2017. október 21., szombat

Agrárakadémia fórum – Budapest

időpont: 2017. október 26. (csütörtök) 10 óra
helyszín: Herman Ottó Konferencia Központ (1223 Budapest, Nagytétényi út 190.)
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében 2017 tavaszán Agrárakadémia néven nyílt konferenciasorozat indult útjára. A fórum az agrár-szakpolitika irányvonalainak bemutatását és népszerűsítését célozza meg tematikus felépítésben minden hónapban
A havi rendszerességgel megendezésre kerülő fórumok soron következő eseményének témája az Aktualitások az agrárágazatban. 
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár nyitóelőadását követően, a délelőtt folyamán Csorbai Attila elnök-igazgató és Mélykuti Tibor elnök szólalnak fel a baromfi- és a tejágazat aktualitásaival kapcsolatosan. A rendezvény résztvevőinek – ágazati szereplők, kis- és középvállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek, a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézetei – az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés alkalmával lehetőségük nyílik az előadásokkal kapcsolatban kérdéseket feltenni, illetve azokhoz hozzászólni, véleményt alkotni.
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a www.hermanottointezet.hu/agrarakademia oldalon lehet.
További információk: http://agrar-akademia.hu/
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Meghívó és Program

2017. október 16., hétfő

Bálványfa vagy ecetfa ?

 A két fajt gyakran összekeverik egymással, sajnos hivatalos helyeken, vagy kiadványokban is. Az emberek nagy része egy fajnak gondolja a kettőt. Gondoltam egyszerű lesz tisztázni a történetet Ahogyan az okokat kerestem és végig bogozva követtem a szálakat, úgy találtam magam a tévedések erdejében. 
Özönfaj, Inváziós faj, gyomfa, ilyen jelzőkkel illetik mostanában a bálványfát. Sok helyen ecetfaként is hivatkoznak rá. Sőt legtöbbször ecetfaként gondol rá mindenki, nem túl nagy szeretettel. Sokszor emlegetik így : Ecetfa népies nevén bálványfa. 
Ez nem lenne akkora probléma, a baj csak az, hogy van egy fa akinek valóban ecetfa a becsületes neve. 
A két faj rendszertanilag a szappanfalakúak rendjébe tartozik. Ebbe a rendbe egyébként főleg trópusi, szubtrópusi fajok tartoznak. Több mint 5000 faj tartozik ide, olyan közismert szereplőkkel például mint a citrom.
Nem túl jó összehasonlítás ugyan, mert az állatok rendszertana kissé különbözik a növényekétől. Ám ha a rend szerint nézzük a kutyát és a macskát mindketten a ragadozók rendjébe tartoznak. Azon kívül, hogy a kutya és a macska háziasított ragadozók, házi kedvenceink nem sok közös van bennük. Természetesen gerinces és emlős állatok mindketten. Azonban az egyik a macskafélék a másik a kutyafélék családjába tartozik.
A bálványfa a bálványfafélék családjába tartozik, tudományos neve Ailanthus altissima. 
Az ecetfa pedig szömörcefélék családjába, tudományos neve Rhus hirta. Képes összeállításunkból egyéb különbségekre is fény derül.

Bálványfa és az ecetfa. 

A két fa elvben termetre sem hasonló, bár a bálványfa mérete és alkata az élőhelyétől erősen függ. A bálványfa akár 27 méter magasra is nőhet, szemben az ecetfa maximálisan 10 átlagosan 3-4 méterével. Az ecetfa vagy torzsás ecetfa töbnyire kisméretű fa vagy cserje. 


A két fa virágai: Balra a bálványfa, jobbra az ecetfa virága látható.
Balra bálványfa és jobbra az ecetfa hasonló képen

Ha az interneten a bálványfa virágjáról képet keresünk, sokszor az ecetfa virágját találjuk helyette. Ha pedig az ecetfa virágára keresünk legtöbbször az ecetfa termését találjuk virágnak feliratozva. 
Virágok közelről,ismét balra látható a bálványfa és jobbra az ecetfa virága
Termések: Balra a bálványfa termése,  jobbra és fent az ecetfa érő és alatta az érett termése

Mindkét faj magvai a "légi szállításra" támaszkodnak, a bálványfa magja azonban pörögve vitorlázik. Az ecetfa magját pedig a gyümölcsét fogyasztó madarak szállítják.
Miért keverik a két fajt ?
A bálványfát kellemetlen szaga miatt hívják ecetfának. Az ecetfát pedig azért, mert termésének savanykás íze van, ezért termésének felhasználásával korábban limonádé szerű italt készítettek. 
További hasonlóság, hogy mindkét faj hajlamos sarj hajtásokat hozni. Azonban a bálványfa jóval agresszívebben teszi ezt. 
A két faj abban is hasonlít, hogy terjedésüket, tévedések sorozatának köszönhetik. A tévedések erdejéhez három tévedés kellett, korábbi írásunkban írtunk arról, hogy a a bálványfát végül is egy szömörce félével keverjük napjainkban. Nem volt ez másként a XVII. században sem. Pierre d'Incarville aki egy Jesuita szerzetes volt és amatőr botanikus, a Royal Society kínai tudósítója szeretett volna lenni. Akkoriban az volt a terv, hogy ha a kínai császár megtérítik, akkor könnyebb lesz az egész országot megtéríteni és ezen a módon könnyebb lesz a technikailag jóval fejlettebb Kínával kereskedni.
Pierre d'Incarville-t legjobban a császári kertek érdekelték, ahová azonban nem nyert bebocsájtást, míg meg nem mutatott a kínai császárnak egy általa nevelt Mimosa Pudica-t azaz szemérmes mimózát.. Nos ez a növény amelynek levelei érintésre összecsukódnak, ez a növény pedig lenyűgözte a császárt és bizalmába fogadta Pierre d'Incarville-t.
Az első tévedés
Így miután a császári kertekbe végül is bebocsájtást nyert, ő küldte a bálványfa magjait Angliába. Azonban Pierre d'Incarville is szömörcefélének hitte, mégpedig egy gazdaságilag igen értékes fának, ez pedig a lakkszömörce volt. Ezek után sokáig rosszul katalogizálták.

Lakkszömörce

A második tévedés
A tévedésnek ezek az apró pici magjai még nem lettek volna elegendőek a bálványfa elterjedéséhez. Amerikába egyébként teljesen más módon került ott az aranyláz idején kínai bányászok vitték magukkal a magokat és ők ültették. Az európai történet azonban sokkal érdekesebb, főleg, hogy hazai elterjedése is hasonló módon történt, mint a kontinensen bárhol.
Természetesen a gazdasági haszon miatt. Az internetes keresési adatokat figyelve, bizony sokan ma is kíváncsiak arra, hogy mire lehet használni a bálványfát. A valóság azonban az, hogy azon kívül, hogy talán lehet belőle gyomírószert készíteni, elvileg hasznos lehet a gyógyászatban, még tűzifának sem jó. Ez pedig akkoriban is így volt. Itt jött képbe az egyik hatalmas tévedés, ami nem is annyira a bálványfával, hanem inkább a selyemgyártással kapcsolatos. Ami évezredekig ment a kínaiaknak, nekünk itt Európában nem annyira. A selyem tulajdonképpen úgy készült, hogy szegény talán jobb sorsra érdemes Selyem lepke hernyóját (Bombyx mori) szépen kényeztetetik és etetik, mielőtt belőle kifejlet lepke lenne selyem gubóval veszi körbe magát.

Selyem lepke és a gubó

A kifejlet lepke 4-6 napig él, ezért kikelés után neki azonnal párosodnia kellene. Amit szegény pára azonban nem tudott megtenni, mert ha hagyják kikelni tönkre teszi az értékes selyemszálat, ezért a hernyó az életével fizet az értékes selyemért. Mivel a selyemszál értékesebb volt mint maga a lepke, nem igazán figyeltek a genetikai változatosságra, csak kevés számú egyedet hagytak kikelni és párosodni és ezek is rendszerint közeli rokonságban álltak egymással.
Hát hiába, Kínában több mint 4500 éves múlttal rendelkezik a selyem szövés és bizony féltett titokként őrizték, bárki az életével fizetett volna. Én azt gondoltam, hogy az ipari kémkedés modern korunk találmánya, amíg nem kerestem ehhez a cikksorozathoz anyagokat. Időszámításunk előtt 500 körül két szerzetes csempészet ki a botjában néhány selyemhernyó petét és azok így kerültek Bizáncba. 
Szóval nekünk nem ment Európában ami a Kínaiaknak igen és ezért, rejtélyes betegségek sújtották a selyemhernyókat, amik amúgy is igen válogatósak voltak.
Itt jött a képbe ennek a derék lepkének egy nem válogatós „kollégája” Ailanthus Silkmoth, ő bizony beéri a bálványfa leveleivel. Persze néhányan akik selyemhernyó tenyésztéssel foglalkoztak kezdetben porul jártak, ugyanis vegyesen tenyészették az eperfán levélen élő selyemhernyót és a bálványfa levélen lakmározó társát a két fát azonban túl közel ültették egymáshoz és ezzel gyakorlatilag megmérgezték A bombix Morit, azaz a selyem lepke hernyóját. Ugyan azt tartották róla, hogy erősebb és tartósabb mint a selyem lepke selyme, de nem volt olyan a fénye és más okok miatt is inkább a gyapjúval kelhetett versenyre.

Ailanthus Silkmoth -A nem válógatos selyem lepke 

A harmadik tévedés
A gazdasági haszon kutatása azonban nem itt kezdődött, rájöttek, hogy a bálványfa kiváló útsor fa, Így aztán a bálványfát, ma már nem kívánatos tulajdonságai miatt ültették, ipar területekre a légszennyezés csökkentése érdekében, sziklagyepeinkbe, az alföldre a futóhomok megkötésére és persze ma már természet védelmi területeinkre. Kísérletek folytak és profi üzleti és egyéb számítások készültek, olvastam például elemzést arról, hogy mekkora gazdasági haszonnal járhat ha a lassan növő bükkfák helyére bálvány fát telepítenek.
A bálványfa hajlító szilárdságát a kőris fölé helyezték és ígéretesnek tűnt a kocsi kerék gyártásban. A XIX. Század végéig és a XX. század elejéig valóságos ódákat zengtek a bálványfa előnyeiről .
Aztán minden megváltozott. A nem őshonos fajokkal ugyanis az a baj, hogy kezdetben ígéretesnek tűnnek. Kezdetben még kártevőik sincsenek, ám vagy ezek a kártevők követik az adott fajt néhány év vagy évtized lemaradással, vagy az őshonos fajok egy része alkalmazkodik hozzá, ám addig ezek a fajok egy kártevő és szelekció mentes környezetben fejlődnek. Emiatt a bálványfa természetes szelekció hiányában sokszor kivadult, majd felütötte a fejét a rejtélyes betegség, a bálványfa ugyanis a legtöbbször nagyon korán még belülről elkorhad, emiatt nem is tanácsos bálványfára mászni senkinek, mert az ágai rendkívül törékenyek. Ez pedig szinte lehetetlenné teszi faipari felhasználását.
Ne ültessünk bálványfát.
Sajnos sokszor látom, hogy ahelyett hogy a bálványfát irtanák, néhányan a mai napig ültetik, láttam már olyat, hogy szépen kitányérozva, egymástól 80 cm távolságokra valaki sövényt ültetett belőle. Sokszor panelházak előtti parkos részbe is ültetik kis kertekbe, mert fiatal korában szép érdekes pirosas levelei vannak. A gond az, hogy az ivarérett bálványfa ezerszám hozza a lependékes terméseit, amelyek aztán akár 1,5 km-re is eljutnak a szélben pörögve, vitorlázva. Ha ez még nem lenne elég, a fa sérülése esetén, bizony gyökérről százával képes sarjhajtásokat hozni. Gyökerével csöveket, házfalat, aszfaltot és szinte bármit megrongál ami az útjába kerül, a gyökere ráadásul természetes gyomírószert tartalmaz, amely gátolja más fajok megtelepedését a környékén.
Én láttam már olyan cikket amiben fűtési célokra való ültetését javasolják, senki ne tegye, mert fűtőértéke csekély, ám környezetünkre gyakorolt hatása rendkívül ártalmas.
A báványfa írtása
Sok megrendelőnk járt már porul, amikor kivágott egy-egy bálványfát. Ugyanis ezek után a fa sarjhajtások százait hozta. Ha valaki már így járt, nem árt ha tudja, hogy a bálványfa nagyon érzékeny a kétszikű gyomírószerek hatóanyagára. Sőt a bálványfát sokszor úgy irtják, hogy törzsét megfúrják, és ezt a hatóanyagot fecskendezik bele. Ilyenkor azonban, a fa nagyon hamar sarjhajtásokat hoz, igaz ezek mérgezési tüneteket mutatnak, utána ezeket a sarjhajtásokat kézzel kihúzzák (folyamatosan). A bálványfát érdemes még ideje korán gyökerestül eltávolítani, mert egyetlen gyökér darab is képes újrahajtani.

2017. október 14., szombat

Aki mer, az nyer (Tiszta udvar – rendes ház Kovásznán)

2017. október 12
Gyerő József, György Ágnes és Jeszenovics Károly

A kovásznai helyi tanács kedd délutáni rendkívüli ülésén adták át a Tiszta udvar – rendes ház verseny győztesének azt a plakettet, mely ezentúl ingatlanja utca felőli oldalát fogja díszíteni. A győztes idén György Ágnes, családi háza az Erzsébet utca 1. szám alatt található. A plakettet Gyerő József polgármester és Jeszenovics Károly alpolgármester nyújtotta át. A verseny eredményét még szeptemberben, a városnapok alkalmával tették nyilvánossá.
A korábbi években nagy volt az érdeklődés a verseny iránt, idén azonban „történt valami” – mondta az ülésen a polgármester. A tömbház kategóriában egy tulajdonosi egyesület jelentkezett a megmérettetésre, a zsűri azonban nem fogadta el pályázatukat. Az egyesület tavaly már részt vett a megmérettetésen, a verseny szabályzata szerint a következő öt évben nem szállhat versenybe – akkor sem, ha más lépcsőházat jelöl a megmérettetésre. A tömbház kategóriában 6000 lej ütötte volna a győztes markát, de jelen körülmények között a pénz a városkasszában marad.
Nem volt nehéz dolga a zsűrinek a családi ház kategóriában versenyzők rangsorolásával sem. György Ágnes volt az egyedüli jelentkező, eleget tett a feltételeknek, így borítékolt volt győzelme. A plakett mellett ezerlejes díjat is kapott, az összeget az ingatlanja további szépítésére, kerti eszközök, gépek vásárlására fordíthatja.
György Ágnes az ülésen könnyes szemmel mondta: köszöni a kitüntetést, de a dicsőség nem csak az övé, gyerekei folyamatosan mellette álltak.
Gyerő József ismertette az ingatlan érdekes, de szomorú történetét. Tavaly tűzvész dúlt az épületben, tetemes anyagi kár keletkezett, az ott élők élete is veszélybe került. Dicsérendő, hogy ilyen rövid idő alatt rendbe tették a házat, az is, hogy versenybe mertek szállni. Aki mer, az nyer – hangoztatta Gyerő.
Kádár Gyula, a verseny ötletgazdája elmondta, a cél az volt, hogy ösztönözzék a lakosságot, tartsák rendben ingatlanjaikat, hiszen ezzel a városkép pozitív alakulásához járulnak hozzá. Nem elég, ha a polgármesteri hivatal, a helyi tanács, alárendelt intézményei figyelnek a város arculatára, az itt lakók is hatékonyan hozzájárulhatnak a fejlődéshez – mondta a tanácstag. Jövőben nagyobb publicitást kívánnak adni a versenynek, a több versenyző azt jelenti, hogy a városban több a rendben tartott ingatlan – magyarázta Kádár.: Bokor Gábor

Visszaszorítanák a viszonteladókat

2017. október 3., 
Módosítaná az RMDSZ a piacok működését szabályozó törvényt az őstermelők támogatása, a viszonteladók visszaszorítása érdekében – jelentette be Sebestyén Csaba parlamenti képviselő a Krónika napilap szerint. A székelyudvarhelyi honatya – aki tagja az alsóház mezőgazdasági bizottságának – közleményében rámutatott, ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen, hogy valaki őstermelőként van-e jelen a piacon, vagy az általa árult termékeknek csak töredéke származik saját gazdaságából, a hatóságoknak látniuk kell, hogy ki mennyit termel és mennyit ad el a piacokon. A Sebestyén által benyújtott javaslat több olyan előírást vezetne be, amelynek célja össze­vetni az eladott árumennyi­séget a gazdák által megtermelt javak mennyiségével.
A politikus elmondta, az elmúlt parlamenti ciklusban az RMDSZ-es képviselők és szenátorok termelőbarát törvénymódosítást dolgoztak ki és fogadtattak el, amely a termelői igazolványok érvényességét egyről öt évre hosszab­bítja meg. Ez jelentősen csökkenti a mezőgazdasági ügyintézésben a bürokráciát – jegyezte meg. „Továbbra is támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely megkönnyíti a gazdák életét, és fontosnak tartjuk, hogy csak termelőknek állítsanak ki termelői igazolványt, viszonteladóknak ne. A gazdaegyesületek és a termelők érdekvédelmi szervezeteinek megerősítését támogatjuk. Nagyobb szerepet kell nekik biztosítani abban, hogy eldönthessék, ki kapjon termelői igazolványt és ki ne, hisz ők azok, akik szakmai szempontból a legjobb döntést képesek meghozni” – hangsúlyozta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke. Magyarázatképpen elmondta: jelenleg az önkormányzat eldöntheti, hogy a gazdát a helyi termelői egyesülethez küldi a szükséges szakvélemény beszerzése érdekében vagy a megyeközpontba, a minisztériumnak alárendelt intézményhez. „Azt javasoltuk, hogy csak akkor kelljen a megyeközpontba beutazni, ha nincs az adott településen bejegyzett gazdaegyesület. Így a gazdaegyesületeket sem lehet megkerülni, illetve ez a megoldás a termelők részéről is kevesebb utánajárást feltételez” – részletezte Sebestyén Csaba. A parlamenti képviselő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az általa kidolgozott és iktatott javaslat azt szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatoknak nagyobb hatásköre legyen a piacok ellenőrzésében, mert ez jelent biztosítékot, hogy valóban betartják a törvény és az önkormányzat határozatainak rendelkezését. Az RMDSZ-közlemény emlékeztet: egy nemrég elfogadott módosítás értelmében a termelői igazolványok érvényességét meghosszabbították egy évről öt évre. Ez alapján a gazdáknak nem kell minden évben érvényességet szerezniük igazolványaiknak, de minden évben be kell vezetniük a termelői adataikat. Az RMDSZ által javasolt módosítás 2018. január 1-jétől lép hatályba.
Forrás: Krónika

2017. október 13., péntek

A helyi termékek jogi védelme

A Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság EREDETVÉDELMI ORSZÁGJÁRÁS programjának célja az uniós eredetvédelmi oltalom iránt bejelentett termékek számának növelése és a meglevő földrajzi árujelzőkben lévő lehetőségek jobb kihasználása, a helyi termékek népszerűsítése. Jó gyakorlati példákat láthattunk Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (Nagykörűi ropogós cseresznye, a Nagykörűi cseresznyepálinka és a Nagykun rizs).
A Terra Madre hálózat és a Slow Food mozgalom lehetőségeiről szóló kerekasztal beszélgetést Pallóné Dr. Kisérdi Imola a Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelmi Főosztályának osztályvezetője és Dr. Barancsi Ágnes JNSZ megyei MNVH területi felelősök vezették. A Slow Food egy nemzetközi mozgalom, amely az egyes országok és régiók étkezési hagyományainak, a helyi “étkultúrának”, a “gasztrokulturális” sokrétűségnek a megőrzése, védelme érdekében jött létre. A helyhez kötődő termények, termékek, élelmiszerek, ételek, étkezési hagyományok támogatására alakult civil szerveződés 1989-ben olasz alapokon, Párizsban jött létre. Elnevezésével a gyorsétkezdei „fast food” étkezési stílus ellentettjére, a „lassú”, odafigyelő, komótos étkezésre, a hagyományos és nemes táplálkozásra irányítja a figyelmet.



2017. október 8., vasárnap

A ZSÁLYA – MEGOLDÁS BESZŰKÜLT AGYEREKRE!

A zsálya egy csodálatos gyógynövény, amely különleges ízt ad a leveseknek, salátaönteteknek és gyümölcsleveknek. A gyógynövény gyulladáscsökkentő és erős emlékezet erősítő. A vizsgálatok során, még kis mennyiségű zsálya fogyasztásakor is kimutatták, hogy az jelentősen növelheti a memóriát. Az is ismert már 2003 óta, hogy a kínai zsálya vagy Danshen, hatóanyaga nagyon hasonlít az Alzheimer-kór kezelésére használt gyógyszer hatóanyagára. A gyógynövényt több mint 1000 éve használják agyi problémák kezelésére. A zsályáról bebizonyosodott, hogy támogatja az agy interkonnektivitását vagyis az agy részeinek összeköttetéseit. Ez mindenki számára fontos lehet, annak is aki Alzheimer-kórban szenved, vagy sem.
A zsályában található anti-oxidáns, a carnosic sav, áthatol a vér-agy gáton és megállítja a szabad gyökök által okozott károsodást az agyban. Ugyanez az antioxidáns növeli testünk glutation termelését, amely egy fontos öregedésgátló antioxidáns – javítja a vérkeringést, és kitágítja a középső agyi artériákat. Glutationt ténylegesen mindenféle agyi betegség kezelésére használják, beleértve az autizmust vagy az Alzheimer-kórt. Az agy jó véráramlása nagyon fontos. Annak akadályoztatása agysorvadáshoz, agylágyuláshoz és egyéb más problémákhoz vezethet
A zsálya gombaellenes, vírusellenes és antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Magas vastartalma hatékonyan enyhíti az enyhe vagy a közepesen súlyos szorongásos állapotokat. Továbbá, egy 2010-es elemzés több mint 3100 élelmiszer közül a zsályának mutatta ki azt, hogy a legmagasabb anti-oxidáns tartalommal rendelkezik.Hirdetés
A zsálya csodálatos pikáns ízt kölcsönöz a házi leveseknek, főképp a paradicsomlevesnek, a lencsefőzeléknek, de nyersen is ehető salátához adva. Jó ötlet saját salátaöntetet késziteni olívaolajjal, citrommal-és tengeri sóval, friss zsályával.
A friss gyümölcsleveket különösen ízletessé teszi. A zsálya tea is nagyon hatásos, elkészítéséhez néhány zsályalevelet forró vízben kell áztatnunk pár percig, majd természetes növényi édesítőszert adunk a teához.
Természetesen az ilyen természetű problémák esetén a méregtelenítés is nagyon fontos.
Tipp: Mindenféle friss fűszernövényt rendszeresen hozzáadni a napi menühöz nem is olyan nehéz ha otthon, a konyhában, pár kis virágcserépben termesztünk egy párat belőlük.
Forrás: naturahirek.hu

2017. október 4., szerda

Újabb uniós lépés a gagyi élelmiszerek ügyében

2017. SZEPTEMBER 27.,  O. Horváth György, O. Horváth György
Az Európai Unió Bizottsága a minap kiadott egy útmutatót, mely segít megállapítani, hogy egy élelmiszer ténylegesen gyengébb minőségű az egyes tagországokban, mint más árusító helyeken. Az EU egy-egymillió eurót fordít összehasonlító tesztek kidolgozására és a tagállami bizonyítékgyűjtésre.

A nyugati gyümölcs mindig édesebb? Illusztráció - Fotó: Philip Lee Harvey, AFP/Cultura Creative

Azzal, hogy a Bizottság kiadta a fent említett útmutatót végeredményben elismerte: az unióban előfordulhat kettős mérce az élelmiszerminőséget illetően. Néhány napja beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is kitért a kettős élelmiszerminőség problémakörére és változásokat ígért. Ennek megfelelően az EB kedden kiadott egy iránymutatást az unió élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályainak kettős minőségi termékekre történő alkalmazásáról. Ez segíthet a nemzeti hatóságoknak annak megítélésében, hogy a vállalatok megsértik-e az uniós jogszabályokat, amikor különböző országokban kettős minőségű termékeket értékesítenek. Az útmutató felsorolja és megmagyarázza az uniós élelmiszerjog és az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok vonatkozó követelményeit, amelyekre a hatóságoknak hivatkozniuk kell a potenciális kettős minőségi terméktesztek elemzésénél. Abban az esetben, ha a jogsértés határokon átnyúló, a nemzeti hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózaton keresztül foglalkozhatnak vele.
Az iránymutatásokon túlmenően a Bizottság az élelmiszertermékek összehasonlító tesztjeinek javítására szolgáló módszertan kidolgozásán dolgozik. E feladatra egymillió eurót bocsátott a Közös Kutatóközpont (JRC) rendelkezésére. Az Európai Bizottság további egymillió eurót nyújt a tagállamoknak, hogy bizonyítékokat gyűjthessenek és hatékonyabban léphessenek fel a jogok érvényesítéséért.
A termelőkkel és márkaszövetségekkel folytatott párbeszéd eredményeként az érintettek vállalták, hogy 2017 őszén magatartási kódexet dolgoznak ki.
- Ha két különböző termék azonos márkajelzéssel ellátva kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel oldhatjuk meg. A tagállamok túl sokáig keresték hasztalanul a gyógymódot a problémára. Az árak megtartása mellett kellene emelni a gyengébb élelmiszerek minőségét, ha pedig ez drágulással járna, a termékek átmárkázását tartaná megfelelőnek – jegyezte meg Věra Jourová fogyasztóvédelmi biztos.

Istengyalulta töknek is nevezik - Megvárja az első fagyot

2017. SZEPTEMBER 27., Valló László
Istengyalulta töknek is nevezik a laskát, mivel ha megfőzzük, csíkokra esik szét, így nem kell a gyalulásával bajlódni. A tökfélék változatokban gazdag, népes családjának késő ősszel betakarítható tagja a laskatök (Cucurbita ficifolia).

Laskatök - Forrás: Profimedia/Sciencephoto

Nagy „vetélytársától”, a népszerű spárgatöktől fejlettebb gyökérzete és erőteljesebb hajtásrendszere különbözteti meg. Termetes levelei ahhoz hasonlóak, de alig karéjozottak (a fügelevélre emlékeztetnek), kissé megnyúlt, szabályos töktermése pedig egészen elüt: sötétzöld alapon márványfehér csíkozású. Egy-egy tő átlagosan nyolc kabakot érlel, ezek súlya elérheti az 5 kilót is. Húsa keményebb, mint a spárgatöké, magja is apróbb. Csak a teljesen kifejlett, érett termés használható fel, mert éretlenül a húsa kissé keserű.
A laskatök régebben népszerűbb volt, de újabban ismét érdeklődés mutatkozik iránta. Ebben része van kiemelkedő cukortartalmának, ásványi anyagokban (foszforban, káliumban, kalciumban) gazdagságának, illetve jelentős B1-, B2- és C-vitamin-tartalmának. Mivel kalóriaszegény, a súlycsökkentő diétában is helyet kaphat. A belőle kanyarított kapros, habart tökfőzelék elsőrendű étel, de – a rakott kelhez hasonlóan – húsos, rizses egytálétel is készíthető belőle. A termés fűtés nélküli, hűvös, száraz pincében, kamrában hosszú időn (4-6 hónapon) át tárolható. Hazai nemesítésű fajtája a Téli zöld, amely erős növekedésű és hosszú indát fejleszt. Jelentőségét növeli, hogy egyre általánosabban használt alanya a hajtatott, illetve a korai szabadföldi dinnye- és uborkaoltványoknak, mivel a gyökérzetét a fuzárium nem támadja meg.
A laskatököt magvetéssel szaporítjuk, palántázni szükségtelen.
A magokat – a többi tökféléhez hasonlóan – legjobb fészekbe vetni május folyamán, 2 x 1,5 méteres tenyészterületre. (Sűrűbbre ne vessük, mert elburjánzik és rosszul fog termékenyülni.) Öntözést, növényvédelmet nem igényel, így a biotermesztésbe is beilleszthető, csak a gyomirtásra kell gondot fordítani.
Szedését akkor kezdjük, ha a lombját megcsípi az első fagy. Téli tárolásra kizárólag a teljesen kifejlődött, érett termések alkalmasak. Úgy szedjük, hogy a kocsány ne törjön le a kabakról.
TÖK JÓ FASÍRT. Tökből fasírtot is készíthetünk. Szükséges hozzá 1 kiló (istengyalulta) tök, 2 kanál liszt, 1 tojás, bors, só, kapor és olaj a sütéshez. A tököt nagy lukú reszelőn lereszeljük, besózzuk, kis ideig állni hagyjuk, majd kipréseljük belőle a vizet. A szikkadt tököt elkeverjük tojással, borssal, kaporral és annyi liszttel, hogy galuska sűrűségű masszát kapjunk. Ezt követően kanállal nagyobb galuskákat szaggatunk, amelyeknek mindkét oldalát pirosra sütjük az olajban. Készíthetünk hozzá például kaporszószt és úgy tálaljuk.

Mudik a nagyvilágból

2017. OKTÓBER 03., Balogh Géza
Az ország egyik legnépszerűbb falumúzeuma, a nyíregyháza-sóstói skanzen görbe utcáit sok furcsa látogatócsoport járta már végig, de olyan, mint legutóbb, még sosem.

Fotó: Balázs Attila, MTI

Hetven kutya hangjától volt hangos a terület, amely az első alkalommal megrendezett Mudi Világtalálkozónak adott helyet. A négynapos rendezvényen a magyarországiakon kívül szép számmal érkeztek kutyák német, svéd és finn földről is. 
Az egyik legritkább és legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajtát lapunknak dr. Maczák Viktória, a Magyar Mudi Egyesület elnöke és Zsíros Csaba, az egyik legeredményesebb magyar pásztorkutya-tenyésztő mutatta be. Mindketten elhozták saját kutyáikat, az elnöknő mindjárt hatot. Többek között azért szereti a mudit, mert egyaránt alkalmas a munkára és a sportolásra is. Gazdájához nagyon ragaszkodik, bátor és éber, vadászatnál és terelőversenyeken is jól szerepel, viszonylag rövid szőrzete és kitűnő alkalmazkodóképessége miatt pedig lakásban is tartható. Tanulékonysága és értelmessége révén remek keresőés segítőkutyává képezhető, ráadásul az utóbbi években az úgynevezett agility versenyeken is kiemelkedő eredményeket érnek el, ahol a kutya ügyessége és a képezhetősége számít a különböző akadályok leküzdésénél.
A nyírségi találkozón is bizonyíthatták ebbéli képességüket. Libikókán, alagutakon, gerendákon kellett áthaladniuk, meghatározott sorrendben. Igaz, segítettek a gazdák, futottak ők is a kutyával, hogy aztán hosszú percekig meg se tudjanak szólalni a levegőhiány miatt. Nem úgy a kutyák: mentek volna további köröket is, de ezen csak a kívülálló csodálkozott, hiszen a mudi közismerten nagy munkabírású.
Egyetlen dolgot utál, de azt nagyon – a tétlenséget. Így aztán, aki muditartásra vállalkozik, abban biztos lehet, hogy nem fog unatkozni. De ezt egy percig sem állították az általam megszólított kutyások, mint például a debreceni Nyikos Orsolya, a bezerédi Csiszár Viktor, a szécsényi Miskédi Miklós vagy éppen a harmincéves tenyésztői múlttal rendelkező finn Riita Hohtella.
A finn hölgy, akárcsak Nyikos Orsolya, a nyíregyházi Zsíros Csaba Nyírségfia kenneljéből választotta magának a négylábú barátját. 
Jó helyre ment annak idején kutyát keresni: Zsíros Csaba háromszoros mestertenyésztő, kevesen ismerik nála jobban a mudit a világon.
Vagy húsz éve az ő ötlete alapján szervezték meg szintén a Nyírségben a magyar pásztorkutyák első találkozóját, amelynek legnagyobb attrakciója a juhterelés volt. Zsíros Csaba ugyanis tudta, hogy a mudi még őrzi a régi pásztorkutya tulajdonságait. A többi kutya már társasági eb lett, s ha mondjuk birkát lát, néz, mint Rozi a moziban. A mudi viszont rögtön szalad, hajt és terel. Igaz, eleinte szegény birkát zavarja neki a nagyvilágnak. De nagyon kön?- nyen meg lehet rá tanítani, hogyan kell bánni a nyájjal. A mostani világtalálkozón láttunk ilyent is, olyant is. A legközelebbi világtalálkozón egészen biztosan csak „ilyent” fogunk látni. Azaz elég lesz egy füttyentés, s máris megy a nyáj, mint a karikacsapás

2017. október 3., kedd

Okos Közösségek Akadémia

Elsőként került megrendezésre az Okos Közösségek Akadémia (Smart Communities Academia) 2017. szeptember 28-29. között, Legénden, Nógrád megyében. A nemzetközi workshop és konferencia szervezéséért, szakmai irányításáért a Szent István Egyetem, azon belül is a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt a felelős.

A nemzetközi tudományos konferencia célja az volt, hogy összehozza a gyakorlati és akadémiai szféra szakembereit a projektben lefektetett fő célok figyelembe vételével. A konferencián a szakértők, egyetemi oktatók, PhD hallgatók 6 – magyar és angol nyelvű – tematikus szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket, valamint tapasztalataikat az okos közösségekhez kapcsolódó témakörökben. Előadást tartott – többek között – dr. Barancsi Ágnes az MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelőse helyi gazdaságfejlesztés témakörben, 

Tóth Márta Bács-Kiskun megye területi felelőse a Foglalkoztatási Paktumok témakörben, valamint Székely Rita a Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős, a Natúrpark Szövetség alelnöke, natúrpark témakörben.
A rendezvényen plenáris előadóként részt vett: 
Dr. Mezei Dávid, agrár- vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,
Balla Mihály, országgyűlési képviselő, fejlesztési biztos, 
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, 
Tunkel Tamás, Legénd Község polgármestere,
Bíró Anna, az MNVH Nógrád megyei területi felelőse és
Gerard Van Berkum, Legénd Község lakosa.
A rendezvény sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy 25 ország több mint 100 résztvevője képviseltette magát és vett részt a szakmai programban.
A konferenciához kapcsolódóan – a beküldött kéziratokból – tudományos konferenciakiadvány is készül az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának koordinálásában.