2018-04-10
Dr. Barancsi Ágnes JNSZ megyei területi felelős vezetése alatt zajlott a Mit ér a hagyomány a cseresznyetermesztésben? Válaszúton a nagykörűi cseresznye című konferencia zajlott Nagykörűben 2018. április 6-án.
Dr. Veres Nándor Nagykörű polgármestere köszöntő beszédében kiemelte, hogy a nagykörűi cseresznye mintegy 150 éves múltra tekint vissza. Ezt igazolta Sziráki Sándor, ny. tanár, helytörténész, Dr. Szani Zsolt és Márkné Deák Szilvia a NÉBIH gyümölcsszakértőinek kutató munkája. Prof. dr. Surányi Dezső NAIK, Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató Intézet pomológusa felhívta a figyelmet a nagykörűi cseresznye génbank funkciójára. Pallóné dr. Kisérdi Imola a Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelmi Osztály osztályvezetője bemutatta az eredetvédelmi és a HÍR-program aktualitásait, még Lantos Gergely a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály főosztályvezető-helyettese a helyi érték, helyi termék fenntartható fejlesztésében való szerepét hangsúlyozta. ifj. Hubai Imre, a Nemzetgazdasági Agrárkamara alelnöke előadásában rávilágított a termelői együttműködés jelentőségére. A nap további részében jó gyakorlatokról halhattak az érdeklődők.

2018. április 6., péntek

A globális felmelegedésben kizöldültek az európai hegycsúcsok

2018-04-05 
Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest – mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé.
302 hegycsúcsról az elmúlt 145 gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka növényfajok számának növekedéséhez az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain.
A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult.
Miközben az 1957-1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan 1,1-del nőtt a növényfajok száma, a 2007-2016 között átlag 5,5 új faj jelent meg – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A szakemberek azt nem mutatták ki, hogy a hegycsúcsokra újonnan betelepült növényfajok kiszorították-e az már évszázadok ott élő fajokat. A számok azonban azt jelzik, hogy ez a folyamat elindult, vagy a jövőben végbemegy.
“A hegycsúcsokon a sziklás és hideg feltételekhez alkalmazkodott néhány faj valószínűleg el fog tűnni hosszú távon. Ők nem tudnak sehova vándorolni, és képtelenek olyan gyorsan fejlődni, ami elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az újonnan betelepültekkel, amelyek magasabbak és versenyképesebbek a melegebb klímában” – közölte Manuel Steinbauer, a tanulmány vezető szerzője.
Lehetséges, hogy a hegycsúcsok nagyon különleges növényei a jövőben kiszorulnak, azonban nem teljesen bizonyos. A felfelé vándorló növények gyakran a felső erdőhatár fölötti legelőkről érkeznek, de nem képesek mindenhol megélni a hegycsúcsokon, ezért nem biztos, hogy veszélyt jelentenek a már ott élő növényfajokra. A helyi talajviszonyok és a mikroklíma szintén szerepet játszanak a folyamatban – tette hozzá.

A Kárpátokra is jó hatással van a globális felmelegedés
2018. április 05.   MTI
Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest - mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé.
302 hegycsúcsról az elmúlt 145 gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka növényfajok számának növekedéséhez az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain.
A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult.
Miközben az 1957-1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan 1,1-del nőtt a növényfajok száma, a 2007-2016 között átlag 5,5 új faj jelent meg - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Pireneusok | Fotó: J.V. Ferrández, IPE-CSIC

A szakemberek azt nem mutatták ki, hogy a hegycsúcsokra újonnan betelepült növényfajok kiszorították-e az már évszázadok ott élő fajokat. A számok azonban azt jelzik, hogy ez a folyamat elindult, vagy a jövőben végbemegy.
"A hegycsúcsokon a sziklás és hideg feltételekhez alkalmazkodott néhány faj valószínűleg el fog tűnni hosszú távon. Ők nem tudnak sehova vándorolni, és képtelenek olyan gyorsan fejlődni, ami elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az újonnan betelepültekkel, amelyek magasabbak és versenyképesebbek a melegebb klímában" - közölte Manuel Steinbauer, a tanulmány vezető szerzője.
Lehetséges, hogy a hegycsúcsok nagyon különleges növényei a jövőben kiszorulnak, azonban nem teljesen bizonyos. A felfelé vándorló növények gyakran a felső erdőhatár fölötti legelőkről érkeznek, de nem képesek mindenhol megélni a hegycsúcsokon, ezért nem biztos, hogy veszélyt jelentenek a már ott élő növényfajokra. A helyi talajviszonyok és a mikroklíma szintén szerepet játszanak a folyamatban - tette hozzá.

2018. március 23., péntek

Segítség a határon túli, pártoló tagoknak Aradon is várják a jelentkezőket

Balta János  2018. március 21., 
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az anyaország határain túl élő, tevékenykedő mezőgazdasági termelőknek, vállalkozóknak a lehetőségeihez mérten megpróbál segíteni. Egyik legfontosabb feladatának tekinti a Kárpát-medencei, 21 magyar gazdaszervezetet összefogó Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) koordinálásában. A fórum nagy hangsúlyt fektet a határon túli gazdáktól érkező ötletek, kezdeményezések megvitatására és az őket segítő programok kidolgozására. Éppen ezért, a NAK a fórum tagjaitól érkezett igényeknek megfelelően, létrehozta a pártoló kamarai tagság intézményét. Tehát a KEF tagszervezeteinek a tagjai, az agrárgazdasági kamara pártoló tagjaivá válhatnak. Ez által a tagok minden információhoz hozzájuthatnak, ugyanakkor számukra is elérhetővé válik számos, a magyarországi tagságot megillető szolgáltatás. Ez egyben kapocs is az országhatár két oldalán tevékenykedő gazdák között. Kiemelt jelentősége van ennek, hiszen csak jól szervezett, összetartó, egymás munkáját segítő magyarság képes a jelen kihívások között talpon maradni. E kezdeményezés eredményeként, Győrffy Balázs NAK-elnök a közelmúltban fogadta Nagy Miklóst, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének az elnökét, aki átadta 69 vajdasági gazdának és 4 vállalkozásnak a pártoló tagságra vonatkozó jelentkezését. Ugyancsak a közelmúltban Kárpátaljáról a Pro Agrocultura Carpatika KEF tagszervezet Hidi László elnök szervezésében 70 jelentkezőnek a pártoló tagságra vonatkozó kérelmét adta át.Hasonló törekvése van az ugyancsak KEF-tag Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének is, ezért a Püspökség utca 32. szám alatti székházban várják a NAK-pártolói tagságra jelentkező gazdálkodókat, vállalkozókat – tudtuk meg Kocsik József AMMGE-elnöktől

Mezőgazdasági konferenciát szerveztek a Kolozs megyei gazdáknak

Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete február 10-én szervezte meg negyedik alkalommal a Kolozs megyei Mezőgazdasági Konferenciát. A kolozsvári rendezvényen több mint ötven mezőségi, kalotaszegi és aranyosszéki gazda vett részt és jutott hasznos információkhoz.
A szervezők nevében az egybegyűlteket Moldvoy Ákos, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének elnöke és Mihály Ágnes az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke köszöntötte, valamint jelen volt Soós Sándor, a Néppárt országos alelnöke is.
Moldvoy Ákos bemutatta a szervezet tevékenységét és a jövőbeni terveit, tájékoztatta a gazdákat az egyesületi tagság előnyeiről, a frissen beszerzett gyümölcsprés közösségi hasznosíthatóságáról, majd elmondta: ez a rendezvény nem jöhetett volna létre a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatása nélkül. Az előadások sorát Vitus Csaba, györgyfalvi fűszernövény-termesztő kezdte, aki a növénytermesztésben és értékesítésben szerzett tapasztalatait mutatta be. György Mátyás, gazdasági igazgató a Székelygyümölcs-projektet mutatta be, és azt, hogy hogyan sikerült Székelyudvarhely környékén népszerűvé tenni a gyümölcsfeldolgozást.
Bartis Botond, a Goodwill Consulting cég pályázatírója az aktuális pályázatokról tartott előadást és felajánlotta a segítségét a részvevőknek. Kis Júlia ügyvéd előadásában a földügyekről, telekkönyvezésről és az ezekkel kapcsolatos problémákról beszélt a résztvevőknek, valamint bemutatta a szövetkezetalapítás feltételeit is. Az előadás végén a résztvevők saját jogi természetű kérdéseikre is választ kaptak. Kovács István, az APIA tanácsadója, az idei területalapú támogatásokat mutatta be, s rengeteg kérdést kapott a közönségből a kétórás előadás alatt. Hunyadi Attila, egyetemi tanár, a StudCoop szövetkezet elnöke a szövetkezeti formákról, történelmi előzményekről beszélt, bemutatva a két világháború közötti szövetkezeteket.
Összességében sikeres konferenciát tudhat maga mögött az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete, a visszajelzések szerint továbbra is szükség van a hasonló jellegű találkozókra, ahol a gazdák megismerkedhetnek egymással, tapasztalatot cserélhetnek és mindennapi munkájukat segítő hasznos információkhoz juthatnak.
Az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének sajtóirodája

2018. március 6., kedd

Hogyan tehetjük élhetőbbé vidékünket?

„Népszerű témák, népszerű előadó” program sorozat keretein belül Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős tartott tájékoztató előadást a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban 2018. március 1-én. Prezentációjában bemutatta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szerepét, feladatait, majd részletesen kitért a Vidékfejlesztési program 2014-2020-as pályázati lehetőségeire. Gyakorlati példákon keresztül szemléltette a kormányzati intézkedések, kiemelt programok eredményeit, néhány település saját helyi gazdaságának erősítését. A bemutatót követően közösségi beszélgetés, közös gondolkodás indult el a résztvevő civil szervezetek, önkormányzati képviselők, gazdák és művelődésszervező szakemberek között. Végül arra a konszenzusra jutottak, hogy a településen szocializálódott gyermekek, fiatalok számára nagyon fontos az első kortárs közösségi élmény ahhoz, hogy helyben maradjanak, növekedjen az identitástudatuk.

Esélyegyenlőségi fórum a kunszentmártoni gazdálkodók számára

2018. március 1-én Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős tartott tájékoztató előadást a helyi gazdaságfejlesztés alapjai, szereplői, területei, helyi termék előállítás jogszabályi háttere, termékfejlesztés és szakaszai, helyi termék értékesítése témakörökben a kunszentmártoni Gazdakör székházában. A program célja, hogy az esélyteremtő szolgáltatásokkal növeljük a tanyán élők esélyegyenlőségét. Ilymód az érdeklődők olyan információkhoz juthatnak, amelyek egyéb úton nehezen vagy egyáltalán nem elérhetőek számukra pl.: szociális, egészségügyi, jogi, agrárgazdasági, marketing területen. Továbbá bővülnek, korszerűsödnek ismereteik, indirekt úton egzisztenciájuk elsősorban az önellátás, önfenntartás témákban.

Szemléletformálás Tiszaföldváron

Magyarország fenntartható, környezettudatos életmóddal kapcsolatos céljainak elérése érdekében elengedhetetlenül fontos a lakosság ezzel kapcsolatos szemlélet- és gondolkodásmódjának megváltoztatása. Ahhoz, hogy ezen a területen erőteljes pozitív irányú változást érjünk el, nélkülözhetetlen a gyermekek körében a felelős, környezettudatos magatartás és gondolkodás, a környezeti nevelés. A Nagykunsági Íz- és Termékház is részt vett a programon, hiszen a helyben termett, vegyszermentes gyümölcsök, a belük készült lekvárok egészségesek, jelentős hozzáadott értékkel bírnak.

2018. március 5., hétfő

Az év hala 2017-ben

http://haltanitarsasag.hu/azevhala_hu.php
Több mint ötezren szavaztak a Magyar Haltani Társaság honlapján októberben elindított közönségszavazáson, amelynek tétje az Év hala cím elnyerése volt. A korábbi évekhez hasonlóan most is három őshonos jelölt közül lehetett választani. A szavazatok közel felével (48%) a harcsa lett a versenyben az első, megelőzve apaducot (37%) és a harmadik helyezett halványfoltú küllőt (16%).
Mióta a vizák eltűntek vizeinkből, legnagyobb halunk a harcsa. Népszerű is, hiszen hatalmas száját és hosszú bajszát a gyerekek már a képeskönyvekből megismerik. Hosszú életű hal, amely egész életében növekszik. Másfél évszázada még kétmázsás példányokat is fogtak vizeinkből, de ma már a 100 kg fölöttiek is ritkaságszámba mennek.
Különböző korosztályai alaposan kihasználják kedvelt élőhelyein, a lassú folyókban és az állóvizekben számára elérhető táplálékot, az apró halivadéktól a víz felszínén úszó kiskacsákig. Ikráit általában júniusban rakja le, többnyire a fűzfák bojtos gyökérzetére vagy az árvíz alá került bokrokra. A hím gondosan őrzi és védi a lerakott ikrát.
A faj mesterséges szaporítási módszere igazi hungarikum, amit napjainkra más országok is átvettek. Az üzembiztos technológia lehetővé teszi a tógazdasági és a medencés áruharcsa-termeléshez szükséges ivadék előállítását. Szálkamentes, ízletes húsa a harcsát egyik legkedveltebb étkezési halunkká teszi, amiből a jelenleginél lényegesen nagyobb mennyiség is helyet találhatna a háztartásokban és a vendéglátóiparban.
Kapcsolódó írások:



HARCSA elterjedési térképe
(2000. 01. 01-től 2017. 03. 16-ig)


N

Uj halfajra bukkantak a Tiszában

A közelmúltban egy olyan halfaj került elő a Tisza-tóból, amilyet eddig még se a tározóban, se a folyóban nem észleltek - írja az Index. A Tisza új faja egy törpegéb, amely élettartam és méret tekintetében is negatív csúcstartó a hazai halak körében, hiszen mindössze 3 centiméter, és nem él tovább másfél évnél.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) a Tiszafüredi Halas Napok keretében július 13-án tudományos konferenciát rendezett egy helyi Hotelben. Itt jelentették be, hogy Harka Ákos, az MHTT elnöke, a és munkatársai egy olyan halfajra bukkantak a Tisza-tóban, amely a tározóra és a folyóra nézve is újnak számít.

A Tisza új lakója - Fotó: Harka Ákos / Magyar Haltani Társaság

A Tisza új hala, valószínűleg az a kaukázusi törpegébként (Knipowitschia caucasica) azonosított faj, amelyet egy 2009-ben fogott szamosi példány alapján elsőként Halasi-Kovács Béla és Antal László írt le a Kárpát-medencéből. A biztos azonosításhoz azonban minden más lehetőséget ki kell zárni, ezért a vizsgálatok még nem fejeződtek be.